Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
1943. MÁJ IISI 3 A tanyai Lozi^atpiás rendezéséről szóló Javaslat vitája megkezdődött Kajníss Ferencet és Kraniz Raţmnndot mentelmi bizottság eS© ulasitollák Budapest, április 30. A ltépviselöház pénteki ülését 10 óra után nyitotta meg Tas- nddi Nagy András elnök. Az ülés napirendjén a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. Hunyadi Búzás Endre előadó félórás beszédében ismertette a javaslatot. Hangoztatta, hogy a közigazgatás, mint a végrehajtó hatalom eszköze, egyre nagyobb jelentőségű. Háborús viszonyok között foglalkozni kell minden elképzelhető erőforrás feltárásával és hasznosításával. A tanyai igazgatás kérdése a községi közigazgatással áll szoros összefüggésben, ezért prominens önkormányzati vonatkozásai is vannak. A javaslat nemcsak realitások, hanem lélektani előfeltételek alapján is nyugszik. A javaslat a rendezés gerincévé a szabályrendeleti megoldást teszi. A tanyai igazgatásról szóló javaslat kerek számban egy millió lelket érint és ez a szám önmagában beszél. A tanyai lakosság, amelynek igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie, e nehézségek következtében gazdaságilag és kulturális értelemben nem tudott teljes mértékben bekapcsolódni az állam életébe. Ez a javaslat uj nagy értékeket és erőforrásokat szabadit fel és fejlődést tesz lehetővé. A belügyi kormányzat a javaslat megszerkesztésével bebizonyította, hogy az önkormányzatot nem akarja elsorvasztani. A szükséges anyagi fedezetet a törvényhatóságnak kell a költségvetés keretében biztosítani. Az igy biztosított összegek a fejlődést is garantálják. A törvényjavaslat a fokozatos fejlesztés elvén épül fel. A kirendeltség létesítése csak közbeeső fokozatot jelent a végleges megoldást jelentő tanyai központok mellett. A jobb kihasználást akarja lehetővé tenni a közigazgatás eszközével. A vita első szónoka Piukovich József, a Magyar Megújulás Nemzeti Pártszövetség vezérszónoka volt. Kérte a belügyminisztert, hogy ne csak a tanyai problémát hozza szőnyegre, hanem vegye kezébe a külterületi lakosság kérdéseit, bárhol is lakik az országban. A szabályrendeleti megoldást nem tartja elégségesnek, de pártja részéről is szivvel-lélekkel üdvözöl minden olyan törvényalkotást, amely az elesett kisember támogatását szolgálja. A javaslatot nem fogadja el. Ezután TemeSváry Imre, a MÉP első vezérszónoka emelkedett szólásra. A törvényjavaslat részletes taglalása során megállapította, nagy érdeme a javaslatnak, hogy nem jelöl meg' merev szabályokat és így lehetővé teszi az eddigi adottságnak megfelelő elintézést. A javaslatot elfogadja. Ezután báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a Ház elé terjesztette a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1936. évi 5. te. 24. paragrafusa közvetlenül, vagyis direkt-termö szűrt borkészlet zár alá vételének elrendeléséről szóló jelentését. A miniszter után ifj. Tatár Imre (Nyilaskeresztes Párt) szólalt fel. Beszéde elején hangoztatta a tanyai kérdések nagy fontosságát és ezen a téren még megoldásra váró komoly problémákat. Beszéde további során részletesen foglalkozott a javaslat egyes pontjaival és mindegyiknél felsorolta kifogásait. A javaslatot nem fogadta el. Gesztclyl Nagy László, a MÉP második vezérszónoka hangoztatta, hogy a törvény- javaslat a magyarság egyik legnagyobbsza- básu, problémáját érinti és ezt a tanyai lakosság a legnagyobb örömmel és hálával fogadja. Hálás szavakkal emlékezett meg a tanyai igazgatás problémájának eddigi harcosairól. Beszéde befejező részében a tanyai gazdakörökről beszélt a legnagyobb elismerés hangján. Tors Tibor elnök Rajniss Ferencet három szór rendreutasitotta, majd mentelmi bizottság elé utasitotta. Ugyancsak rendreutasitotta Krantz Raymundot. Gesztclyi Nagy László végül hangoztatta, hogy a tanyavilág népe uj gazdasági életformát alakit ki. Ennek a gazdasági életformának a jövőben is nagy jelentősége lesz, mert állandó fejlődésre hivatott. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, hogy a Ház legközelebbi ülését a jövö hét keddjén délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén a tanyai igazgatás rendezéséről szóló javaslat vitájának folytatásával. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt tett olyan értelemben, hogy a törvényjavaslat vitája után még a miniszterelnöknek a mérnökök egyesületében mondott legutóbbi beszédének egyes kitételeit is vita tárgyává tegyék. Rajniss Ferenc Jaross Andor indítványát pártolta. Kállay Miklós miniszterelnök a kiegészítő napirendi indítvány elutasítását kérte. Az elrendelt szavazás során az elnök napirendi indítványát a Ház magáévá tette és ezzel pénteki ülése 14 óra 15 perckor véget ért. A kolozsvári Székely Mázért n épsziKknüeicadást rendeznek a Székelt/ Alkalmazottak műkedvelői Kolozsvár, április 30. A háttérben kéken, csillogó párák között emeli büszke, öreg fejét a Hargita. Alatta fenyörengeteg zug. Székely beszéd édes, ismerős zengését halljak. Tán Csikszékben hangzik igy a szó. Most két székely legényke tűnik fel, szemükbe vágott leventesapkával. A piros színben viritó lajbi, a fehéren feszülő harisnya. felett, elárulja, hogy tényleg csikiek. Az egész kép olyan, mintha valahol Székelyország szivében lennénk, egy napsütötte havasi tisztáson. Pedig künn autók tülkölnek s a falakon át behallatszik az estébe hajló kolozsvári élet lármája. Mert itt vagyunk Kolozsváron, még pedig színházban. A Művelődés Háza, a régi Színkör színpadán próbálnak székely műkedvelők. A Székely Alkalmazottak Egyesületének műkedvelő csoportja próbál egy uj népszínművet, amit ma, május 1-én, szombat délután fél 7 órai kezdettel mutatnak be a Nyári Színkörben. Felmegyünk a színpadra, ahol javában dolgoznak a színészek. Takaros székely lányok, ügyes menyecskék és szép szál legények csoportosulnak a színfalak mögött, jelenésükre várnak. Már nem újoncok. Nyugodtan, minden izgalom nélkül mozognak a színpadon. Látszik, hogy nincsen lámpalázuk. A rendező és segédje ott áll a szinpad elején s olyan határozottan adják ki utasításaikat, akár valami generális. A szereplők is katonás fegyelmezettséggel dolgoznak. Látszik, hogy a székely katonanép. Sok beszéd és handabandázás helyett — cselekednek. Szebb példája aligha lenne a közösségi érzésnek, mint éppen a Székely Alkalmazottak példája, összetartanak, egynek érzik magukat itt, Kolozsváron is. Ennek a gondolatnak jegyében akarnak dolgozni továbbra is. A nagyvárosba vetődött, nehéz munkát végző székelység összefogását határozták el akkor, amikor előadásuk jövedelmét a Székely Ház felépítésére szánják. Budapesten már nagyban készül a Székely Ház s a kolozsváriak sem akarnak hátrább maradni így határozták el a Székely Alkalmazottak, akiknek jelentékeny része háztartási alkalmazott és szolga, hogy saját szerény lehetőségeikkel is igyekeznek megteremteni azokat az alapokat, amik majd lehetővé teszik a székelyek kolozsvári otthonának jelépitését. Az egyesület vezetősége már kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy engedélyezzen országos gyűjtést. Addig is, amig az engedély megjön, a tétlen várakozás helyett munkába fogtak s már ezzel az előadással is bizonyítani kívánják elhatározott szándékukat. A terv szép és föltétlenül megvalósitásra méltó. Egészen bizonyos, hogy illetékesek is méltányolni fogják és segédkezet nyújtanak majd annak megvalósításához. Addig pedig támogatni kell a kicsiny, de annál lelkesebb egyesület munkáját, hogy a maga erejéből minél többet gyüjthessen a majdan felépítendő Székely Házra. A szombati előadás, melyen Illyésné Ferenczi Erzsébet „Ne játsz a csókkal“ cimü népszínművét mutatják be, újabb állomása lesz az eddig is szép sikerekkel büszkélkedő székely műkedvelő egyesületnek. Itt említjük meg, hogy a kolozsvári Székely Alkalmazottak Egyesületének női osztálya a húsvéti ünnepek alkalmával szere- tetcsomagot osztott szét a kolozsvári hadikórházban ápolt sebesült honvédek között A női osztály, amelynek tagjai nagyobbrészt egyszerű háztartási alkalmazottak, megtakarított pénzecskéiket adták össze, hogy örömet szerezzenek azok számára, akik az otthon békéjéért vérüket hullatták. A derék székely leányok 156 csomagot osztottak szét a sebesültek között, akik hálás szívvel fogadták a kegyes ajándékot és szeretetteljes figyelmet. A székely asszonyok és leányok egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy tanú jelét adják hazafias értésüknek, megérdemlik, hogy nevüket is feljegyezzük: Szász Mártonná, Borbély Tm- réné, Dobra Ágnes, Lukács Margit, Szilveszter Elekné, Papp Györgyné, Majláth Istvánná, Jankó Józsefné, Biró Imréné, György Endréné, Fekete Domokosné, Nagy Lajosné, Pataki Vilma, Salai Anna, Bope Vilma, Bereczky Anna, Pécsi Sámuelné, Szőke Izsákné, Orbán Ferencné cs Fütöp Károlyné. Itt emlitjük meg, hogy a kolozsvári Székely Alkalmazottak Egyesülete az elmu't napokban táncmulatságot rendezeti, amelynek tiszta bevételét, 282 pengő 55 fillért, a hadiárva gyermekek megsegítésére ajánlotta fel. A befolyt összeget az egyesület veaetösége eljuttatta a város népjóléti hivatalához. „A zavartalan bolgór-meayar barátság élő valóság !ff — momfolSa Zsindely Ferenc Iteres^cedelem« és Lozleltedésüfjyi miniszier Budapest, április 30. (MTI.) Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedé-ügyi miniszter bulgáriai útjáról hazatérve a Magyar Távirati Iroda munkatársa érdeklődésére a következőket mondotta: — A legjobb benyomásokkal és a legszebb emlékekkel tértem vissza Bulgáriából. Mindazok a vezetők, akikkel érintkezhettem és maga a bolgár nép is eihalmozott kedvessége minden jelével. Mindent elkövettek, hogy Bulgáriában való idözésünket kellemessé tegyék. — Szófiai látogatásom udvariassági íel- legii volt. Hivatalos tárgyalást nem is folytattam. Ennek ellenére alkalmam volt Fiiov miniszterelnökkel és Zahaiiev kereskedelmi miniszterrel hosszasan beszélgetni Jó lesé érzés volt újra megállapítani, hogy a zavartalan bolgár-magyar barátság és a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen nag; rabecsüí* fejlődése élő valóság. — örömmel állapíthattam meg, hogy a megnagyobbodott Bulgária ipara milyen hatalmas fejlődést ért el, és az ország mező- gazdaságának korszerűsítése terén is milyen nagy lépéseket tett előre. Az életerős és élni akaró nép ma bölcs vezetőinek Útmutatását követi nemcsak gazdasági és kulturális, hanem más téren is. Mindent elkövet, hogy múltbeli nagy hagyományaihoz méltóan betöltse azt a szerepet, amelyre hivatott. Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter tartott előadást a MEP csütörtöki pártértekezletén Budapest, április 30. (MOT) A Magyar Élet Pártja csütörtökön este élénk érdeklődéssel kisért pártnapot rendezett. Különös jelentőséget adott a napnak az a körülmény, hogy Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter „A propaganda szerepe és jelentősége az államok életében“ címmel nagysikerű előadást tartott. Antal István dr. előadásában meghatározta azokat az eszközöket, amelyekkel a korszerű propaganda a mindenkori társadalmi életre kivan hatni. Különösen behatóan foglalkozott a magyar propaganda sajátos színezetével és megállapította, hogy a magyarság mindig csak akkor nyúlt a propaganda eszközéhez, amikor az egyetemes nagy nemzeti célok kívánták. Különösen élénken és hatásosan működött a magyar propaganda, mindenkor, amikor a nemzet szabadságáról és függetlenségéről voit szó. — Nyugodtan mondhatjuk — állapította meg a miniszter — hogy a magyarság nagy nemzeti propagandistái mind a nemzeti küzdelem vezetői, a legnagyobbak pedig a magyar szabadságküzdelem vezérei voltak. Ismertette ezután a magyar nemzetvédelmi propaganda mai erőkifejtéseit, amelyek megvédik nemzeti társadalmunkat attól, hogy az ellenséges bomlasztás mérgező hatásai bejussanak a magyarság leikébe, de ezen felül tudatosan szolgálatába állítsa a legfontosabb feladatot, kitűzze a nemzet elé az elérendő nagy célokat és azok tekintetében közös nevezőre hozza a magyar felfogást. Az eljövendő győzelem után azok a nemzetek, amelyek annyit szenvedtek a bomlasztó ellenséges propagandától, ameiy a tájékozatlan népet saját életérdekei ellen akarta felhasználni, egyik legfontosabb feladatnak fogják tartani, ezt a hatóerőt és kifejező eszközeit olyan értelmezésű feladatkörbe állítsák be, amely a népeket nem megtéveszti, hanem felvilágosítja és neveli. A párt tagjai végig feszült figyelemmel kísérték a miniszter másfélórás fejtegetéseit s annak elhangzása után lelkesen üdvözölték. A párt nevében Kölcsey István alelnök mondott köszönetét a magas színvonalú előadásért. Azután a párt helyiségeiben igen élénk élet fejlődött ki. A késő esti órákig beszélgettek az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Beres lelkén szárad a volt Csehszlovákia els'6 hadfigy» assizsiszferének halála Stefanik tábornok titokzatos tragédiáiénak tisztázását sürgeti a szlovák sajtó Pozsony, ápr. 30. (TP) Emlékezetes, hogy a volt Csehszlovákiának első hadügyminisztere, aki meg az emigrációban kapta megbízását, tragikus és rejtélyes körülmények között halt meg éppen abban a pillanatban, amikor Szlovákiába tért vissza. Természetes, hogy Benes Csehszlovákiájában a rejtélyes ügyet nem igen lehetett szellőztetni, bár akkor is különböző verziók keringtek az esetről. Most a „Gardista“ cimü szlovák lap szenzációs beállítású cikkben követeli Stefa- nik tábornok halálára vonatkozó okmányok közlését. A lap egyebek között ezeket irja: — A tanúvallomásokból tisztán kitűnik, hogy Stefanik a legnagyobb ellensége volt Benesnek és terveinek. Az is ismeretes, hogy Benes nem habozott, ha oka volt arra, hogy valakit eltegyen az útból. Ezt többek között mutatj, a Pergier és a Gayda-ügy. (Pergler Csehszlovákiának washingtoni, majd tokiói követe volt, aki Benessel ellentétbe került és ezért Benes megfosztotta öt a csehszlovák állampolgárságtól, Gayda a légionáriusok tábornoka, a cseh fasiszták vezére lett. Benes megfosztotta katonai rangjától és kitüntetéseitől. — Szerk.) Ste- faniknak felfogása a bolsevizmus ügyében és a „csehszlovák“ kérdésben ismeretes. Ezért érthető és Benes „erkölcsisége“ teljes mértékben kimutatja, hogy mi történt Ste- fanikkai. A vizsgálat folyamán szlovák és cseh tanuk igazolták, hogy Stefanikot, illetve repülőgépét cseh katonák lőtték le 1919- ben Pozsonyban. Ez csupán parancsra történhetett és hogy ki adta ki a parancsot, abban nincs kétség. — Hogy Benes személyisége és politikai módszere mennyire szembehelyezkedik a politikai erkölccsel, mutatja most Hodzsával és Ossuszkyval való eljárása. Ha Benesnek módja lenne hozzá: Hodzsa és Ossuszky valahová repülőgéppel érkeznének, nem lehe- tetJen, hogy ez a repülőgép is lezuhanna. Követeljük a Stefanik halá’ára vonatkozó okmányok közzétételét, — fejezi be cikkét a „Gardista“. Boíhmer Károly báró — b*csi inagyor fckormil BUDAPEST, április 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó a külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Boihmer Károly báró dr. másodosztályú főkonzuli címmel felruházott miniszteri osztálytanácsost a bécsi m. kir. főkonzulátus vezetésével megbízta.
