Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-23 / 116. szám

1943* M A J V $ 23

,A harcban álló finn nép hangulata

nyugodt és

Nemcsak az egyetemi munka, a színházi élet is zavartalanul zajlik a testvérnép távoli hazájában — Körfnterju a Magyarországon időző finn kulturális bizottság

Kolozsvárra érkezett tagjaival

Kolozsvár, május 22. Kis csoportosulás támad a Központi Szálloda előtt. Az emberek mosolyognak s szinte simogat a szavuk, amikor kimondják;

— Finnek.

Igen. Ismét finnek érkeztek Kolozsvárra. Testvéreink s meleg, szives ünneppel fogadjuk őket.

A száUondán nagy fehér, kék keresztes lobogót lenget a szél s összesimul a plros- íehér-zölddel.

A szállodában villásreggeli közben besv-él- getni kezdünk a finnek küldöttjeivel. Csupa előkelő egyetemi tanár és nagyhírű művész.

finnek ellenére nagyobb részük fiatalember. Katona Lajos dr. városi tanácsnok, kedves meglepetésként Kolozsvár városának finn- nyelvű, pompás fényképekkel díszített prospektusát, nyújtja át nekik. A finn vendégek kíséretében ott van Gaskó Dezső, a Finn— Magyar Társaság ügyvezető igazgatója, Boronkay Antal tanár és Sóos Géza miniszteri titkár, a minisztérium részéről. Kolozsváron csatlakozott hozzájuk Kovács László dr. tudományos intézeti tanár, az ismert etnográfus, aki hosszabb időt töltött Finnországban S a tolmács szerepét vállalta. Szerencsére azonban mindnyájan igen jól beszélnek németül s így megindulhat a kör- interju.

„Diákjaink rendszeresen tanulnak a fronton is!“

Elsőnek Aamo Turunen professzort, a helsinkii női klinika igazgatóját kérjük meg, beszéljen valamit arról, hogy milyen a háborús finn egyetemi munka.

Turunen professzor szőke, fiatal férfi. Inkább diáknak, mint a leghíresebb finn nőgyógyásznak nézné az ember.

— Az egyetemi munka és oktatás s háború ellenére Is folyik. Annyi á változás, hogy jelenleg a kurzusok mindössze háromhónaposak. A hallgatók túlnyomó többsége ugyanis katonai szolgálatot teljesít. A férfihallgatók közül a legfiatalabbak egészség- ügyi, amolyan szanitéc-szolgálatot teljesítenek. Az idősebb, magasabb évfolyamokba tartozó hallgatók kurzusokat tartanak nekik. Diákjaink rendszeresen tanulnak a fronton Is. Az orvosok adják meg a szükséges utasításokat és az irányítást. Mindenkinél ott vannak a jegyzetek és a szakkönyvek. Évenként három hónapra hazajöhetnek s itt kiegészítjük tudásukat. A háború kezdete óta igen sokan végeztek Így. Egészen természetes, hogy a fronton igen nagy gyakorlatot szereznek s az úgynevezett „cselédköny- vezést“ is ott folytatják le. Ilyenformán, ha nem is háborítatlanul, de minden zökkenő nélkül folyik az egyetemi oktatás. Az egyetemi személyzet, asszisztensek, adjunktusok is átlagban hat hónapot töltenek évente a fronton s lehetőleg a maguk szakmáját folytatják ott is. így kettős célt értünk el: ellátjuk a hadi egészségügyi szolgálatot s emellett az orvosnevelés is folyik megszakítás nélkül.

— Más szakokban is hasonló a helyzet — jegyzi meg. — A diákok mindenütt tanulnak s igyekeznek a lehetőségekhez képest fenntartani az oktatás folytonosságát.

„Sohasem volt Suomiban olyan óriási színházi konjunktúra, mint most“

Arvi Kivima«, amint a névjegyéről leolvassuk, a finn iiók egyesületének alelnöke s a helsinkii városi színház igazgatója. Később tudjuk meg Koskenniemi professzortól, hogy Kivima« egyben a legismertebb finn költők egyike is.

Arvi Kivimaa a finn színházi életről beszél.

A háború rendkívüli nehézségeket okozott eleinte a finn színházak életében. Valameny- nyi férfit behívtak katonának. Magam is a frontra mentem. Nem volt sem férfiszinész, sem műszaki személyzet.

— Erre becsuktak a színházak?!

— Szó sincs róla! Maradt néhány öreg férfiszinész és a színésznők. Felforgatták a műsorterveket és kizárólag olyan darabokat adtak elő, amelyben asszonyok játszottak és egy-két idős férfi. A technikai munkát Is asszonyok vállalták s így folytatni lehetett a színházi évadot. Eleinte bizony rosszul ment a színházaknak. A légiriadók visszatartották a közönséget. Azóta azonban sokat változott a helyzet. Néhány lériiszinészt visszavezényeltek a frontról egy időre, mások nehány hónapra szabadságot kaptak s így ma már normális keretek között folyik a munka. Elmondhatom, hogy talán még

sohasem volt olyan óriási színházi konjunktúra Suomiban, mint most.

— Tudjuk és érezzük, hogy mit jelent a színház egy háborúban álló nemzetnek s igyekszünk teljesíteni ezt a feladatot. Frontszinházakat tartunk fenn, a most visz- sza került keletkaréliai terület két városában, Ka-humákihen és Aanishinában pedig állandó színházat.

A beszélgetés során kiderül, hogy Finnország valósággal világrekordot ért el a színházak terén. Ennek a kis országnak jelenleg mintegy száz állandó színháza működik s béke időben ezeken kívül még hatezer műkedvelő színpad Is a művészetet szolgálta.

— Ez a magyarázata annak, — folytatja Kivimaa igazgató — hogy a mai nehéz háborús viszonyok ellenére is fenn tudjuk tartani a színházak életét. A művészi színvonal ma magas. A finn szerzők az utóbbi években néhány kiváló alkotással gazdagították irodalmunkat. A magyar színpaddal való állandó, szeretetteljes kapcsolatainkról pedig azt hiszem mindnyájan tudnak.

Harctéren van

a fiatal finn irónemzedék is.

V. A. Koskenniemi, a finnek legnagyobb élő költője, öszhaju, idősebb ur. Különben a turkui egyetem irodalomtörténeti tanára. Legutóbbi verskötete, ami európai hírűvé tette nevét, a „Si-nyoniok a hóban“. Ebben a kötetben megjelent verseit a harctéren irta. Bár már jóval túl van a katonakötelezettség korhatárán, mégis önként jelentkezett frontszolgálatra. A nagy költőt, természetesen, — már korára való tekintettel is, — nem engedték ki az első arcvonalba, hanem Mannerheim tábornagy törzskarába osztották be. Versei az 1939-es téli szabadságharc hősi küzdelmeiről szólnak. Általános feltűnést keltett az ifjú Goethéről irt tanulmánya is s magas színvonalú eszméi is a finn irodalom örök értékei közé tartoznak.-— Tudja, Szuonii hosszú ideig nem volt önellátó — magyarázza, Pun ti la kapitány. — Az élelmiszerek és a takarmány jelentékeny részét külföldről szállítottuk. A harmincas évek elején azonban megindult az átállítás. Az ország vezetőinek minden célja az volt, hogy önellátóvá tegyük országunkat. 1939-re elértük, hogy a takarmány és élelmiszerszükséglet háromnegyed részét magunk termeltük és állítottuk elő.

— Kétségtelen, hogy az azóta, eltelt időben nehézségekkel kellett megküzdenünk. De meg vagyok győződve arról, hogy ez igy van minden háborúban álló országban. Bizonyos, hogy ha a termés az utóbbi három esztendőben nem lett volna olyan rossz, könnyebb lenne a helyzetünk. Miután azonban a rendes termésnek körülbelül csak hetven százalékát tudtuk megszerezni, csak igen nagy beosztással tudunk megélni. Az adagok körülbelül megfelelnek a magyarországiaknak.

Az általános hangulat felöl kérdezzük.

— A harcban álló finn nép hangulata nyugodt és határozottan derülátó. Igazunk

Budapest, május 22. Az elkövetkező hét belpolitikai szempontból igen élénknek Ígérkezik. Vitéz Lukács Béla. a MÉP országos elnöke szombaton délután Miskolcon nyitja meg a tájékoztató jellegű beszédek sorozatát. Vitéz Lukács Béla résztvesz a polgármester beiktatásán és beszédet mond. Szász Lajos dr. közellátásiigyi miniszter választópolgárai között Kecskeméten tölti a hét végét. Vasárnap ünnepli fennállásának 200 éves évfordulóját Aldebrö község és az ünnepségen résztvesz Kál- lay Miklós miniszterelnök, mint a kerület országgyűlési képviselője. Ez alkalomból beszédet intéz a község polgárságához.

A MÉP debreceni és hajdumegyei

— Már régebben jáuftam Magyarországon >— mondja V. A. Koskenniemi. — 1927-ben Unkonvles professzorral, miniszterelnökünkkel töltöttem Itt egy hetet. Azt hiszem, fölösleges külíjn hangsúlyoznom, mennyire tudatában vagyunk á magyar testvériségnek ş milyen őszinte, meleg szeretettel gondolunk a magyarokra.

■— Tudnak-e dolgozni az Írók a mai nehéz viszonyok között?

— A fiatal Irónemzedék a harctéren van. A háború nagy élményéből, szabadságharcunkból uj front-líra, háborús költészet nő ki. Érdekes, hogy a finn írókat ma majd* nem kizárólag az a küzdelem foglalkoztatja, amit fiaink az 1939-es téli háborúban vívtak meg. Ez a most folyó világháború talán még túlságosan közel van ahhoz, hogy Írássá érjen. 1939-es szabadságharcunk hihetetlenül erős. nemzeti érzést fakasztott fel s ez irodalmunkban Is megnyilvánul.

Ezután az uj finn irodalomról beszél. Elmondja, hogy a finnek világhíres írója, Frans Emil Slllanpää súlyos beteg s alig lehet arra számítani, hogy még dolgozhas- sék. Beszél Maíla Talvióról, akinek könyvei nálunk is általánosan ismertek. Felsorolja, a fiatal nemzedék legjobb költőit; Heikki Asun, Yrjö -Jylha, Lauri Viljanen, Arvi Kivimaa nevét halljuk. Vájjon * mikor olvashatjuk magyarul is verseiket? Költőink a jelek szerint szívesebben fordítanak néger, kínai és amerikai verseket, mint a testvérnép lírikusaiét.

Sajnos a körinterjut nem iehet tovább, folytatni, mert'a hosszú gépkocsisor már ott áll a szálló előtt. Indulunk ki a felek! határra. Szerencsénk van azonban, mert összekerülünk L. A. Punfcüa kapitánnyal, aki a miniszterelnök titkára volt s a finn .felvilágosító szolgálatot irányította hosszú üdéig. Mialatt gépkocsink felfelé vágtat a feleki hegyoldalon, beszélgetni kezdünk a mai idők legérdekesebb problémájáról, a közellátásról. van s hiszünk az igazság győzelmében. Szunml felkészült a hosszú háborúra. Mindent elrendeztünk és kt fogunk tartani.

. , ft

Befejezzük az érdekesen induló beszélgetést, mert a kocsink a feleki határsorompó előtt fékez. Innen tekintik meg a finn vendégek a pompás kilátást.

Hosszasan időzünk a határon. A finn vendégek számos kérdést tesznek fel. Végül Helskanen professzor, a csoport vezetője szólal meg:

— Valamikor Yiipuritól nyolc kilométerre volt a határ. Ma már megváltozott az a természetellenes határvonal.

A kocsisor megfordul s megyünk vissza a városba. A vendégek Keledy Tibor dr. polgármester vezetésével megtekintették Kolozsvár nevezetességeit, majd a Ferenc József Tudományegyetemen tettek látogatást. Délben a város adott közebédet tiszteletükre s utána a vendégek Körösföre látogattak ki. < ^

NAGY ELEK

szervezetének együttes nagy választmányi ülésén megjelenik vitéz Lukács Bé'a tárcanélküli miniszter és Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, A két vezető politikai személyiséget igen sok felsőházi tag és országgyűlési képviselő kíséri el. Kölcsey István, a MÉP országos ügyvezető alelnöke a Zalaegerszegen tartandó nagy választmányi ülésen vesz részt és ad tájékoztatást az időszerű kérdésekről.

A jövő hét .keddjén tartja közgyűlését a Katolikus Diákotthon nagy bizottsága Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás elnöklésével. A diákközgyülés kiemelkedő eseménye lesz Kállay Miklós miniszterelnök beszéde. Csütörtökön a MÉP tartja meg értekezletet székhazában.

Polgármesteri li (nevezések

Budapest, május 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A belügyminiszter a következő Ideiglenes hatállyal kinevezett polgármestereket ne*, vezte ki:

Székely József dr.-t Bánffyhunyad, Vivdci Kuales Norbert dr.-t Beszterce, Szász Geröt Csíkszereda, kászonfeltizi Veress Jenőt Dés, Juhász Mihály dr.-t Felsőbánya, Rátky Béla dr.-t Máramarossziget, Engelbrecht István dr.-t Munkács, Schuszterich Béla dr.-t Nagykároly, Hadadi Imre dr.-t Nagyszalonta,; Schmidt Imre dr.-t Szászrégen és Filó Ferenc dr.-t Székelyudvarhely megyei város polgármesterévé.

Egyhangú lelkesedéssel u;ra Lehőcz Józsefnél választolté elnökévé a Baross Női Tábor kolozsvári csoportja

Kolozsvár, május 22. A Baross Női Tábor kolozsvári csoportja többszáz tag részvételével szombaton délután 5 órakor rendezte meg évi rendes közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A közgyűlésen résztvett a budapesti központ képviseletében dr. Spur Endréné Bárdos Féltoronyi Magda dr., a Baross Női Tábor országos elnöke és Domokos László, az országos központ igazgatója, de képviseltették magukat a nöszövetségek és a társadalmi egyesületek, valamint a város és a vármegye is.

A Baross Női Tábor közgyűlését a ,,Magyar Hiszekegy'- elmondása után Lehőcz Józsefné elnök nyitotta meg. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Baross Női Tábor, mint a múltban, most sem akar ünnepelni, hanem dolgozni. Ezután Miklós Károlyné titkár olvasta fel a Baross Női Tábor sokirányú és áldásos munkájáról szóló titkári jelentését. A titkári jelentésből, amely részletesen beszámolt a honvédeinkért folytatott munkáról, kiderült, hogy a Baross Női Tábor 9J> lelkes tagja véradónak jelentkezett. \

Ezután Nulinek Jenöné olvasta fel pénztárt jelentését, majd Zöld Jánosné, mint a Baross Női Tábor nemzeti összekötője ismertette a közgyűléssel az említett téren végzett munkát.

A beszámolók után, Lehőcz Józsefné Demeter Ferencné elhunytáról emlékezett meg. A közgyűlés néma felállással hódolt az áldozatkészségéről közismert néhai Demeter Ferencné emlékének. Ezután, minthogy a légi tisztikar megbízatása lejárt, az uj tisztikar megválasztására került sor. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel újból Lehőcz Józsefnél választotta elnökké. Diszelnökök lettek Grucza Lipótné és Platsiiitár Lukács- né, ügyvezető elnök Babits Józsefné, titkár Miklós Károlyné.

Az uj tisztikar nevében Lehőcz Józsefnc köszönte meg a‘ bizalmat; s felkérte Babits Józsefnét a jövőévi munkaterv ismertetésére. A Baross Női Tábor tervbevette többek között, hogy együttes erővel felnevel egy had<- árvát. Dr. Spur Endréné Bárdos Féltoronyi Magda dr. indítványára a Baross Női Tábor kolozsvári csoportja csatlakozott ahhoz a Szegedről elindított indítványhoz, hogy ezen- ' il csak keresztény családok tarthassanak keresztény cselédlányt. A Baross Női Tábor egyhangúlag magáévá tette az indítványt. Xántus Jánosné indítványozta, hogy a ma már majdnem divattá lett kereskedő-ellenes hadjáratot a Baross Női Tábor igyekezzék minden erejével leszerelni. A közgyűlés ezt az indítványt is elfogadta. Dr. Forgách Ottóné, a. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében üdvözölte a közgyűlést s további együttműködést ajánlott fel a MANSz pevében.

A közgyűlés végén dr. Spur Endréné Bárdos Féltoronyi Magda dr. országos elnök mondott néhány közvetlen, lelkesítő, szót a közgyűléshez.

JÓ ÁRU ÉS Jó IIJIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Budapesti árvái a’at

állandó alkalmazásra óraik- . rés, jó díjazás mellett keres tize mk a r ban tartó munkára

vaseszteriáteasakai és lakatosakat

Jelentkezőnek kell gondos'-odnia lakásról, kedvezményes eb?d és élelmiszerellátás van. Ajánlatok ! „Megbízható munkás 1673" jeligére BLOCKNER J. hirdetőirodába Budapest, IV, Városház-utca 10 j küldendők.

„Suomi felkészült a hosszú hábotuia"

I ■ ............... im (jiiHMiqMMBagBBB» «HHnwnmaMMMMaKállay miniszterelnök beszédet mond Áldebrő község ünnepén és a Katolikus Diákotthon diszközayülésén

I