Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-23 / 116. szám
Va sărnap 1943 május 23 03 32,kWy gr, í j, ... .. ^ •'iCâpviseiâhâs könyvit, p-isw MEííT;. BXIBS« Ära 20 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 3.30, NEGYED ÉVRE 9.30, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 86.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. SZERKESZTŐSÉG, KLADÖHIVATAL ÉS HUSZONHATODIK ÍVFOLYAM 116. SZÁM NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-€. 7. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA EJTŐERNYŐS SZOVJET PARTIZÁN- TÁBOROKAT SEMMISÍTETTEK MEG A NÉMET CSAPATOK Pénteken 39 repülőgépet vesztettek az angolszászok — Londonban már hat egymásután! éjszaka volt légiriadó A szovjet propaganda legújabb fogásaként „feloszlatták“ a kommunista infernacionálét Dawies átadta Roosevelt levelét Sztálinnak Az acélszerződés negyedik évfordulóján üdvözlő- táviratokat váltottak a tengelyhatalmak vezetői ACÉLSZERZŐDÉS — ezt a találó nevet kapta az a szövetségi megállapodás, amelyet négy évvel ezelőtt kötött Németország és Olaszország, 1939 ti'ászán jött létre, a német—olasz barátsági és szövetségi egyezmény, azóta kiáltotta a tüzpróbát és Európa uj történelme s az uj világkialakulás legjelentősebb tényezőjének bizonyult. A német és az olasz sajtó egyértelműen méltatja a világtörténelmi esemény jelentőségét és most négy év távlatából állapítja meg, hogy milyen világosan látták a helyzetet akkor a német és olasz nemzet vezetői, amikor megalkották az ellenségeik. — Európa ellenségei elleni harc leghatalmasabb fegyverét; a tengely két hatalmának összefogását. Az előkészítő megbeszéléseket Eib- bentrop német birodalmi külügyminiszter és Ciano gróf, Olaszország akkori külügyminisztere Milánóban folytatták, alaposan megvizsgálták az általános politikai helyzetet, megállapították a két kormány felfogásának teljes azonosságát s elhatározták, hogy a két nép szoros együvé tartozásának átfogó politikai és katonai egyezményben adnak kifejezést. A „Popolo di Roma“ az évforduló alkalmából hangsúlyozta, hogy az acélszerződésre történelmi szükség volt, mert 1039 tavaszán a nemzetközi helyzet a feszültségnek és ugyanakkor a szembenálló csoportok kialakulásának már olyan fokát érte el, amely magában hordta a közeli háború veszélyeit. A müncheni találkozó alapelvei, amelyeket Mussolini katonai és diplomáciai mestermüvének tekintettek, már nem nyújthattak biztosítékot a jövőre. Ebben a nyugtalan és a demokráciák engesztelhetetlensége miatt fenyegetővé vált légkörben született meg az acélpaktum. A Duce a szerződés aláírása előtt egy héttel Milánóban mondott beszédében békés rendezésre hívta fel a népeket, de szavalt nem hallgatták meg s 1939 szeptemberében kitört a háború, amely azóta világháborúvá szélesedett. A negyedik évfordulón a tengelyhatalmak változatlan együttműködésben, egymás mellett menetelnek. A Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója hangsúlyozza, hogy ma jobban, mint bármikor érvényes az, hogy Németország és Olaszország elválaszthatatlan közösséget alkot és ezen semmiféle hatalom, semmiféle ellenségeskedés, vagy |Uísz- titás sem tud változtatni. A „Popolo di Roma“ idézi az acélszerződés 5. szakaszát, amely szerint az a'áiró felek nem kötnek fegyverszünetet, vagy békét egymás közös beleegyezése nélkül. Ehhez a megállapodáshoz mind a két nép hü maradt Európa és ' Afrika csataterein vivott harcaiban és hü marad mindenkor, a jövőben is — állapítja meg az olasz sajtó. DAWIES, Roosevelt külön kiküldöttje átadta az amerikai elnök levelét Sztálinnak. A Columbia Broadcasting rádiótársaság moszkvai tudósítója előtt elmondotta, hogy a átadása csütörtökön este 9 órakor történt. Sztálin a hosszú levelet azonnal orosz nyelvre fordittatta le és minden megjegyzés nélkül hallgatta végig a fordítás felolvasását. Utána kijelentette, hogy néhány nap múlva érintkezésbe lép az amerikai megbizoítal s az való- szinüleg választ visz Rooseveltnek. Arra a kérdésre, hogy vájjon most n.ár többet lud-e a levél tartalmáról, mint megérkezésekor, Dawies kijelentette, hogy ö csak átadója az üzenetnek és moszkvai tartózkodásának nem célja az, hogy bármilyen tárgyalásokat folytasson. Sztálin egyébként érdekes lépésre határozta cl magát. A Német Távirati Iroda közli a moszkvai rádió jelentését, amely szerint a kommunista internacionílé végrehajtóbizottsága feloszlatta a kommunista iniernaeionálét, mint a kommunista mozgalomnak az egyes államokban működő vezető központját. Az antifasiszta országokban működő kommunista szerveket fölmentik eddigi kötelezettségeik alól és utasítják őket. hogy az illető állam kormányát minden erejükkel támogassák a Hitler elleni háboruban. A Német Távirati Iroda diplomáciai munkatársa megjegyzéseket fűz a szovjet lépéshez. Megállapítja, hogy a kommunista internaeio- nálé feloszlatása a bolsevizmus legnagyobb- szabásu propaganda ténykedésének tekintendő mindazok közül, amelyekre eddig Sztálin vállalkozott. Nem egyén, mint nagyarányú manőver, mert a bolsevizmus nemzetközi kötelékeinek valóságos elszakitása aizzal járna, hogy a bolsevizmus maga alól húzná ki a talajt. Erről azonban természetesen nincs szó. Sztálin igazi célja kétségtelenül továbbra Is az, hogy a bolsevizálú hadjáratot még az eddigieknél is jobban fokozza és intézkedésével csak azt akarja elérni, hogy kifelé ne kelljen vállalnia érte a felelősséget semmiféle formában s ugyanakkor gazdasági, illetőleg államjogi tekintetben is bizonyos mértékig udvarképessé szeretné tenni eszmeit. Azt akarja, hogy ezentúl ne ugv szerepeljen, mint egy nemzetközi bomlasztó szervezet vezetője, ha nem mint egy nemzeti állam legfőbb képviselője. Ebből a szovjet elhatározásból bizonyos következletéseket lehet vonni Roosevelt levelének tartalmára is. Ugv látszik, hogy az amerikai elnök többek között a kommunista internacionálé ténykedésére hívta fel a figyelmet és ebben a tekintetben Sztálin Ilyen látszólagos Intézkedéssel hajlandó volt bizonyos engedékenységre. A nemzetközi közvélemény természetesen a legnagyobb érdeklődéssel kiséri az angolszász hatalmak és a Szovjet viszonyában lehetséges fejleményeket. Az „Ilja Sanomat“ című finn lap, amint a Magyar Távirati Iroda Helsinkiből jelenti, megjegyzi, hogy az angolszászok és a Szovjet között ellentét áll fenn és ez akkor válna a legélesebbé, ha a szövetségesek győznének ebben a háboruban. : A LENGYEL—SZOVJET VISZÁLY BAN semmiféle változás sem állott be. Ismeretes, hogy Benes megszakította a lengyel kormánnyal eddig folytatott tárgyalásokat, nyilvánvalóan azért, hogy még jobban hize- ! legjen a Szovjetnek és méginkább felajánlja a szolgálatait Európa bolsevlzáiására. Illetékes londoni lengyel, körök, amint a Euda- pesti Tudósító Bázelből jelenti, úgy vélik, hogy ésissorü megegyezésre igazságos alapon aligha kerülhet sor. A kezdeményezésnek szerintük szovjet részről kell kiindulnia, a Szovjet azonban a legcsekélyebb jelét sem mutatja ilyen szándéknak. A lengyel—cseh vitába egyébként az utóbbi időben belekerült Magyarország neve is. A finn sajtó szerint — amint a Magyar Távirati Iroda jelenti — a cseh—lengyel ellentét egyik legnagyobb nehézsége Lengyel- ország baráti magatartása Magyarország iránt, mert Benes Magyarországot második számú ellenségének tekinti. A „Basler Nacrichten“ londoni tudósítója a lap május 21-i számában ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy a csehszlovák kormány hivatalosan Is hadiállapotban van Magyarországgal s a csehek rossznéven vették, hogy a lengyelek viszont nem üzenték meg formálisan a háborút a magyaroknak. A „Bund“ cimii svájci lap londoni levelezője hasonlóképpen Berlin, május 22. (MTI). A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: LisszicsanszkióI északra és Szuhunicsitől délnyugatra helyi szovjet támadások hiúsultak meg részben közelharcban az ellenségre nézve súlyos veszteségekkel A középső arcvonalszakasz mögöttes területén IS partizántábort romboltunk szét. A bandákat megsemmisítettük és nagy zsákmányt szereztünk, sok fegyvert és egyéb hadianyagot. A keleti arcvonal többi részén csupán kölcsönös járőr- és rohamcsapat tevékenység volt. A Halász-félsziget vizein bombával elsüllyesztettünk egy 4000 tonnás ellenséges kereskedelmi hajót. Berlin, május 22. (MTI). A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti a keleti arcvonalról: A kubáni hídfőnél a pénteki nap nyugalomban telt el, ellenben a Donee középső folyásánál, Lisszicsanszktól északnyugatra, a bolsevisták folytatták támadásaikat a német álláazt emeli ki, hogy a lengyelek Magyarországnak soha sem izenték háborút és ez az érzelmi hagyomány egymagában elegendő arra, hogy a politikai kötelékeket soha se szakítsák meg egymással. A Reuter Iroda szerint londoni lengyel körökben reámutatnak a Magyarországon élő több tízezer lengyel menekült rendkívül jó ellátására s hangoztatják, hogy a magyarok a legjohb bánásmódban részesítik honfitársaikat. Benes egyébként tovább folytatja amerikai útját. Junius elején Kanadába szándékozik utazni. Roosevelttel való megbeszéléséről kijelentette, hogy az amerikai elnök Csehszlovákiát Illetően vele azonos állásponton van, * A TAVOLKKLET1 KÉRDÉS nagymértékben előtérbe került az amerikai tanácskozásokon és igy természetesen Japán érdeklődése is fokozódik aziránt, hogy mi történik Washingtonban ? A tokiói lapok egyhangúlag rámutatnak arra, hogy Churchill a kongresszus előtt mondott beszédjében mennyire igyekezett elsdklaaii ama kérdés fölött, hogy a Csendes-óceáni, vagy az európai hadszínteret itélik-e fontosabbnak a közös hadvezetés szempontjából? Ez a kötélhúzás a két nagyhatalom között — jelenti a Német Távirati Iroda Tokióból — igen próbára teszi majd a tengelyellenea erőfeszítéseket és komoly szakitás oka lehet. Rooseveltnek különben a jelek szerint nagymértékben sikerült keresztülvinnie álláspontját. A legutóbbi sajtóértekezleten ugyanis közölte, hogy az eszakamerikal erők icgímgy »bb részének a Csendes-óceáni térségben keli harcolnia és ezzel szerinte Churchill is egyetért. Az Amerikán kívül tartózkodó északamerikai erők nagy része — mondotta a továbbiakban — most valóban ezen az igen fontos térségen tartózkodik, Roosevelt híven eddigi szokásához, ismét Időpontokat nevezett meg nyilatkozatában. Azt mondotta a sajtó képviselői előtt, reméli, hogy a jövő évben a szövetségesek elérik a végleges döntés időpontját. Ismeretes, hogy Casablancaban kilenchónapos tervről beszélt és már akkorra jósolta a döntés bekövetkezését. Azóta azonban közbejött az afrikai hadjárat elhúzódása s az események egyáltalában nem alakultak az angolszász jóslatok szerint. Eisenhower tábornoknak, az északafrikai amerikai erők parancsnokának jelentései nagy megdöbbenést keltettek az amerikai közvéleményben. Az amerikai sajtó ennek alapján megállapítja, ' hogy csapataik borzalmas veszteségeket szenvedtek. Roan Waring, az amerikai tűzharcosok parancsnoka hozzáfűzte, hogy az igazi veszteségek még sokszorosai annak, amit Eisenhower közölt, pedig az igazi küzdelem csak most kezdődik és Tunisz csak csetepaté volt ahhoz, ami az angolszász csapatokra akkor várna, ha Európában partraszállást kísérelnek meg. sok ellen. A bolsevista csapatokat több óráig tartó elkeseredett küzdelemben visszaverték az egész vonalon. Az egyik rohamágyuszakasz 13 ellenséges páncéloskocsi elpusztítását jelentette. A bolsevisták a Donee középső folyásánál végrehajtott pénteki vállalkozásaik során 50 támadó harckocsiból 43-at elvesztettek. További 11 harckocsit a német gránátosok ágyúi és a páncélos elhárítok pusztítottak elA másik bolsevista támadás a keleti arcvonal középső szakaszán omlott össze. A német gépfegyverek zárótüze megállította a bolsevista zászlóaljak rohamát, mielőtt azok az arcvonalszakasz előterének akadályait elérték volna, A Moszkva vidékén mutatkozó bolsevista támadási tervek kialakulásával egyidőben a német arcvonal háta mögött nagyobbaranyu partizántevékenység mutatkozik és valószínű, hogy a bolsevisták ezeket ejtőernyős szakaszok segítségével egységesen szervezték meg. A különleges német csapatoknak mégis sikerült "jelentékeny arconalszakaszt megtisztitani ezektől a hordáktól, úgyhogy a német utánpótlást nem fenyegeti több veszély. A keleti arcvonalon mindenütt meghiúsultak a Szovjet helyi támadásai
