Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-22 / 115. szám

4 1943. MÁJU Huszonegy hónap alatt hosszú évtizedek mulasztását hozta helyre Szamos távozó polgármestere Remes Tamássy Károly dr. elveszettnek hitt ingatlanokat szerzett vissza és sorozatos alkotásaival nagymértékben korszerűsítette a város képét. Ualósággal lesújtotta Szamosujvár lakosságát a közszeretetben álló városépítő polgármester áthelyezése Kolozsvár, május 21. Olyan ez a kicsi, magárahagyott megyei város néhány nap óta a hatalmas kiterjedésű rét közepén, mint egy felzaklatott hangyaboly. Mert csakugyan alaposan felzaklatta az a belügyminiszteri rendelet, amely derék, köztiszteletben álló polgármesterét, nemes Tamássy K; roly dr.-t máról-holnapra áthelyezte Nagybányá­ra. Most újból az az állapot — monJYi'-nók lelkiállapot — állott elő, mint amikor vitéz Horváth Kázmér dr. polgármestert helyezte át a belügyminiszteri döntés Újvidékre. Ot is alig néhány hónapi, mindenki által meg­becsült és nagyraértékelt tevékenység után. Most Tamássy Károly dr. búcsúzott el rend­kívüli közgyűlésen Szamosujvár közönségé­től huszonegy hónapi szakadatlan munka és építés után. Szamosujvár lelkes, minden jó ügyet felkaroló magyarsága pedig alig tud magához térni a dolog ilyetén fordulatán. Es ha magához is tér pillanatra, az az első kér­dése: v — Miért kezelnek minket olyan mosto­hán ?... Mintha nem eléggé elnyomott volna itt minden magyar megmozdulást és jószán­dékot a két évtizedes felejthetetlen idegen uralom... Kissé talán erős szavak ezek, de bizony erről beszélnek itt nemcsak az emberek, ha­nem még a kövek is ... Tervszerűen igye­keztek lezülleszteni a város külső képét, megingatni a lelkekben az eljövendő magyar feltámadásba vetet hitet. Ami a város kül­ső képét illeti, azt csakugyan sikerült is lé- züllesztenie az idegen uralomnak. A lelkek azonban annál erősebben megacélosodva ke­lőitek ki a tüzpróbából s ezt a tényt leg­inkább akkor mutatták meg, amikor olyan ember került a város élére, mint Tamássy Károly dr. polgármester. Úgyszólván máról- holnapra megváltozott itt minden. Ma sen- kise tagadja le Szamosujváron, hogy a fel- szabadulás lényegén túl, mi okozta ezt a gyökeres változást?! Az, hogy a polgármes­ter mindenekelőtt — ahogyan mondják — lelkileg ragadta magához a várost... Feles­leges azonban erről a dologról most bőveb­ben beszélnünk. Felesleges annál is inkább, mert a hazatérés boldog révülete után egyik­másik magyar itt is, ott is be akarta bizo­nyítani, hogy jobb magyar, mint a másik. Szamosujváron ez az áldatlan s magyarok­hoz méltatlan állapot már Tamássy Károly dr. néhány heti polgármestersége után meg­szűnt. Megvolt tehát az alap. Kezdődhetett az építkezés. És meg is kezdődött és haladt olyan rohamos ütemben, hogy a hazatért vá­rosok életében alig találunk ehhez foghatót. És azt se feledjük el pillanatra sem, hogy háború van. Éppen azért még többre kell értékelni a józan, megfontolt építést, mint rendes, békés körülmények között... Külö­nösen Szamosujváron, ebben a jobb sorsra érdemes városban, ahol az alkotómunka csaknem félévszázadon keresztül szünetelt. Mert a régi magyar közigazgatás, illetőleg a város vezetősége, a maga maradi felfogá­sával nem sokat törődött az egyetemes ma­gyar jövendővel. Legfeljebb az ősi vagyon megőrzésére törekedett, a város fejlesztése érdekében szükséges kezdeményezésektől azonban évtizedeken keresztül tartózkodott. Gránitkövezet, betongyalogjáró, szegényház... Nem volt' talán még egyetlen város sem, amelynek állomásáról az utas sáros Időben — legjobb esetben — kétlovas fogattal tu­dott valahogyan beevickélnl az alig néhány- száz méterre levő főtérre ... Már pedig Szamosujváron ez volt a helyzet, amikor Tamássy Károly dr. polgármester 21 hónap­pal ezelőtt a város élére került. Azóta a vasútállomásról bevezető főutvo- nal, valamint a város főtere betonalapos grámttkövezetet és széles beton gyalogjárót kapott! De vegyük csak sorra, mit végzett az aránylag rövid idő alatt a város s azon ke­resztül az egyetemes magyarság érdekében Szamosujváron Tamássy Károly dr. polgár- mester? Az örmény szertartási] római katolikus egyházközség által átengedett szeretetház — az egykori „Karátsonvianum“ — egyik szárnyát korszerűsítette, városi szegényház­zá alakíttatta át s igy oldotta meg a város szegényeinek addig erősen sanyarú sorsát. A hatalmas, száz évvel ezelőtt épített föld­szintes épület egyik szárnya már teljesen lakható állapotban van, másik szárnyát ép­pen most építik át. Visszaszerzett ingatlanok Még a város régi, 19X4. évi magyar veze­tősége odaajándékozott a kormány jóváha­gyásával a város legértékesebb helyén a görögkatolikus püspökségnek 19 hold földet, azzal az elkötelezéssel, hogy oda a görög- katolikus egyház gimnáziumot és teológiát építtessen. Közben kitört a háború s annak végeztével a görögkatolikus egyháznak esze- ágában sem volt eleget tenni a várossal szemben vállalt kötelezettségének. A hatal­mas kiterjedésű telekre nem épített semmit, hanem mindenestől beköltözött Szamosuj- várról Kolozsvárra. Éppen ez volt a szeren­cse. Tamássy Károly dr. addig böngészett a városi levéltárban, amíg megtalálta az aján­dékozásra vonatkozó hivatalos okmányokat. Ezeknek alapján aztán visszaperelte a 19 holdas ingatlant a kötelezettségét nem tel­jesítő görögkatolikus egyháztól s az ingat­lanon uj, korszerű állatvásártér és levente- gyakorlótér építését kezdte meg. Visszaszerezte Tamássy Károly dr. polgár- mester a városnak a közel egymillió pengő Azt mondják, hogy a város lakosságát úgy érintette a belügyminiszter intézkedése, mint a villámcsapát. Annál is inkább, mert a visszatérés óta immár harmadszor áll be változás Szamosujvár polgármesterének sze­mélyében. Indokolt tehát, hogy a város la­kossága, illetőleg képviselőtestülete nem minden ok nélkül gondol aggodalommal a város jövő fejlődését súlyosan érintő mun­kálatok sorsára. Nem győzik eléggé hang­súlyozni Szamosujváron, hogy a folyamat­ban levő épitési munkálatok minden moz­zanata Tamássy Károly dr. személyéhez fű­ződik s annak más kezekbe való jutása ta­lán a város jövő fejlődésében okozna nehéz­ségeket. Pedig Szamosujvár, ez a kedves, jellegzetes, patinás erdélyi kisváros nagyon is rászorul hozzáértő, alkotóképes és dol­Szófia, május 21. (MTI) A „Zaria" cik­ket közöl „Magyarország mint katonai té­nyező“ címmel. A lap rámutat arra, hogy a tengely hadseregei közül az olasz hadsereg után a legjelentősebb a magyar hadsereg, nemcsak azért, mert Magyarország Európa központjában van, mert a magyar hadsereg mindig magas színvonalon állott. A cikk Dós, május 21. Az előzetes letartóztatás­ban levő Pál ff,v József kolozsvári tüzíía- nagykereskedö. mint megírtuk, fellebbezést nyújtott be a kolozsvári Ítélőtábla vádtaná­csához, az ellen a végzés ellen, amellyel a dési igazságügyi hatóságok letartóztatásba helyezték. Az Ítélőtábla vádtanácsa most a letartóztatást jóváhagyta. Az előzetes letar­tóztatás ideje iunius első napjaiban lejár s akkor a dési ügyészség szabályszerű vizsgá­lati fogság elrendelését kéri a csalás és sik­kasztással vádolt és egykor nagylábon élő kolozsvári tüzifa-nagykereskedö ellen. A. négerfalvi közbirtokosság vezetősége értékű kaszámyaépületek tulajdonát s meg­kezdte azok tatarozását is. Téglagyár, szálloda, betongát, sportuszoda Rendkívül jutányos módon téglagyárat is szerzett a városnak, amely nemcsak a város szükségletét tudja kielégíteni, hanem még a Székelyföldre is szállít. Valósággal újjávarázsolta a város tulajdo­nában levő „Szamos“-szállodát. A még nem is olyan régi szennyfészek helyén ma nyolc teljes kényelemmel felszerelt szoba áll a vendégek rendelkezésére. A szállodát ma a város kezeli. Betongáttal látta a majd minden évben kiáradó Kisszamos vizét. Megkezdte a dr. Molnár-, Czetz tábornok-, Mârtonffy-, Dobó-, Bethlen Gábor-, Simay- és Apáca-utcák kö­vezését, illetőleg burkolását. Felépittette a teljesen korszerű uj egész­ségházat, továbbá hat ONCSA házat, ame­lyeket éppen a közeljövőben adnak át az arra érdemes, sokgyermekes szamosujvári magyar családoknak. Tamássy Károly dr. rövid, de nagy eredményekben gazdag sza­mosujvári városvezetéséhez fűződik az uj kulturház megvalósítása, a MAV-állomás épületének kibővítése, baromfikeltető köz­pont és sportuszoda létesítése, az uj tűzoltó­laktanya építése, egybekapcsolva a légoltal­mi központtal. A felsorolt alkotások többé-kevésfcé már tető alatt vannak. Volt azonban Tamásssy Károly dr. polgármesternek még egész sereg terve, — hogy csak a városháza kibővítését említsük, amelynek tervei már készen Is vannak, — amelyek szerencsés megvalósí­tása után rövidesen más külső és belső ké­pet mutatott volna Szamosujvár. gozni tudó, lelkes közigazgatási férfiakra. És mindezeken túl: nem lebet az közérdek, hogy egyik város felemelése a másik város hátrányát eredményezze... * Tamássy Károly dr. kötelességét lelkiis­meretesen végző, első tisztviselője volt a városnak. Az aztán már az ügy érzelmi ré­sze, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire meg tudta nyerni Szamosujvár lakosságának bi­zalmát s ö maga is szerelmese lett a ked­ves, jobb sorsra érdemes kisvárosnak... A parancs azonban parancs. Mindenesetre Nagybánya nagyon jól jár vele, mert Sza­mosujvár valósággal megsiratta... BIRO JANOS áttekintő képet ad a magyar hadsereg fej­lődéséről. Hangoztatja, hogy kitűnő felsze­reléssel rendelkezik és ezt a felszerelést fő­ként a magyar ipar állítja elő. A gépesített csapatok mellett Magyarország megtartottá hagyományos fegyvernemét, a lovasságot, mely egyedülálló egész Európában felszere­lés és kiképzés tekintetében egyaránt. egyébként az ottlevö, kitermelt tűzifára ár­verést tűz ki. Az elnökség szerint ugyanis Pálfíy nem tartotta be a megállapodásokat fis így a fára már nem tarthat igényt. A Fálffy-íéle erdöktlermelésekné! fel­használták a felóri magyar gazdákat is. A gazdák eípanaszolták, hogy rettenetesen rossz utón szállítottak fát Pálffynak, tehe­nük megdöglött, mert nem birta az utat, Pállfytól a szállítási dijat mai napig sem kapták meg. Az egyre bonyolódó ügyben folyik a vizs­gálat. Nagybányai napló ELBÚCSÚZTAK a Pécsről ideköltöztetett bányaiskola utol­só éves hallgatói. Negyvenöt feketesapkás, aranygombos, utolsó éves tanuló búcsúzott az iskolától és a várostól a hagyományos szokások szerint. A hatalmas uj Iskola udvarán vettek búcsút a diáktársaiktól és tanáraiktól, az esti órákban pedig látvá­nyos menetben vonultak a város főterére. Legelői haladtak a fáklyavivők, utánuk az első és második osztály bányalámpás me­nete. őket követőleg a zenekar haladt, utánuk a bucsuzők következtek kis nefe- lejts-csokorral a kezükben, körülvéve a harmadosztályosok bányalámpás csoport­jától. Énekszóval haladtak a városon ke­resztül az Országzászló előtti térig. Hang­talanul tisztelegtek az Országzászló előtt, majd a hagyományos „Szerencse fel” bá­nyászköszöntéssel vettek búcsút a város közönségétől. * A LIGET a város egyik legderüsebb része. A ha­talmas kiterjedésű Széchenyi-liget, gon­dosan összeválogatott fáival, különleges bokraival valóságos növénykert benyo­mását kelti. A közönség azonban inkább szabad vadászterületnek“ nézi, ahon­nan mindenki kedve szerint kielégítheti virágszükségleteit. Alig kezdtek nyílni a gyönyörű magnóliák, alig bontotta virá­gát a japán birs, máris rájuk csaptak az éjszakai vadászok s a gyönyörű növé­nyek; másnapra már tépetten, összehaso­gatott ágakkal szomorkodtak a zöld gye­pen. A hatóságok végül is kénytelenek voltak a rendőr őrszemeken kívül polgári ruhás megbízottakat is kijelölni, hogy a „rajongó“ közönség elől valamilyen for­mában megvédjék a növényeket. * ÚJABB SIKERE VOLT a festőknek a „Magyar művészetért“ ki­állításon. A kiállításon a Nagybányai Fes­tők Társaságának tagjai közül Benkhard Gusztáv, az állami kisaranyérem kitünte­tettje, Boldizsár István, Krizsán János, Mikola András, Iván Szilárd, Pirk János, K. Csikós Antónia, Lorberer Annie és még néhány nagybányai festő szerepelt. A vá­sárlások során az állam ezideig Mlkola András egyik képét vásárolta meg, a vá­sárló bizottság pedig- Benkhard Gusztáv, Lorberer Annie, Boldizsár István, K. Csi­kós Antónia és Iván Szilárd egy-egy mü­vét. A nagybányai festők újabb sikerei élénken ellentmondanak azoknak a véle­ményeknek, amelyek Nagybányát, mint művészeti központ, el akarják temetni. * A MUNKASFŐ1SKOLA, amely eddig Berentés László vezetésével működött, most tartotta meg tisztújító közgyűlését. A közgyűlést Szabó Miklós dr., a távozó polgármester nyitotta meg. A gyűlés összehívását — mint mondotta — az tette szükségessé, hogy az eddigi vezetőt, Berentés Lászlót katonai szolgá­lata más városba rendelte s igy nem vál­lalhatja továbtí a Munkásfőiskola veze­tését. A közgyűlés egyhangúlag elisme­rését fejezte ki Berentés Lászlónak az eddigi hatásos működéséért, majd Be­rentés László indítványára elnökül Sza­bó Miklós dr. volt polgármestert válasz­totta meg, aki addig is, amig fölöttes ha­tóságai az igazságügyi vonalon nem ren­delkeznek felette, vezetni togja a Mun­kásfőiskola ügyeit. ' * A MENETRENDVÁLTOZÁSOK a bányavidéki MAVAUT menetrendjét !• megváltoztatták. Az uj menetrend a kö­vetkező: Nagybányáról Máramarosszigetre indul 6.30-kor, visszaérkezik 21.10 órakor. Nagybányáról Nagyilondára sak hétköz­napokra eső hétfőn, szerdán és pénteken indul 4.15 és 15.15 órakor, visszaérkezik ugyanezeken a napokon 9.35 és 20.35 óm­kor. Nagybányáról Nagysomkutra indul hétköznapokon 15.15 órakor, visszaérkezik 9.35 órakor. Nem ünnepnapokra eső hét­főn, szerdán és pénteken indiil 4.15-kor és tisszaérkezik 20.35-kor. Kedden és pénte­ken 12 órakor indul és 14.80 perckor ér­kezik. — Tojásdrágitás miatt, eljárás indult 30 szamosmenti falusi asszony ellen. Tudósí­tónk jelenti: A dési ügyészség árdrágítás miatt eljárást Indított Krecsán Lászlóné monori illetőségű parasztasszony és 28 társa ellen. Az asszonyok a tojást a hatósági ár­ral szemben darabonként 25 fillérért áru­sították. Az árdrágítás! ügyet rövidesen tárgyalásra tűzi a törvényszék. Mini a villámcsapás ... wmmmammmmmmMKummmmamwmmmmBBummmmmmmmmBBmmmm 1943 május hó ' 3-án cf. u. 5 órakor a Református Teoióg’a dísztermében az EMKE Zenei Népfőiskola előadássorozatában Kodály Zolíán tart előadást a „Magyar zene Ä-B-C- Je“ címen. Helyszámmal ellátóit műsorok az IBU'Z ineneíjegyirodában „Magyarország mint katonai tényező Nagy cikkben m4!fatja egy bolgár lap a magyar hadsereget Elutasította a kolozsvári ítélőtábla vádtanácsa Pálffy József tüzifanagykere» ti*o szebadlábrahelyezési kérését ».

Next

/
Thumbnails
Contents