Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-14 / 108. szám
Jr 1943. MAJD $ 14 3 Kétévi és egy hónapi fegyházbüntetésre ítélte az uzsorabiróság Török Árpádot * Muradin Márton ügyében május 20-án hirdetnek Ítéletet Kolozsvár, május 13. A kolozsvári Élelmiszeripari Kkt. egykori vezetői és a cég fiókszervezetének egyes elárusítói ellen árdrágító visszaélés miatt harmadnapja tartó bünperben csütörtökön este hirdetett Ítéletet a törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa. A jogásztársadalom és a nagyközönség köréből érdeklődőkkel megtelt tágas tanácsterembe este háromnegyed 7 órakor vonult be Vtíos Pál dr. törvényszéki tanácselnökkel az élen az uzsorabiróság. Az elnök elsö- "sorban az Ítéletre váró vádlottakat vette számba. Megállapította, hogy közülök Muradin Márton másodrendű vádlott hiányzik, mert közérdekből el kellett utaznia, amit hivatalos távirattal igazolt. Ennek alapján távollétét Albrecht Zoltán dr. ügyész a vád képviseletében indokoltnak látta és igy a birság Is tudomásul vette. Egyben ''határozta, hogy az Ítéletnek Muradin Mártonra vonatkozó "részét május 20-án reggel 0 ö 'étkor hirdeti ki. Ezután a jelenlévő vádlottak ügyeiben hozott ítélet felolvasására került sor. A bíróság Török Árpádot kétrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében találta bűnösnek és ezért össz- büntetésként 2 évi és egy hónapi fegyházra mint főbüntetésre, 10.000 pengő mellékbin- tetésre és 5 évi jogvesztésre Ítélte. Kötelezte továbbá 15.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére, vaarmint a bíróság Ítéletének hírlapi közzétételére. Demény Márton ötödrend- dü vádlottat árdrágító visszaélés vétségéért 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte az uzsorabiróság, mig Szász István és Pap Mihály vádlottakat felmentette. Az Ítélet indokolása szerint a biróság tényként állapította meg, hogy Török Árpád, Muradin Márton, Pethö Károly és még két társuk husárugyárat alapítottak a ::'o- gyasztóközönség ellátására. Ecélból t,at fióküzletet egyesitettek, melyeket elsősorban huenemüvel, úgyszintén egyéb hasonló ám- eikkel láttak el. Török Árpád mint elárusi- tám főnők olyan rendelkezést hozott, hogy a szükséges zsirmennylséget a fiókok 25 kg.- os csomagolásban kapják. Bár a tényleg kiszolgáltatott zsir egységcsomagolása mn- denkor 25 kg. maradt, - később 27 és lél, majd 29 és fél, utóbb 31 és fél, végűi 37 ős fél kg.-ként számlázták és ennek megfelelő összeggel fizettették meg a fiókákkal. Ezek az üzletek így kényszerhelyzetbe kerültek, hogy a fedezetlen összegeket behozhassék. A ténylegesen adott 25 kg. ellenében magasabb összegű számlával követte el Törik Árpád az árdrágítás tényét, mert a törvény értelmében, aki a megállapított egységárnál többet követel, már árdrágító. Ugyanez az eset a háj- és zsirszalonna leverésében. A zsirszalonna ugyanis 2 pengő 94 fillér, az előbbi 3 pengő 16 filléres árával szemben. A hájként kiszolgáltatott zstrssa- Icnnával tehát olyan árut fizettettek mt g, amit nem kaptak kézhez. Muradin Márton mint gyártási főnök, csík egy cselekményt követett el tettestárskent. bonban ő is aláírta a kiutalási bárcakat és emsel megengedte a hájként feltűntetett £s<r- szalonna kiutalását. Ugyanez történt a 3 nengö 40 filléres sertéskarajként számlázott zsirszalonna esetében. Ezekkel a többletekkel követte el az árdrágítást. A nemet katonák 4 és fél pengő* ajánlatában szinten megállapította a blrsáf az árdrágítás tényé , mert Muradin ezt közölte cégtársával, Juhásszal, tehát szó esett az elfogadásáról, különben egymaga elutasíthatta volna. Török Árpád terhére megállapították meg, hogy engedély nélkül adta idegeneknek,a ]&- hérárut, holott azt annakidején nem volt szabad kivinni a városból. Demény Márton azzal követett el bűncselekményt, hogy nem Szolgáltatott ki árut, noha készlettel rendelkezett. . Szász István és Pap Mihály ellen ténybeli bizonyíték nem merült fel, ezért mindkettőjüket fel kellett menteni. Az indokolás további része az enyhitö körülményekkel foglalkozott, melyek között Török Árpád esetében azt is tekintetbe vették, hogy a régi román világkorabeli szellem akkor még éreztette hatását. Végül a súlyosbító körülményeket ismertették. " Az Ítélet közlése után Albrecht Zoltán dr. ügyész semmisségi panaszt jelentett be Török Árpád terhére a vádtól eltérő minősítés miatt, amennyiben egyik bűncselekményét beolvasztottnak tekintették, valamint a büntetés, különösképpen pedig a mellékbüntetések súlyosbításáért. Demény Mártonnal szemben az ügyész megnyugodott, de feliebbezett Szász István és Pap Mihály felmentéséért, elitéltetésük végett. Ezután a védők és védenceik nyilatkoztak. Bartha Ignác dr. ügyvéd Török Árpád érdekében semmisségi panaszt jelentett be a minösités és a büntetés enyhítése miatt. A Pap Mihályt képviselő Baróthy István dr. megnyugodott. Török Árpád és Pap Mihály csatlakoztak védőikhez, Szász István és Demény Márton pedig belenyugodtak a felmentő, illetve pénzbüntetésre szóló Ítéletben. Albrecht Zoltán dr. ügyész ezután a kiszabott büntetés súlyára hivatkozva, Török Árpád letartóztatását, indítványozta, Bartha Ignác dr. védő azt hozta fel, hogy védence szabadlábrahelyezésekor 25.000 pengő óvadékot fizetett le és ez jelenleg is hatályos. A biróság Demény Márton Ítéletét jogerőssé nyilvánította, a szabadlábrahelyezés kérdésében pedig tanácskozásra vonult vissza. Nem sokkal utóbb kihirdette végzését. Eszerint a Török Árpád letartóztatására vonatkozó ügyészi indítványt elutasította, tekintettel az elitéit személyi és vagyoni viszonyaira, melyek szökését valószínűtlenné te szik. Vitéz nagybaconi Nagy Vilmos: „1944-ben megépül a Marosvásárhely — Székelyudvarhely—Barát—Sepsibükszád közötti vasútvonal" Sepsiszentgyörgy, május 13. Vitéz nagybaezoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter ezidőszerintí székelyföldi körúton van s ennek során meglátogatta Háromszék-vármegyét is. A honvédelmi miniszter ez alkalommal kihallgatáson fogadta nagykászoni Kászonyi Kichárd dr. főispánt és vitéz Barabás Andor dr. alispánt, akiknél behatóan érdeklődött a vármegye időszerű kérdései iránt. A honvédelmi miniszter ez alkalommal közölte Háromszék-vármegye főispánjával és alispánjával, hogy a Marosvásárhely—Székely udvarhely—Bárót —Sepsibükszád között építendő vasút előmunkálatai a folyó évben, nemsokára, megkezdődnek s az uj székelyföldi vasút megépítése minden valószínűség szerint még 1944. év folyamán megtörténik. ■I— ■ ■ OHRHHnMnsnRnnBflMMamMnv Nagy sikert aratott Budapesten a kolozsvári tanítóképző énekkara A kolozsvári tanítóképző intézetek ifjúsága Budapesten énekkari hangversenyt adtak Kodály Zoltán kórusmüveiből. A hangverseny színhelye a Zeneművészeti Fő iskola nagyterme volt. A fővárosi lapok beszámolóiból megállapíthatjuk, hogy a kolozsvári tanítóképző intézetek énekkara osztatlan sikert aratott. Az „Uj Magyarság“ a következőket. Írja: A kolozsvári állami tanító- és tanitónö- képzö intézetek vegyeskara fölemelő hatású szép hangversenyt adott a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Mindjárt az ízléses füzetbe foglalt, a szemet kellemesen foglalkoztató műsor felkeltette a hangverseny iránt a rokonszenvező érdeklődést. Közreműködött a VII. kerületi tanítóképző női kara, továbbá a II. és XII. kerületi tanítóképzők vegyeskara Kapi Králik Jenő, C. Csaba Etelka, Kishont! Barna és Kajeczky Benjamin dr. vezénylő tanárok részvételé vei. Domokos Pál Péter, a kolozsvári tanítóképző intézet igazgatója, a lelkes csángókutató magvas bevezetőjében keresetlen szavakkal adta elő, hogy az elnyomatás éveiben a magyarságnak milyen éltető forrást jelentett Kodály muzsikája. Ez a zene tartotta bennük, erdélyiekben a hitet és táplálta a jövőbe vetett reményüket. A vendég vegyeskar Kodály-müvek mellett elénekelte Veress Sándor „Kárpátokon innen és túl“ cimü értékes népdalfeldolgozásait, továbbá Bartók néhány remek kórusát. A pompás hanganyagu énekkar megérdemelt nagy sikert aratott, lelkes örömmel betanult és előadott énekszámaival. Különösen hat, Kodály gyűjtéséből való, magyar népdal tökéletes előadásával nyerték meg tetszésünket. A műsoron Keréiiyi, Gárdonyi, Viadana és Bárdos müvek is szerepeltek. A Zeneművészeti Főiskola nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség őszinte elismeréssel tapsolta meg a kolozsváriakat és tüntető' ünneplésben részesítette Kodály Zoltánt, akinek ma már minden egyes szereplése ilyen állandó, meleg, szívből jövő fogadtatásban részesiii a magyar közönség részéről. Kodály valóban ifjú magyar szivekbe vetette el építő munkásságának a magját, a fiatal évek hosszú ideig tartó mellőzése, sőt ellenséges fogadtatása után ma már, elfogulatlanul maga is megállapíthatja, csak szeretetet arat. Nem nehéz elképzelni, hogy ez a szeretet és megértés egyre nagyobb és általánosabb lesz az idők folyamán. A „Pesti Hírlap" zenekritikusa a következőkben számol be a hangversenyről: A főváros énekes-ifjúságának testvéri szere- tete és a szakértő közönség meleg érdeklődése fogadta a kolozsvári állami tanítóképző- intézetek vegyeskarának bemutatkozását. Erdély ifjú taniló- cs tanitónöjelöltjei fényes bizonyságát adták, hogy szívből átérzik a nép. dal-kultnra és az együttes éneklés lélek- és nemzetnevelö jelentőségét- Igazgatójuk, Domokos Pál Péter, aki a budapesti kirándulást megszervezte, kilünő polklore-szakérlelemre valló, lelkes szavakkal jelölte ki növendék- kórusának útját a magyar ének-mozgalom vonalán. Tisztelgése elsősorban Kodály Zoltánnak szólt, akinek két uj müvét is bemutatta a kolozsvári vegveskar. ,.A 121. genfi zsoltár“ a klasszikus vokálstilus ujszelleraü alkalmazásával egy régi magyar egyházi dallamnak ad nemes és niegkapóan művészi fogalmazást. Igen nagy hatást lelt a ..Balassii Bálint elfelejtett éneke“" című kompozíció, mely Gazdag Erzsi régiesen stilizált versére a vokál-poiifónia legtisztább, leganvagszerübb eszközeivel megépített, szinte ..psa1mus“-i mélységű és erejű kis remekmű, A két újdonság a kitűnő előadásban éppoly hatásosan jutott érvényre, mint a műsor többi, ismert Kodály-kórusa, főként az Ady-versre irt „Akik mindig elkésnek“ tetszőit nagyon. A tehetséges Nagy István karnagy vezetése alatt technikai- lag fegyelmezetten, lelkileg felszabadultan zendült meg az üde. fiatal hangegyüttes. Érdekes produkció volt Bartók néhány kisérel- nélkül ismert kórusának előadása, azzal a zenekari aláfestéssel, amelyet a szerző utólag komponált hozzájuk. Ezl a számot Rajcezky Benjámin, a budai cisztercita-diákok jeles pap-tanára dirigálta- Két fővárosi preparan- dista-kórus is közreműködött G. Csaba Etelka és Kishonty Barna vezényletével. Szép és színvonalas énekük emelte az okos körüMekintés- se! rendezett kórus-hangverseny művészi sikerét. Kaput nyitottak a kolozsvári egyetem Á’talános Növénytani Intézetének múzeumai Kolozsvár, május 13. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Általános Növénytani Intézete, összes helyiségei teljes tatarozása, az intézet újraszervezése, rendbehozatala és gyűjteményes múzeumainak (1. Alföldi muzeum, 2. Tanszer-muzeum, 3. Erdélyi szoba, 4. Amerikai-Alaszkai muzeum) berendezése után megnyitotta kapuit. Bemutatása és megnyitása az elmúlt vasárnap délelőtt 11 órakor (Általános Növénytani Intézet, Központi egyetem, Farkas-utea 1., földszint jobbra) történt meg. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Kovng Béla. dr. megbecsüli a rég bevált Pyramidonf. Megszűrheti a fájdalmait és igy megóvja a korai öregedés fői. Fejfájás, fossz közérzet ellen segít a Hector Magnificus, Dávid Lajos dr., a matematikai és természettudományi, Személyi Kálmán dr. jogi kari, Luckhaub Gyula dr. közgazdasági kari dékán, több egyetemi tanár, valamint több iskola igazgatója és tan- testületi tagja. Az intézet történetét röviden Györffy István igazgató-professzor ismertette. Köszönetét mondott a közoktatásügyi minisztériumnak, Szily Kálmán dr. volt miniszteri biztosnak, a Gazdasági Hivatal vezetőségének és mérnöki karának, valamint saját munkatársainak. Az intézet laboratóriumaiban részben kísérletes munkák folynak (tisztatenyészetek moszatokkal, zuzmókkal; zuzmogonidiumok), részben főleg virágtalan növényeken történő vizsgálatokkal foglalkoznak (Erdélyi mohák fejlödésrendellenességei, borvizek mikroszervezetei, erdélyi moszatokkal kísérletek; erdélyi vizigombák). A négy muzeum — heyiségek és szekrények hiánya miatt — túlzsúfolt, ezért gazdag anyaga kevésbbé érvényesülhet. Az Alföldi Muzeum a különböző puha-, keményfából, magvakból és k növényrészekből készített különböző használati tárgyakat; a tápéi hires gyékény-, hócsizma, papucs és félcipőket; a kamilla gyűjtőket; füz- nyárfából készült tárgyakat (ősi tapogató, nádvágók fapapucsa, szakajtó, kanalak), a lopó-tököt, a díszes festményü víztartó ku- bak-tököket, a palozsnakot mutatja be. A látogatók megcsodálhatják a történeti nevezetességű fák korongjait (Zborói százhárs, Mária királyné diósgyőri mogyorófája), azonkívül eredeti leveleket, köztük József királyi herceg saját kézzel Írott doktori értekezését. Biró Lajos, a neves magyar uj-guineai kutató egy teljes szekrényt betöltő relikviái is itt vannak, azonkívül szövés-fonási tárgyak, győgyteák és népies orvosságok. Érdekes a magvak gyűjteménye is. A tanszer múzeumban régi eszközöket, laboratóriumi felszerelési tárgyakat, öreg nagyitokat, hires botanikusok gyüjtöásóit és szerszámait láthatjuk. De itt van az európai füvészkertekben használatos növényjelzö táblák értékes sorozata is. Megemlítést érdemelnek még a régi kolozsvári mesteremberek által készített pléh virágok. Az Erdélyi szoba“ Erdély gyógy- és mérges növényeit; erdélyi népies gyógynövényeket, faragásokat; történeti nevezetességű és érdekes tárgyakat (Reményik Sándor koszorú-kerete; kendilónai fa darabja, a moha mint alomtáblázat, stfo.) mutat be. Az Amerika—alaszkai gyűjtemény (Kol E. dr. magántulajdona) alaszkai és amerikai indiánok idegen világát tárja szemünk elé. A távoli földrész ösmüvészetét bizonyltja a kiállitás minden darabja. Alaszkai ásvány- kőzeteket; természeti szépségeit feltüntető színes képeket, eredeti felvételeket és szárított növényeket láthatnak itt az érdeklődők. Ennek a gyűjteménynek előreláthatóan nagy látogatottsága lesz; az ifjúság még ma is rajong az indián jelképes írás, az itt láthat:? tárgyak, szines képek, kosarak és eredetiségek után. Az értékes tárgyakat Kol E. amerikai—alaszkai tanulmány utján (mellékfoglalkozásként) gyűjtötte össze. A múzeumok megnyitásával egyébként az a colunk, hogy Erdély közönségével is megismertessük az alföldet. A múzeumot az érdeklődők minden hónap első vasárnapján délelőtt 10—12 óráig díjmentesen tekinthetik meg. Iskolák, előzetes (akár távbeszélő utján történő) bejelentés mellett is, bármikor látogathatják. GYÖRFFY ISTVÁN (Kolozsvár)
