Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-13 / 83. szám

1943. A P R 1 £ 1 S 13 & Vitéz Nagy Iván de.előadása Suomi fői, a hősök földjéről Kolozsvár, április 12. A kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége által rendezett finn napok eseményei során hétfőn délután 6 órakor vitéz Nagy Iván dr. miniszteri osz­tálytanácsos tartott előadást az uj klinika előadótermében „Suomi a hősök földje“ címmel. A hatalmas termet teljesen meg­töltötte a hallgatóság. Az előadóestet Mar- Tonyi János dr. egyetemi tanár, a KMDSz tanárelnöke nyitotta meg, majd vitéz Nagy Iván tartotta meg mindvégig meleg érdek­lődéssel kisért rendkívül érdekes és értékes előadását. Bevezetésül a finn-ugor népek őstörténetét vázolta. „Ha rokonságunknak a finn-ugor ágát vizsgáljuk — mondotta többek között — a statisztika egészen megnyugtató szá­mot mutat nyelvcsaládunk nagyságáról, íme, nem vagyunk olyan egyedül, nem va­gyunk olyan árván, mint ahogy sokszor mondani szokták, sőt nem is vagyunk keve­sen: 28 millió a számunk. Olyan szám ez már, amely meggondolásra kell, hogy kész­tesse mindazokat, akik világpolitikát intéz­nek Európának általunk lakott térségében.“ Ezután ismertette Finország földrajzi hely­zetét, népességét, éghajlatát, természeti adottságait és a finnek történelmét, majd szemléltető képet adott a finn nép áldásos életmódjáról. Különösen kiemelte a finn pa­rasztok helyzetét és ezzel kapcsolatosan a földművelés csodálatraméltó eredményeit. „A földreform óta megművelt területek 600.000 hektárral szaporodtak. Addig, amig 1917-ben 226.000 tonna rozs termett, 1937- ben már 431.000, míg 20 év előtt csak 6000 tonna huzat produkáltak, most 208:000 tonna a termés és ugyanakkor — a kisbir- tokra jellemzően — a tojástermés ötszörös­re, a vaj háromszorosra, a sajttermelés négyszeresre emelkedett. Ezek az eredmé­nyek megcáfolhatatlanul igazolják, hogy a föld annak a kezében a legnagyobb érték, aki sajátmaga műveli.“ A finn háztartás és a mindennapi életmód részletes ismertetése után ismét történelmi szemmel vizsgálta a finn nép életének folyamatát, itt különösen a svéd kultúra hatásai mellett kallódó finn nyelv és műveltség újjáéledésének és meg­erősödésének fejezeteit hangsúlyozta. A finn nemzeti mozgalom különös erőre kapott az Kormányzó Urunk megtekintette a budapesti Műcsarnok tavaszi tárlatát BUDAPEST, április 12. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur őfőméliósága vasárnap délelőtt fél 12 órakor megtekintette a Mű­csarnok tavaszi kiállítását. A Kormányzó Ur több mint egy óra hosszat gyönyörkö­dött a tavaszi tárlat gazdag anyagában és távozásakor nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Xil. Plus pápa husvótkor rádióüzenetet intéz a világ népeihez Róma, április 12. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Mint Vatikánvárosból jelentik, a pápa a közelgő húsvéti ünnepek alkalmából vagy a Szent Péter-templomban óhajt ünnepi szent­misét mondani, vagy pedig olasz nyelvű rádióüzenettel fordul a világhoz. Kelemen Krizosziom főapát — az Országos Közoktatási Tanács e'nö’-'e Budapest, április 12. (MTI) A Kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter elő­terjesztésére Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos, pannonhalmi föapátot az Or­szágos Közoktatási Tanács elnökévé az 191,6 december végéig terjedő időtartamra ki­nevezte. Kolozs- és Nógrádmegyébe küldendő országzászlókat avattak Budapesten Budapest, ápr. 12. (MOT) Az ereklyés országzászló nagybizottság elnöksége va­sárnap kezdte meg a Szabadság-téren az ezévben avatásra kerülő első felajánlott or- szágzászlólobogók beiktatását. Az ereklyés országzászló elé a budapesti Zrínyi-gimná­zium növendékei vonultak fel őrségváltásra, majd az elnökség nevében Dániel Áron dr. az Országos Magyar Sajtókamara főügyésze mondott beszédet. azóta felbecsülhetetlen világirodalmi érté­ket képviselő Kalevala finn hősi éposszal. A finn rege szerint Finnország a dalból született és ime, az addig alig ismert finn népet és hazáját valóban a Kalevala csengö- zengő soraiból ismerte meg az egész világ. A Kalevala nagy fontosságát valójában ak­kor érthetjük meg, ha megtudjuk, hogy ez o hösköltemény ugyanúgy kezdete volt a svéd nyelv és kultúra igájába szorult finn nemzetnek, mint ahogyan a magyar is ugyanezen évtizedekben bontakozott ki a la­tin és német nyelv hatásai alól. A nemzeti művelődés újjászületése a mult század utolsó harmadában egyre-másra hozta meg a finn nemzet kívánságainak megvalósulását. 1917. azután meghozta a százados álmot: Finnor­szág függetlenségét.“ A független Finnország megalakulása után a finn nép hősi függetlenségi harcai és Manner heim Gusztáv báró, a finn Horthy Miklós országmentö szerepét jellemezte vi­téz Nagy Iván. Ezután bemutatta a mai finn életet, a finnek fővárosát, Helsinkit, a neveztesebb Ipari központokat és természeti szépségeiket. Majd pedig méltatta a finn nemzet legutóbbi hősi harcának igaz jelen­tőségét. A moszkvai békediktátum után a finnek­nél uj jelmondat hangzott el: „Kaikki takaisin ja vcihán lisée!“ Magyarul: „Min­dent vissza és még valamit hozzá!“ Akár­csak nálunk, a legmélyebbre való zuhanás Idején, északi rokonainknál is a rendíthetet­lenül való bizakodás, a szebb jövőben való meg nem szűnő reménykedés, a nemzeti imperializmus szimbóluma ez a kifejezés. Mert finn testvéreinknek nemcsak Viipurl, Sortavala, vagy Sállá környéke fáj, de az a Kelet-Karjala is, amelynek népe az első vi­lágháborút követő években még nem tudta kivívni velük együtt szabadságát. Hinnünk kell, hogy a mostani világkataklizmából, amikor Európa uj rendjéért a finn és ma­gyar seregek vállvetve küzdenek, győzelme­sen fogunk kikerülni és a mindkettőnket fenyegető bolseviki-szláv veszedelmet annyi­ra megtörni, hogy hosszú századokon át békésen és szabadon fog tovább lengem a finn lobogó is ősi Suomi sziklás partjain.“ — A magyar nemzet biztonsága ott van az ezeréves határokon — mondotta Dániel Áron dr. — Ml nem akarunk ezen túl sem­mit. Ezt hirdetjük az országzászló mozga­lomban, ezért ültettünk hitet és önbizalmat a nemzetbe. Az eljövendő nagy küzdelmek­ben még inkább szükség van a teljes és tö­kéletes magyar egységre, mert saját erőnkre kell támaszkodnunk és nem várhatjuk más­honnan a szerencsét. A ma innen Kolozs vármegyébe és Nógrád vármegyébe induló országzászlók is a magyar gondolat egysé­gét védik és őrei lesznek a magyar végeken túl nézve is ennek az egységnek. — A kolozsvári törvényszék is felmen­tette Farkas Istvánt a Boronkai-féle rágai- mazási perben. A kolozsvári törvényszék fellébbviteli tanácsa, Lehner Richárd dr. el­nökletével hétfőn foglalkozott azzal a rá­galmazás! perrel, melyet Boronkai-Hrubán Lajos, volt élclapszerkesztö indított Faikas István egykori tordai alpolgármester ellen. A főhatalomváltozás után Boronkai közhi­vatali kinevezést kapott, ezt azonban Far­kas István feljelentésére megsemmisítették. Ugyanezért nem ismerték el Boronkainak magyar tiszti rangját sem. Farkas István feljelentésében azt állította, hogy Boronkai- Hrubán Lajos a román megszállás idején magatartásával és „Garabonciás“ cimü élő- lapjával súlyosan vétett a magyar nemzeti eszme és az erdélyi magyarság egyeteme és egysége ellen. A becsületvédelmi törvény alapján Boronkai hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt pert indított Farkas István ellen, azt állitva, hogy a feljelentő csupán puszta gyanú alapján járt el. A helybeli já­rásbíróságot kétizben is foglalkoztatta a Boronkai-féle rágalmazási per. Az először elhangzott felmentő ítéletet alaki okból megsemmisítették ugyan, de a következő tárgyaláson is felmentették Farkas Istvánt. Az ügyet annakidején tárgyaló Deák Fe­renc dr. büntetöjárásbiró Ítéletében leszö­gezte, hogy a Boronkai szerkesztette lap iránya és a szerkesztő magatartása, ha nem is ellenséges, de káros volt magyar nemzeti szempontból. A sértett és jogi képviselője Farkas István felmentése miatt s a bűnös­sége meg nem állapításáért az ítéletet meg­fellebbezték. A törvényszék fellebbviteli ta­nácsa a periratok átvizsgálása alapján meg­állapította az elsőfokú Ítélet, indokolásának helyességét és helybenhagyta a felmentő ítéletet. Japán repülök hevesen bombázták Észak ~&isssf rá Ifa támaszponttal! BEBN, ápr. 12. (Búd. Tud.) MacArthnr tábornok délnyugatcsendesóceáni főhadiszál­lásáról jelentik, hogy a japánok Észak-Ausz trália vidékén lévő szövetséges támaszpon­tok ellen megkezdték a légitámadásokat. A japán légikötelékek egyre nagyobb szám­ban Intéztek támadásokat a hadászalilag fontos területek ellen. TOKIO, ápr. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A császári főhadiszállás hétfői közleménye szerint a hadsereg légierői április és 9. között India és Burma határán légitámadásokat intéztek Maungdav és Chittagon el­len, valamint a Kelet-Indiában lévő Akaiira ellen. Megküzdöttek ellenséges repülőgé­pekkel is. Az ellenség két repülőgépét lelőtték, ezenkívül 15-öt felgyújtottak, 14 to­vábbi gépet pedig a földön pusztítottak el. Elsüllyesztettek egy ezertonnás, valamint két, egyenként ötszáz tonnás ellenséges hajót. Egy repülőgép elveszett. A Délvidék nagy lelkesedéssel ülte meg a hazatérés évfordulóját Zom bor, ápr. 12. (MTI) Az egész Délvidé­ken lelkes ünnepségek közepette emlékeztek meg a felszabadulás második évfordul.járó). Az ünnepségeket a társadalmi egyesületek mindenütt a hatóságokkal és az iskolákkal karöltve rendezték meg. Zomborban szombaton este fályásmenettel kezdődött meg az ünnepség. Valamennyi há­zat fellobogózták. Vasárnap reggel a Ica to­na ság zenés ébresztőt adott, majd a város­háza előtt tábori misét mutattak be, ame­lyen valamennyi társadalmi egyesület, az iskolák és a hatóságok részt vettek „Ugyan­csak ezen a helyen tartották meg a haza­fias műsort is, amelyen a katonaság is köz­reműködött. IHWIj'l'IIIMI—HIIH—HMHiIIIMi—WH' II—IIIHIlaíH<lllHllHllll finn-magyar testvériség jegyében mulatja be a CORVIN ¥ F1NN-VER c első f*nn filmet, mely a finn filmgyártás repre­zentatív alkotása. — Utána a hallatlanul kedves rövid film a „Rókavadászat“. r A finn szabadságünnepre Helsinkibe érkezett Swerin von Krossigk birodalmi pénzügyminiszter Helsinki, ápr. 12. (MTI) 1918 április 12-én szabadította fel a fehér hadsereg Helsinkit a vörös terror alól. A 25. évforduló alkal­mából hétfőn délelőtt ünnepélyesen megko­szorúzták a szabadságharc finn és német hősi halottjaink emlékművét. Este a helsin­kit Fehér Gárda ünnepi közgyűlésre ült ösz- sze. A hétfői finn szabadság ünnepségével egy­bekötötték a mintegy négy és félezer tagot számláló Finn—Német Társaság negyedév­százados fennállásának megünneplését. Az emlékünnepségre Helsinkibe érkezett Swerin von Krossigk német birodalmi pénz­ügyminiszter, aki a finn sajtónak adott nyi­latkozatában elmondotta, hogy nem igaz a külföldi lapok állítása, mely szerint Berlin bombázása alkalmával nagy károk kelet­keztek. Csak március elején voltak nagyobb károk, a hónap végén azonban már nem. — A totális mozgósítás Németországban folyamatban van — mondotta, -— Berlinben március elején körülbelül 200.000 embert, he­lyeztek el a hadiiparban. A fekete piacot — mint más államokban — Németországban sem sikerült teljesen kiirtani, az ellenőrzés azonban rendkívül szigorú. Minthogy jegyro megfelelő mennyiségű árut adnak, a fekete piacnak nem lehet nagy sikere Németor­szágban — mondotta a német pénzügymi­niszter. A finn ujságSró-kuIdollség Budapest, április 12. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és felesége hétfőn délben a margitszigeti Pala­tínus-szállóban bucsuebédet adott az egy héten át Magyarországon tartózkodott finn újságírók tiszteletére. A finn vendégek az ebéd után a Keleti- pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron bú­csúztatásukra megjelent Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ, meghatalmazott mi­Tnráni ünnepségek Kolozsváron Kolozsvár, április 12. A Turáni Társaság, amely Budapesten székel, április 18-án d. e. fél 11 órakor a vármegyeház dísztermében néprokonsági Turáni ünnepet tart, dijtalan belépés mellett. A Turáni Társaság küldöttei gyanánt dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Társaság kiváló elnöke, a nagyhirü tudós tart előadást „Japán, a felkelő nap országa“ címmel, mig dr. Gergélyffy Gábor iró, a Társaság Igazgatója a turáni mozgalom mai jelentőségét ismerteti. A kolozsvári Bástya dalegylet Kárpáthy Emil karnagy vezénylé­sével a magyar és finn himnuszokat, továb­nlszter, sajtófőnök, Walther Emil követség! tanácsos és felesége, Zilahi Sebess Jenő, a külügyminisztérium sajtóosztályának veze­tője, a budapesti finn követség képviseleté­ben Aarene Wuorimaa követ, az Országos Magyar Sajtókamara képviseletében Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos, az újságírói fő­osztály elnöke, Gáspár Jenő igazgató-főtit­kár, valamint többen mások a magyar kul­turális, sajtó és társadalmi élet személyisé­gei közül. bá japán indulót ad elő. Szilágyi Albert, Fülöp Mihály, Dávid András és Cseh Edö- mér középiskolai tanulók japán és finn ver­seket szavalnak. A vendégeket az EMKE vezetőségének egyik tagja üdvözli. A ko­lozsvári finn napok után ennek a szép nép­rokonsági ünnepnek előreláthatólag élénk társadalmi visszhangja lesz. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEV LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 72148. Fostafiők: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet Bt, nyomása. F, V-: Major József,/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents