Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-11 / 82. szám
Vasárnap 1943 április 11 Ära 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NE- I GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIAD) PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. J I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL SS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-E. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖR: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Tervehdimme suomalaisia veljiämme Tervehdimme Kolozsváriin saapnvia vieraitamme tuntien sită beimorakkaut- ta, joka tayttüa kauas vieraisiin joutu- neiden veljesten sydámen, kun he pit- kän ajan perästä tapaavat toisensa. História on erottanut meidät, mutta antanut meille samat inanteet Ja samat taistelnt. Niinpä meillä on nyt erikoi- nen syy tuoda Hmi ilomme, kun Er- délyin maaperällä saamme puristaa toistemme kättä. Tervehdimme Aarne Vuorimaata, Suomen Budapestin-lähettilästä, Suo- men sanomalehdistön edustajia ja täälilä olevia suomalaisia ylioppilaita. Heihin koh'distuva tervedys on tarkói- tettu samalla koko Suomen kansalle, niille, jotka ase kädessä taistelevat maansa vapauden pnolesta ja niille, jotka jokapäiväisellä, uhrautuvalla työllään palvelevat kansakuntaansa. Suomen kansan urhoollista kamppailua seuraamme veljen vilpittömällä myötä- tunnolla. Tämä myötätunto ei py- sähdy juhlapuheiden sanoihin, vaan me toivomme sen syvenevän niin, että nyt käynnissä olevan taistelun jălkeenkin siitä jää meille pysyviâ vaikiitteita. Erdély tervehtii suomalaisia vierai- taan ylioppilasnuorisonsa järjestämän Suomen juhlan ja Suomen paivien osa- nottajina. He ovat tulleet Erdélyhin ylioppilasnuorisonmkutsusta ollakseen läsnä siinä ensimmäisessä tilaisuudessa, jonka tarkói tuksena on Suomen ja Unkarin suhteiden lujittaminen myöskin täällä Erdelyissä, Unkarin Karjalassa. Tästä lujittamisesta me emme odota vain sitä, että se herättäisi erdélyi- läisissä juhlatunnelniaa, vaan toivomme saavamme siitä opastusta raken- taessamme omaa tulavaisuuttamme. Emme halua vain juhlia, vaan haluam- me myös oppia. Haluamme tutustua Suomen kansan elämään ja Suomen yh- teiskunnan rakenteeseen Haluamme tutustua siihen terveeseen elämänmuo- toon, jonka voimme asettaa esikuvak- semme. Suomen esimerkki ei raerkitse vain sankaruuden ihannetta, vaan viit- too meille tien, mihin suuntaan kansa- kunnan elämän tulee kehittyä. Tässä mielessä tervehdimme vieraitamme, Suomen esimerkillisen kansan edustajia. Igaz szeretettel köszöntjük Kolozsvár flnn vendégeit. Azzal a szeretettel, melyet az egymástél elszakadt és idegenbe került testvérek éreznek egymás Iránt, mikor az egyik testvér otthonában találkoznak. A történelem szétválasztott minket, de alkalmat adott;, hogy eszményeinkben és küzdelmünkben találkozhassunk. Ennek a találkozásnak és a felette érzett örömnek akarunk most kifejezést adni. Köszöntjük Aarne Wuorlmaa budapesti finn követet, a finn sajtó képviselőit és a magyarországi finn ösztöndíjasokat. De rajtuk keresztül köszöntésünk az egész finn népnek szól, azoknak, akik most fegyverrel harcolnak hazájuk szabadságáért és azoknak, akik a hétköznapok áldozatos munkájával szolgálják nemzetüket. A Ann nép hősi küzdelmét testvéri együttérzéssel kísérjük. Ezt az együttérzést azonban az ünnepi szavakban való megnyilvánulásán túl, el akarjuk mélyíteni lelkűnkben, hogy a most folyó közös Rímünk után is örök élmény maradjon számimfcim, Erdély köszönti Ann vendégelt abból az alkalomból, hogy az erdélyi egyetemi Ifjúság Ann ünnepi estjének és finn napjainak megnyitásán résztvesznek. Az egyetemi ifjúság meghívására jöttek Erdélybe, hogy jelem legyenek annál az első megmozdulásnál, amely a magyar és Ann nép kapcsolatainak elmélyítését tűzte céljául Erdélyben, a magyar Karjaiéban. A kapcsolatok elmélyítésétől nemcsak azt várjuk, hogy ünnepi érzést keltsenek az erdélyi társadalomban, hanem elsősorban azt, hogy a magyar jövő felé irányt mutassanak. Nemcsak ünnepelni, de tanulni is akarunk. Meg akarjuk ismerni a Arai nép éleiét és társadalmi alkatát, meg akarjuk ismerni azt az egészséges életformát, melyet; példaként állíthatunk a magyarság elé. A finn példa nemcsak a hősiesség eszményét jelenő, hanem egy nép életének valóságát Is. Ebben a gondolatban köszöntjük Ann vendégeinket, a Ann példa képviselőit. A cíélluniszi arCTonalon folyt «siódnak a tervszerű kitérő mozdulatok Hatalmas liisérségi párbaj Heningrádiól délnyugatra A japán csapatok Akyabnál tönkrevertek ecşy brit zászlóaljat Gíraud és 2>e Gaulle Kormányt alaKit ÉszaKafriKában Wilson angol tábornok hivatalos látogatásra Isztanbulba érkezik GöBBELS dr. német birodalmi miniszter l meglátogatta Essent s értekezletre hivta , össze a légiháboru kérdéseivel fogla kozó német hatóságok képviselőit. Az értekezlet célja azoknak a megelőző, és segélyintézkedéseknek megáTapitása volt, amelyekkel a jövőben a terror légitámadásokkal szándékoznak szembeszállni. Göbbels dr. a következő kijelentéseket tette: — Jóllehet a légiháboru a német nép számára nemcsak anyagi, hanem lelki megterhelést is jelent, mégis a német lakosság erkölcsi magatartása minden dicséretet meg érdemel. Ellenségeink a légi háborúval Németországnak jelentős károkat okozhatnak, de semmiesetre sem a háborút eldöntő károkat. A német buvárnaszádháboru jobban sújtja az angolokat, mint ahogy a légiháboru javakban és emberéletben okozott minden kára mellett is sújtja Németországot. Bizonyos idő elteltével a buvámaszádháboru révén az angoloknak okozott kár anyagilag nagyobb hatású lesz majd, feltéve, hogy a német nép az angol légiháborut azzal az erkölcsi magatartással viseli el, amilyent a mostani helyzet megkövetel. Ez most az egész német nép nemzeti kötelessége. Sen- kisem merte hinni 1939 szeptemberében, hogy a német véderőnek valaha is sikerülni fog a védelmi vonalakat oly messze előretolni az ellenséges térségben, mint ahogy ez a valóságban bekövetkezett. Ezzel Német- , ország páratlan lehetőséget tart a kezében. A német népnek ezért történelmi kötelessé- ge a nagyobb német jövő megvilágításában látni azokat a szenvedéseket, amelyeket a mostani idő a nagy feladatok mellett a né- £ met népre rótt, | Ugyancsak a légiháboru kérdéséről és a jövő várható alakulásáról nyilatkozott Helmut Sündermann birodalmi helyettes sajtófőnök. — Az elmúlt télen, — mondotta — a német nép nagy próbát állott ki és olyan szilárdságot mutatott, amelyből tanulhatnak azok, akik a Birodalom belső megrontásában reménykednek. A mögöttünk lévő hónapok bebizonyították, hogy szilárd és biztos ut vezet a német győzelemhez és hogy erre Európának szüksége van, ha az emberi műveltség alappilléreként akar tovább fenn- állani. — A Szovjet — folytatta tovább Sündermann — mindent harcbavetett, amit eddig tartalékolni sikerült és mindenképpen ki akarta erőszakolni a döntést. Kudarca semmivé tette ellenségeinknek a szovjet hatalom legyőzhetetlenségébe vetett álmát, nekünk ? pedig bebizonyította, hogy a bolsevista pestis nem kiirthatatlan. Kifüstölhető és ezt meg is fogjuk tenni. A helyettes sajtófőnök foglalkozott az angolszászoknak azzal a kísérletévé!, hogy bolsevista szövetségesüknek délről, vagy nyugatról siessenek segítségére. Ez éppen olyan kevéssé fog sikerülni, mint amennyire nincs lehetőségük, hogy lábukat a tengely- hatalmak és szövetségeseik területére tegyék. Annak, aki a bolsevista tömegtámadásokat fel tudta tartóztatni és meg tudta törni, meg van az ereje és eszköze ahhoz is, hogy a kalandokba bocsátkozó angolszász hadosztályoknak véres leckét adjon. * RENDKÍVÜL figyelemreméltónak véli a „Deutsche Diplomatisch-EoMtische KorI respondenz“, hogy Eden brit külügyminisz- I ler Amerikából való visszatérése óta az At- t lantié Charta fogalma teljesen eltűnt az an- « gol használatból és fokozatosan eltűnik az amerikai nyilatkozatokból is- Emlékeztet a . lap arra, hogy ennek az okiratnak értelmében 3z egész világon a nemzetek csak úgy élhettek volna egymás mellett, ba megőrzik teljes szabadságukat- Az amerikai hivatalos megnyilatkozások most hirtelen azt mondják, hogy a kormányok csak abban az esetben követelhetik népeiknek ezt a szabadságot, ha a népek valóban kívánják is. Az amerikai magatartás ilyen megváltozása az Atlantic- Chartaval szemben nem más, mint engedmény az Egyesült Államok és Anglia részéről Sztálin felé, amellyel lehetővé teszik Moszkvának, hogy saját hatáskörében tetszése szerint jár- j jón el és adott esetben jövendő európai be- • folyási területein is úgynevezett népszavazá- 'í sokat rendezhessen a három balti államban lefolytatott népszavazás mintájára. A lap végül megállapítja a következőt: Ha 1 tehát az Eden látogatása óta hangoztatott * hivatalos -ngol és amerikai megnyilatkozáso- ^ kát összegezzük, arra a következtetésre ju- § tunk, hogy mind a két állam a Sztálinnál í való legszorosabb együttműködés értelmében most már kész, legalább is Európában, Sztálin minden kívánságának teljesítésére. Európának azonban esze ágában sines eltűrni, hogy Anglia és az Egyesült Államok áruként eladják a botsevizmusnak. Az angolszász-szovjet kapcsolatokról rendkívül érdekes adatokat közölt a „Saturday Evening Post“ cimii amerikai lapban Forrest Davis, Roosevelt egyik közeli hive. Ezek szerint Roosevelt Litvinovnak már 1942. januárjában megígérte, bogy még abban as évben í felállítják Európában a második arcvonataf. Hasonló ígéretet tett ChurehlU is, de óvatosan hozzáfűzte, ,,a katonai követelményekkel megegyezésben.“ Az Ígéret teljesítésének feltétele az Atlanti-óceáni csata kedvező alakulása volt s mivel ez a harc igazán nem alakult kedvezően az ellenfélre nézve, jó ürügy volt az ígéret nem teljesítésére. Davis érdekes megállapítása, hogy a szovjet Rooseveltet mindig több megbecsüléssel kezeibe, mint ChurchiUt, noha az angol miniszterelnök a szovjetbarát politika szerzője, viszont az amerikai elnök többször szembehelyezkedett a Kreml kívánságaival. Néhány hónappal azután, hogy a második arcvonal létesítésére vonatkozó Ígéret elhangzott, az angolszász katonai szakértők már megállapították annak lehel etlenségét, s kimondották, hogy 1943- tavasza előtt sző sem lehet a vállalkozásról- Egy újabb hónap múlva még kevésbé bátorító szakvéleményt adtak- Roosevelt ekkor küldte Marshal» és Hopkinst Londonba a brit katonai szakértőkkel való tanácskozásra, s ezek során azután véglegesen eltemették az 1942. évi partraszállás tervét, s az eredményt közöltek a Londonba és Washingtonba ellátogató Molotovval. Egyidejűleg azonban mégis kiadták azt a nyilatkozatot, amely szerint a „szövetségesek között teljes egyetértés áll fenn afölött, hogy a legsürgősebb feladat a második arcvonal 1942-ben való létesítése.“ Roosevelt ekkor kezdett foglalkozni a francia észak '.frikai támadás tervével és a részletek kidolgozása már júniusban megtörtént. A katonai megbeszélésekkel párhuzamosán folytak a politikaiak is. Molotov Londonban határozottan hangoztatta Sztálin európai igényelt. Eden ár 1941. decemberében kijelentette Churchill előtt, hogy ■— véleménye izeKöszöntjük finn testvéreinket!
