Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-10 / 81. szám
1934. AVRILIS IO Színyei-Merse Jenő kultuszminiszter jelenlétében ünnepélyesen megtörténd a soproni diókinternátus és menza alapkőletétele Sopron, ápr. 9. (MTI) A József Nádor műegyetem Sopronban székelő bánya-, kohő- és erdömérnöki kara, a Selmecröl Sopronba menekült főiskola utódja, amely 500 főre emelkedett hallgatóknak nem tudott megfelelő elhelyezkedést találni, pénteken helyezte el ünnepélyes keretek között az inter- nátus és menza alapkövét. Ebből az alkalomból a városba, érkezett Szlnyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Varga József ny. miniszter, a város országgyűlési képviselöj#, Fabinyi Tihamér ny. miniszter, Mihaillé* Győző rektor vezetésével a műegyetem tanácsa, továbbá a magyar bányászati és erdészeti élet igen sok előkelősége. Délelőtt 11 órakor történt meg a kultusz- miniszter részvételével Vizer Kálmánnak, a Magyar Általános Köszénbánya Rt. vezér- igazgatójának tiszteletbeli bányászati doktorrá avatása. Ezután a közönség átvonult az épülő internátus és menza színhelyére. Itt dr. Tárczy Hornoch Antal dékán ismertette az internátus létesítésének történetét, majd MihalUca rektor felkérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert beszédének elmondására. — A mai ünnep méltó bizonyítéka annak — mondotta Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter — hogy a magyar nemzet kultúrájáról a háborús időkben sem feledkezik meg. ívezredes története során, bár jóformán karddal kezében védte a nyugat kultúráját, mégsem hanyagolta el saját kultúrájának fejlesztését. Hogy ez valóban igy van, arra kitűnő bizonyságul szolgál hazánk egyik legősibb városának, Sopronnak példája. Ha van város, amelynek életében jelentős szerepet játszhatott a nemzet minden rétege, kezdve a főnemességtől, az iparosságon és kereskedőkön keresztül, a földművelő polgárságig, akkor ezért a közösségi együttműködésért elsősorban Sopront illeti az elismerés. Naggyá és nevezetessé Sopront mégis és elsősorban polgársága tette. Polgársága, amely nemcsak a tisztes kereskedelmi haszonnal törődött, hanem mindenkor magasabb szellemi igényeket ápolt magában. A hires soproni líceumban már 1557. óta tanitják a tudományokat és nevelnek hazaszeretetre és polgári tisztességre. A város ősi szellemében cselekedtek azok, akik anyagi áldozatot és fáradtságot nem kímélve azon voltak, hogy a műegyetem bánya-, kohó- és erdőinérnöki karának hallgatói számára megteremtsék az otthont a diákinter- nátust. Ezen a napon, ame’y a magyar ifjúság számára oly jelentős ünnep, Sopron városának hűsége előtt is meghajtom az elismerés zászlóját. Ebből a szempontból érdekes tudnunk, hogy már IV. László oklevelében Is szerepel az a jelző, amelyet az 1921. évi népszavazás alapján is kiérdemelt magának, tudniillik a hűséges. Királyaink a történelem folyamán többször megjutalmazták hűségéért ezt a Várost. Engedje a Gondviselés, hogy ez az uj intézmény, amely méltóan illeszkedik be a város ősi nevelő és tanintézeteinek sorába, mindenkor betöltse nemes rendeltetését és ne csak tudományt adjon az ifjúságnak, hanem neveljen a nemzeti ideálokhoz való törhetetlen hűségre, kötelesség- és felelősségérzetre, emberszere- tetre és hajthatatlan magyar becsületre. A kultuszminisztert beszéde után a közönség meleg ünneplésben részesítette. Este 9 órakor a soproni műegyetem ifjúsága a kultuszminiszter tiszteletére a Magyar Művelődés Háza nagytermében „szakestélyt“ rendez. Utána a kultuszminiszter szállására hajtatott, majd szombaton reggel 4 óra 50 perckor utazott vissza Budapestre. „Mezőgazdasági termelési politikánk háborús feladatai" Víléz Brró Gvula «Sr. e^őadásB n S»aIii»JpciT*’9men Kolozsvár, április 9. Csütörtökön este a szabadegyetem előadássorozatán dr. vitéz Biró Gyula, a kolozsvári m. kir. mezőgazdasági főiskola vezetője adott elő „Mezőgazda- sági termelési politikánk háborús feladatai“ címen. Az előadást dr. Boér Elek egyetemi ny. r. tanár jelentette be.. Ezután dr. vitéz Bíró Gyula bevezető szavaiban mindjárt rámutatott arra, hogy a többszörös országgyarapodás mezőgazdasági tennelésünkben — népélelmezési szempontból — kedvezőtlen eltolódásokat idézett elő. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása viszont nagymértékben súlyosbította a népélelmezési helyzetet. Népélelmezési szempontból a kenyérszükséglet biztosítása a legfontosabb, mert népünk napi tápláló értékének több mint 50 százalékát kenyérben és tésztaféleségben fedezi. A többszörös országgyarapodás következtében a lakosság száma több mint 60 százalékos növekedést mutat. Kenyérgabonaszükségletünket tehát jelenlegi ve tésterületünkön csak 6 és fél mázsás, köze- pesnél jobb átlag mellett termelhetjük meg. Ezévi kenyérgabona ellátásunkban tehát a gazdák állítólagos hanyag beszolgáltatása csak elenyésző szerepet játszhatott. A hiány megszüntetése a burgonya vetésterületek fokozásával érhető el. Egy-két hold burgonyában a mi alacsony termésátlagaink mellett is annyi tápanyagot termelünk, melynek előállítására két-háromszorta nagyobb gabonaterületre lenne szükség. Ezután vitéz Biró Gyula dr. az állati termékekkel kapcsolatos élelmezési zavarok okaira és megszüntetésük módjaira mutatott rá. Ezek között első helyen a tej- és húsellátás biztosítása áll. A zsirellátás az olajos növények kötelező termesztésével jórészben megoldatnak tekinthető. Az intézkedés ugyanis országos viszonylatban körülbelül 5—600 ezer kát. hóldnyi olajosnövény termesztését jelenti, amely a mi átlagaink mellett is mintegy 80 millió kg. zsirmennyiség- nek felel meg. Energiagazdálkodás szempontjából ez a változás előnyös, mert az állati zsirtermelés hatalmas anyagpocsékolást és jelentős jövedelemkiesest idézett elő c múltban is. A sertés ugyanis 1 kg. zsír gicaUitátahoz 2Ü kg. burgonyát liagzuál íel» Ez pedig sertészsírban 9400 kalóriát képvisel. Közvetlenül emberi táplálkozásra felhasználva azonban minden kgr. burgonya 1000 kalóriát jelent, tehát SO kg. burgonyával, mint közvetlen táplálékkal löbb, mint kétszereséhez, 20.000 kalóriához jutunk. Ezután a sertéseken keresztül történő zsirelőállitás és olajosmagvak által elérhető közvetlen eredmény közötti különbségre mutatott az előadó. Kifejtette, hogy az előbbi három-négyszer nagyobb termőterületet igényel, mint egyenlő mennyiségű és értékű növényi olaj előállítása. Az ország tejellátásával kapcsolatosan számadatokkal bizonyította, hogy a ma még 1,200.000-re becsülhető tehénállomány napi 6 literes tejhozammal minden lakos számára S deci tejet biztosíthatna. A mai állapot szerint tehenenkint csak 2—3 liter tejet számíthatunk és ezt 8 takarmányok fehérje- szegénysége okozza. Napi %—% kg. olajpogácsa tehenenkénti adagolásával másfajta abrak etetése nélkül is megoldhatónak tekinthetjük ezt a kérdést is. Nyugati fajtájú hússertések szaporításával egy félév alatt előállíthatnák a szükséges husmennyiséget, egyidejűleg azonban abrak- felszabaditás céljából a zsirsertésállományt kellene csökkenteni. A szükséges többletfehérjét itt is az olajpogácsa takarmányozása jelentené. Mindent összevetve Magyarország ma is rendelkezik olyan termelési lehetőségekkel és állatállománnyal, hogy megfelelő szervezés, irányítás és elosztás mellett a lakosság élelmezését fennakadás nélkül, majdnem a békebeli mértékben elégíthessük ki. A termelő gazda szempontjából pedig szintén szülcséges a mezőgazdaság ilyen irányú átállítása. — A mai árak mellett ugyanis a gabonában való értékesítés hoidankint 175 pengő nyershozamot, a zsírban való értékesítés 275 pengő nyersbozamot, a tejben való értékesítés 360 pengő, húsban való értékesítés pedig 400 pengőnél több nyersbevételt jelent holdanként — fejezte be előadását vitéz Biró Gyula dr., a hallgatóság szűnni nem akaró tetszésnyilvánítása között. If i KK T H1RDKSSBN A KELK1I ÚJSÁGBAN ? ORSZÁG EGÉSZ VEVŐK RPES KÖZÖNSÉGÉ olvas» Vasárnap ünnepli meg a Délvidék hazatérésének második évfordulóját Zombor, április 9. (MTI.) Az egész Délvidék lakossága lázasan készül a felszabadítás második évfordulójának megünneplésére. Április 11-én, vasárnap valamennyi délvidéki városban és községben nagyszabású ünnepségekkel emlékeznek meg a felszabadító magyar hadsereg bevonulásáról. A mészárosok csak 25—30 százalék csontot számíthatnak be Serlésltus! az 1—46. számú mésxársheélíelc árusilan»« Kolozsvár, ápr. 9. Kolozsvár város közellátási hivatal közli: A mészárosokat nem a S6-os, hanem a 46-os számig látják cl sertéshússal. Figyelmezteti a közönséget, hogy saját érdekében mindenki azon a napon váltsa ki sertéshús- fejadagját, amikorra hirdetve van, mert a husiparos az árut tartani nem tudja és a késedelmet szenvedő elveszti a fejadagját. A város közellátási hivatalának tudomására jutott az, hogy egyes husiparosok a fennálló rendelkezésekkel ellentétben kiját- szák a huskiszolgáltatásra előirt intézkedést és 40—50 százalék csontot adnak a vásárolt húshoz. A közellátási hivatal figyelmezteti az összes husiparosokat, hogy ezért a visszaélésért súlyos büntetés jár és az eljárást azonnal megindítja. A rendelkezések értelmében ugyanis a kiszolgáltatott húshoz csontot legfeljebb 25—30 százalékig lehet beszámítani. A közellátási hivatal a közönség figyelmét is feihivja arra, hogy minden egyes visszaélés esetében tegyen jelentést a hivatalnak (Farkas-utca 4. I. em.), ahol a megtorló eljárást az illető husiparos ellen azonnal megteszik és kijelölését azonnali hatállyal visszavonják. Halálra ítéltek és kivégeztek két horvát minisztériumi tisztviselőt aranycsempészés miatt Zágráb, ápr. 9. (MTI) A horvát belügyminisztérium hirdetményben értesíti a közönséget két halálos Ítéletről. A rögtönitéiö bíróság halálra Ítélte Havranek István mérnök pénzügyminiszteri titkárt, mert 40.000 kilógram ólmot egy svájci cég kezére játszott át, ^továbbá az ebből befolyt összegből engedély nélkül Svájból 700 Napoleon-ara- nyat vásárolt, yégül mert ezekből a Napoleon- aranyakból ezév nxárc. 21-én 260 darabot kísérelt meg engedély nélkül külföldre átvinni. A rögtönitéiö bíróság ugyancsak halálra Ítélte Kólák Iván dr. külügyminisztériumi osztályvezetőt, mert Havranekkel összejátszva a futárpostával Svájcból a Napoleon- aranyakat Horvátországba segítette, amiért 600.000 kunát fogadott el és mert meg- nem állapított időben Horvátországból 200.000 kunát külföldre küldött. A halálos ítéleteket végrehajtották. A két Ítélet az elitéltek előkelő társadalmi állása miatt rendkívül nagy feltűnést keltett. Gyűjt őtáborba viszik a felforgató elemek hozzátartozóit A horvát főváros rendőrsége közli: Azoknak a személyeknek a családtagjai, akik a közrendet és biztonságot tetteikkel veszélyeztetik, vagy veszélyeztetik a horvát nép békéjét és nyugalmát, vagy akik büntetendő erőszakos cselekményeket követnek el az állam, magánosok, vagy vagyon ellen, kény- szertárt ó/.kodási táborba utalhatók. E táborok a belügyminisztérium, valamint az államrendőrség felügyelete alatt állnak. A családtagok alatt az illető személy közösségében élők, igy a feleség, a szülő, a gyermekek és testvérek értendők. Súlyosbító körülmény az elsőrendű éle.lmlcikkek ftákorus szükség ideién történő drágítása Az uzsoiabitóség második Ítéletében is fegyhózra büntette a bánffyhunyadi szikvizgyárost Kolozsvár, április 9. 1941 folyamán igen nagy liszthiány volt a bánffyhunyadi járásban. A terménykereskedéssel is foglalkozó Horváth Ferenc csúcsai vegyeskereskedő a liszthiány enyhítésére összeköttetésbe lépett Guttmann Sámuel ottani szikvizgyáros- sal, aki közismert gabonaszerző volt. Guttmann Horváth megbízó levele alapján Nagyváradon felkereste Weisz Ignác gabonaügynököt és az ö közvetítésével — gabonafajtánként egy-egy vagon tengeri-, rozs- és árpaliszt — összesen három vasúti kocsi rakomány lisztárut rendelt s azt Horváth Ferencnek adta tovább. A hatósági áron felül közvetített lisztet Horváth szintén magasabb áron árusította. A láncolatos kereskedelemmel a mázsánként 37 pengőben megállapított rozsliszt kilogramja már 58 fillérbe került és a többi gabonafélék ára szintén hasonló arányban emelkedett. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa az elmúlt év őszén Ítélkezett a lisztüzérek bün- perében. A bíróság annakidején Guttma.nn Sámuelt két és félesztendei fegyházbüntetésre, 200 pengő pénzbüntetésre, valamint ötévi jogvesztésre Ítélte a folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés és láncolatos kereskedelem bűntettéért. A per többi vád- lottait kisebb fogház-, és börtönbüntetésre ítélték, mig Weisz Ignácot, kellő terhelő bizonyíték hijján, a bíróság felmentette. A vádat képviselő Albrecht Zoltán dr. ügyész és a védelem semmiségi panasza miatt ezév február 18-án a kolozsvári Ítélőtábla is foglalkozott az üggyel. Vékás Lajos dr. táblai elnök elnökletével. A másodfokú bíróság Horváth Ferenc héthónapos börtönbüntetését helybenhagyta és igy az jogerőre emelkedett. Egyes vádlottak kisebb fogházbüntetését az Ítélőtábla pénzbüntetésre enyhítette, mig a Guttmann Sámuelre kiszabott két és félesztendci fegyházbüntetést alaki okok miatt megsemmisítette és esetében yj tárgyalásra, ptasitottft a ttte, vényszéket. Az uzsorabiróság hármastanácsa, Csep- reghy László dr. elnökicsévél pénteken tárgyalta újra a bünper Guttmann Sámuelre vonatkozó részét. Az ismét felolvasott periratok és a vádlott kihallgatása alapján a bíróság megállapította, hogy a lisztügylet, alkalmával csak a tengerilisztnek volt megszabott ára. Ennek ellenére kimondotta az ismételten elkövetett árdrágítás Üzletszerűségét és igy a visszaélést bűntetté minősítette. Vétségként azt is számba vette, hogy Guttmannak csak szikvizkereskedésre volt engedélye s bekapcsolódása a lánckereskedelembe lényeges áremelkedést jelentett. A törvényszék ezúttalJ Is két és félévi fegyházbüntetésre ítélte Guttmann Sámuelt s kötelezte 500 pengő vagyont elégtétel megfizetésére és az Ítélet falragaszokon való közzétételére is. Súlyosbító körülménynek tekintették, hogy rendkívüli szükség és háború idejében használta ki a konjunktúrát elsőrendű élelmicikk nagymértékű drágításával. A védelem a bűnösség megállapítása és további enyhítés miatt fellebbezett llíabb rendelkezés a hadisegéiy folyósításáról Budapest, ápr. 9. A honvédelmi miniszter most kibocsátott körrendeleté szerint ezentúl hadisegélyben kell részesíteni annak a bevonult hadkötelesnek feleségét, törvényes, vagy törvényesített gyermekét és szüleit, aki a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesz eleget hadkötelezettségének. Aki tényleges szo'gálati idejét tölti, vagy a póttartalékos kiképzés idejének megfelelő szolgálatot teljesíti, annak hozzátartozója hadisegélyben ezután sem részesülhet. A hadisegélyt csak rászorultság esetén állapítják meg. A rendelet kihirdetése napján lép életbe, rendelkezései azonban 1942 december 14é>l kezdve aJkalroaaaaddk.
