Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-10 / 81. szám

1934. AVRILIS IO Színyei-Merse Jenő kultuszminiszter jelenlétében ünnepélyesen megtörténd a soproni diókinternátus és menza alapkőletétele Sopron, ápr. 9. (MTI) A József Nádor műegyetem Sopronban székelő bánya-, kohő- és erdömérnöki kara, a Selmecröl Sopronba menekült főiskola utódja, amely 500 főre emelkedett hallgatóknak nem tudott meg­felelő elhelyezkedést találni, pénteken he­lyezte el ünnepélyes keretek között az inter- nátus és menza alapkövét. Ebből az alkalomból a városba, érkezett Szlnyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Varga József ny. miniszter, a város országgyűlési képviselöj#, Fabinyi Tihamér ny. miniszter, Mihaillé* Győző rek­tor vezetésével a műegyetem tanácsa, to­vábbá a magyar bányászati és erdészeti élet igen sok előkelősége. Délelőtt 11 órakor történt meg a kultusz- miniszter részvételével Vizer Kálmánnak, a Magyar Általános Köszénbánya Rt. vezér- igazgatójának tiszteletbeli bányászati dok­torrá avatása. Ezután a közönség átvonult az épülő internátus és menza színhelyére. Itt dr. Tárczy Hornoch Antal dékán ismertette az internátus létesítésének történetét, majd MihalUca rektor felkérte a vallás- és közok­tatásügyi minisztert beszédének elmondá­sára. — A mai ünnep méltó bizonyítéka annak — mondotta Szinyei-Merse Jenő kultuszmi­niszter — hogy a magyar nemzet kultúrájá­ról a háborús időkben sem feledkezik meg. ívezredes története során, bár jóformán karddal kezében védte a nyugat kultúráját, mégsem hanyagolta el saját kultúrájának fejlesztését. Hogy ez valóban igy van, arra kitűnő bizonyságul szolgál hazánk egyik legősibb városának, Sopronnak példája. Ha van város, amelynek életében jelentős sze­repet játszhatott a nemzet minden rétege, kezdve a főnemességtől, az iparosságon és kereskedőkön keresztül, a földművelő pol­gárságig, akkor ezért a közösségi együtt­működésért elsősorban Sopront illeti az el­ismerés. Naggyá és nevezetessé Sopront mégis és elsősorban polgársága tette. Pol­gársága, amely nemcsak a tisztes kereske­delmi haszonnal törődött, hanem mindenkor magasabb szellemi igényeket ápolt magá­ban. A hires soproni líceumban már 1557. óta tanitják a tudományokat és nevelnek hazaszeretetre és polgári tisztességre. A vá­ros ősi szellemében cselekedtek azok, akik anyagi áldozatot és fáradtságot nem kímél­ve azon voltak, hogy a műegyetem bánya-, kohó- és erdőinérnöki karának hallgatói szá­mára megteremtsék az otthont a diákinter- nátust. Ezen a napon, ame’y a magyar ifjú­ság számára oly jelentős ünnep, Sopron vá­rosának hűsége előtt is meghajtom az elis­merés zászlóját. Ebből a szempontból érde­kes tudnunk, hogy már IV. László oklevelé­ben Is szerepel az a jelző, amelyet az 1921. évi népszavazás alapján is kiérdemelt magá­nak, tudniillik a hűséges. Királyaink a tör­ténelem folyamán többször megjutalmazták hűségéért ezt a Várost. Engedje a Gondvise­lés, hogy ez az uj intézmény, amely mél­tóan illeszkedik be a város ősi nevelő és tanintézeteinek sorába, mindenkor betöltse nemes rendeltetését és ne csak tudományt adjon az ifjúságnak, hanem neveljen a nem­zeti ideálokhoz való törhetetlen hűségre, kötelesség- és felelősségérzetre, emberszere- tetre és hajthatatlan magyar becsületre. A kultuszminisztert beszéde után a kö­zönség meleg ünneplésben részesítette. Este 9 órakor a soproni műegyetem ifjúsága a kultuszminiszter tiszteletére a Magyar Mű­velődés Háza nagytermében „szakestélyt“ rendez. Utána a kultuszminiszter szállására hajtatott, majd szombaton reggel 4 óra 50 perckor utazott vissza Budapestre. „Mezőgazdasági termelési politikánk háborús feladatai" Víléz Brró Gvula «Sr. e^őadásB n S»aIii»JpciT*’9men Kolozsvár, április 9. Csütörtökön este a szabadegyetem előadássorozatán dr. vitéz Biró Gyula, a kolozsvári m. kir. mezőgazda­sági főiskola vezetője adott elő „Mezőgazda- sági termelési politikánk háborús feladatai“ címen. Az előadást dr. Boér Elek egyetemi ny. r. tanár jelentette be.. Ezután dr. vitéz Bíró Gyula bevezető sza­vaiban mindjárt rámutatott arra, hogy a többszörös országgyarapodás mezőgazdasági tennelésünkben — népélelmezési szempont­ból — kedvezőtlen eltolódásokat idézett elő. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása viszont nagymértékben súlyosbította a népélelmezési helyzetet. Népélelmezési szempontból a ke­nyérszükséglet biztosítása a legfontosabb, mert népünk napi tápláló értékének több mint 50 százalékát kenyérben és tésztaféle­ségben fedezi. A többszörös országgyarapo­dás következtében a lakosság száma több mint 60 százalékos növekedést mutat. Ke­nyérgabonaszükségletünket tehát jelenlegi ve tésterületünkön csak 6 és fél mázsás, köze- pesnél jobb átlag mellett termelhetjük meg. Ezévi kenyérgabona ellátásunkban tehát a gazdák állítólagos hanyag beszolgáltatása csak elenyésző szerepet játszhatott. A hiány megszüntetése a burgonya vetésterületek fo­kozásával érhető el. Egy-két hold burgonyá­ban a mi alacsony termésátlagaink mellett is annyi tápanyagot termelünk, melynek előál­lítására két-háromszorta nagyobb gabona­területre lenne szükség. Ezután vitéz Biró Gyula dr. az állati ter­mékekkel kapcsolatos élelmezési zavarok okaira és megszüntetésük módjaira muta­tott rá. Ezek között első helyen a tej- és húsellátás biztosítása áll. A zsirellátás az olajos növények kötelező termesztésével jó­részben megoldatnak tekinthető. Az intézke­dés ugyanis országos viszonylatban körülbelül 5—600 ezer kát. hóldnyi olajosnövény ter­mesztését jelenti, amely a mi átlagaink mel­lett is mintegy 80 millió kg. zsirmennyiség- nek felel meg. Energiagazdálkodás szem­pontjából ez a változás előnyös, mert az ál­lati zsirtermelés hatalmas anyagpocsékolást és jelentős jövedelemkiesest idézett elő c múltban is. A sertés ugyanis 1 kg. zsír gicaUitátahoz 2Ü kg. burgonyát liagzuál íel» Ez pedig sertészsírban 9400 kalóriát képvi­sel. Közvetlenül emberi táplálkozásra fel­használva azonban minden kgr. burgonya 1000 kalóriát jelent, tehát SO kg. burgonyá­val, mint közvetlen táplálékkal löbb, mint kétszereséhez, 20.000 kalóriához jutunk. Ezután a sertéseken keresztül történő zsirelőállitás és olajosmagvak által elérhető közvetlen eredmény közötti különbségre mutatott az előadó. Kifejtette, hogy az előbbi három-négyszer nagyobb termőterü­letet igényel, mint egyenlő mennyiségű és értékű növényi olaj előállítása. Az ország tejellátásával kapcsolatosan számadatokkal bizonyította, hogy a ma még 1,200.000-re becsülhető tehénállomány napi 6 literes tejhozammal minden lakos számára S deci tejet biztosíthatna. A mai állapot szerint tehenenkint csak 2—3 liter tejet szá­míthatunk és ezt 8 takarmányok fehérje- szegénysége okozza. Napi %—% kg. olaj­pogácsa tehenenkénti adagolásával másfajta abrak etetése nélkül is megoldhatónak te­kinthetjük ezt a kérdést is. Nyugati fajtájú hússertések szaporításával egy félév alatt előállíthatnák a szükséges husmennyiséget, egyidejűleg azonban abrak- felszabaditás céljából a zsirsertésállományt kellene csökkenteni. A szükséges többlet­fehérjét itt is az olajpogácsa takarmányo­zása jelentené. Mindent összevetve Magyarország ma is rendelkezik olyan termelési lehetőségekkel és állatállománnyal, hogy megfelelő szerve­zés, irányítás és elosztás mellett a lakosság élelmezését fennakadás nélkül, majdnem a békebeli mértékben elégíthessük ki. A ter­melő gazda szempontjából pedig szintén szülcséges a mezőgazdaság ilyen irányú át­állítása. — A mai árak mellett ugyanis a gabo­nában való értékesítés hoidankint 175 pengő nyershozamot, a zsírban való értékesítés 275 pengő nyersbozamot, a tejben való ér­tékesítés 360 pengő, húsban való értékesítés pedig 400 pengőnél több nyersbevételt jelent holdanként — fejezte be előadását vitéz Biró Gyula dr., a hallgatóság szűnni nem akaró tetszésnyilvánítása között. If i KK T H1RDKSSBN A KELK1I ÚJSÁGBAN ? ORSZÁG EGÉSZ VEVŐK RPES KÖ­ZÖNSÉGÉ olvas» Vasárnap ünnepli meg a Délvidék hazatérésének második évfordulóját Zombor, április 9. (MTI.) Az egész Dél­vidék lakossága lázasan készül a felszaba­dítás második évfordulójának megünneplé­sére. Április 11-én, vasárnap valamennyi délvidéki városban és községben nagysza­bású ünnepségekkel emlékeznek meg a fel­szabadító magyar hadsereg bevonulásáról. A mészárosok csak 25—30 százalék csontot számíthatnak be Serlésltus! az 1—46. számú mésxársheélíelc árusilan»« Kolozsvár, ápr. 9. Kolozsvár város közel­látási hivatal közli: A mészárosokat nem a S6-os, hanem a 46-os számig látják cl sertéshússal. Figyel­mezteti a közönséget, hogy saját érdekében mindenki azon a napon váltsa ki sertéshús- fejadagját, amikorra hirdetve van, mert a husiparos az árut tartani nem tudja és a ké­sedelmet szenvedő elveszti a fejadagját. A város közellátási hivatalának tudomá­sára jutott az, hogy egyes husiparosok a fennálló rendelkezésekkel ellentétben kiját- szák a huskiszolgáltatásra előirt intézke­dést és 40—50 százalék csontot adnak a vá­sárolt húshoz. A közellátási hivatal figyel­mezteti az összes husiparosokat, hogy ezért a visszaélésért súlyos büntetés jár és az el­járást azonnal megindítja. A rendelkezések értelmében ugyanis a kiszolgáltatott húshoz csontot legfeljebb 25—30 százalékig lehet beszámítani. A közellátási hivatal a közönség figyel­mét is feihivja arra, hogy minden egyes visszaélés esetében tegyen jelentést a hiva­talnak (Farkas-utca 4. I. em.), ahol a meg­torló eljárást az illető husiparos ellen azon­nal megteszik és kijelölését azonnali ha­tállyal visszavonják. Halálra ítéltek és kivégeztek két horvát minisztériumi tisztviselőt aranycsempészés miatt Zágráb, ápr. 9. (MTI) A horvát belügy­minisztérium hirdetményben értesíti a kö­zönséget két halálos Ítéletről. A rögtönitéiö bíróság halálra Ítélte Havranek István mér­nök pénzügyminiszteri titkárt, mert 40.000 kilógram ólmot egy svájci cég kezére ját­szott át, ^továbbá az ebből befolyt összegből engedély nélkül Svájból 700 Napoleon-ara- nyat vásárolt, yégül mert ezekből a Napoleon- aranyakból ezév nxárc. 21-én 260 darabot kí­sérelt meg engedély nélkül külföldre átvinni. A rögtönitéiö bíróság ugyancsak halálra Ítélte Kólák Iván dr. külügyminisztériumi osztályvezetőt, mert Havranekkel össze­játszva a futárpostával Svájcból a Napoleon- aranyakat Horvátországba segítette, amiért 600.000 kunát fogadott el és mert meg- nem állapított időben Horvátországból 200.000 kunát külföldre küldött. A halálos ítéleteket végrehajtották. A két Ítélet az elitéltek előkelő társadal­mi állása miatt rendkívül nagy feltűnést keltett. Gyűjt őtáborba viszik a felforgató elemek hozzátartozóit A horvát főváros rendőrsége közli: Azok­nak a személyeknek a családtagjai, akik a közrendet és biztonságot tetteikkel veszé­lyeztetik, vagy veszélyeztetik a horvát nép békéjét és nyugalmát, vagy akik büntetendő erőszakos cselekményeket követnek el az állam, magánosok, vagy vagyon ellen, kény- szertárt ó/.kodási táborba utalhatók. E tábo­rok a belügyminisztérium, valamint az ál­lamrendőrség felügyelete alatt állnak. A családtagok alatt az illető személy közös­ségében élők, igy a feleség, a szülő, a gyer­mekek és testvérek értendők. Súlyosbító körülmény az elsőrendű éle.lmlcikkek ftákorus szükség ideién történő drágítása Az uzsoiabitóség második Ítéletében is fegyhózra büntette a bánffy­hunyadi szikvizgyárost Kolozsvár, április 9. 1941 folyamán igen nagy liszthiány volt a bánffyhunyadi járás­ban. A terménykereskedéssel is foglalkozó Horváth Ferenc csúcsai vegyeskereskedő a liszthiány enyhítésére összeköttetésbe lé­pett Guttmann Sámuel ottani szikvizgyáros- sal, aki közismert gabonaszerző volt. Gutt­mann Horváth megbízó levele alapján Nagy­váradon felkereste Weisz Ignác gabona­ügynököt és az ö közvetítésével — gabona­fajtánként egy-egy vagon tengeri-, rozs- és árpaliszt — összesen három vasúti kocsi rakomány lisztárut rendelt s azt Horváth Ferencnek adta tovább. A hatósági áron fe­lül közvetített lisztet Horváth szintén ma­gasabb áron árusította. A láncolatos keres­kedelemmel a mázsánként 37 pengőben megállapított rozsliszt kilogramja már 58 fillérbe került és a többi gabonafélék ára szintén hasonló arányban emelkedett. A kolozsvári törvényszék mellett mű­ködő uzsorabiróság hármastanácsa az el­múlt év őszén Ítélkezett a lisztüzérek bün- perében. A bíróság annakidején Guttma.nn Sámuelt két és félesztendei fegyházbünte­tésre, 200 pengő pénzbüntetésre, valamint ötévi jogvesztésre Ítélte a folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés és láncolatos kereskedelem bűntettéért. A per többi vád- lottait kisebb fogház-, és börtönbüntetésre ítélték, mig Weisz Ignácot, kellő terhelő bi­zonyíték hijján, a bíróság felmentette. A vádat képviselő Albrecht Zoltán dr. ügyész és a védelem semmiségi panasza miatt ezév február 18-án a kolozsvári Ítélő­tábla is foglalkozott az üggyel. Vékás La­jos dr. táblai elnök elnökletével. A másod­fokú bíróság Horváth Ferenc héthónapos börtönbüntetését helybenhagyta és igy az jogerőre emelkedett. Egyes vádlottak kisebb fogházbüntetését az Ítélőtábla pénzbünte­tésre enyhítette, mig a Guttmann Sámuelre kiszabott két és félesztendci fegyházbünte­tést alaki okok miatt megsemmisítette és esetében yj tárgyalásra, ptasitottft a ttte, vényszéket. Az uzsorabiróság hármastanácsa, Csep- reghy László dr. elnökicsévél pénteken tár­gyalta újra a bünper Guttmann Sámuelre vonatkozó részét. Az ismét felolvasott per­iratok és a vádlott kihallgatása alapján a bíróság megállapította, hogy a lisztügylet, alkalmával csak a tengerilisztnek volt meg­szabott ára. Ennek ellenére kimondotta az ismételten elkövetett árdrágítás Üzletszerű­ségét és igy a visszaélést bűntetté minősí­tette. Vétségként azt is számba vette, hogy Guttmannak csak szikvizkereskedésre volt engedélye s bekapcsolódása a lánckereske­delembe lényeges áremelkedést jelentett. A törvényszék ezúttalJ Is két és félévi fegyház­büntetésre ítélte Guttmann Sámuelt s köte­lezte 500 pengő vagyont elégtétel megfize­tésére és az Ítélet falragaszokon való közzé­tételére is. Súlyosbító körülménynek tekin­tették, hogy rendkívüli szükség és háború idejében használta ki a konjunktúrát első­rendű élelmicikk nagymértékű drágításával. A védelem a bűnösség megállapítása és további enyhítés miatt fellebbezett llíabb rendelkezés a hadisegéiy folyósításáról Budapest, ápr. 9. A honvédelmi miniszter most kibocsátott körrendeleté szerint ezen­túl hadisegélyben kell részesíteni annak a bevonult hadkötelesnek feleségét, törvényes, vagy törvényesített gyermekét és szüleit, aki a honvédség kötelékében kisegítő szol­gálat teljesítésével tesz eleget hadkötelezett­ségének. Aki tényleges szo'gálati idejét töl­ti, vagy a póttartalékos kiképzés idejének megfelelő szolgálatot teljesíti, annak hozzá­tartozója hadisegélyben ezután sem része­sülhet. A hadisegélyt csak rászorultság ese­tén állapítják meg. A rendelet kihirdetése napján lép életbe, rendelkezései azonban 1942 december 14é>l kezdve aJkalroaaaaddk.

Next

/
Thumbnails
Contents