Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-08 / 79. szám

4PRIÍ1S 9

Az év Magi/ eseméMyének ígérkeznek a kolozsvári f/MM napok

látogatás a KNDSz helyiségében, ahol lázas munkával készítik e!@

a vasárnap megnyíló finn kiállítást

Kolozsvár, ápr. 7. A finn—magyar testvé- Tiség eddig inkább eszmei jelentősége mélyebb értelmet nyert, mint valaha. A háború mindkét nemzetre igen súlyos feladatokat mért, tehát a rokoni kapcsolatokon felül teljes érvényre emelte a sorsközösség gondolatát is. A finn nemzet izzó hazaszeretete, páratlan hősiessége kiérdemelte az egész világ csodálatát, ugyanakkor a magyar honvéd is felejthetetlen dicsőséget szerzett a magyarságnak. A háborúnak tulajdonítható, hogy mindkét részről erősebben szorították meg a testvéri kezet, hogy a nemzeti élet minden vonalán szorosabb kapcsolatokat teremtettek. Ez a két szó: „finn testvéreink“ ma már nsm elvont fogalmat fed, nem csupán az atyafiságos rokonszenv megjelölése, hanem egyedülvalóságunk szorongó érzésének feloldó öröme, történelmünk további alakulásának kiküszöbölhe.tetlen hatótényezője. Ennek a felismerésnek nyomán a baráti testvériségnek olyan bizonyítékai támadtak, amelyek reményt nyújtanak a finn —magyar testvériség teljesebb tudatosítására, elmélyítésére és ezen keresztül a közösen vállalt európai hivatás teljesebb betöltésére.

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége finn napokat rendez. Alig találhattak volna tudományos munkájuk mellett érdemesebb feladatot a kolozsvári diákok, mint hogy közelebb hozzák Kolozsvár és Erdély szélesebb rétegeihez a finn testvémemzet példás életét. hogy megimertetik az erdélyi ifjúsággal a megpróbáltatásokban megedzödött finn nép sorsát. De a kolozsvári diákszövetség által rendezett finn napok nemcsak Erdélynek és a magyarságnak szólnak, hanem tanúságot tesznek Finnország felé is a ma- gyár ifjúság testvéri ragaszkodásáról.

Hogy tisztán láthassuk, mi indította a kolozsvári diákokat a finn napok rendezésére, szóljanak helyettünk ők maguk, mondják el mi késztette őket arra, hogy ilyen jelét adják a finnek iránt érzett barátságuknak, hogyan kezdtek hozzá tervük megvalósításához és mit várnak munkájuk eredményeként.

állításunkon szerepei annak minden ága. Bemutatjuk a mezőgazdaság csodálatos eredményeit, az állattenyésztést, a népoktatást, népművelés munkáját, az elemi iskolai

oktatás fejlettségét és különösen a népfőiskolák munkásságát. Thuröczy Zoltán püspök könyvei betekintést nyújtanak a különböző finnországi vallásos mozgalmakba. Szép számmal gyűjtöttünk össze magyarra fordított finn könyveket, irodalmi müveket. Ismertetjük a finn néprokonsági munkát s az ezzel kapcsolatos finn kiadványokat. A finnnyelvü folyóiratok mellett, bemutatjuk a képzőművészet eredményeit is. Eredeti képünk, sajnos, csak egy van: Edelfeld részlettanulmánya Magdolna cimii kompozíciójához, de másolatban több érdekes képet tudtunk szerezni. Szerepelnek még a kiállításon a finn háziipar remekei, közöttük a világhírű „ryjjy“ szőnyeg és finn népviseleti babák.

ftOQt/ai1 született meg a kiállítás gondolata?

A KMDSz Mátyás Király Diákházban levő hivatalos helyiségében nagy a sürgés forgás. Jörnjek mennek a diákok, ki fényképeket hoz, ki rajzokat, grafikonokat, könyveket, plakátokat. Mindenki a finn napok előkészítésén szorgoskodik. Legtöbb munkát természetesen a finn kiállítás igényel. Igen cok gondot okoz az anyaggyűjtés. A kiá litas kellékeivel érkező diákok Major László, a kiálli'ás rendezője köré csoportosulnak. Megpróbálunk a közelébe férkőzni es megkérjük, hogy mesélje el nekünk a finn na- pok történetét.

— A gimnáziumban kezdtünk barátkozni

a finnekkel. Akkoriban természetesen minden érdeklődésünk csali személyi kapcsolatokra. szorítkozhatott.. Az iskolában kiosztottak köröttünk néhány elmet és mi szorgalmasén leveleztünk ismeretlen finn barátainkkal vagy barátnőinkkel. Kedves levelezőinktől sok mindent hallottunk Finnor- szágrói, a testvérnép életéről, de különösen az fogott meg, hogy olyan meleg szeretettel írtak nekünk, mint messze földre szakadt valóságos testvérek. A mult év novemberében azután Szabó István barátunk a néprokonsági napok alkalmával finn kiállítást rendezett a Református Kollégiumban és ezzel ösztönzést adott arra, hogy az egész egyetemi ifjúság teljesebb képet alkosson magának a finnek életéről. Karácsony táján elhatároztuk, hogy finn napokat rendezünk. Az általános érdeklődést hathatósan felé én- kitették a budapesti finn ösztöndíjasok, akik Zongor Endre a Kokonnépek Intézetének igazgatójával ellátogattak Kolozsvárra, ve- titettképes előadásokat tartottak a Uözép- isko’ákban és személyes kapcsolatokkal is sok hivet szereztek megmozdu’ásunknak. Megkezdtük a munkát. A kiállításra anyagot kértünk azoktól, akik Finnországban * jártak. Nem volt könnyű dolog. Sok helyen ţ hiába kogotattunk. Az egyik rokonnépi társaság például főtitkári válság miatt utasította el kérésünket. Igaz, sokan voltak olyanok is, akik készséggel segítettek. Különösen az evangélikus lelkészek támogattak,

még legféltetteb finnországi emlékeiket is elküldték a kiállításra. Jelentős anyagi támogatásban részetitett Kolozsvár városa és egyeteme.

— Finn részről kik vesznék részt a finn napokon ?

— A finn napok fővédnökségét Aarne. Wuorimaa budapesti finn rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vállalta. Vele együtt Kolozsvárra érkezik a jelenleg Budapesten tartózkodó finn s&jtóküldöttség: Kag- nar Numelin, követség! tanácsos, kijliigyi sajtófőnök, Yrjö Niiniluoto, a „Helsingin Sasomat“ főszerkesztője, Lauri Aho, az „Üusi Suomi“ főszerkesztője, Elno Kilfi, a „guo- men Sosialidemokraatti“, Nülo Vapaavuori, az „Ajap Sixunte“, Ilrpari Tarja, a „Suojnan Kuvalehti“ és Hakon Hannula. volt közoktatási miniszter, a „Póhjolan Baţomat“ főszerkesztője és Hakon Tollet, a „Hufyudstads- bíadet“ szerkesztője. A finn újságírókat Miklós József iró kiséri. Magyar részről a finn napok védnökségét Kovrig Béla dr Rector Magmificus, Csekey István dr.. Gyulai Zoltán dr., Mészöly Gedeon dr., Marto- nyi János dr. és Szabó T. Attila egyetemi tanárok töltik, be. A finn vendégek kíséretében Kolozsvárra érkezik még Walter Emil dr. követségi tanácsos, helyettes külügyi sajtófőnök, lüés-Illyasevics Miklós dr. miniszteri titkár, Páll Antal dr. miniszteri titkai', sajtóelőadó és. esetleg Bede István dr. követségi tanácsos. A vendégek vasárnap reggel érkeznek Kolozsvárra.

— Milyen az érdeklődés a finn napok iránt ?

— Nem panaszkodhatunk. A finn ünnepi- est az év kiemelkedő" eseményének Ígérkezik, erre vall az is, hogy már eddig is igen szépszámú jegy kelt el elővételben, úgyhogy a Mellkas Diákszövetkezet péntek este beszünteti már az elővételi jegyárusítást.

Major Lászlót elszólitják az elintéznivalók, igy hát átadja a szót Szabó Istvánnak, a kiállítás főrendezőjének. Szabó István a kiállítás anyagát ismerteti:

Finnország életének keresztmetszetét adia a kiállítás

— A kiállítás rendezésében lehetőleg tel- S jességre törekedtünk. A finn élet egyoldalú, | részleges ismertetésével szemben általános képet kívánunk nyújtani. Sajnos, ezt a célkitűzést nem állt módunkban tökéletesen megvalósítani, mert Finnországból igen kevés anyagot kaphattunk s igy csak a hazai forrásokra támaszkodhattunk. A kiállítás legtöbb tárgyát saját előállításban mutatjuk be. Iparkodunk hü képet adni a finnek életéről, eredményekben gazdag munkásságáról, hogy a kiállítás minden tekintetben tanulságul szolgáljon. Egy nagy dekorativ térképpel érzékeltetjük Finnország földrajzi helyzetét és természetadta lehetőségeit. Sok-sok felnagyított szép fényképfelvétellel mutatjuk be természeti szépségeit, a finn tájak, városok, történelmi emlékek képét. Ismertetjük a finn nemzeti élet minden ágát. Képekkel kiegészítve statisztikákban szemléltetjük a finn ipar fejlődését a kilencszázas évektől napjainkig; az iparágait teljesítményét, a termelt értékek, a nyersanyagok felhasználását, az ipari munkásság és a gépi erő növekedését. A kereskedelmi élet terén a pénz forgalmát, a bankok szerepét ismertetjük és kiemeljük a finn szövetkezeti élet jelentőségét. Érzékeltetjük a szövetkezeti központok szervezetét, működését, ugyancsak képekkel illusztráljuk a legnagyobb finn szövetkezeti központ, az SOK élétét. Szerepel a kiállításon az SOK egyik szövetkezeti hetilapja, amit heti 200 ezer példányban nyomnak. Az egyik lap közli az erdélyi iskolaszövetkezetekről irt cikkemet. Finnországban a szövetkezés valójában életformát jelent, éppen ezért klA kiállítás anyagét Erdély több városában is bemutatják

Szabó István részletes felvilágosítása után elbeszélgetünk Takácsy Miklós külügyi vezetővel is. Takácsy Miklós elmondja, hogy a mai helyzetben körülményes volt szoros összeköttetést teremteni a finnekkel, de amit nem tudtak elérni a bizonytalan külföldi kapcsolatok által, megkísérelték pótolni idehaza.

— Ez az első megmozdulás Finnország felé, amit nem hivatalos szervek kezdeményeztek, hanem az ifjúság. Nekünk nem az a célunk, hogy a finn ünnepi est rendezésével szaporítsuk az ünnepségek .számát, hanem hogy felhívjuk Erdély figyelmét a finnek teljesítményeire, a testvémép életére. Egyben belsöségesebb érintkezés lehetőségét szeretnénk elősegíteni a finn ifjúsággal, fezért úgy terveztük, hogy a „Március“ legközelebbi számát finn nyelven jelentetjük meg, de a. „Hungária“ finn nyelvű folyóirata miatt ezt őszre halasztottuk el. Semmiképpen sem szeretnénk a finn kapcsolat tokát a finn napokkal lezárni. A kiállitás apyaga, mint vándorkiállítás körüljár majd az erdélyi városokban. Szeretnénk azt is elérni, hogy a közeljövőben néhányan kijussanak közülünk Finnországba. Iparkodunk felvenni a finn lapokkal az összeköttetést és megszervezni a cikkcserét. A finn témáknak helyet biztosítunk a Márciusban is. Végső célunk, hogy minél tüzetesebben megismerjük finn testvéreink életét, Finnország szociális és társadalmi felépítését, hogy' tanuljunk a finnek példájából.

Befejezésül adjuk át a szót Kakas Istvánnak, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége elnökének:

— Bárki azt kérdezhetné tőlem, hogy miért éppen finn napokat rendezünk. Miért nem olasz, német, vagy japán napokat? A faji rokonságon kívül a közös sors átérzése indított bennünket a finn napok rendezésére. Ellenségek közé ékelt kisnemzetek sorsa ez, amely bizonytalansággal rémit.getne a forrongó Európában, ha az egymásrautaltságban nem buzdítana minket a testvér példája. Sokat emlegetik most a belső front fontosságát. Éppen ez az, amit a finn életforma sziklaszilárdan valósított meg. Erdély társadalma a finn példa nyomán sokat tanulhat, bár a végső összegezésben leegyszerűsödik a finn életforma titka: bármi történjék, mindenki tudja a helyét.

— Az erdélyi egyetemi ifjúság első igazi megnyilatkozása ennek a gondolatnak a jegyében történik. Kétévi tapogatódzás, tájékozódás után most már tisztán látjuk feladatunkat. Tudjuk, hogy elengedhetetlén a nemzeti megújulás előfeltétele és legfőbb erőssége a nép: a magyar parasztság és munkásság. Velük kell felfrissítenünk az értelmiségi társadalmat. Az erdélyi egyetemi ifjúság megnyilatkozásai, a decemberi Móricz Ssigmond emlékest, februárban a Darányi Kálmán Diákház javára rendezett előadás után most a finn napok ezt az érdeket szolgálják. Reméljük, kezdeményezésünk mindenütt igaz megértésre talál és a finn-magyar testvéri összefogásban mindkét. nemzet- megtalálja azt. az erőt, amely szükséges ahhoz, hogy elbírja, a megpróbáltatásokat és megalapozza boldogulását.

BUDWSOTY FERENC

vám «

Háiom Ssa^álra ítélt©!*

S*ó§R«l»»ni

SZÓFIA, április 7. (MTI) A legfelsőbb bír óság jóváhagyta az elsőfokú bíróság

halálos ítéleteit három szappanhalmozó ügyében. Ez az első ilyen természetű ügy, amely halálos Ítélettel végződött.

M» ■

Méhes Gyula dr.

egyetemi fanar előadása a Szabadegyetemen

Kolozsoár, ápr. 7. A Szabadegyetem kedd esti ülésén Méhes Gyula dr. egyetemi tanár tartotta meg előadását „A kuruzslástól a szintétikus gyógyszerekig“ cimmel. Amán Ernő dr. egyetemi tanár elnöki megnyitó szavai után Méhes dr. professzor a legősibb gógykezelési módoktól és gyógykezelésre használt szerektől kezdve a legmodernebb gyógyszeres kezelés történelmi kialakulását ismertette. Rámutatott arra, hogy népünknél is az u. n. népies gyógyászatban még mindig megtalálhatók az ősi hagyományokon alapuló gyógykezelési módok és gyógyszerek, főleg gyógynövények és más házi-, patika-szerek, mélyeknek használatával kapcsolatban nem mindig a tapasztalati tények irányítják a gyógykezelőt (kuruzsló, javas, stb.), hanem a hangsúly legtöbbször különböző misztikus, babonás eljárásokon van. A primitív népeknek nincsenek természettudományi ismeretei, nincsenek tisztában a. betegség lényegével, a betegség kórtana és tünetei között az oki összefüggéseket nem

3

mm

^nmasfának, csa- látffARaH lelki

^ncSI|á*6v|á**S" ELEMÉR egyetemi tanársegéd

ha részt vesz: „^ENTOF/1 Lélektani Labor^tóriurm LÉLEKNEVELÉSI TAN HU Yft^ÁN

A tanfolyam anyaga: elméleti és gyakorlati „szugaesztiés é eknevelés";

— keleti lélekzési gyakorlatok. Nevelőknek, szülőknek, üz’etemberek- nek nélkülözhetetlen.

Jelentkezni lehet: „Mentor“ Lélekíeni Laboratóriumban Horthsf-ut 3.

d. u. 4-7. Telefen: 31- 3. Beiratkozás díj: 25 P. Tandíj: 10 P. Diákoknak engedmény.

A kéthónanos t^TÜrdvam árváiig 10-én kezdődik-. |j

ismerik, igy gyógyító eljárásaiknak alapja is legtöbbször a hagyományokon épülő hit és igen kevés tapasztalati tény. A kísérletes módszerekre alapozott tudományos vizsgálatok kevés esetben tudják igazolni a népi gyógymódok reális voltát, ami nem jelenti azt, hogy a népies gyógyászatban használt növényi gyógyszerek nem lehetnek valóban gyógynövények, hiszen a modem orvostudomány is nem egy gyógynövényt vett át a nép „gyógyszertárábólVetített képekkel és kísérletek bemutatásával szemléltette a gyógyszerek hatástani vizsgálatát, amelyen alapszik az egyes gyógyszerek gyógyászati alkalmazása. Ismertette a gyógyszerkémikusoknak azt a törekvését, hogy a különböző „hatóanyagot“ tartalmazó növényekből kémiailag tiszta állapotban állítsák elő a gyógyításra felhasználható hatóanyagot. Példákkal mutatott rá, hogy a kémiai szerkezet változtatásával károsan, vagy előnyösen változhatok a szer hatása. A cél természetesen a hatás előnyös változtatása, a gyógyítás szempontjából káros mellékhatások kiküszöbölése. A kémikus, farmakológus és klinikus együttműködésének eredménye számtalan szintétikusan előállított gyógyszer, melyeknek igen nagy jelentősége van a fertőzéses, hormon- és vitaminhiányon alapuló betegségek leküzdésében, gyógyításában és megelőzésében.

A mindvégig érdekes, időszerű és lebilincselő előadást az előadó számtalan vetített képekkel és fizikai kísérletek bemutatásával tette szemléletesebbé.

A szűnni nem akaró taps, amely az előadást. jutalmazta és az elnöklő Annán Ernő egyetemi tanár köszönő beszéde ékes bizonyítéka az előadás nagyszerűségének.

Az elnök még bejelentette, hogy a legközelebbi szabadegyetemi előadást április 8-án, csütörtökön vitéz Bíró Gyula tartja „Mező- gazdasági termelési politikánk háborús feladatai“ cimmel a tudományegyetem Aulájában d. u. 8 óra 15 perckor.

Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK