Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-07 / 78. szám

MCmmnHrsjtG 4 394)3. A V U » £ J ^ 7 üohnPierpont Morgan, a Milliók vérével szerzel! bankárja Irfat Peler öeler A Manhattan városrész déli csücskén, a hírhedt Wallstreet szívében, égbenyuló felhő­karcolók szomszédságában, óriások közé ke­rült törpének látszó sárgásszürke ház sze­rénykedik. Szembe vele a newyorki tőzsde márványpalotája pompázik, mellette a Na- tional-City-Bank, a másik oldalon pedig a Manhattan-Bank és az Irwing-Trust-Com- pany felhőkarcolói kísértik az eget. Itt, a hetven emeletes épületcsodák tövében lapuló 73-as számú igénytelen házban trónol min­den idők legnagyobb tőkehatalmassága, a könyörtelen üzleti és még lelkiismeretlenebb politikai módszerek ölelkezéséből nagyranőtt Morgan-bankház. Ebben a rossz hirü sár­gásszürke házban szőtte évtizedeken át sö­tét terveit John Pierpont Morgan, a világ­történelem legnagyobb háborús nyerészke­dője, a népek vérének kereskedője, vagy amint az amerikai nyugat farmerei elnevez­ték, „a plntokrdcia pokolkutyája Ezt a háttérben dolgozó nagy Shylockot, két világháború egyik főbünösét ragadta el most a halál a világpolitika arénájáról. Az egész emberiség átkává fejlődött pénz­dinasztia megalapítója az idősebb John Pier­pont Morgan volt. Jellemző, hogy a szomorú emlékű család hatalmának alapjait Is már háború vetette meg: az 1870. évi német­francia háború. Morgan 250 milUó frankos hitelt bocsátott a franciák rendelkezésére. Az üzlet annál kockázatosabbnak látszott, mert a francia tárgyalófél csak a szedánl vereség után hatalomra került ideiglenes kormány volt, Morgan azonban igy is meg­találta számításait, nem kevesebb, mirt öt millió dollárt, keresett, az akkori időkhöz ké­pest horribilis összeget, mely alkalmat adott neki, hogy az amerikai kormány pénzszük- ségletének felét fedezze, és ezzel a politikát is nyerészkedési eszközei közé iktassa. Szaporodnak a milliók Pierpont Morgan most már nem Ismert korlátokat. Egész sor vasúttársaságban vál­lalt érdekeltséget és megszervezte a nagy United-States-Steel-Trust-öt, mely 1.4 mil­liárd dolláros tőkéjével az amerikai nagy- kapitalizmus tulajdonképeni megalapítója lett. Amikor 1902-ben egy millió dolláros költséggel a Broadway és Wallstreet sarkán fia és utóda számára felépittette bankpalo­táját, Pierpont Morgan már körülbelül 00.000 kilométeres vasúthálózat fölött ural­kodott, döntő befolyást élvezett az amerikai hajózásban és az amerikai acéltermelésnek mintegy 70 százalékát tartotta kezében. Ha az idősebb Morgan elsősorban vállal­kozónak tartotta magát, fia inkább a bank­műveletekhez érzett több hajlamot. A fiatal pénzgangszter különösen a sötét spekulációk és áttekinthetetlen tőzsdei manipulációk mo­csarában érezte magát elemében. Az 1904. évi tőzsdei pánik alkalmával, amikor az amerikai kisemberek százezrei vesztették el egyetlen óra leforgása alatt megtakarított pénzecskéiket, a besszre spekuláló Morgan egyedül az United-States-Sfeel-Corporation részvényein is száz millió dollárt keresett. Ettől kezdve, miután a korlátlan lehetőségek hazája már szűkké vált számára, a világ- bankársőg elérése, lett Morgan célja. Az al­kalmat erre az első világháború adta meg neki, melynek előkészítésében is nagy sze­repe volt a Morgan-bankház háborús pro­pagandára fordított millióinak. Azt a sötét szerepet, melyet az Entente hadfelszerelési üzletében Morgan betöltött, az 1936-ban kiküldött Eye-Committee vizs­gálatai leplezték le a. nagynyilvánosság előtt: „Az Egyesült Államok az 1914. évi eseményekben semlegesség! politikát köve­tett, mely a fegvvereiadásokat megengedte ugyan, de a- kölcsönnyújtást megtiltotta,. Wilson elnök azonban ezt a politikát oly módon módosította, hogy a Morgan-háznak engedélyt adott a Szövetségesek pénzügyi megsegítésére. Ez az engedély készítette elő az utat s semlegességtől a háborúba való belépésig." Morgan első nagy üzlete az az 500 milliós kölcsön volt, melyet a National City Bálikkal és a First National Bankkal együtt 1915 októberében bocsátott az angol és francia kormány rendelkezésére. A há­ború befejezéséig ez a. hitelösszeg két és fél milliárdra emelkedett. Hivatalosan igazolt tény, hogy Morgan ügyes árfolyammanipu- lációkkal csupán az 1915. évi kölcsönből is kilenc millió dollárt zsebelt be. A vérdijat azonban az amerikai nép 136.000 halottal és 231,-000 sebesülttel volt kénytelen megfi­zetni! A világ föhitelezője Morgannak a kormányügyekre és köz­vetve a katonai döntésekre gyakorolt befo­lyását akkoriban olyan nagyra értékelte a közvélemény, hogy egy később őrültnek nyilvánított Holt nevű amerikai professzor 1915-ben abban a meggyőződésben, hogy Morgan halála a világháború befejezését vonná maga után, merényletet kísérelt meg ellene. Morgan azonban nemcsak a merény­letet, hanem a világháborút is túlélte és mint a világ föhitelezője, a világháborút kő­vető csődtömegtárgyaláson döntő súllyal hallatta szavát. Ha személyesen nem ült is le a jóvátételi bizottságok szakértői közé, Dawestől kezdve mindén szakértő az ö meg­A felháborodás hulláma öntötte el egész Amerikát, amikor 1932-ben kiderült, hogy Morgan három év óta egyáltalán nem fize­tett jövedelmi adót. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat azonban egyéb titkokról is lerán­totta a jótékony leplet. Egy tözsdebiróság megállapította, hogy Morgan bizonyos be­folyásos személyiségeknek a piaci áron alul adott el részvényeket. Arra, hogy ez a nagy­lelkű adakozókészség milyen célokat takart, fölösleges lenne sok szót pazarolni. A meg­vesztegetettek között volt Mc-Adoo, Wilson apósa, Baker, Wilson hadügyminisztere, Owen Young, á háború utáni idők egyik leg- hirhedtebb jóvátételi tervezetének atyja, Parker Gilbért és Norman Davis, a lesze­relési konferencia két amerikai képviselője és Végül maga. Coolidge volt elnök is, a Nemzetközi Szállítások Bizottságának ügy­vezető elnöke. Mister Lament, a Morgan- bankház egyetlen társtulajdonosa, a szenátus előtt védekezésül csak arra tudott hivat­— Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Itt állok a kolozsvári Német Tudományos Inté­zet újonnan fe'avatott helyiségének előcsar­nokában. Hófehérre festett karfa fut föl az emeletre. A falakon kis, halványsárga égők s a lépcsőkön vörös kókuszszönyeg. Most nyílik a nagy ives ajtó és kilép rajta Ger­lach doktor, az intézet igazgatója, a kolozs­vári Ferenc József tudományegyetem német lektora. Kérjük meg a tanár urat, ismer­tesse néhány szóval a ,.Keleti Újság“ olva­sói előtt az intézet uj otthonát. — Mint talán tudják, a kolozsvári Német Tudományos Intézet immár másfél eszten­deje működik. Eddig azonban nem volt ál­landó helyiségünk. Előadásainkat és nye’v- tanío'yamainkat különböző iskolákban, leg­utóbb például a piarista főgimnáziumban tartottuk. Természetesen ez csak szükség­megoldás volt, hiszen egy tudományos jel­legű oktató intézmény saját helyiség nélkül csak nehézségek árán működhetik. Ezt a helyiséget, aminek a felavatása és ünnepé­lyes megnyitása szombaton dé’után történt meg, ez év januárjában kaptuk meg. Azóta a szükséges javitási és berendezési munká­latokat végeztettük el, úgyhogy most, ápri­lis elejére teljesen készen állott az intézet. — Köszönjük meg Gerlach tanár urnák a felvilágosítást és kérjük meg, vezessen végig az intézet helyiségein. — Kérem, tessék parancsolni. — Hölgyeim és uraim, itt állunk Gerlach dr. dolgozószobájában. Az ablakból pompás panoráma nyílik a Mátyás király-térre. Nagyszerű lehet itt dolgozni, ezen a he'yen, ahol az ősi erdélyi magyar kultúra két szi­lárd jelképe: az igazságos Mátyás szobra és a Szent Mihály-templom áll őrt. De kezdjük meg körsétánkat az intézetben. Az Intézet vezetőjének dolgozószobája egyszerűségében is rendkívül iz’éses. Egy­szerű vonalú tölgyfabutorokkal van beren­dezve. Mint Gerlach dr. mondja, eredeti né­met népi butorstilusban készültek. Érdekes, hogy formában és kivitelben feltűnően ha- sonütanak a magyar paraszti bátorokhoz. A “ vásárolt vagy szolgálatába kényszeritett eszköze volt és a megingott frank megszi. lárditására Poincarénak folyósított egy mil­liárd dolláros hitellel arra is módot talált, hogy a franciák számára teljesített * jóvá- tétell fizetések hasznát is a maga számára fölözze le. Az 1930 márciusában megalakított Nem­zetközi Fizetések Bankjának amerikai rész­vényrészesedését Morgan hasonlóképen ki­zárólag magának biztosította. Ez a bank lett volna arra hivatott, hogy Morgan ke­zében a világpolitika ellenőrzésének és irá­nyításának most már végleges alakot öltött eszközévé váljon. E gigantikus tervek alól az időközben kitört világválság húzta ki a talajt, mely az általános bizalmatlanság lég­körének felidézésével egyébként is súlyosan megtépázta a nagyhatalmú bankház addig csorbítatlan tekintélyét. kozni, hogy a cég a világháborúban minden lépésében a kormány jóváhagyására támasz­kodhatott. Ezek a világszerte óriási feltűnést keltő botrányok a második világháborúig eltelt évek alatt „természetesen" régen feledésbe merültek és Morgan nyomban 1939 szep­temberében kinyilatkoztatta, hogy bankja az első világháborúban bevált módszernek megfelelően Anglia érdekeit fogja képvi­selni. 1940 tavaszán csakugyan a Morgan- cég kapott Angliától megbízást az amerikai angol értékpapírok eladására. Btimson és Knox pedig, a cég két érdekeltje, arról gon­doskodott, hogy a Morgan-töke a hadfelsze­relési iparban is kellő nyereséget biztositó részesedést kapjon. Ez volt John Pierpont Morgannak, a halál sáfárának utolsó üzleti vállalkozása, akit most maga a fekete kaszás ütött el a vé­ren szerzett nyereségtől. falon halványzöld metszet. Mindössze két kéz van a képen, de árad ró’a a mesterm ü varázsa. Dürer ... Szemben velünk Hitler vezér és kancel’ár fényképe. Az ö képe va­lamennyi teremben látható. A falak mentén színes könyvsorok. Gerlach dr. most kinyitja a szekrényt, és mutogatni kezdi a könyveket. Az uj német irodalom reprezentáns müvei. Van itt azon­ban seregével olasz, japán és bolgár könyv Is. Egyszóval afféle tengelykönyvtá.r. Mint Gerlach dr. mondja valamennyi érdeklődési kör számára van itt megfelelő olvasnivaló. — Körülbelül hány kötetből áll jelenleg az intézet könyvtára. — A könyvállományunk most még csak körülbelül nyolcszáz kötet. De ez a szám rohamosan emelkedni fog. Hiszen az inté­zetnek tulajdonképpen még csak ez az első munkanapja. Remélem, hogy már ebben a hónapban ezer kötet fölé emelkedik a könyv­tár anyaga. Most átmegyünk a szomszéd társalgóba. Az asztalon napilapok hevernek. Mindenik- böl a legújabb szám. A falak mentén áló állványokon katonás rendben folyóiratok so­rakoznak. Amint Gerlach lektor ur mondja, valamennyi jelentős német napilap és folyó­irat rende’kezésére áll majd a hallgalóknak. —- A nagyközönség számára Is megnyitják az Intézetet? — Az intézet természetesen mindenki számára rendelkezésre á'l. Aki beiratkozik, az mint ha'Igató szerepel s annak az inté­zet teljes apparátusával rendelkezésére áll. Ezen túlmenően azonban a. nagyközönség számára is megnyitjuk he'yiségeinket; bizo­nyos, egyelőre még meg nem határozott na­pokon. Remé'jük, hogy szép számmal lesz­nek olyanok, akik rendszeresen e’látogat­nak majd olvasótermeinkbe átnézni a lapo­kat és fenntartani a kapcsolatokat a német művelődéssel. — Á nagyközönség bizonyára jóleső öröm­mel veszi majd tudomásul ezt az előzékeny­séget és nagy számban lesznek, akik igénybe­vevőik az intézet szivességét. — Érdekes itt a vendégszobában ez a. ka­lotaszegi varrottasba kötött nagy kötet. Hogy kerül ez ide. — Ez a vendégkönyvünk. A szombati ün­nepi megnyitó előkelő vendégeinek neve ott szerepel az első oldalon. Kinyitjuk a díszes kötetet. Az első olda­lon Ismerős nevek: Dr. Edmund Inczédy- Joksman és Stefan von Ugrón. Kolozs-vá.r- megye főispánjának névé nyitja meg tehát az intézet e'ökelö látogatóinak sorát. Menjünk most végig a tantenneken. A falakon mindenütt német művészek képeinek pompás szinnyomatai. Modernek és régi nagymesterek alkotásai sorakoznak a falakon, művészi összhangban. Az ablako­kat vidám, tarka függönyök takarják. A tanteremnek nincsen semmi iskolás, rideg Íratása. Olyan, mint egy kedves meleg otthon. Tekintsünk be egy másik terembe is. Itt azonban le kell lralkltanunk a hangot, mert egy szőke tanárnő éppen a „der, die, das" rejtelmeibe vezeti be a kezdőket. Érdekes, hogy a „nebulók" között nemcsak a legfia­talabb generáció van képviselve, hanem akad szép számmal idősebb korosztályból való is. Hiába, „jó pap holtig tanul". Mint Gerlach lektor mondja, az idősebb korosz­tályokból származók legalább olyan szorga­lommal és föltétlenül nagyobb komolysággal és lelkiismeretességgel dolgoznak. — Mennyi hallgatója van az intézetnek? — Ma már meghaladtuk a kétszázas szá­mot, de biztos vagyok abban, hogy még to­vábbi emelkedéssel számolhatunk, hiszen az érdeklődés igen nagynak mondható. Hófehér, párnás ajtón át lépünk be a szép tágas előadóterembe. A finom iveiésü nagy ablakok alatt valamikor a Rhédei kontesszek hallgathatták lovagjaik bókolását s a terem sarkában bizonyára halk muzsika zsongott. Ma ez a hely a tudománynak, a régi, meleg német-magyar kapcsolatok kimélyitésének szolgálatában áll. A terem végében, az elő­adói emelvény fölött Hitler vezér és kancel­lár szobra áll, két halványan világitó mécs- lámpa között. Végigmegyünk a ruhatár' helyiségein is. Itt a falakat, kedves meglepetésül — kalota­szegi tányérok díszítik. Körsétánk befejeztével megállapíthatjuk, hogy az intézet uj otthona igazán méltó 8, nemes célhoz. A pompás helyiségeik egy­szerű, ízléses berendezése mind azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók valóban jól és otthonosan érezzék magtíka.t. Különös, mélyérte'mü jelképe az együtt­működésnek, hogy a vadonatúj, tudományos intézmény, a kolozsvári Mátyás király-tér egyik legrégibb épületében, a Rhédey-ház- ban helyezkedett el. Az intézet előcsarnokának falán remekbe- faragott latinnyelvü emléktábla hirdeti, hogy a Rhédey grófok lakták valamikor ezt a házat. Az emléktábla felett még ma Is ott a Rhédey-cimer. A fényes emlékű családjá­nak nevén át az erdélyi múlt kapcsolódik itt egybe az uj német tudományos intézmény- nyél, hirdetve a történelmi magyar Erdély összefogását a német művelődéssel. NAGY ELEK Robbanás a gSleborgi al* npqy árban Stockholm, ápr. 6. CMTO A Ştefani Iroda jelenti: A göteborgi aknagyárban robbanás tör­tént. A gyár berendezése úgyszólván telje­sen elpusztult. Több ember meghalt, sokan megsebesültek. felhívás öreg d altokhoz Kolozsvár, április 6. A nagyenyedl Beth- len-koUégnim volt diákjainak Testvéri Egye­sülete az elszakitás óta Budapesten, VI. kér. Vilmos császár-utca 55. szám ala tt működik , «, ■« »<<«; WAV'V.U-.' V V ■ V * - • 4 ’S,*» -^ f r , - ' ■» « « I • n - r . * * x** * % « . y' 1 f > ' ’ A Testvéri Egyesület annakidején néhai Mak­kal Jenő dr. koronaügy észhelyettes, volt öregdiák széniorsága alatt jött létre s élén ma Pávai-Vájná Ferenc dr. bányaiigyi fő­tanácsos, a kiváló geológus és Kertész Jó­zsef ny. állami iskolai igazgató állanak. A vezetőség nemrégiben felhívással fordult a Kolozsvárt és a felszabadult Erdélyben lakó volt nagyenyedi öregdiákokhoz, hogy ala­kítsák meg itt is a Testvéri Egyesületet. A Kolozsváron lakó öregdiákok nevében eljáró kezdeményezők megbeszélésre hivták össze, azokat a nagyenyedi öregdiákokat, akiknek, a cimét tudták. A megbeszélés április 10-én, szombat este 8 órakor lesz a főtéri Komját- szeghy-étterem különtermében. A kezdemé­nyezők arra kérik a nagyenyedi öregdiáko­kat, hogy az összejövetelen azok is jelen­jenek meg, akik nem kaptak személyre szóló meghívót, illetö'eg értesítést. A megbeszélés tárgya, a virágvasárnapra, a „Nagyenyedi két fűzfa“ kűrire diákjainak emléknapjára összehívandó öregdiák-gyűlés megbeszélése lesz. Fekete felhők torvu/osulnak a világbankár feje fölött Őnmagának, cs*- láNfának leífe* uíclÍÍÍTévJa*1* Dr' N&HES ELEMÉR egyetemi tanársegéd ha részt vesz: „^ENTÖb " Lé'ektani LahQrsf£rií*n LÉLEKNEVELÉSI TANF0'YA^AV A tanfolyam anyaga: elméleti és gyakorlati „szuggesztfy ’éo!cnave!és"i — keleti lélekzési gyakorlatok. Nevelőknek, szülőknek, üz etemberek- nek nélkülözheteilen. Jelentkezni lehet: „Mentor“ Lélekteni Laboratóriumban Hork^y-ut 3. d. u. 4-?. Töloions 31- 3. Beiratkozási dij: 25 P. Tandíj: 10 P. Diákoknak engedmény. H A ''■óthőonnos tf,n"n,vflTT) árH’ic k°zrtödik. Helyszíni közvetítés a kolozsvári Német Tudományos Intézetből n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents