Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-04 / 76. szám

Nagy részrélfe! femetfék el «îr. Farsang Entire Furds A torkát köszörülte, maga elé nézett, olyan tekintettel és arckifejezéssel, mint Hamlet a nagy monológ megkezdésekor, kocintott és szólt: — Megfrtak. Arcán sötét pir jelent meg, ajka körül ráncok fodrozódtak, a fogát összeharapta, lehet, hogy csikor­gatta is és mint valami hallatlan, hihe­tetlen és elképzelhetetlen eseményt még- egyszer bejelentette: # — Megfúrtak!... Részvétem jeléül ingattam fejemet és rágyújtottam. — Tájékozatlan vagyok az emberi te­vékenységeknek ezen a területén és nem ismerem annak sem elméletét, sem gya­korlatát, — szóltam, — ellenben abból a tényből, hogy Önnel szemben is ered­ményesen alkalmazták, arra következte­tek, hogy e cselekedethez meglehetősen nagy és különleges képességek szüksé­gesek. Szerény megjegyzésem láthatólag jól esett neki: Töltött és újra kocintott: It­tunk. A szája szélét féloldalt felhúzta. Ezzel jelezte, hogy naivságomat jóindu- latulag tudomásul vette. Szemembe né­zett és kezdte felsorolni érdemeit. Visz- szanyult gyermekkoráig. Emlékezete bá­mulatos tökéletességgel emelte napvi­lágra a legcsodálatosabb érdemeket a társadalmi élet minden területéről, S a kibányászott érdemeit a jelzők töm,egé­vé! öntözte, a legkülönbözőbb bizonyíté­kokkal, levelekkel, névjegyekkel, nyilat­kozatokkal igazolta és mint egy nagy diszcsokrot elém tartotta. Ünnepélyesen nagy csokor volt. Meghatva és szinte szédülten szemléltem. Elismerésem je­léül meghajoltam. — Mindezek ellenére, mégis megfúr­ták önt. Hát ez hallatlan. Azt hiszem, joggal nevezhetem ezt a teljesítményt mélyfúrásnak. — Igen, — válaszolta. — Igaza van. 'Aki ismer engem, az csakis ezt állapít­hatja meg. Máskülönben meg keli je­gyeznem, hogy maguk erdélyiek, nagyon értelmesek. — Ó kérem, — hebegtem, — jól esik, ha elismerést hallunk. Mert bizony egy kissé sok mindenben elmaradottak s tá­jékozatlanok vagyunk a körülmények miatt. Mi helyben tipegtünk két évtize­den át és a világ ezalatt haladt. Sokáig elbeszélgettünk a fúrás elmé­letéről és gyakorlatáról. Megvilágítottuk mindenféle szempontból, a társadalmi élet minden vonatkozásában. Megállapí­tottuk, hogy bizony e tünet igen sötét és szomorú jelenség, mert jobb sorsra érdemes, becsületes, derék embereket tesz tönkre. Ezen mélyen elszomorod­tunk, de azért jóétvággyal megvacsoráz­tunk. Többször koccintottunk s a bortól harciasak lettünk. Vacsora után azzal váltunk el, hogy a fúrók ellen ivarban és szóban küzdeni fogunk. * Másnap elindultam, hogy megfogadott küzdelmemhez adatokat szerezzek. Föl- keresetem mindazokat, akikről föltéte­lezhettem. hogy az elgáncsolás. a kom- promittálás. lebecsmérlés és rágalmazás szakembereinek suttogásaiból kárt szen­vedtek. Sok emberrel beszéltem és rendkívül erdekes részleteket tudtam meg a „fú­rás“ technikájáról, gyakorlatáról és gya­korlóiról. Megtudtam, hogy ezen a terü­leten is, mint minden emberi ténykedé­seknél, vannak kezdő, vannak idétlen kontárok, vannak közepesen és kitü­nően képzettek, akadnak azonban akik valóságos professzorai ennek a társadal­mi funkciónak. így tudtam meg, hoay minden hozzáértő és tapasztalt ismerő­söm egyhangúlag azt állapította meg, hogy a fúrás nagymestere, utolérhetet­len művésze az az ur, akivel a tegnap együtt vacsoráztam. Ezekután a „fúrás“ mint társadalmi funkció elleni küzdelmet szükségtelen­nek tartom folytatni. TÚRÁN LAJOS \ Síétely Hadosztály felhívás« kolozsvári Vadjaihoz Felhívom a Székely Hadosztály Egyesület kolozsvári Fejszékének, jelenleg katonai szol­gálatot teljesítő összes tagjait, hogy folyó hó 4-én (vasárnap) pontosan reggel 7 órakor gyakorlatra alkalmas öltözékben jelenjenek meg Unió-utca 12 szám alatt, a Wesselényi Lövész Egyesület székhazának udvarán. — Gyakorlatvezető. JÓ ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JQ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, április 3. Kolozsvár jogásztár­sadalmának mély részvéte mellett temették el szombaton déli 1 órakor az Ítélőtábla büntető II. tanácsnak elnökét, Farsang Endre dr.-t. Az elhunyt táblai tanácselnök holttestét az Ítélőtábla gyászfeketébe vont előcsarno­kában ravatalozták fel. A koszorúkkal bo­ntott ravatalhoz végső megemlékezésül igen sokan odajárultak a város előkelő tár­sadalmából. A temetési szertartást Baráth Béla dr. kanonok-plébános végezte, papisegédlettel. Ezután az igazsáügyi intézmények részéről búcsúztatták el a helyi jogásztársadalom országos viszonylatban is szerepet vitt nagy halottját. A közvetlen kartársak, a táblabirói kar nevében Mikó Lőrinc dr. táblai tanácselnök mondott megindító búcsúbeszédet. Kiemelte az elhunyt érdemeit és hangoztatta, hogy buzgó kötelességteljesitésével Farsang Endre dr. igazi hivatást látott és töltött be a jogrendet s a jogbiztonságot szolgáló pá­lyáján. Emellett a haza védelmében is köz­vetlenül kivette részét annakidején, kerek egy évet töltve harctéren az előző világhá­borúban. Elsőrendű bírói tudását, szakisme­reteit, rátermettségét -egész tettrekész ere­jével, kényszerűen elhagyott szülőföldjének felszabadulása után annak a példás magyar jogszolgáltatásba való beillesztésére fordí­totta. Budapest, április 3. A Mágyar Távirati Iroda jelenti: Az élet és járadékbiztosítások valori­zálása alkalmával a postatakarékpénztár annak idején „gondosan megőrzendő“ megjegyzéssel ellátott fizetési utalvány­szelvényt küldött mindenkinek, aki az „élet és járadékbiztosítások felosztási alapjából“ átértékelési összeg kifizetésé­ben részesült. Az 1914—18. évi hadiköl- csönök rendezése során most ezek a fi­zetési utalvány szelvények is beváltásra kerülnek. A hivatalos lap f. évi április 1-én meg­jelent száma közölte a pénzügyminiszter rendeletét, amely a szóban forgó fizetési utalvány szelvények beváltását szabá­lyozza. A fizetési utalványszelvényeket legké­Kolozsvár, április 3. A Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége április 11. és 28. között a finn-magyar rokonsági kap­csolatok elmélyítésére finn napokat ren­dez. Föiskolásságunknak ez a szép bi­zonyságtevése most már véglegesen ki­alakult. Április 11-én vasárnap délelőtt 11 óra­kor nyitják meg az Egyetemi Könyvtár­ban a finn kiállítást. A megnyitó beszé­det Csekey István egy. tanár tartja, az ünnepségen megjelenik Aarne Wuorimaa budapesti finn rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter. Ugyanakkor a Diákszövetség meghívására Kolozsvárra érkezik a finn sajtó küldöttsége is a bu­dapesti magyar sajtó képviselőinek tár­saságában. Este pontosan 6 órakor a Mátyás király Diákház nagytermében finn ünnepi estet tartanak. Aarne Wuo­rimaa budapesti finn követ és Zsiray Miklós budapesti egyetemi ny. r. tanár az est ünnepi szónokai, Kovrig Béla dr. e. i. rektor tartja a megnyitó beszédet, a Diákszövetség nevében pedig Major László orvoskari elnök ismerteti a diák­ság finn-barát mozgalmát. Az estély ze­— A szabaddá vált békés anyaföldben az­zal a hittel találj örök nyugodalmat, — mondta befejezésül — Mikó dr. táblai ta­nácselnök — hogy a kötelesség példaképe­ként mindannyian megőrizünk emlékünk­ben. Következőnek a Magyar Bitói és ügyészi Egyesület kolozsvári osztályának titkára, Cscpreghy László dr. törvényszéki tanács­elnök emlékezett meg a távozóról, aki az egyesület osztályának megszervezője és első elnöke volt. E minőségében a jogászi to­vábbképzés előmozdításával és jóléti intéz­mények létesítésével szerzett nagy érde­meket. Végül SHlay István dr.; a kolozsvári Ügy­védi Kamara elnöke mondott utolsó isten- hozzádot a képviselt intézmény nevében. A nagyszámú gyászoló gyülekezet, kö­zötte Inczédy-Jöksman Ödön dr. főispánnal, a katolikus egyház több vezetőegyéniségé­vel, a rendőrkapitányság, közjegyzői ka­mara és más intézmények képviselőivel s természetesen a különböző bírói fórumok és igazságügyi segédhivatalok teljes sze­mélyzetével ezután, harangzúgás közepette elindult a házsongárdi temető felé. A gyászmenet élén a kegyesrendi gimná­zium tanárai vezetésével kivonult tanuló- ifjúsága haladt. Ennek az intézetnek volt egykor tanulója, majd mint a Piarista Diák- szövetség vezetötagja. pártfogója is a né­hai növendék. söbb /. évi május hó 31-ig kell a rendelet egyik mellékletében felsorolt postahiva­talok egyikénél benyújtani és a fizetési utalványszelvények ellenében járó kész- pénzösszegek, illetve államadóssági cím­letek folyósításáról, vagy kiszolgáltatá­sáról a postatakarékpénztár gondosko­dik. Ha az utalványszelvényen feltünte­tett összeg 66.66 P-t nem halad meg, en­nek az összegnek a másfélszeresét folyó­sítják készpénzben, ha 133.33 P-t nem halad meg, egy drb. 100 P. névértékű államadóssági címletet, ha pedig 133.33 P-t meghalad, a fizetési utalványszelvé­nyen feltüntetett összeg háromnegyed részének megfelelő névértékű állam­adóssági címleteket szolgáltatnak ki. Vé­gül a rendelet az elveszett fizetési utal­ványszelvények bírói megsemmisítése felől is rendelkezik. nei műsorát Hidy Franciska, a kolozsvá­ri Nemzeti Színház tagja, Török Erzsé­bet előadó művésznő, valamint a Kolozs­vári Egyetemi Zenekar és a Kolozsvári Egyetemi Énekkar vegyeskara adja, Versényi Ida, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház tagja finn költők verseiből szaval. Az estély tiszta jövedelme a finn és a magyar Vöröskereszt munkáját támo­gatja. A kiállítás tartama alatt vitéz Nagy Iván dr. miniszteri tanácsos, Kovács László dr., az Erdélyi Tudományos Inté­zet tanára és Zongor Endre, a budapesti Rokorinépek Intézete igazgatója tart Finnországról előadást az Uj-klinika elő­adó termében. A finn napok részletes műsora és a be­lépőjegyek kaphatók a Méhkas Diákszö­vetkezet Mátyás király-tér 2. szám alatti üzletében. Ezúton is felhívjuk a közön­ség figyelmét, hogy helyekeţ nem tar­tunk fenn s a nagy érdeklődésre való te­kintettel ajánlatos, ha mindenki idejeko­rán gondoskodik jegyekről. Az egész megmozdulás ismertetésére még visszatérünk. 3943. AV n 1 £ I S 4 Színházi napló Vitéz Haá#z Aladár miniszteri osztály, főnök, amint már megírtuk, Marosvásár­helyen járt, ahol a négy legnagyobb szé­kely város képviselőivel a marosvásárhe- lyi városházán részletesen letárgyalta a székelyföldi Művészeti Hetek végleg«* programját. Vitéz Haász Aladár dr. ma­rosvásárhelyi tartózkodása alatt szóba került a még megvalósításra váró maros- vásárhelyi állandó színház ügye is. Vitéz Haász Aladár dr, a msrosvásárhelyl ál­landó szimház ügyéről a következőképpen nyilatkozott: — Marosvásárhely szinházjáró közön­sége valóban megérdemelné, hogy meg­felelő állandó és erre a célra szolgáié színházépületet kapjon. Minden remény megvan arra, hogy a mo rosvásárhelyt ál­landó színház kérdése kedvezően megol­dódjék. Addig is, a kolozsvári Nemzeti Szinház — már a közeljövőben — bemutatkozik Marosvásárhelyen pró­zával és operával is. Amíg a mnrosvásár- helyl állandó szinház iigye megoldódik, a kolozsvári Nemzeti Szinház ezntán gyak­rabban vendégszerepel, hogy Marosvásár­hely szinházjáró lakosságának szellemi igényelt átmenetileg kielégítse. ¥r Á kávéházi törzsasztalnál röppentette fel az egyik „mindenttudó“ a legújabb színházi hirt: — Kamarásék Budapestre szerződtek. Mindenki odafigyel„ Ebben a pillanatban jelenik meg a tükör­ablakban, mintegy „végszóra“ a Kamarás- házaspár. Helyet szorítanak nekik s alig te­lepednek le, valaki máris nekikszegezi a kér­dést: — Igaz, hogy Budapestre szerződtetek T Kamarásné Sivó Mária bólint: — Bizony igaz. Elmegyünk. A Vígszínház szerződtetett mindkettőnket. Pedig higyjé- tek el, nagyon fáj itthagyni Kolozsvárt. Annyi minden köt ide. Tulajdonképpen alig tudnám megmondani, hogy micsoda. De ép­pen ez az. A város, az emberek, az utcák, a szinház.... El se tudjátok képzelni, meny­nyit fogunk visszagondolni.. .—Mégis, akkor miért mentek elÎ — teszi fel valaki a kérdést. Most már Kamarás Gyula veszi át a szól: ■— Tulajdonképpen szerettünk volna itt maradni Kolozsváron. De úgy érzem, el kel­lett fogadnunk a Vígszínház megtisztelő ajánlatát. Ha valaki törekvő és fiatal, nem utasíthat vissza egy jobb anyagi lehetősé­gekkel kecsegtető ajánlatot. Ezenfelül ta­nulni is akarunk s úgy hiszem, erre a Vig- szinházban lesz mód. Egyébként mindket­tőnknek előnyös filmsxerzödéseket ajánlot­tak s azokat csak abban az esetben vállal­hatjuk el, ha állandóan Pesten tartózkodunk, így hát, ha másként nem, legalább filmen vissza fogunk járni Kolozsvárra. A kolozsvári közönség bizonyára sajnálni fogja, hogy a rokonszenves Kamarás-hátas- pár, akik annyi jelentős siker részesei vol­tak, eltávozik Kolozsvárról. * Görbe, Jánost, a kolozsvári Nemzeti Szinház prózai együttesének egyik leg- főbb erősségét néhány nappal ezelőtt be­tegsége miatt he kellett szállítani a klini­kára. Görbe Jánost tüzetesen megvizsgál­ták s szerencsére betegsége nem súlyos- Fájdalmai azonban még mindig erősek • így néhány napig még a klinikán kell ma­radnia. Görbe János egyébként két hétig távol volt Kolozsvártól, mert a márama- rosi havasokban filmezett. A Bethlen Gábor Szövetség évi közgyűlése Budapest, április 3. (MOT.) Pénteken este rendezte a Bethlen Gábor Szövet­ség nagy érdeklődés mellett a Gellért- szálló hangversenytermében évi közgyű­lését, amelyen a magyar protestánsok vezetői is nagy számban megjelentek. Tasnádi-Nagy András képviselőházi elnök, a Szövetség elnöke, megnyitójá­ban szólott arról az egyházi és nemzet- épitő munkáról, amelyet a Szövetség a mai nehéz történelmi időkben folytat. Hangoztatta, hogy különösen most van szükség összefogásra és épitőmunkára. Vitéz Tors Tibor, a képviselőház alelnö- ke, a Szövetség ügyvezető társelnöke, a vagyoni helyzetről számolt be, majd Bár nóczy Béla főtitkár terjesztette elő je­lentését az elmúlt év működéséről: A közgyűlés után a Gellért-szálló Duna- termében Bethlen ; Gábor emlékezetére vacsora volt, amely ezúttal szerény egy- tál ételből állott. A vacsora végén Tas­nádi-Nagy András titkos tanácsos, szö­vetségi elnök a Bethlen Gábor-serleggel kezében beszédet mondott. JÖVŐJE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS, hogy tanácsért felkeresse: há7G cea nrí pályaválasztási ®r' NEMES ELEMÉR egyetemi tanársegéd nevelési kérdéseknél „MENTŐK" Lélektani Laboratóriumát Horthy-ut 3. szám. — Telefon: 31-23. A tudományos iró»ért«lmezés (grafológia) belső egyéniségét feltárja, lelké­ben összhangot teremt. A xzuaaeszíiós lélekn«velés lelki egészségét óvja. Május 31-ig kell benyújtani a postahivataloknál az élei- és járadék- biztosítások felosztási alapjától kapott utalványszelvényeket ♦ A kolozsvári finn napok végleges műsora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents