Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-30 / 96. szám

393 4L APRIL 1 S 30 A családfenntartó fehéregér Időnként ide îs el-eljárogatok, erre a fő- posta épülete mögött levő kis térségre. Ide ,futnak be és innen indulnak utjokra a vi­déki, rozoga társas gépkocsik. Van a napnak plyan időszaka, amikor Erdély minden ré­széből lehet itt utasokat találni. Ilyenkor bábeli zűrzavar tölti meg a máskülönben is visszhangos teret. A minap délután újból ott jártam s a hangos zűrzavarból, mint finom czüstcsengö hangja, siránkozva válott ki egy gyermek éneklő, könyörgő hangja: — Tessééék plánééétát huuuzni ... Tes­sééék plánééétát huuuzni.,, Kutatom, fürkészem a tömegben a hang tulajdonosát. Szánalmas figura, szegény, öt-hat évesnek látszó, mezítlábas, csapzott ssökehaju kisfiú. Begörbített balkarján ved­lett, hosszufarku, kopott fehéregér szomor- kodik. Úgy befurja magát a fiúcska hóna áld, hogy alig látszik ki belőle a farkán kívül valami. Belefurja fejét abba a kicsi kékvászon zacskóba, amelyben bizonyára ,.plánéták“ vannak. Planéták, titkok, sorsok, mindenki sorsa, s mégse kiváncsi rá senki. Mert a kisfiú hiába kínálja boldognak, bol­dogtalannak plánétáit húsz fillérért, inkább adnak neki szánalomból néhány fillért s már el is fordulnak tőle. A gyereknek azon­ban nem elég ennyi, 6 nem könyörületet, hanem boltot akar s éppen ezért szakadat­lanul ismétli:. — Tessééék plánééétát huuuzni.. < Magamhoz intem. Illemtudóan megáll előt­tem.. S már pofozza is a fehéregeret, mert unalmában úgy elaludt az oktalan állat, hogy majdnem hallani lehet a horkolását. Az egér hamar magához tér a kisebbfajta pofonoktól s már nyúl is a planéta után, be a zacskóba. — Kérem szépen előbb a húsz fülért, mert addig nincs plánéta ... — Nem is kell fiacskám, de a húsz fillé­red, az itt van, nesze, tedd el. növök, félbehagyom ezt a „pályái", Elme­gyek katonának. Hallgatom, hallgatom kicsi Jóskát, mert közben a nevét is megmondotta s aztán el­gondolkozom a sorsán. Az övén, meg az édesanyjáén s végül a vedlett, plánétahuzó fehéregérén is, mert hiszen rajta van itt a fősuly. Az S sorsától függ egy beteg édes­anya s egy jobbsorsra érdemes, kicsi „csaló“ Jóska sorsa is. S azóta is minduntalan arra gondolok, — s titokban még az Istenhez is fohászkodtam, — hogy tartsa meg még jó­egészségben azt a vedlett, egyenesfarku, plánétahuzó fehéregeret. Mert aztán Jóska úgyis elmegy majd ka­tonának ... BÍRÓ JÁNOS Nagy elismeréssel méltatja Magyarország iparának háborús erőfeszí­téseit az olasz haderő hivatalos lapja Róma, április 29. (MTI) Az olasz haderő hivatalos lapja „A magyar ipar részvételi a háborúban“ címmel hosszabb cikket kö­zöl, amelyben a magyar iparnak az első világháború óta történt fejlődését ismerteti. A lap bemutatja a magyarországi szén, vas, acél, cement, bauxit termelés, illetőleg gyár­tás fejlődését. Ezután a magyar bőr, textil és malomipar fejlődését tekinti át, majd nagy elismeréssel emlékezik meg a fegyver- gyártásról. . A tengely háborús gazdálkodásában Ma­gyarország Horthy Miklós kormányzónak és a magyar kormány élén álló munkatársai­nak munkája nyomán egyik alapvető ténye­ző lett. Az általuk végzett újjáépítő munka által az értelmes és dolgos magyar nép tag­jai teljesítő képességét a legvégső határig fokozta és minden zúgolódás nélkül fogadta el a háború terheit és lelkesedéssel adta életét és munkáját hazájáért. SertésdréeiVólcaf Varlózlailak le Debrecenben Debrecen, ápr. 20. (MOT) A. közellátási hivatalba több panasz érkezett, hogy a deb­receni állatvásárokon a sertést nem kg.- kénti súlyban árusítják, hanem szemre ad­ják el és igy természetesen a rögzített árnál jóval magasabbat kérnek, A hivatal detektivjei Debrecenbe utaztak, ahol tetten érték többek között Csapó Ist­ván debreceni gazdálkodót, aki 22 saját.ne- velésü sertését ezerpengös ártullépéssel adta el egy nag> kereskedőnek. Tetten érték még Tót Bálint és Pap Ferenc debreceni napszá­most, valamint Molnár Sándor mikepéresi kereskedőt, akit a detektívek a debreceni rendőrkapitányságnak adtak át. Két uj vonatjáratot kap a nyári menetrendváltozáskor Kolozsvár •*«- Úgy, nem kell, — azt mondja — in­gyen nem kell. Bár olvassa el a planétát, mert azután úgy is visszakérem mindenki­től. Drága ma a papír. Nem is akarta meg­csinálni a nyomdában Sándor bácsi, amíg nem sírtam neki egy verset... De még nem is akarta hinni, hogy sírok, amíg nem po­tyogtak a könnyeim. Aztán úgy nyomott nekem a. nyomdájában száz planétát s ez a nyáron elég is lesz. Csak cl ne pusztulna szegény Lóri. — Miféle Lórif — Hát ez, ez az egér. Beteg szegény. A reggel nem akart enni, pedig tegnap dél óta nem evett semmit. — Mit szokott enni Lórif — Kenyeret. — Van neki kenyér jegye ist — Hogyne, — mondja, — még mit nem. Un adok a magaméból neki. Megérdemli, mert 6 szerzi nekünk a kenyérrevalót. — Hát többen vagytok a családban f — Ketten vagyunk édesanyámmal, de ö beteg már az ősz óta. Azért, olyan mocskos az ingem is, mert nem tud felkelni, hogy kimossa,. A nadrágomat sem tudja meg­varrni, mert nem tud, felülni az ágyában. Már erősen régen igy van. — Hol laktok f — Messze, — mutat a város keleti pe­reme felé. — Arra le. a Csillaghegy felé, a szőlőben. A méltóságon asszony engedte meg, hogy ott lakjunk a szőlőjében nyárig, amig oda jönnek nyaralni. De most me­gyek is. mm Hova mégy f — Előbb megszámolom a pénzt, aztán megyek a patikába. Minden este szoktam vinni orvosságot édesanyámnak, mert egy­szer arra járt a doktor bácsi és megvizs­gálta, aztán felirta egy papírra, hogy mi­lyen orvosságtól gyógyul meg majd édes­anyám. De nemigen gyógyul. Még mind be­tegebb. Köhög is sokat. Úgy fél mindentől, még ettől a kicsi fehéregértől is. Még .én biztattam, hogy ne féljen tőle, mert nem bánt az senkit, hiszen ott alszik az ágyam­ban ... Erre aztán úgy megijedt édesanyám, hogy cngödriemmel legyen mondva, hideg­lelést kapott. A szegény kicsi fehéregeret pedig attól fogva ki kellett „lakoltatnom“ ff. tornácra. Ott, aludt a cipösddbozban a. té­len s biztosan azért beteg most Is. Nézze, milyen egyenes a farka is. Tuggya, hogy az egészséges malacnak és az egészséges egérnek kunkori a farkat... Nahát, ennek már nem az. Ha elpusztul, nem is tudom, mi lesz édesanyám orvosságával... — Hát huzass véle planétát — biztatom. — Huzasd, ki véle, hogy mi lesz a sorsotok. Na... — Szamárság az egész, — mondja nagy- komolyan. — Csalás az egész. — Azt — Az bizony, az. — Akkor miért csinálodf — Mert még egyebet nem, tudok csi­nálni — mondja. — De ha egytper weg­Kdozsvár, április 29. A MÁV igazgató­sága a május 17-én életbelépő uj menet­renddel kapcsolatban csütörtökön délelőtt értekezletet tartott Kolozsváron. A Keres­kedelmi és Iparkamara dísztermében meg­tartott értekezleten Szecsey István dr. MÁV üzletigazgató elnökölt s a MáV igazgató­ság részéről a következők vettek részt: Al- szeghy Béla dr. kormányfötanácsos, a for­galmi főosztály igazgatója, Danes Bertalan tőtanácsos, a menetrendi osztály főnöke. Szikla Kornél, főfelügyelő, menetrendi szak­előadó, Sólyomváry Károly dr. titkár, me­netrendi szakelőadó, Somfay Ödön főfel­ügyelő, a személydijszabási osztály főnöke, Horváth Aladár dr. főfelügyelő, a kocsi in- tézöség osztályfőnök helyettese és Kánya Ernő tanácsos, vontatási szakelőadó. A kü­lönböző hatóságok és testületek részéről a Következők jelentek meg az értekezleten: Gruber Arthur ezredes, Szász Géza alezre­des, a hadtestparanesnokság képviseletében, Bíró József dr., a marosvásárhelyi kereske­delmi és Iparkamara miniszteri biztosa, Papp Károly dr., Marosvásárhely polgár- mester helyettese, Rózsa József dr., maros­vásárhelyi tankerületi királyi főigazgató, Hlatky Endre, Nagyvárad főispánja, Soös István dr., Nagyvárad polgármestere, For­gács József dr., Kolozs vármegye főjegy­zője, K. Weress Jenő dési polgármester, Schmidt Imre dr., szászrégeni polgármes­ter, Mlklössy Béla dr., Szilágy vármegye alispánja, vitéz Bartha Jenő, Sepsiszent- györgy főjegyzője, Balogh Vilmos dr., a fóldmivelésügyi minisztérium erdétyrészi kirendeltségének vezetője, Czell Vilmos dr. titkár, Szakács Gusztáv dr., az Erdélyrészi Gazdasági Tanács titkára, Sudár József dr., Beszterce-Naszód vármegye főjegyzője, Csutak Béla dr. rendőrfőtanácsos, Riszely Aladár dr., Bihar vármegye főjegyzője. A kolozsvári Ferencz József Tudományegye­tem képviseletében Vinczi Károly dr., Szol- nuk-Dobóka vármegye képviseletében Mik­lósi József dr., a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara részéről Torda Balázs dr. ügy­vezető titkár és Meskó Andor, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet . részéről pedig Szász István dr. és Nagy Miklós jelentek meg az értekezleten. Az értekezleten Szikla Kornél főfelügyelő és Sólyomváry Károly dr. titkár, menet­rendi szakelőadók ismertették a május 17-én életbelépő uj menetrendtervezetet. Ismerte­tésüket beható vita követte. A tervezethez csaknem az összes megjelent közigazgatási és közgazdasági tényezö'k megtették észre­vételeiket s a MÁV igazgatósága ennek fi­gyelembevételével állítja véglegesen össze az aj menetrendet, amelynek Vezérelve; a lehetőségek határain belül megjavítani a vasúti közlekedést. Ezt a célt szolgálja az uj vonatjáratok beállítása is. Kolozsvári viszonylatban igy két uj vonatjáratot állítanak be az uj me­netrendbe: egy személy- és egy sebes- vonatot. A személyvonat Kolozsvárról indul 7 óra­kor, Nagyváradra érkezik 11.30 órakor. Az ellenvonat Nagyváradról indul 16.18-kor, Kolozsvárra érkezik 21.20 órakor. A sebes­vonat Kolozsvárról indul 3.50-kor, Sepsi- szentgyörgyre érkezik 16.30-kor. Ennek a járatnak közvetlen csatlakozása van Dés- röl, Zsibón keresztül Zilahra. A Kolozsvár— Beszterce között közlekedő személyvonat Kolozsvárról 5.35-kor indul, Besztercére ér­kezik 8.20 órakor. A budapesti viszonylat­ban közlekedő gyorsvonat Kolozsvárról 12.50-kor indul, Budapestre érkezik 20.05- kor. Az ellenvonat Budapestről indul 7.15- kor, Kolozsvárra érkezik 14.42, Sepsiszent- györgyre érkezik 24 órakor. A menetrend egyébként az eddigi gya­korlattal szemben lényegtelen eltérést mu­tat. A MÁV igazgatósága természetesen gondoskodott arról is, hogy a Székelyföld és a Szamoevölgy egyes helyiérdekű vona­lain megjavitea a közlekedést. Ennek érde­kében uj vonatjáratok beállítását vette tervbe. Az értekezleten a közúti gépkocsi MA­VAUT Járatok szaporításának kérdése is napirendre került. A Székelyföld és különösen Székelyud­varhely nehéz helyzetére tekintettel a MA­VAUT képviselője kijelentette, hogy Szé­kelyudvarhelyre különös figyelmet szentel­nek és ennek minden más érdeket alárer. delnek. Székelyudvarhely—Marosvásárhely között 5 járatpárt, Csíkszereda—Székelyudvarhely között 3 járatot rendszeresítenek. Sok egyéb kérdés letárgyalása után dr. Hlatky Endre, Nagyvárad város főispánja köszönte meg az Államvasutak jóindulatát és az érdekeltségek kívánságainak figye­lembe vételét, mely után dr. Alszeghy Béla igazgató zárószavaival az értekezlet véget ért. — Általános műnk ásk érd éhekről tanács­kozik az NMK-titkárok budapesti értekez­lete. A Nemzeti Münkaközpont vidéki szer­vezeteinek titkárai kétnapos értekezletre ül­tek össze Budapesten. Az értekezleten a munkásság minden időszerű kérdését meg- tárgya’ják. A kolozsvári szervezetet Wen- czel Antal országgyűlési képviselő is Szűcs Károly titkár képviselik. A VILÁG TÜKRE A római „Tribuna“ értesülése szerint 20 kapucinus misszionáriust, akik Addis Ab­béba környékén, Tabak vidékén működtek és iskolák, valamint templomok létesítésével áldozatos keresztény munkát végeztek, a britek Rhodéziába, illetve Kenyába hurcol­tak el és „veszedelmes politikai foglyok“ megjelöléssel gyüjtötáborokba zárták. Az etlópial apostoli megbízott fáradozásai ellenére az angolok nem enyhítették ezeket az intézkedéseket, sőt a 20 hittérítőt kifeje­zetten rossz bánásmódban részesítették s né- hányukat meg is verték. * Mint Londonból jelentik, a „Scottman“ foglalkozik a tengelyhatalmak ellátási hely­zetével. Megállapítja, hogy Németországot, nyugati és keleti katonai sikerei következ­tében már nem lehet kizárólag gazdasági eszközökkel térdrekényszeriteni. Németor­szág ma már aligha szorul tengerentúli be­hozatalra. íelmlszerellátásáről Coring egy alkalommal teljes Joggal jellemezte a hely­zetet ezekkel a szavakkal: „Ha valaki éhen- hal ebben a hálboruban, az semmi esetre sem Németország lesz.n A gazdasági hadviselés brit minisztériumában lassanként belátják, hogy Németországot, technikailag lehetetlen kiéheztetni, sőt az összes európai országok­ban az élelmiszerellátás a legutóbbi hat hó­napban stabilizálódott. * Mint Kairóból jelentik, az egyiptomi par­lamentben javaslatot nyújtottak be a, ke­resztény missziók terjeszkedése ellen. A ja­vaslat szerint a missziók tevékenységüket politikai célokra használják és a. mohame­dán országokban fennállásukat sérelmesnek tartják az izlámra. * Mint La Pazból jelentik, ÉHo, Bolivia kül­ügyminisztere sajtóértekezleten kijelentette, hogy Bolivia csatlakozni, fog az egyesült nemzetek egyezményéhez. A meghívás az Egyesült Államoktól indult ki. Az Atlantic- Charta eredeti okmányát Penaranda állam­elnök fogja aláírni washingtoni látogatása­kor. Ugyanakkor megkötik Bolívia és az Egyesült Államok között az uj kereskedelmi szerződést. * A legújabb jelentések szerint rendkívül nehéznek mutatkozik a newyorki kikötőben tüzbeborult és elsüllyedt 83.000 tonnás fran­cia, óriáshajó kiemelése. Az amerikai ,J$potf‘ folyóirat azonban úgy tudja, hogy mégsem hagyják abba a munkálatokat. 75 búvár dol­gozik állandóan a ,JJormandie“ körül. A munka azért megy oly nehezen, mert a gő­zös részben a kikötő Iszapjában fekszik. A kiemelés előreláthatólag 18 hónapig tart és sok-sok millió dollárba kerül. * A cionista sajtó jelenti: A cionista mun­kások newyorki értekezletén ,jssidó világ- kormány“ létesítését követelték, amely „a szövetséges nemzetek“ tagját megillető jo­gokkal lenne felruházva. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Erdélyrészi Hangya Központ Maros- vásárhely pályázatot hirdet különféle fából faragott villany csillárok, fali lámpatartó karok, asztali lámpaáilványok és más villa­mos lámpafelszerelésekhez használható tár­gyakra. A cél az, hogy egyrészt székely falvaink háziipart kedvelő lakosságának téli munka­lehetőséget biztosítsunk, másrészt, hogy a hadászati szempontból felhasználható fémek megtakarítását elősegítsük és nem utolsó­sorban, hogy a facsillár, lámpakarok stb. alkalmazását népünk legszélesebb rétegei részére lehetővé tegyük. Ezért elsősorban azok a pályázatok része­sülnek e'őnyben, amelyeknek mintadarabjai, vagy rajzai a legegyszerűbb, legpraktiku­sabb, könnyen szétszedhető és szállítható, székely mintás fafaragászati jelleget dom­borítják ki és amelyeknek előállítási költsé­gei a legkényesebb és legegyszerűbb népré­tegek Igényeit is ki tudják elégíteni. Fentiek értelmében három pályadijat tűz­tünk ki és pedig: Az I. dij. „ , , , , 300 P. A II. dij. , 150 P. A III. dij. , ... 8 50 P. A nem díjazott, de alkalmas, felhasznál» ható tárgyakat külön elbírálás szerint utó­lagosan díjazzuk. A díjnyertes munkákat saját tulajdo­nunknak tekintjük és a sokszorosítási, illet­ve értékesítési jogot a magunk részére fenn­tartjuk. A pályázatok benyújtási határideje 1943. év junius hó SO-a. Pályázatok az Erdélyrészi Hangya Köz­pont Értékesítési Osztályához, Marosvásár« hely nyújtandók be. Erdélyrészi Hangya Központ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents