Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

MGeBxmtbsam 1943. AVUI Cl S 29 MAGYAR ARCVONAL '* ÚRVACSORA AZ UTCÁN W& Vége a húsvéti ünnepeknek. Benne va­gyunk újból a szürke hétköznapok könyör­telen taposómalmában, de fülünkben még ott cseng' a husvét örök tanítása, vigaszta­lása. A méltánytalanul ért ütések, bukások még bele-bele sajdulnak lelkűnkbe, de a Megváltó kálváriás sorsa, az Igazság dia­dala mégis elviselhetó'vé simit homlokunkon és lelkűnkön minden Igazságtalanul ért se­bet és sa jgást... Ezt hirdette nekünk az örök Ige Istennek minden templomában, mint idestova kétezer­éve már, ezen a hnsvéton is. Ennek az Igaz­ságnak hitével, ezen a hnsvéton a hívők olyan tömegesen lepték el Isten hajlékait, amire békében és háborúban, alig találunk példát rá... Kolozsváron husvét első napján minden templom zsúfolt volt. Szemtanúi voltunk, hogy a máskülönben hatalmas mé­retű unitárius templom nem tudta befogadni a hívek áhitatos seregét s Úrvacsora osztás­kor sokan Isten szabad ege alatt, a templom előtti gyalogjárón vették magukhoz a ke­nyeret és a bort. fts éppen ennyien voltak a Farkas-utcai, a Magyar-utcai és a többi re­formátus templomokban is. Az áhitatos hi- vek ezrei térdepeltek imádkozva a Szent- Mihály templom hűvös árkádjai alatt is, va­lami titokzatos melegséget keresve, áhítoz­va, amit csak az Isten közelében a templom­ban lehet megérezni... Vannak, akik azt mondják, hogy a háború közömbössé teszi az embert s kiöli belőle, ami éppen legnemesebben emberi. Akik azt állítják, ám lehet igazuk. .. De az is bizo­nyos, hogy az emberből nem öli ki sem há­ború, sem pedig semmi, ami isteni, ami Istennel rokon... A gyalogjárón adott és vett Úrvacsora azt bizonyítja, hogy. Kolozsvár nemcsak minden kövében és hantjában magyar, de azt is, hogy ebben a kincses városban él és hat a vérré vált Ige: Krisztusnak a magyar lé­lekhez szóló nagy példaadása a megfeszltte- tésről és a feltámadásról, ÖT ZÁSZLÓANYA Husvét vasárnapján zászlót szenteltek Ko­lozsvár főterén. A zászlóonyák tisztét egy­szerű falusi és munkásasszonyok töltötték be. Megszoktuk a múltból, hogy az ilyen ün­nepélyes alkalmakra a zászlóanyák helyén mindig a rang és a mód,, az előkelőség és kiválóság fémjelzésével ékes urhölgyek ál­lanak. A Wesselényi Lövészegyesület zászlószen­telésén történt valami, még pedig nagy do­log. A felavatott zászlóra elsőkul a nép egyszerű asszonyai adták áldásukat. A hazatéréssel újra elindult erdélyi ma­gyar élet iránya fontos állomásának érez­zük ezt a zászlószentelést s annak ünnepén a négy egyszerű magyar asszony zászló- anyai méltóságát. így van ez rendjén, hogy ahol magyar zászlót avatnak, a magyar anyák álljanak a megtiszteltetésnek abban ff gyújtópontjában, dinit 'a zászlóanyaság je­lent. Nincs ebben a rendezői gesztusban semmiféle lekicsinylés a rang és mód előkelő asszonyai iránt, csak épp azt a tiszteletet és megbecsülést érezzük ki belőle, amit a nép rendjébe tartozó magyar asszonyok megérdemelnek az egyetemes magyar társa­dalomtól. , Mert annak az öt asszonynak, aki vasár­nap délelőtt elsőnek simogatta meg a fel­avatott zászlót, van rangja és van módja a magyar életben: mindenik sok gyermeket adott annak a gondolatnak, amely a zászlót disziti. „Szabad magyar hazáért“ 'leng a lö­vészegylet zászlója s ezért a gondolatért, annak nagy történelmi távlatáért a magyar nép sokgyermekes anyái adják a legtöbbet és a legdrágábbat: gyermekeik életét s a maguk anyai örömét és az anyasziv bána­tát. Bizonyos, hogy ebben a vonatkozásban minden magyar anya meghozza a maga leg­szentebb áldozatát, de az is bizonyos, hogy a nemzet létének válságos korszakaiban en­nek az áldozatnak súlyát a népből való anyák viselik. A Wesselényi Lövészegyesület zászlóava­tásának ezért volt lélekemelő mozzanata az öt zászlóanya tisztének betöltése sokgyerme­kes földműves és munksáasszonyokkal. A kitüntetés, ami őket érte, nemcsak szemé­lyüknek szólt, hanem rajtuk keresztül an­nak a magyar népnek, amelyet áld és ver a sors keze, s amely megbünhödte már a múltat és a jövendőt s most önerejéből építi szebb jövendője uj alapjait. S ezért — úgy érezzük — minden ma­gyar zászlónál, amelyet a jövőben felavatnak, ott kell lenniök a nép egyszerű asszonyainak is. Ott kell lenniök, mert a zászló, a magyar zászló mindig, mindenütt a magyar népet jelenti.., AZ ÉLŐ SZÓ EREJE Magyarország és a magyarság nem a fegyverek erőszakával, durva brutalitással és elnyomással kívánja szolgálni célját: együttélő fajták összefogását a magyarság Védelme és irányítása alatt. A mi fegyve­rünk a szellem s hiszünk ennek meggyőző erejében. Nem mintha nem volnának más eszközeink, de hisszük, hogy azokkal, akik­ben éi a jóindulat s a szándék a velünk való együttépitésre, többet ér a szép szó és a baráti kéz. Ezért jegyezzük fel jóleső örömmel annak a szászrégeni szász tanitóképzöintézeti ta­nárnak szavait, aki a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete erdélyrészi tagozatának rendezésében megtartott kertgazdasági tan­folyam záróünnepén Így mondott: köszöne­tét: — Hálásan köszönjük a rendező egyesület fáradozásait. Az előadások az élő szó erejé­vel hatva, több eredményt értek el úgy a szakismeretek, mint a magyar nyelv terén, mint egy ötszázoldalas magyar nyelvtan- könyv. Hatra sikere van a velencei 3» Dolgozó magyarország< kiállításnak Velence, április 28. (MTI.) Velencében áp­rilis 24-én megnyílt a „Dolgozó Magyar- ország“ cimü kiállítás első három napja a nagy siker jegyében zajlott le. A kiállítást állandóan nagy tömeg látogatja és eddig körülbelül 11—12.000 ember nézte meg. A kiállítás a velencei olasz lapok hasábjain nagy teret kap. Könyvek között KISS ELEK DR.: MAGYAR NEMZETI HIT- ÉS ERKÖLCSTAN Egy hónappal ezelőtt jelent meg Kiss Elek dr. unitárius teológiai tanár füzete s máris utolsó példányig elfogyott. A Kate­kizmus formájában tiszta magyarsággal, tö­mör mondatokban nagy kérdésekre ad fele­letet a szerző ebben a nagyon is időszerű munkájában. „Az a régi felfogás, hogy a föld siralom­völgy s halál fészke és őrökélet csak a menyben lakozhat, nem táplálja a mai ma­gyart. Isten egész nagy világa az örökélet birodalma s így a magyar nemzet —- ha hivatásának él — nemzeti létében örök­életre hivatott“ — írja Kiss Elek. E tétel­ből kiindulva megjelöli a magyar nemzeti hit- és erkölcstan természetét is, mondván: e hit a földön jár s az égre tetkint, egész erkölcsi hivatásában az égi szózatot követi s a földet miveit és fejleszti. Az ember leikéből való hit keresi s meg­találja a mindenség Istenét, a világ szelle­mét, a nemzet Atyját s megállapítja mind­ezeknek s minden más világtényezőnek egy­máshoz való viszonyát. Ezek alapján látjuk meg a magyar nemzet hittanának s hit­világának nagyszerű feladatát a nemzeti hivatás szempontjából. A nemzeti erkölcs a magyar nemzet hivatásából fakad s vezeti afelé a cél felé, amelyet az emberiségen be­lül meg kell közelítenie s valósítania. „A magyar nemzeti hit a mai fejlett ma­gyar embernek a lelkében az évezredes ma­gyar nemzeti lélek közösségi érzéséből, tu­datából s akaratából sarjadzik ki. S csak az képes e hitet megélni, aki a nemzet egész életét élményszerüen magába tudja ölelni. Nincs felemelöbb tudat a fenségesebb él­mény, mint tudni s megélni azt, hogy nem­zetünk az örök Istennek egyik célgondolata és hivatásos eszköze abból a célból, hogy itt e földön létesüljön a nemzeti élet kere­tében az emberiség örökéletének egyik fele.“ Mit jelent az, hogy nemzeti hitünk Istene tökéletes, igazságos és jó? Isten a nemzetek irányitója, a magyar nemzetnek szerető atyja. Ezekre a nagy kérdésekre válaszol Kiss Elek dr. Faját s fajtáját izzón szerető s legjobb s legtisztább szándékkal szolgáló ember szól a terjedelemben kis, de tarta­lomban súlyos könyvben a megnyugvást, bi­zonyosságot áhitó emberekhez, magyarok­hoz. (t. I.) mi Vasárnapig még megtekinthető á finn J,'állítás. A Kolozsvári Magyar Diákok Szö­vetségének finn kiállítását eddig több mint 6000 látogató tekintette meg. Mivel az ér­deklődés az utóbbi napokban sem csökkent, (a rendezőség elhatározta, hogy a kiállítást május 2-án, vasárnap estig nyitva tartja. — Tiltott határátlépők. Az ország terüle­tének tiltott elhagyása miatt kerültek a kolozsvári törvényszék büntető hármastaná- cse. elé: Rézműves Antal kisbácsi és Dugó János ráksai földművesek. A bíróság fejen­ként egy-egy havi fogházbüntetésre Ítélte (mindkettőjüket. Ugyancsak a büntetötanács Ítélkezett Irimiás Demeterné és Lukács Sándotné kolozstótfalusi asszonyok felett ie, jakiket s— szintén tiltott határátlépés miatt sújtottak jogerős ítélettel 15—15 napi fog­házbüntetéssel. ■ HÁZASSÁG. BereczUy 'Apollónia, Dr. Bereczky Ernő iparkamarai főtitkár és Széky Emma leánya és Kelemen Tibor, az Adriai biztosító társulat ko­lozsvári vezérügynökségének vezető trt- fcarfl, Kelemen István felsőrákost unitá­rius esperes és Piai Irén fia, f. hó 27-én Házasságot kötöttek. Minden külön érte­sítés helyett. Pástétomok, külömböző szárnyas kon- zervek, üveges gyümölcsízek és jamek . érkeztek nagy választékban Fülöp Géza céghez Sz6che«iyl-tér 19. — ELJEGYZÉS. Simon Dita Kolozs­vár és Hegyi Endre Budapest, folyó hó 25-éti tartották eljegyzésüket. _*, jrp, ' * "* A bécsi döntés után a Városi Vízmű­vek írnoka volt K. M., aki a munkások bér- tejst romát is kezelte. 1941 augusztusában Király János munkást rövid időre katonai szolgálatra hívták be. A bevonulás hetében Király nevét mind a rendes, mind a bevo­nultak bérlistáján feltüntették. Számfejtés­kor így kétszeres bért utaltak ki számára. Király visszatérésekor a tévedés kiderült és a 46 pengős bértöbbletet K. M. írnok vette át, hogy a pénztárba befizesse. Ez később megtörtént ugyan, de közben a magánál tartott összeg miatt fegyelmi eljárás indult ellene. Az írnok továbbá Verendi János . géplakatos állítólagos megbízásából 60 pengő előleget vett fel Benke Aurel pénz­termektől. Amint kiderült jogosulatlanul járt ei a géplakatos nevében. Az írnok ezt az összeget is megtérítette, de a fegyelmi eljárás során állását veszítette, sikkasztás és csalás miatt pedig az ügyészségen is ei- jIrrás indult ellene. A törvényszék Szenczer József elnökletévei ülésező büntető hármas- tanácsa, az enyhítő körülményekre való te­kintettel, kéthavi fogházzal büntette meg felelőtlen eljárásáért az írnokot, de a bün­tetést háromévi időtartamra felfüggesztet­ték. SzaeSvay László dr. ügyész fellebbezett az ítélet ellen. NÉVNAP, ESKÜVŐ, ÉVFORDULÓ vagy Hasonló alkalmakra ajándék- tárgyait jutányosán szerezheti be nálunk. Valódi ólomkristályok, gyö­nyörű porcellánok, dísztárgyak, nip- pek. márkás étkezők, kávés, teás. I moeea készletek, küí- és belföldi üveg szervizek, minden igényt ki- elégitő nagy választékban beszerez­hető: misch OMn es name jéisei üveg- és porcellánkereskedésében, KOLOZSVÁR, Unió-utca 16. szám. — A Nép- és Családvédelem 1943. évi ne­gyedik száma Csizmadia Andor: „Az érdé­be szegényügy a gubernium irányítása alatt“ cimü cikkel kezdődik. Schuchmann Zoltán: „Családi házak butortervei“ cimü értekezésében rajzokkal illusztrált cikkben mutatja be a korszerű, magyaros bútorok terveit. A Figyelő rovatban Tóth Béla „Szo­mália munka külföldön“ cimü tanulmányá­val folytatja a külföldi szociálpolitika is­mertetését. Poor Károly: „Nyugdijpótló ««Svetkezet munkaterve“ cimü értekezésé­vel találkozik az olvasó. A Közjóléti Szö­vetkezet munkájának ismertetése Undi György: „Városszéli kiskertek Léván“ a Munkaközösségek tevékenységének ismer­tetése, Hendel Ottó: „Rédei munkaközössé gek megalakulása“ cimü cikkekkel folyta­tódnak. Ezenkívül Könyvszemle, Folyói-at- szemle, Törvények, Rendeletek és Körrende- letek ismertetése, valamint a Hivatalos Közlemények teszik teljessé e havi számat. Saerkeaztőseg és kiadóhivatal: Budapest, í, Uri-utca 39. Telefon: 160-095, — A magyar összefogás jegyében vasár­nap. május 2-án délután 4 órakor a Petöfi- utcai népiskolában műsoros összejövetel lesz. Ez alkalomból László Dezső református lelkipásztor, országgyűlési képviselő „A hit és erkölcs szerepe a magyar történelemben“ és vitéz Borsiczky Imre őrnagy levente- körzetparancsnok „Időszerű kérdések“ ci- men taitanak előadást. A tordai menekül­tek dalköre Zalányi György igazgató tanító vezetésével énekszámokat ad elő. A rende­zőség kéri az érdeklődök szives és pontos megjelenését. — Ma délután temetik Kőrösy Endrét, a kolozsvári rendőrkapitányság politikai de- tektivesoport-vezetőjét. A tragikus hirtelen­séggel elhunyt Körösy Endrét, a kolozsvári rendőrkapitányság politikai detektivesoport- vezetőjét ma, csütörtökön délután 4 órakor temetik a római katolikus egyház szertar­tása szerint a Házsongárdi temető halottas kápolnájából. * Fksz. 2454/1942 -PK. 23467/1942. Árve­rési hirdetmény. Benkö Rudolf javára 3166 P. tőke és jár. erejéig foganatosított kielégí­tési végrehajtás alkalmával lefoglalt 2615 P. becsértékü ingókra a kolozsvári kir. járás­bíróság fenti számú végzése folytán az ár­verést elrendelem és ennek Kolozsváron, Székelyhadosztály-utca 1. szám alatt leendő megtartására határidőül 1943 május 3. nap­jának d. u. 4 óráját tűzöm ki. Elárverezek asztalteritöke, sezlontakarókat, szőnyegeket, Singer varrógépet, varrógéptakarót, varrott képeket, olajfestményt, bőröndöket, függö­nyöket, patefont, divánpárnákat, csillárokat, ezüst gyertyatartókat, ezüst szelencét, füg­gönytartókat, rádiót, férfiruhákat, szalvétá­kat, vas kézipénztárt stb. készpénzfizetés mellett, legalább a becsérték s/s részéért. Kolozsvár. 1943 április 5. Szabó Albert kir. Wr. végrehajtó. Újabb falulátogatásokat végzett az EMKE népművelési szerelvénye Kolozsvár, ápr. 28. Az EMKE népművelési szerelvénye az elmúlt napokban ismét több kiszállást és falulátogatást végzett. A’más- szentmihályon április 13-án tartott két elő­adást, amelyeken közreműködött Kiss Ká­roly tanfelügyelő, tanügyi főtanácsos is, a műsoron pedig előadások, filmbemutató, kö­zös énekek stb. szerepeltek. Április 18-án és 20-án Kolozsvár külső negyedeiben fcbner Jenő dr. római katolikus lelkész irányítása mellett a Krisztus története cimü 6 részes filmet vetítette le. Április 21-én a szerelvény Kiss Károly tanfelügyelő vezetésével a győri tanítóképző növendékeit vitte ki Körösföre, hogy Kalotaszeg vidékét ás népviseletét megismerhessék. Ugyanezen a napon vallá­sos film bemutatásával, közös énekkel és előadással szerepeltek Jegenyén dr. ftbner fötisztelendö, Ungráry Sándor szakosztályt titkár és a cserkészek egy csoportja. Április 23-án Szamosfalván került levetitésre Krisz­tus története cimü vallásos film, ugyancsak dr. ftbner fötisztelendö közreműködésével. Április 27-én a szerelvény Vajdakamarás községet látogatta meg, ahol Kertész Már­ton ref. lelkész mondott bevezető szavakat, Walter Gyula központi titkár rövid beszéde után egymásután két előadásban hat filmet vetítettek és a műsort zenei bemutatók egé­szítették ki. Az előadások iránti érdeklődés mindenütt igen nagy volt. Köze’ebbről a sze­relvény Csúcsára látogat el, május 3-tól kezdve pedig 6 napos körútra Szilágy me­gyébe megy és az ottani községeket keresi fel. ' , NYILTTÉR* Ügyfelem, Boltesch Richárd megvásárolni szándékozik Votsch Ferenc kolozsvári, Hon­véd-utca 17. szám alatti élelmiszer üzletek Felhívom Votsch Ferenc hitelezőit, hogy kö­veteléseiket f. évi május 1-ig irodámban, Szentegyház-utca 23. sz. — a délutáni órák­ban 4—6 között jelentsék be, mert később bejelentett követeléseket Boltesch Richárd ügyfelem figyelembe nem vesz. Kolozsvár, 1943 április 28-án. Dr. Szántel József, ügyvéd. • E rovatban közűitekért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. MOZI-MŰSOROK ARPAD-mozgó: ftdes a bosszú. Fősz.: Pá- ger, Komár Julia, Bilicsi, Pethes. Vasát- nap délelőtt fél 12-kor matiné. CORVIN-mozgó: Isten rabjai. Fősz.: Leho- tay Árpád, Tasnády Hona, Bulla Sima, Szili assy László, Horváth László. EG YETEM-mozgó: Legényvásár. (Irta: Vaszary Gábor. Fősz.: Rökk Marika.) ERDftLY-mozgó: Behajtani tilos. Fősz.: Simor Erzsébet, Latabár Kálmán, Vaszary Piri, Kis« Manyi. Előadások kezdete 3, 5, 7. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ma­tiné. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Házassággal kezdődik. Fősz.: Muráti Lili, Hajmássy és Rajnai. Előadások 3, 5, 7 és a két ünnep­napon délelőtt 11 órakor. RAKÖCZI-filmazinház: Régi nyár. Fősz.: Honthy Hanna, Simor, Vasaary, Csortos, , Ssffiäiwg. Rajnay, Rózsáöegyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents