Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-28 / 94. szám

1943. a vrt 1 £ 1 S 2 s 3 Szabad hazáéit avatott zászlót a Wesselényilö Kolozsvár, április 27. A feltámadás ünne­pének napsugara«, gyönyörű délelőttjén a Mátyás király-tér régen nem látott magyar ünnepség szintére volt. Ezen a napon avat­ták fel ugyanis a Wesselényi Lövészegye- siilet diszzászlóját, amely alkalomból felvo­nultak a Wesselényi Lövészegyesület, vala­mint Kolozs vármegye községeinek összes lövészalakulatai. A vidékiek szines népvise­letükben, a helybeli csoportok pedig remek formaruhában. Már délelőtt tizenegy órakor megkezdődött a felvonulás. Egymás után érkeztek zárt alakulatokban a város minden és vitéz Radnóthy Isivan rendőrfelügyelöt. Azonkívül a Vitézi Szék, a frontharcosok, a hadsereg tisztikarának, a városi és várme­gyei hatóságoknak, az egyházaknak képvi­selőit. A hangszórón felhangzott a parancs, összes alakulatok zászlói előre! A zászló­tartók a szobor elé vonultak, szemben a fel­avatandó zászlóval s elhelyekedésük után felhangzott a Magyar Hiszekegy, amelyet a megjelentek levett kalappal, vigyázz állásba hallgattak. Utána Kozma Ferenc vezérkari százados lépett az emelvényre s elmondotta A ZAísZLÖAN VAK FESTŐI CSOPÜUTJA részéből katonás rendben és zenekarokkal élükön az egyes alakulatok. A nagy király szobra körüli térséget meg­töltötték a felsorakozó katonás rendű cso­portok, amelyek közül a járdán összegyüle- kezelt sokezer főnyi közönség lelkes éljen­zéssé] köszöntötte különösen a kolozsvári földészek szines csapatát. Ebben a csoport­ban Igazán festői látványt nyújtott a hőstáti lányok és menyecskék magyarruhás, selyemzászlós alakulata, a tűzoltók femekül felszerelt, rohamsisakos osztaga, nemkülön­ben a MÁV és a posta lövészeinek disz százada, a Dermal a és Magyar Acélművek zászlóavató beszédét. — Zászlót szentelni jöttünk — mondotta - Zászlót szentelni, de nem ünnepelni, ün­neplésre ma magyar embernek nem lehet ideje. A mi zászlószentelésünk több, mint .ünnep, a mi zâşzloszentelésünk szent, foga­dalom. ígéret a zászló, amelyik elkötelez, es­küvés, amely megszegőjére átkot hoz. A :‘i-zló paranesolólag l'ö' t'lrli fölünk, hogy föladatunkat utolsó lehelletünkig teljesítsük. A lövészmozgalom szerves része honvédet- műnknek. Feladata ugyanaz, mint a honvéd­sége: taer/i -'r/ejji á- országot minden külső és belső ellenség ellen, megvédeni mindé A H ATÓSÁGOK KÉPVISELŐI A WESSEL ÉK VI LoVÉS7EGvFSüIET ZASZI.ÓSZEN­1LLKSI ÜNNEPSÉGÉN munkás lövészalakulata, a leventefiuk és le­ventelányok diszszázadai, a délerdéiyi me­nekült magyarok vármegyénként csoporto­sított alakulatai és a györgyfalviak szin- pompás népviseletben. Különösen megtap­solta a közönség a német népcsoport ifjú­sági és férfi egyleteinek formaruhába öltö­zött küldöttségét. A kolozsvári iparos egye­sület, azonkívül a frontharcosok világhábo­rús kitüntetésektől csillogó diszszázadának felvonulása szűnni nem akaró éljenzést vál­tott ki a közönség soraiból. Felvonult a honvédség zenekara és a le­vente zenekar is. Pattogó indulókat játszva mindaddig, amíg az összes alakulatok ei nem foglalták a számukra kijelölt helyet, valamint a hatóságok képviselői, akik kö­zött ott láttuk a hadsereg képviseletében vitéz Mindszenthy Imre vezérőrnagyot, Beck vezérőrnagyot, vitéz Benkö Béla vezérőr­nagy Vitézi Székkapitányt, vitéz Vattay Ferenc ezredest, az Országos Lövészegylet erdélyi kerületének parancsnokát, vitéz Zombory tüzoltófőparancsnokot, a rendőrség részéről osdolai Zsögön Géza dr. rendőrfőta­nácsost, Csutak Béla dr. rendörfőtanácsost magyart a határon innen és a határon túl is Fel kell készülnünk, lövészek, a végső küz­delemre külső ellenségeink ellen. Kik ezek a külső ellenségek? Első a leg fenyegetőbb ellenségünk a bolsevizmus. Ellenségünk a bolsevizmus, amelyik át akar gázolni hazán­kon. El akarja törülni a, magántulajdont, el akarja venni a gyermeket, any,iától, férjet feleségétől, templomot a gyülekezetétől. Ti~- és százezerszámra, akar gyilkolni, hogy ret­tegésben tartson mindenkit. Senki se gon­dolja, hogy egy szovjet államban biztos le­het az élete. Legyen gazdag vagy szegény, legyen pap vagy kommunista nárttag. soha­sem tudjuk, miért végzik ki. Mint éles kard a cérnaszálon, úgy lebeg a szovjet állam polgárai felett a hálál. Kozma Ferenc vezérkari százados nagy­szabású beszédét a következő szavakkal fe­jezte be: — Lövészek, magyar lövészek! A zászló fogadalma hiv. Teljesítsétek kötelességete­ket: készüljetek a küzdelemre a külső ellen­ségeink ellen s fegyverbeszólitásotokkál vív­játok meg a harcot belső ellenségeinkkel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a AZ ÜNNEPSÉG SZÓNOKAI; ' Kozma Ferenc vezérkari százados é® Alié! Kde báró, az Erdélyi Lövész-kerület főlövészmestere A felavatott zászléan ez a felírás áll: „Szabad hazáért!“ Az egyik zászlóanya feldíszíti a lövészegye sülét zászlóját katolikus, majd a protestáns egyházak lel­készei megáldották a zászlót s miközben a honvédzenekar hazafias dalokat játszott, a zászlóanyák felszalagozták a gyönyörű jel­képet. A kolozsvári földészek nevében Kiss Ká- rolyné nyolcgyermekes anya koszoruzta meg a piros-fehér-zöld szegélyű lobogót. — 4 haza mindenekelőtt! — mondotta. Ezután a délerdélyi magyarok képvisele­tében Sajgó Jánosné négygyermekes anya, a kalotaszegi lövészek nevében Német Györgyné nyolcgyermekes anya helyett Muszka Erzsébet, Csík, Háromszék és Ud­varhely, valamint Maros-Torda vármegye lövészei nevében Szász Mártonná három- gyermekes anya, a kajántói lövészek nevé­ben Kelemen Istvánná nyolcgyermekes anya helyett Kozma Kati, a Mateosz lövésztagok nevében pedig Tokai Györgyné zászlóanya helyett Szabó Erzsébet koszoruzta meg a gyönyörű zászlót. Azután következett a zászlószegek jelké­pes beverése. Az első aranyszeget vitéz Mindszenthy Imre vezérőrnagy a 9. hadtest nevében, Kolozsvár város s Kolozs megye főispánja nevében Crucza Lipót városi ta­nácsnok, az Országos Lövészegylet nevében vitéz Vattay Ferenc ezredes, Kolozsvár vá­ros polgármestere nevében ugyancsak Gru- cza Lipót tanácsnok, a kilencedik Lovéezke- Fület, a vitézek, a frontharcosok és még kétszáz egyes személyek s egyesületek ne­vében vitéz Kerekes István verte be az em­lékszegeket. Á zászlószegek beverése után Atzél Ede báró fölövész tartotta meg nagyhatású be­szédét. — Amikor a magyar hazát fegyverrel kel­lett megvédeni — mondotta többek között, — mindig a föld népe adta a katonát. Ebből a tényből fakad a nép igazsága, az az igaz­ság, amelyet Mátyás, a magyar nép nagy királya hajdan megadott és bölcsességével biztosított. A nép igazságát nem szavakkal, Itancm tettekkel kell szolgálni, mint ahogyan azt a nagy király cselekedte. Valahányszor a vezetők nem követték ezt az elvet, mind­annyiszor bekövetkeztek a nagy tragédiák. Mátyás fényes uralma után jött Mohács és Trianon gyalázata is csak azért következ­hetett be. A visszatért Erdély Mátyás igaz­ságát várta és várja. — Uj magyar életet nem lehet a régi er­kölcsökkel felépíteni. Az uj magyar élethez a, magyar hadsereg erkölcse szükséges. En­nek az erkölcsi tisztaságnak kell átalakítania a ma emberét. Különösen a ma ifjúságát. A honvédség a mai magyar ifjúság elölt példa és ideál. — A sors rettenetes nagy feladatok elé állított bennünket. Ezek megoldásához jel­lem és kátonalelkűlet kell. Ezt nem lehet tanítani, csak neveléssel lehet elérni. A jelen Bizalmat érdemel, amiben nem esolódunk. A Chlorodont minősége mindig ugyonai. Chlorodont fogpaszta

Next

/
Thumbnails
Contents