Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-28 / 94. szám
1943. a vrt 1 £ 1 S 2 s 3 Szabad hazáéit avatott zászlót a Wesselényilö Kolozsvár, április 27. A feltámadás ünnepének napsugara«, gyönyörű délelőttjén a Mátyás király-tér régen nem látott magyar ünnepség szintére volt. Ezen a napon avatták fel ugyanis a Wesselényi Lövészegye- siilet diszzászlóját, amely alkalomból felvonultak a Wesselényi Lövészegyesület, valamint Kolozs vármegye községeinek összes lövészalakulatai. A vidékiek szines népviseletükben, a helybeli csoportok pedig remek formaruhában. Már délelőtt tizenegy órakor megkezdődött a felvonulás. Egymás után érkeztek zárt alakulatokban a város minden és vitéz Radnóthy Isivan rendőrfelügyelöt. Azonkívül a Vitézi Szék, a frontharcosok, a hadsereg tisztikarának, a városi és vármegyei hatóságoknak, az egyházaknak képviselőit. A hangszórón felhangzott a parancs, összes alakulatok zászlói előre! A zászlótartók a szobor elé vonultak, szemben a felavatandó zászlóval s elhelyekedésük után felhangzott a Magyar Hiszekegy, amelyet a megjelentek levett kalappal, vigyázz állásba hallgattak. Utána Kozma Ferenc vezérkari százados lépett az emelvényre s elmondotta A ZAísZLÖAN VAK FESTŐI CSOPÜUTJA részéből katonás rendben és zenekarokkal élükön az egyes alakulatok. A nagy király szobra körüli térséget megtöltötték a felsorakozó katonás rendű csoportok, amelyek közül a járdán összegyüle- kezelt sokezer főnyi közönség lelkes éljenzéssé] köszöntötte különösen a kolozsvári földészek szines csapatát. Ebben a csoportban Igazán festői látványt nyújtott a hőstáti lányok és menyecskék magyarruhás, selyemzászlós alakulata, a tűzoltók femekül felszerelt, rohamsisakos osztaga, nemkülönben a MÁV és a posta lövészeinek disz százada, a Dermal a és Magyar Acélművek zászlóavató beszédét. — Zászlót szentelni jöttünk — mondotta - Zászlót szentelni, de nem ünnepelni, ünneplésre ma magyar embernek nem lehet ideje. A mi zászlószentelésünk több, mint .ünnep, a mi zâşzloszentelésünk szent, fogadalom. ígéret a zászló, amelyik elkötelez, esküvés, amely megszegőjére átkot hoz. A :‘i-zló paranesolólag l'ö' t'lrli fölünk, hogy föladatunkat utolsó lehelletünkig teljesítsük. A lövészmozgalom szerves része honvédet- műnknek. Feladata ugyanaz, mint a honvédsége: taer/i -'r/ejji á- országot minden külső és belső ellenség ellen, megvédeni mindé A H ATÓSÁGOK KÉPVISELŐI A WESSEL ÉK VI LoVÉS7EGvFSüIET ZASZI.ÓSZEN1LLKSI ÜNNEPSÉGÉN munkás lövészalakulata, a leventefiuk és leventelányok diszszázadai, a délerdéiyi menekült magyarok vármegyénként csoportosított alakulatai és a györgyfalviak szin- pompás népviseletben. Különösen megtapsolta a közönség a német népcsoport ifjúsági és férfi egyleteinek formaruhába öltözött küldöttségét. A kolozsvári iparos egyesület, azonkívül a frontharcosok világháborús kitüntetésektől csillogó diszszázadának felvonulása szűnni nem akaró éljenzést váltott ki a közönség soraiból. Felvonult a honvédség zenekara és a levente zenekar is. Pattogó indulókat játszva mindaddig, amíg az összes alakulatok ei nem foglalták a számukra kijelölt helyet, valamint a hatóságok képviselői, akik között ott láttuk a hadsereg képviseletében vitéz Mindszenthy Imre vezérőrnagyot, Beck vezérőrnagyot, vitéz Benkö Béla vezérőrnagy Vitézi Székkapitányt, vitéz Vattay Ferenc ezredest, az Országos Lövészegylet erdélyi kerületének parancsnokát, vitéz Zombory tüzoltófőparancsnokot, a rendőrség részéről osdolai Zsögön Géza dr. rendőrfőtanácsost, Csutak Béla dr. rendörfőtanácsost magyart a határon innen és a határon túl is Fel kell készülnünk, lövészek, a végső küzdelemre külső ellenségeink ellen. Kik ezek a külső ellenségek? Első a leg fenyegetőbb ellenségünk a bolsevizmus. Ellenségünk a bolsevizmus, amelyik át akar gázolni hazánkon. El akarja törülni a, magántulajdont, el akarja venni a gyermeket, any,iától, férjet feleségétől, templomot a gyülekezetétől. Ti~- és százezerszámra, akar gyilkolni, hogy rettegésben tartson mindenkit. Senki se gondolja, hogy egy szovjet államban biztos lehet az élete. Legyen gazdag vagy szegény, legyen pap vagy kommunista nárttag. sohasem tudjuk, miért végzik ki. Mint éles kard a cérnaszálon, úgy lebeg a szovjet állam polgárai felett a hálál. Kozma Ferenc vezérkari százados nagyszabású beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Lövészek, magyar lövészek! A zászló fogadalma hiv. Teljesítsétek kötelességeteket: készüljetek a küzdelemre a külső ellenségeink ellen s fegyverbeszólitásotokkál vívjátok meg a harcot belső ellenségeinkkel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a AZ ÜNNEPSÉG SZÓNOKAI; ' Kozma Ferenc vezérkari százados é® Alié! Kde báró, az Erdélyi Lövész-kerület főlövészmestere A felavatott zászléan ez a felírás áll: „Szabad hazáért!“ Az egyik zászlóanya feldíszíti a lövészegye sülét zászlóját katolikus, majd a protestáns egyházak lelkészei megáldották a zászlót s miközben a honvédzenekar hazafias dalokat játszott, a zászlóanyák felszalagozták a gyönyörű jelképet. A kolozsvári földészek nevében Kiss Ká- rolyné nyolcgyermekes anya koszoruzta meg a piros-fehér-zöld szegélyű lobogót. — 4 haza mindenekelőtt! — mondotta. Ezután a délerdélyi magyarok képviseletében Sajgó Jánosné négygyermekes anya, a kalotaszegi lövészek nevében Német Györgyné nyolcgyermekes anya helyett Muszka Erzsébet, Csík, Háromszék és Udvarhely, valamint Maros-Torda vármegye lövészei nevében Szász Mártonná három- gyermekes anya, a kajántói lövészek nevében Kelemen Istvánná nyolcgyermekes anya helyett Kozma Kati, a Mateosz lövésztagok nevében pedig Tokai Györgyné zászlóanya helyett Szabó Erzsébet koszoruzta meg a gyönyörű zászlót. Azután következett a zászlószegek jelképes beverése. Az első aranyszeget vitéz Mindszenthy Imre vezérőrnagy a 9. hadtest nevében, Kolozsvár város s Kolozs megye főispánja nevében Crucza Lipót városi tanácsnok, az Országos Lövészegylet nevében vitéz Vattay Ferenc ezredes, Kolozsvár város polgármestere nevében ugyancsak Gru- cza Lipót tanácsnok, a kilencedik Lovéezke- Fület, a vitézek, a frontharcosok és még kétszáz egyes személyek s egyesületek nevében vitéz Kerekes István verte be az emlékszegeket. Á zászlószegek beverése után Atzél Ede báró fölövész tartotta meg nagyhatású beszédét. — Amikor a magyar hazát fegyverrel kellett megvédeni — mondotta többek között, — mindig a föld népe adta a katonát. Ebből a tényből fakad a nép igazsága, az az igazság, amelyet Mátyás, a magyar nép nagy királya hajdan megadott és bölcsességével biztosított. A nép igazságát nem szavakkal, Itancm tettekkel kell szolgálni, mint ahogyan azt a nagy király cselekedte. Valahányszor a vezetők nem követték ezt az elvet, mindannyiszor bekövetkeztek a nagy tragédiák. Mátyás fényes uralma után jött Mohács és Trianon gyalázata is csak azért következhetett be. A visszatért Erdély Mátyás igazságát várta és várja. — Uj magyar életet nem lehet a régi erkölcsökkel felépíteni. Az uj magyar élethez a, magyar hadsereg erkölcse szükséges. Ennek az erkölcsi tisztaságnak kell átalakítania a ma emberét. Különösen a ma ifjúságát. A honvédség a mai magyar ifjúság elölt példa és ideál. — A sors rettenetes nagy feladatok elé állított bennünket. Ezek megoldásához jellem és kátonalelkűlet kell. Ezt nem lehet tanítani, csak neveléssel lehet elérni. A jelen Bizalmat érdemel, amiben nem esolódunk. A Chlorodont minősége mindig ugyonai. Chlorodont fogpaszta
