Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-25 / 93. szám

Ha nincsenek külön magyar sorsok, csak egyetlen közös, egyetemes magyar sors van

— mondotta húsvéti rádióbeszédében Antal István miniszter

Antal István dr., nemzetvédelmi propaganda miniszter Nagyszombaton a Rádió ünnepi feltámadási műsorában „Magyar Husvét“ címmel beszédet mondott.

—- Nagyszombat, a feltámadás napja :— kezdte a miniszter — jellegzetes magyar ünnep. Ez a nemzet évszázadok során számtalanszor merített a feltámadás gondolatából erkölcsi erőt a maga viszontagságos kálvária utjának bejárására. Feltámadtunk ezer évvel ezelőtt, amikor Szent István királyunk atyai kezétől megujhodtunk a kereszténység szentségében, feltámadtunk Muhi után egy lángeszű király, államszervező, és építő akaratától. Feltámadtunk a mohácsi vészt követően és feltámadtunk szabadságkUzdclmcink bukásaiból is hála a nemzet lelke mélyén élő erkölcsi erőknek, a szabadságszeretetnek, függetlenségvágyának, és az áldozatkészségnek. Az egyik legnagyobb példa pedig a maga drámai, de felemelő tanulságaival még közvetlenül itt van előttünk a trianoni feltámadásban, amelynek küzdelmes és országépitő negyed- százada örökre összeforrott a ml nagy vezérünk. hőn szeretett Kormányzó Urunk történelmi nevével és történelmi munkájával. Trianoni feltámadásunk utolsó állomásai a világtörténelem legszörnyüségesebb válságának, legvéresebb tömegküzdelmének, a mostani világháborúnak Idejére esnek. Mostani feltámadásunkért való küzdelem voltaképpen folytatása az ezeréves magyar sors törvényének, harcban állunk az ázsiai bo!- sevizmussal, amely a vér és a pusztulás örvényébe akarja süllyeszteni mindazt az emberi és erkölcsi értéket, amelyet a keresztény kultúra és civilizáció 2000 évig alkotott. A bolsevizmus elleni küzdelemről szólva megállapította Antal István miniszter, hogy ez a kegyetlen és vad áradat nem tudta áttörni azokat a védőgátakat, amelyeket nagy szövetségeseink a legdrágább építőanyagból, fiaink százezreiből épített. Az, hogy mi magyarok erőinkhez, helyzetünkhöz és körülményeinkhez mérten és eszközeinkhez viszonyítva is bizony igen nagy áldozatok árán segítettünk és segítünk neki ebben a világtörténelmi jelentőségű küldetésben, nemcsak ezeréves történelmi hivatásunk mai parancstevéséből, hanem saját életünk és érdekeink értelméből is következik. Mert igenis Európáért, a keresztény műveltségért, a nyugati életformáért és egyben jövőnk, fennmaradásunk érdekében küzdöttünk és véreztünk a Don-hidfö állásaiban.

•> A mi szabadságunkat, függetlenségünket és fennmaradásunkat és nemzeti jogaink teljességét, amelyek mind-mind vé^veszede- lembe sodródnának, ha elönteue bennünket a vörös lába, mint mindig a történelemben, most is a saját erőinkkel kell és lehet megvédelmeznünk. Ne feledjük, arról van szó, fennmaradásunkról, szabadságunkról, függetlenségünkről és az ősi magyar jogok teljességéről. Arról, hogy továbbra is élhetjük-e a magyar életet apáink módján, arról, hogy betölthetjük-e nagy történelmi hivatásunkat, amelyet őseink hagytak ránk. Arról van szó, hogy ki tudjuk-e építeni « Kárpátok medencéjében azt a magyar államrendszert, amely a megértésnek, a jog, az igazság és az emberiesség oszlopain nyugodva vonzó otthont, békés fejlődést biztosit azoknak a népeknek, amelyek a szentisváni államvezetés emelkedett szellemiségében bizva velünk magyarokkal együtt éltek itt és akarják továbbra Is élni és építeni itt a jövőjüket. Nem érdemelnénk jobb sorsot a Gondviseléstől, ha e világháború szörnyűséges forgatagában a magyarság és Így egész népi és állami létünk megvédeimezésében és a magyar célok megvalósítására minden áldozatot meg nem hoznánk. Ma nincsenek külön magyar sorsok, nincs külön magyar vezető-sors, középosztály-sors, gazda-sors, munkás-sors, most csak egyetlen közös és egyetemes magyar sors van. Egyetlen osztály, vagy társadalmi réteg sorsa sem lesz könnyebb, ha maga a nemzet so* sa leha- nyatUk és az is bizonyos, hogy maga a nemzet sínyli meg, ha bármelyik nemzetfenntartó rétege szenved és puszi ni. A sorsköHalináá

(ványolailant is bármily tételben jjj

veszünk.

Közvetiiőt díjazunk.

ADANY? X

Budapest, IX., Horthy István-kör- ut 11. ivóit Vámház-körut).

zösség tragikus kényszere még talán soha sem kovácsolt össze jobban nemzetet, mint ahogy most össze kell kovácsolni bennünket, most amikor hatalmas és kegyetlen ellenségekkel való küzdelemben az egész nemzet és minden egyes magyar ember puszta léte is kockán forog és a küzdelem kimenetele jórészt azon múlik, van-e bennünk lemondás, áldozatkészség, erkölcsi erő és kemény fegyelem a ma nehéz törvényeinek teljesítésére. Intő példa éppen elég van előttünk. Ha 25 évvel ezelőtt 1918-ban tanúsíthatják azt az erőt és helytállást a reánk zuduló eseményekkel szemben, amelynek kedvező előjelei hála Istennek ma meg vannak a nemzeti társadalomban, úgy nem következik be és elmarad mindaz a sötét kálvária járás, ami Trianon után ránkszakadt. Negyedszázaddal ezelőtt egy világ omlott össze körülöttünk, de történelmi tény, hogy a magyar világot mégis csak soktól meg lehetett volna menteni, ha az erkölcsi ellenállási erőnek, a fegyelemnek és a kitartásunk az Ösz- szefogása és az erős kéznek csak kevés mértékével is rendelkezünk. Ezért esnek döntően latba ma is ezek az erkölcsi erők, amelyeknek meg kell lenni öl: minden magyarban. A lelki erőnek, a fegyelemnek, az

összefogásnak, a belső' rend szilárdságának jelentőségét talán semmi sem domooritja ki jobban, mint az az ellenséges hírverés, amely a nyomtatott betű bUIióin, a légkör hullámain, a suttogó hírverés és rémhírterjesztés aknamunkáján át szünet nélkül pergőtűzzel éppen a belső" erőt akarja megingatni és megbontani. Ha megőrizzük nyugalmunkat, hidegvérünket, józanságunkat, jövőbe vetett hitünket, bizalmunkat és fenntartjuk á nemzet belső rendjét, a szociális békét, az államhatalom erejét és tekintélyét, reánk szabadulhat a világtörténelem legnagyobb vihara, nincs olyan pusztító vihar, a mai felfordult világban, amellyel a siker jegyében ne tudnánk szembeszállni.

Magyar testvéreim — fejezte be rádióbeszédét Antal István miniszter — a feltámadás harangjainak örömmelten hangjai zugnak most a fejünk felett és az egész keresztény világ hálatelt sziwel omlik „ ele a ■ szent sir elé, amelyből az üdvözítő meggyö tört teste újjászületve eltávozott, feltámadott. Talán egyszer elgördül a szikla az emberiség újjászületésének > ltjából cs ismét feltámad az emberi lélek igazsága, az értelem, a józan ész, a kölcsönös megbecsülés, a vérző és szenvedő népek között.

JÁVOR GÉZA ny. miniszteri titkár,

v. parlamenti gyorsíró, a gyorsírás egyetemi előadója

őaorsiró és gépfrólsholáfa

Deák Ferenc = utca 45« szám. — Telefon: 17-77. Magyar és német tanfolyamok, Állami bizonyítvány.

Végzetteknek gyakorlóérák. Díjtalan á'lásközvetlté.«.

Alapítványt létesített a Pesti Hazai Takarékpénztár a szétszórtan élő magyarok javára

Á kulturális intézmény a Takarékpénztár alapitájának, Fiy Andrásnak nevét viseli

Több akalommal felmerült a szétszórtan élő magyar gyermekek neveltetésének kérdése. Ismételten tapasztalhattuk, mennyi nehézséggel jár ezeknek a gyermekeknek a magyar iskolai oktatása, ami gyökeresen valószínűleg csak központosított, bennlakással egybekapcsolt magyar iskolákkal érhető el. A magyar testvéreitől néhol messzi kilométerekre elszakított magyar gyermek idegen nemzetiségüektől körülvéve az idegen nyelv hatása alatt áll.

A külföldi magyarok gyermekeinek hazai nyaraltatásához hasonlóan kivihető a szétszórtan élő magyarok gyermekeinek csoportos időzése magyar környezetben, csoportos látogatás a fővárosban, a Balatonnál, történelmi nevezetességű helyeken stb. Ez nemcsak nyelvében, hanem nemzeti öntudatában is megerősítené az idegen környezetben élő magyar gyermeket. Tekintettel az általános helyeslésre, amivel ez a terv az összes illetékeseknél találkozott, a megvalósításhoz már csak pénz kellett.

Az olasz sajt6 nagy figyelmet szentel a Szovjetunió helyzeténél;. Rámutatnak a következőkre:

Arra vonatkozólag, hogy az angolszászok hogyan ringatják magukat illúziókba a Szovjet-Unió ellenállóképességét illetőleg, világos képet kapunk abból a cikkből, amelyet a „Neios Chronicle“ közöl politikai munkatársának, Cummingsnak a tollából. A cikkiró kijelenti, hogy az hit, mely szerint a Szovjet- Unió erötartalékai kimerithetetlenek és a szövetségesek éppen azért egészen nyugodtan halogathatják időtlen-időkig az úgynevezett második front megteremtését, igen veszedelmes illúzió. A cikkben közölt adatok szerint az orosz—német háború kitörésekor a Szovjet-Unió lakossága elérte a 189 milliót. Százalékos arány szerint a lakosság 45 százaléka húsz éven aluli, 50 százaléka 20 és 30 év körüli és csupán egy kisebb hányada ennek magasabb korú. A németek a szovjet területből akkora nagyságút hódítottak meg, amely a kiterjedésében együttvéve kiteszi Németország, Franciaország és Anglia területét. Körülbelül 30 millió ember lakik ezen jj a területen, akinek nagyobb része a német í hódítás után is a helyén maradt. Az orosz; veszteségeket halottakban, sebesültekben és *

Ezt a kérdést oldotta meg minden vonalon követésre méltó példájával a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület, amikor ezldei közgyűlésén az igazgatóság javaslatára felajánlotta évi nyereségének egy százalékát erre a célra. De az első magyar pénzintézet, — mely nemrégiben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, — nem elégedett meg ezzel a lépéssel, hanem felhívta az érdekkörébe tartozó összes vidéki takarékpénztárakat és bankokat, hogy ezek évi nyereségüknek szintén egy-egy százalékát a nemes célra ajánlják fel. A felhívásra ez intézetek haladéktalanul hozzájárultak a Pesti Hazai Takarékpénztár kezdeményezésére összegyűlt alapítvány növeléséhez, sót ml több, egyöntetűen elhatározták, hogy ezt az adományt évröl-évre megismétlődő felajánlással állandósítják s Így komoly ösz- szeggel biztosítják e nagyfontosságu kultúrintézmény működését, mely az első magyar pénzintézet alapitójának nevét viseli. Az alapítvány méltó lesz Fáy András szelleméhez!

eltűntekben Cummings 1942 augusztusáig több, mint 5 millióra becsüli. Ezek a veszteségek az orosz vörös hadsereg tekintélyesebb részét teszik ki. 19jZ augusztusa után azonban a szovjetoroszoknak még ezeknél is súlyosabb veszteségei voltak Sztálingrádnál, a téli offenziva alatt és végül abban a kísérletükben, hogy megvédelmezzék a Donec- medencét, amelyet újból német támadás fenyegetett. Nem szabad elfelejteni, folytatja a cikkiró, hogy Oroszországnak egész idő jj alatt Kelet-Azsiában is kell egy nagy és | erős hadsereget tartania, akkorát, amely l eléri legalább a japán szárazföldi és légi • erő egyharmadát. Jelenleg Németország Eürópában 800 millió lakost tart az ellenőrzése alatt, amelynek a fele, vagyis mintegy 150 millió ember, a háborús célok érdekében működik közre. Oroszország jelenlegi, rendelkezésre álló lakossága 132—135 millió * főnyi mindössze. Ezenfelül pedig a Szovjet- Unió hallatlan mennyiségű nyersanyagot, élelmiszert veszített, amelyek sorában fel kell említeni az ukrán búzát, ugyancsak elveszhette a vasbányáinak a felét is. Oroszország acéltermelése 22 millió tonna volt 1940-ben, ma pedig 10 millió tonnával ke.’S- sebu. Ugyancsak elveszett a Saovjet-Umó

Elózz« m»g a nagyobb balt használ)« logorvosi utasítás szerint a

PYORRCA

gyogyfogpepet

Edzi a ioghúst javítja annak vétkeringését.

A PYORRCA gyógyiogpep a Magva* Fogorvosok Országos EgvosSloi« útmutatása szériát kássfiL

aluminiumtertnelésének a háromnegyed része s ugyancsak a szovjet vasútvonalak nagyrésze is német kézre jutott.

*

Az olasz sajtó lelkeshangu cikkeket' közöl az olasz légi fegyvernem, a hires „Arma azzurra“ megalapításának 20 évfordulója alkalmából. Az „Arma azzurra“ 1928 március 28-án mindössze 76 gépet számlált, mig ugyanannak az évnek október 28-án az Urbs népe háromszáz uj gépsasnak bravúrját csodálhatta meg. A lapok részletesen ismertetik az olasz légi fegyvernem fejlődésének a sza* kaszait s ezzel vonatkozásban Italo Balbo marsall mindig felejthetetlen érdemeit. Ugyancsak- nem feledkeznek meg azokról, a ragyogó diadalokról sem, amelyeket az „Arma azzurra“ Abesszíniában, Spanyolországban a polgárháború idején és Albániában kivívott. Különösen emlékezetesek maradnak mindenkor a jelen háborúban való hősi harcaik, amelyeknek a során teljes bizonyosság- gal elpusztítottak a földön, vagy lelőttek 2300 ellenséges repülőgépet, valószínűség szerint megsemmisítettek 958 gépet, elsiily- lyesztettek 65 hadihajót, megrongáltak, 211-et, elsüllyesztettek 136 kereskedelmi hajót, megrongáltak ugyanannyit. Az olasz légi fegyvernem veszteségei Itália, hadbalépésé- tői elkezdve, a világháború 32 hónapjában: 1696 halott. 1931 sebesült, 2576 eltűnt és 6067 fogoly.

Portugáliában-torvényt adtak ki. melynek értelmében a kormány jogosult minden, akár nyilvános, akár magánjellegű intézményt, és vállalatot katonai ellenőrzés alá helyezni. A törvény azonnali hatállyal érvényes máris az összes hadianyagot készítő vagy javító gyárban, valamint postánál, telefonnál és rádiónál. Ugyanígy ellenőrzés alá kerültek a szállítmányozási vállalatok, a bányászat — elsősorban a szén-, vas- és rézbányák — és a villamossági társaságok. Továbbá a kémiai iparban különösen a robbanóanyagot és műtrágyát készítő üzemek és az élelmiszeriparban a malmok és kenyérgyárak. A törvényben megnevezett iparágakon kivül a minisztertanács fogja eldönteni, hogy milyen vállalatok kerülnek még sorra. A törvénynek Portugáliában azért van nagy jelentősége, mert nemcsak a magánvállalkozások nagyrésze, hanem a telefon és vasút részvénytöbbsége, is külföldi kezekben van. Ezzel kapcsolatban még ázt is elrendelték, hogy bármelyik külföldi alkalmazott helyére portugál ember állítható, ha minisztertanács kimondja a leváltás szükségességét.

*

A „Daily Herald“ szerint as angol közönség lassanként már csak rövid filmeket láthat a mozikban, mert a nyersfilmanyaghúiny miatt az eddigi termelést csökkenteni kell- A hiány oka a korlátozott cellulozekészítés, amit viszont az egyre kevesebb fabehozatal idézett elő. Hasonló helyzetben van az amerikai filmipar is. Ha pedig Északamerlka nem szállíthat Argentínába nyersanyagot, akkor az argentínai műtermek Is Hamarosan bezárhatnak és 15.000 alkalmazójuknak felmondhatnak. Argentina azelőtt ugyanis kizárólag németországi nyersanyagot használt fel filmiparában, most pedig csupán az amerikai Ígéretekre számíthat.

Isztanbulból jelentik: Palesztina még 1938—39-ben 17 millió láda narancsot, citromot és grapfruit-ot küldött külföldre. A kivitel 60 százaléka ment Angliába. Ma pedig az a helyzet, hogy a hajótérhiány miatt tengerentúli kivitel egyáltalán nincs, a Kö- zelkeleten állomásozó csapatok részére pedig 191/1—l/2-ben csupán másfél millió láda gyümölcsöt lehetett számtani. A fokozott belföldi fogyasztás, konzerválás, gyümölcsnedvek és olajok készítése, esetleg a takarmányként való felhasználás és hasonló szükségmegoldások legfeljebb 4 millió ládát érnek el. Eszerint minden évben 10 millió láda gyümölcse marad Palesztinának, mélyet' sem elfogyasztani, sem értékesíteni nem tud. A palesztinai gyümölcsgazdálkodást a már 1940-ben megindított állami segélyakció sem mentheti meg a teljes összeomlástól. A gyümölcsárak jelenleg messze alatta vannak) az előállítási költségeknek,