Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-23 / 92. szám
1943, A P R i £ 1 S 23 3 Az államkincstár a háborús pénzügyi szükségletek túlnyomó részét a folyó bevételekből fedezi — állapítja meg a TÉBE jelentése Budapest, április 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének most megjelent évi jelentése részletesen beszámol az állami hitelügyeinkről is és megállapítja, hogy a m. leír. kincstár a rendkívüli háborús szükségletek túlnyomó részét képes volt a folyó bevételekből fedezni és ezzel a kölcsönök kibocsátását a feltétlenül szükséges határok között tartani. Áttérve az adóztatás kérdésére, kiemeli a jelentés, hogy bármilyen súlyos terhet jelent is a felfokozott adózás minden gazdasági egyedre, helyesnek ismeri el Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter arra irányuló politikáját, amely a rendes és rendkívüli kiadások nagyobb részét a rendes költségvetési bevételekből igyekszik fedezni. A mostani háborúban ez minden ország pénzügyi kormányának törekvése. Csak ezzel a felfokozott adózással volt lehetséges Magyar- ország államadósságát aránylag szűk keretek között tartani, de a belső állam- adósság összegéből is levonásba kell hozni a hadikölcsönök átértékelésével kapcsolatban keletkezett 350 millió pengő, csehkorona, lej és dinár bankjegyek beváltásával kapcsolatban keletkezett 500 millió pengő és végül a különleges célokra felvett 455 millió pengő összegű államadósságot. Az 1938. óta felvett hiteleket nemcsak a felfegyverzésre fordította a kormány, hanem a már visszafoglalt és visszacsatolt területen nagyér- tékü beruházásokra, is, mely utóbbiak természetesen a jövőben is gyümölcsöző befektetések. Végül hangsúlyozza a jelentés, hogy a kincstár az elmúlt évben teljes mértékben eleget tett vállalt törlesztési kötelezettségének és ezzel megfelelt a beléje helyezett bizalomnak. \ jernzsálemi nagymufti! Százezer horvátországi mohamedánt gyilkoltak meg Mshajlovics tábornok szerb bandái Berlin, április 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A jeruzsálemi nagymufti, aki 10 napot tartózkodott Horvátországban, újságírók előtt igy nyilatkozott: — Hosszabb ideje érkeznek hírek kegyetlenkedésekről, amelyeket kommunista szerb bandák követnek el a horvátországi muzulmánok ellen. Érintkezésbe léptem az irányadó horvát szervekkel. Megbeszéltem az ilyen támadások elkerülésére szolgáló rendszabályokat. Elfogadtam a horvát kormány szívélyes meghívását, hogy látogassak el az országba. Felháborodással győződtem meg arról, hogy több mint százezer muzulmán férfit, nőt és gyermeket kegyetlenül meggyilkoltak a kommunisták. Több mint kétszázezer muzulmán kénytelen volt elhagyni lakóhelyét. Falvaikat, házaikat és mecsetjeiket a szerb és kommunista bandák elpusztították, felgyújtották. E szerb bandák, melyeknek vezetője Mihajlovics tábornok, az országban élő muzulmánok megsemmisítésére törekednek. Pusztítják a muzulmán falvakat, amint azt Mihajlovics tábornok különféle röpiratai- ból és kijelentéseiből megállapíthatták. A muzulmánok megsemmisítéséért elsősorban a Szovjet és Anglia felelős, amely ezeket a bandákat hadicéljaik megvalósítására fegyverrel ellátják, mint azt Eden az alsóházban ez év január 27-én nyíltan beismerte. Az Izlám világának muzulmánjai a legnagyobb aggodalommal figyelik a bosznia-hercegovinai állapotokat. Ezek a kegyetlenkedések nem maradnak el méreteikben a bolsevistáknak ama kegyetlenkedéseitől, amelyekkel 12.000 lengyel tisztet gyilkoltak meg. Az Izlám világában nagy a felháborodás a szerb bandák és szövetségeseik ellen. A muzulmánoknak síkra kell szállniuk, hogy mindenáron véget vessenek testvéreik lemészárlásának és a hajléktalanná váltak szenvedéseit enyhítsék. A nagypénteki Pilátus-verés Nagypénteken minden jelképes cselekedet az elmúlás, a halál gondolatára utal. „Dél, Kelet, Észak és Enyészet sírt a sok szent asszonyokkal, mikor a Megváltó szenvedett.“ — mondja a régi ének. Sok helyen megállítják az órát, letakarják, vagy megfordítják a tükröket nagypénteken a gyász jeléül és a szent sirhoz mennek virrasztani. Dolgozni sem szabad ezen a napon, csak tisztálkodni, mert Jézus a keresztuton megátkozta a háza javításával foglalatoskodót. Gömörben nagypénteken a temetőbe mennek. Fontosabbnak tartják a sírok gondozását ezen a napon, mint Mindszent napján, mert a halottak azt szeretik, ha nagypénteken mind az élők, mind a holtak lakása rendben van. Kenyeret is csak azért szabad sütni ezen a napon, mert amikor Jézus leroskadt a kereszt alatt, a ház előtt, ahol ez történt, kenyeret sütött a háziasszony és a friss ken5'ér kiáradó illatától tért magához ájulásából az Üdvözítő. A babonákban sincs hiány. Ha házőrző kutya nagypénteken gödröt kapar magának, a házbeliek közül valaki meghal abban az esztendőben, hogy felváltsa a legutóbb elhalt halott lelkét a friss sir felett való virrasztásban. Ha nagypénteken halott van a háznál, az állatokat ki kell verni az udvarra, mert a meghalt lelke azokat is magával ragadja a sírba. Különösen fontos ez az intézkedés akkor, lla a gazda halt meg, vagy a halottnak valamelyik állat különösen kedves volt. Kisteleken a teheneket ezen a napon nem hajtják ki a határon túl, mert elapad a tőgye a tehénnek. A dinnyeberkiek azt tartják, hogy ha nagypénteken vihar közeleg, nagy baj származik abból, ha nem szólnak a harangok. Ilyenkor ugyanis a tizenháromfejü sárkány veaeti a vihaifelhöket. Ha szólnak a harangok. nem tudja a falu határába bevezetni a felhőket, mert a harang szive állandóan a sárkány fejét ütögeti és ez eltéríti őt eltökélt utjától. Mohácson a templom előtt homokbuckát hordanak össze nagypénteken. A csonka miséről kijövet a legények botot fognak és haragosan ütik-verik a dombocskát, miközben Pilátus nevét kiáltozzák. Hihetőleg azért teszik ezt, hogy Pilátus is szenvedjen Krisztus haláláért. Csanádapácán a nép botokkal esik neki a templomban a padoknak és azokat néhány percig püföü, amikor a pap a Miserere mei kezdetű zsoltárt elénekelte. Kapnikbányán a templom elé deszkákat hordanak és a hivek felvonulásánál su- hancok ütögetik. Régi feljegyzések szerint Eperjesen a mult században az ínasgyere- kek sorra járták a kereskedők boltjait és a tőlük elkért deszkaládákat a nagytemplom elé hordták. Amikor a lamentációnak vége volt, a plébános benn a templomban nádpálcával hármat suhintott a főoltár lépcsőjére. Ekkor a templom előtt várákózó, bekormozott képű inassereg éktelenül kiabálva, botokkal, bunkókkal esett neki a ládáknak és összetörte. Ezekből a faroncsókból nagyszombat reggelén máglyát raktak a tüz- szenteléshez. Tolnamegyei falvakban a su- hancok emberalakot rajzoltak egy deszkára és templomozás után nagy zsivajgással ösz- szeverték. Nagybányán ném verték, hanem égették Pilátust. Mindenféle giz-gazt, deszkadarabot hordtak a templom elé és felgyújtották. Felsőbányán a bányászok nagy ceremóniával vitték végbe ezt a műveletet. A tüzet ők is abból a deszkából rakták, amellyel „Pilátust vertek“. Ezek a szokások Pilátus büntetésével kapcsolatban a gonosz lélek távoltartásának ősi módjai közepette a. üizszentelés elhalványult szokásaira is utalnak. Bakonybélben nagycsütörtök estéjén nagyon sokan ki szoktak menni a határban levő Borostya.nkuthoz. Különösen a legényeknek kedvelt szokása, ez. Ilyenkor tüzet raknak odakünn, virrasztónak és későn térnek haza.. Régebben szalmából készített, favázra erősített bábut is vittek magukkal, amely Pilátust jelképezte. Ezt a bábut elégették, sokszor egész éjjel elidőztek mellette, folyton táplálva a tüzet letörd élt gallyakból. Azt tártjáét, hogy a passióban az is benne van, hogy amíg Jézust vallatták, az udvaron a szolgák és a poroszlók melegedtek. Ennek a virrasztásnak az emlékezetére gyújtják meg a tüzet. Pilátust azért égetik el benne, mert ő adta a zsidók kezére Krisztust. A kínszenvedés középkori misztériumából maradtak fenn nagyrészben ezek az érdekes nagypénteki hagyományok, azonban vannak közöttük ősi eredetűek is, Mindegyik szokás agt jelképezi, hogy a széliem nem hal meg soha, nem enyészik el, . hanem feltámad, mindig él, mert a rosszakon, a gonoszokon, gyávákon, a megalkuyókon mindig erőt vesz az igazságos, a tiszta, az egészséges lélek. w Ilyen a magyar lélek is. Ezért, ném pusztíthatja el semmisem. Dr. DÖMÖTÖR SÁNDOR Á bolaór sajtó élénken foglalkozik Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter szófiai lótoaatéséval Szófia, április 22. (MTI) A szerdai bolgár lapok élénken foglalkoznak Zsindely Ferenc magyar kereskedelemügyi miniszter közeli bulgáriai látogatásáváb A lapok szerint ez a látogatás nyilvánvalóan elmélyíti az amugyis élénk bolgár-magyar kereskedelmi kapcsolatot, miután kulturális téren már több eredményes vállalkozás történt- A kitűnő bolgár- magyar kereskedelmi viszony következtében az 1943. évre tervezett 200 milliós árucsere e mennyiséget előreláthatóan messze meghaladja. A lapok részletes életrajzot közölnek és méltatják Zsindely Ferenc miniszter politikai pályafutását, valamint felesége kiváló érdemeit a magyar népviselet propagálása terén és a magyar népművészet megismertetésé ben. A miniszter jelentős szolgálatait emelik ki az uj magyar gazdasági élet megszervezésében. Látogatása a baráti Bulgáriában újabb gazdasági kapcsolatot teremt. A lapok a miniszter fényképét is közlik. A Nemzeti Munkaközpont nyilatkozata a kolozsvári vasipari munkások bérkiigazitásáró! Kolozsvár, április 22. A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári tagozata felkért a következők közlésére: „A Nemzeti Munkaközpont minden időben tartózkodott a nyilvános vitáktól és igyekezett tagjainak érdekvédemi tárgyalásait mindenkor a kölcsönös megértés és jóindulat síkján levezetni. Ezek a szempontok vezették szervezetünk és az érdekelt szakmai munkásság képviselőit a nemrég befejeződött vasipari munkabér revízióknál is- Jelen esetben kénytelenek vagyunk további félreértések elkerülése végett álláspontunkat nyilvánosan leszögezni. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Keleti Újság f. hó 21-i számában a vasipari bérek korrekciójáról megjelent közlemény címe téves értelmezésre adhat alkalmat. A cimet elfogadott szerkesztői szokás szerint nem szervezetünk adta és a tévedés onnan adódott, hogy az alapul szolgáló budapesti bérkimutatást a Szerkesztőség tárgyalásaink eredményével összetévesztette. Tárgyalásunk alapját az a felismerés képezte, hogy az egyes vasipari órabérek átlaga lényegesen alacsonyabb az anyaországi béreknél- Ezért ezek arányosítására törekedtünk, a budapesti átlagbéreket, mínusz 15 százalékot véve alapul. Az ennél alacsonyabb bérek megfelelő szintre való emelését kértük, amit * * 3 4 * * * * * 10 a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetősége el is fogadott s igy bizonyos százalékig korrekciókat az egyes szakmáknál a folyó héttől kezdődően az érdekelt üzemek meg is adnak. Ami a GyOSz által közölt számszerű adatokat illeti, azokat véglegesnek el nem fogadhatjuk, tekintettel arra, hogy azokat tárgyalásaink után a szövetség nekünk kiadta és ezek még felülvizsgálásra szorulnak. Erre vonatkozó észrevételeinket a Gyáriparosok Szövetségével megfelelően közölni fogjuk. A bérkiigazitásra vonatkozó tárgyalások kezdeményezését illető megállapításra jelen esetben nem kívánunk kitérni. A húsvéti segéllyel kapcsolatosan ki kell jelentenünk, hogy Wenczel Antal képviselő ur előterjesztése után nem az „Orion“ Rt. gyár képviselője jelentette be a segély kiutalását, hanem a gyár munkásainak kiküldöttje, aki ezt Igazgatója közlése alapján tette. Kiemeljük, hogy az „Orion“ Rt- önként ajánlotta ezt fel, példamutatóan. Utána külőn-külön tárgyalásokon a ,,Fermeta“ Rt. és „Ravag“ Rt. is hozzájárult és a „Dermata“ Rt. is bejelen, telte, hogy munkásainak húsvéti segélyt ad. A többi vállalat is megfontolás tárgyává teszi a kérdési és reméljük, egy sem fog ettől a méltányos áldozatvállalástól elzárkózni. Ennyit tartottunk szükségesnek közölni és a magunk részéről ezt az ügyet befejezettnek tekintjük“. ítéletei mondott et bírósági a marosmenti Icommunista-bllnperben Az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásának vétségében marasztalta el a bíróság a monstre per vódlottait Marosvásárhely, ápr. 22. (MTI) A kolozs- I vári törvényszék ötös tanácsa négy héten át tárgyalta a marosmenti kommunista bön- pert és csütörtökön hirdette ki Ítéletét. A bíróság 9 vádlottat kivéve — akiket felmentett — az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásának vétségében, illetve bűntettében mondotta b i bűnösnek és ezért Welntraub Henrik dr.-t egy évi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, Czizmadia Andrást 4 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre, Gombos Mihályt öt évi f egy házra és 10 évi hivatalvesztésre, Demény Tivadart 3 évi f egy házra és 10 évi hivatalvesztésre, Soós Józsefet egy évi fogházra és 3 évi hivatal- vesztésre, Simó Gyulájl 2 évi és 6 hónapi fogházra és öt évi hivatalvesztésre, Sajtó* Kálmánná szül. Simó Irént egy évi börtönre, Neumann Sándort 5 évi fegyhára és 10 évi hivatalvesztésre, Ganz Hermannt 4 évi fegyházrra és 10 évi hivatalvesztésre, Simon Istvánt egy évi börtönre és őt évi hivatalvesztésre, Horvát Mtksánét egy évi és 4 hónapi fogházra, és 3 évi hivatalvesztésre. Szabó Dánielnél egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre, Kopacs Antalt egy évi és 6 hónapi fogházra, és 3 évi hivatalvesztésre. Mezei Lászlót egy évi fogházra, Révész Imrét egy évi ée 6 hónapi fogházra, Plesch Rezsőt 10 hónal>i fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, Czente Gyulát egy évi és 6 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, Símó Sándort egy évi fogházra és 3 évi tövataívesatéwe, Adier Mórt 4 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre, Grünfeld Ernőt 1 évi és 6 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, Hirsch Fri- dát 10 hónapi fogházra és S évi hivatalvesztésre ítélte. Több vádlott két hónaptól 8 hónapig terjedő fogházbüntetést kapott, más vádlottakat pedig pénzbüntetésre Ítélt a bíróság. A királyi ügyész néhány vádlott esetében súlyosbításért, míg az elítéltek egy része enyhítésért fellebbezett. Xil. Pius pópa részivel! a nagyesütörtöki ünnepi körmeneten Vatikánváros, április 22. (MTI) A Stefan! Irola jelenti: A pápa csütörtökön reggel részt vett a biborosi testület dékánja által mondott szentmisén a Sixkusi kápolnában- A mise utátn XII. Plus pápa részt vett az ünnepi körmeneten és az oltári szentséget a Paulina-kápoL nába \^tte> ahol a szent sirt feláHitották- A szentségimádás után a pápa visszatért lakosztályába. ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK JÓ AB U ÉS Jó HIRDETÉS
