Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-21 / 90. szám
ßfezJBTiEFrsjxa 4 Milyen kulcs alapján kell fizetni ez egységesített állami pótadót? Kolozsvár, április 20. Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy egyszerűsítették az állami pótadók kivetését. Az egységesítésről szóló rendeletet a Hivatalos Lap szombati száma közölte. Az egységes állami pótadó — mint megírtuk — nem jelent adóemelést, csak kisebb kerekítések történtek, hol felfelé, hol lefelé. Adóemelés csak a szerzéstől számított öt éven belül eladott ingatlanok eladásából szármaró nyereség külön jövedelem adójánál történt, ahogyan erről szintén beszámoltunk. Ezúttal a könnyebb áttekinthetőség kedvéért az állami pótadók kulcsait közöljük és azok a kővetkezők: A füCdadó után 50 százalék. A bázadó után a községekben az 1940. évi XXII. t.-c. 12. f-a alapján állandó adótételekkel kivetett házadó esetében 60 százalék, a 14 %-os házadó alá eső legfeljebb kétszobás, de teljes egészépen a tulajdonosok által használt épületek után kivetett házadó esetében 70%, a 14%-os házadó alá eső kétszobásnál nagyobb, de teljes egészében a tulajdonosok által használt adóköteles épületek után 110%, egyéb adóköteles épületek után 120%. Az első két kategória alá nem eső ideiglenesen adómentes épületek után 72%. Megyei és törvényhatósági jogú városokban a legfeljebb kétszobás, de teljes egészében a. tulajdonosok által használt épületek után kivetett házadó esetében 62%, egyéb adóköteles épületek után 110%, az ideiglenes adómentes épületek után 70%. Az általános kereseti adó után alkalmazandó kulcs: ideiglenes adómentesség esetén 50%, azoknál az adózóknál, akiknél az általános kereseti adóalap az 500 pengőt, tételes adót fizetőknél pedig az 1940. évi XXII. te. 21. 5-a alapján a kivetett adó összege a 25 pengőt nem éri el, 5%-os általános kereseti kulcs esetében 80%, 6 százalékos kulcsnál 70%, 7 százalékos kulcsnál 64%. Egyéb adózóknál 5 százalékos általános kereseti adókulcs esetében 125%, 6 százalékos adókulcsnál 110%, 7 százalékos adókulcsnál 80%. A jövedelemadó után alkalmazandó kulcs 110% (eddig fizetni kellett kulcs szerint a rokkantellátási adót, nép- és családvédelmi pótadóban 20%-ot, rendkívüli jövedelem- adó pótlékban 60%-ot és hadfelszerelési adóban 10%-ot). A vagyonadó után alkalmazandó kulcs 130%. (Eddig fizetni kellett 100% rendkívüli vagyonadópótlékot, rokkantellátási adót kulcs szerint és hadfelszerelési adóban 10%-ot.) A negyedik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, tüzhar- cosok és tüzkercsztesek az eddig felsorolt százaléknál 5-el, nz első, második és harmadik járadékosztályba sorozott hadirokkantait, valamint a hadiözvegyek és hadiárvák tizzel kisebb százalékú pótadót fizetnek. A társulati adó után az állami pótadót ideiglenes adómentesség esetében 25%-kal, egyéb esetekben 110%-kal kell kivetni. A társulati vagyonadó után az állami pótadót ideiglenes adómentesség esetében 11%-kal, egyéb esetekben 21%-kai kell kivetni. A rendelet ezután részletesen Intézkedik arról, hogy ezenfelül még mit kell fizetni a pénzintézeteknek, hitelszövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, szövetkezeteknek, korlátolt felelősségű társaságoknak, az állam, a törvényhatóságok és községek tulajdonában levő vállalatoknak, a társulati adó alá eső egyéb vállalatoknak, kivéve azokat a házszövetkezeteket, amelyeknek az a kizárólagos céljuk, hogy tagjaik részére üzletrészeik ellenében örököslakást biztosítsanak. A tantiémadé után az állami pótadót 66 százalékkal kell kivetni. Ezenfelül a tantié- mekböl az azt élvező személyek által fizetendő állami pótadó fejében a kifizető vállalat köteles a rendeletben közölt táblázatban felsorolt összegeket levonni és jegyzék csatolása mellett a közgyűlést követő harmincadik napon a társulati adók kivetésére illetékes adóhivatal szállítmány! letéti számlájára beszolgáltatni. A rendelet ezután részletesen intézkedik azoknak az állami pótadójáról, akik állandó üzlethe'y nélkül működő házalók és üzletüket gépjármüve! folytatják. A kü'földi kereskedelmi utazók, ha általános kereseti adót kötelesek fizetni, évi 100 pengő ál’ami pótadót fizetnek. Az 1940. évi XXII. t. c. 21. §-ának 8. bekezdése alá eső ügynökök jutalékából a jutalékot fizető vállalat a 3 %-os általános kereseti adón felül állami pótadó elmén az általános kereseti adó 125 %-át. összesen tehát 6.75 %-ot köteles levonni és az ügynök lakóhelye szerint illetékes adóhivatal pénztárába befizetni. A visszterhes szerződéssel szerzett ingatlanok eladásából származó nyereség külön jövedelemadója után 1943 április l-töl kezdve létrejött adásvételek esetében 110%-os állami £otadót kell kivetni. _ Minden munkaadó, aki az alkalmazottak illetményei után járó alkalmazottak kereseti adójának levonására és beszolgáltatására van kötelezve, az alkalmazottait kereseti adójával együtt és egyidejűleg rendeletben közölt táblázat szerint köteles az állami pőtadót is levonni és beszolgáltatni. A rendelet ezután külön táblázatban közli az alkalmazottak által fizetendő állami pótadó tételeit, heti fizetések esetében és havi fixfizetések esetében. Adómentes a heti 20, illetve a havi 80 pengőt meg nem haladó összeg. Az 1940. évi XXII. te. 37. §-a alapján Járó jelenti: Angol-amerikai repülök bombázták Caent és Dieppét. A lakónegyedekre dobott bombáik súlyos kárt okoztak a polgári laaos- ságnak. Sok polgári személy meghajt. Kolozsvár, április 20. Többizben volt alkalmunk foglalkozni azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a felszabadult Kolozsvár vezetősége fejt ki, hogy Mátyás király szülővárosának ne csak kulturális vonalon biztosítsa és mindinkább fejlessze a többi nagy magyar városok fölött elvitázhatat- lan történelmi szerepét és jelentőségét, hanem gazdasági vonatkozásban is kiemelje a csaknem 120.000 lakosú ősi várost abból az állapotából, amelyben a huszonkét évi megszállás után találta. Kulturális, sót morális vonalon is már az első hónapokban arra a vágányra terelődött az újjáépítő munka, úgy, hogy az eredményeket röviden látni lehetett. Ez pedig annak köszönhető, hogy néhai gróf Teleld Pál miniszterelnök, majd Utódai — közöttük a jelenlegi miniszterei-! nők: KáUay Miklós — valósággal programként tűzték ki, hogy „Mindent Kolozsvárért!“ A magyar kormány gondoskodása, sőt mondhatjuk, bőkezűsége tette lehetővé egész sereg elpusztított kulturális, nemzetnevelő, egyházi, tudományos, sport és más intézmény ujjáteremtését és ezek mellett a magyarság szempontjából lemaradt területen újak létesítését. Ezeknek felsorolását kezdhetnék büszkeségünkkel: a kolozsvári Nemzeti Színházzal és sok-sok Intézmény felsorolása után végezhetnék a most megnyílt Műcsarnokkal, ennek a cikknek azonban az a célja, hogy legalább némi képet nyújtson azokról a nagy munkálatokról amelyeket a város vezetősége gazdasági vonatkozásban kifejtett itt, a belső fronton. A helyzet e tekintetben már sokkal nehezebb volt a visszatérés első órájától kezdve. A város legfontosabb ügyosztálya a Közellátási Hivatal lett, amely ma nemcsak olyan, mint óriási nagykereskedés, elosztó üzem —- hiszen háború van és más városokban is egységesen irányítják az elosztást — hanem egy nagy gondokkal és nehézségekkel küz- ködö bevásárló Intézmény, amely nem üzér- kedhetik, fillérekben számol és sokszor dekákra adagol. A kolozsvári közönség megértette, hogy háború van ş a belső front is kiveszi a részét a küzdelemből; de arra is rájött, hogy a megfontolt és céltudatos városvezetésnek köszönheti, hogy a közellátás terén nem került előnytelenebb helyzetbe más városok lakóinál. Sokan, akik itt megfordultak, még „Irigyeltek“ is, pedig itt nem érvényesült más, mint egy megfontolt, reális, előrelátó közellátási vezetés, amely a keveset is, de mindig biztosítani tudta és biztosítja a jövőben is. Kolozsvár vagyonához tartozik a lombl és tarcsal gazdaság. Ezeknek a területeknek felhasználhatósága kétszeresén fontossá vált a fe'szabadulás után, mert szakszerű gazdálkodással legalább némileg enyhíthetik a kolozsvári pisc hiányát. A két gazdaság helyreállításához, korszerűsítéséhez és berendezéséhez azonban hatalmas tőkére volt szükség. Minden elismerés megilleti dr. Segesváry Viktor tanácsnokot, a város gazdasági ügyosztályának vezetőjét, aki a fennálló háborús nehézségek ellenére megkezdte az építő munkát. A kis terjedelmű lomb! birtokot átengedték egy nemzeti célokat szolgáló egyesületnek, a 2600 holdas tárcsái gazdaságot pedig — dr. Keledy Tibor polgármester elgondolása szerint — » város hízlkeze- lésbe vette. A polgármester 400.000 pengő kölcsönt vett fel erre a céh a és a hatalmas összeggel és szakértelemmel most mán yaberuh$z4sl pótlék után 1944. év végéig 10 %-os állami pótadót kell kivetni. A rendelet ezután kimondja, hogy az állami pótadóból az Országos Nép és Családvédelmi Alapot évenként az alapadó összegéhez viszonyítva olyan arányban kell javadalmaztatnl, amilyen arányban az 1942. évre kivetett nép- és családvédelmi pótadó összege az alapadó összegéhez állott A légitámadások kártalanítási alapját évenklnt megillető százalékot állapítja meg még a rendelet, amely január elsejével kezdődő hatállyal a mai nappal életbelépett, kivéve a házalókra, ügynökökre, a versenyistálló tulajdonosokra, az alkalmazottakra, valamint a visszterhes szerződéssel szerzett ingatlanok eladásából származó nyereségekre vonatkozó rendelkezések, amelyek 1943 június 1-én lépnek hatályba. Caenben egy bomba eltalált egy kórházat s az egyik kórházi paoillont teljesen elpusztította. Az angol-amerikai repülök bombákat dobtak Abevülére is és a lakónegyedekben kárt okoztak. Az áldozatok számát még nem állapították meg. lóban megindulhatott a komoly újjáépítő munka.. Annak eredményei már ez évben mutatkoznak... A munkálatok ezen a jelentős területen megindultak s a polgármester Kolozsvár legnevesebb gazdasági szakértőinek bevonásával dolgozta ki a gazdaság fejlesztésének alapjául szolgáló terveket. A kolozsvári kisgazdák érdekeit szem előtt tartva, jelentős legelőterületet hasított ki, kitünően termő részekhez jutottak a szorgalmas bolgár kertészek, a megmaradó részeken pedig olyan gazdálkodási irányt vezetett, be, mely megfelel a nagybirtokra háramló kötelezettségeknek. Ez pedig az, hogy a kisebb gazgazdaságokat legelsőrendü vetőmaggal és tenyészállattal látja el, mindig szem elett tartva a helyi viszonyokat. A tárcsái gazdaságban már eddig Is folyamatban volt a legmegfelelőbb növények kísérletezése és ezek vetőmagjának elszaporitása, most pedig beállították a sertéstenyésztést, amely hivatalos megállapítás szerint országos viszony- latban is első helyen áll. A napokban a tárcsái gazdaságban megjelent Puy Aladár gazdasági felügyeö, szövetségi igazgató, Mondok Sándor és De nice Sándor gazdasági felügyelők, Hegedűs Gyula főé.lenőr, akik a város kiküldöttjeinek vezetésével megtekintették a sertéstenyésztő- telepet. A város alapanyagul a legkiválóbb tenyészanyagot szerezte be s ennek a megszerzésénél a különböző állami szervek a legmesszebbmenő jóindulatot és támogatást tanúsították. A megjelentek, mint a Magyar Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének kiküldöttjei megállapították, hogy a te- nyészkocák méretei, valamint szaporulata nemcsak erdélyi, hanem országos viszonylatban is az első vonalba emeli a kolozsvári tenyészetet. A gazdákat érdekli főleg, hogy a kocák átlagos szaporulata 8 darab s annak el enére, hogy szokatlanul nagy számú malacot neveltek fel, a malacok fejlettsége oly nagy, hogy alomsulyuk a koca súlyát már meghaladta, vagyis az egy kocától szü etett és választási korig felnevelt malacok együttes súlya meghaladja az anyakoca súlyát. A tarcsal gazdaság ezt az eredményt szokatlanul csekély abraktakaxmány fe’haszná- Iásával érte el, amit azzal értek el, hogy az úgynevezett takarmányozástechnikai legújabb tapasztalatait haszná’ták fel. Az erdé’yi mangalicatenyésztök, akik ezen a téren eredményeket akarnak elérni, igen hasznos tapasztalatokat szerezhetnek, ha a Czölder Lajos kitűnő irányítása alatt álló városi telepet meglátogatják. Itt mindenre készséges és kielégítő tájékoztatást kaphatnak. Nemcsak szakértőnek is igen érdekes látványt nyújtott a *— törzskönyvezés lefolyása. Az e'Ienkezö és testtömegük után szinte félelmetes kocák a szakértő kezek alatt mozdulatlanná „rögzítve“ hangos filmek számára valóban felhasználható üvö1- tések közben tűrik él mindén testrészüknek acé'szalaggal történő miliméter pontos le- mérését A kép, amit itt vázlatosan adok. Kolozsvárról egy Uj és eddig nem adott fe’vétel. A város támogat minden komoly művészeti, irodalmi megnyilvánulást, gondja van a hadbavonultak hozzátartozóira, a po'gári front szerencsétlen e’esettjeire s ugyanekkor épít, termel a maga birtokán, mint a jó gazda, akinek magas iskolába jár a fia. Bebizonyítottuk, hogy ezen a — vonalon is megálljuk a helyünket, XÖTH SÁNDOR Caen, Dieppe cs Abeville Inbónpqypdeit bombázták az anooloít Páris, április 20. (MTI) A Ştefani Iroda Kolozsvár városa 2600 holdon gazdálkodik tárcsái birtokán 1841 APR t C I 21 LEHOTAV ÁRPÁD királyné TosnAov nona CI ÖOÖ fraier, JBLAÖV LÁSZLÓ ttoMr: HORVATH lAjlU) isten rablal főszereplői a Corvinban Magyar hősök / Bajtársai csodálatát vívta M hősies lelkű- letéveJ a Don-menti harcokban Szőke József honvéd. 1942 október második felében, kisebb- nagyobb honvédcsoportok szinte napról- napra hajtottak végre vállalkozásokat a Don folyó túlsó partján álló ellenséges védőrendszer ellen. Szőke József honvéd három egymásután következő napon jelentkezett a vállalkozásokban való részvételre, valamint felderítő járőr-menetbe. A harmadik alkalommal, október 20-án különösen heves géppuska/- és pisztolytüzben kellett előretörniük. Szőke József akkor is oly bátran rontott az ellenségre, hogy hősies példája az egész járőrt magával ragadta. Szerencsétlenségére utóbb aknára lépett, az akna robbant és Szőke honvéd súlyosan megsebesült. Mindkét lába és jobbkarja nyílt törést szenvedett s ezeken kívül míg négy szilánk Is megsebesítette. A segélyére siető és haladéktalanul hátraszállitására készülő bajtársait súlyos és Igen fájdalmas sérülései ellenére Is a felderítés folytatására biztatta s csak akkor nyugodott meg, amikor azok egy része folytatta a feladat megoldását. Alti! a „jó síi*“ jullaloii rentfőr^éire Kolozsvár, április 20. A rendőrség őrizetbe vette és az ügyészségre kísértette át Sárközi Jánós 19 éves büntetett előéletű, Ha- dak-utjá 20. szám alatt lakó napszámost. Sárközi Jánost „jő szive““ juttatta rendőrkézre. Segítségére vo’t ugyanis egy Varga Dezső nevű cigánylegénynek, aki már régebben megszökött a fogházból. Mivel Vargát körözik, úgy góndolta, hogy leghelyesebb lesz, ha idegen névre szóló személyazonossági igazolványt kerít magának. Ebből a célból összeköttetésbe lépett Sárközi Jánossal, akiben megértő lélekre talált. Sárközt 20 pengőért egy Lázár Mihály napszámos nevére kiállított polgári személyi lapot szerzett Vargának. A rendőrség hamarosan rájött Sárközi „jó szivére“ és most bíróság előtt kell felelnie cselekedetéért. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA 4 10 ÜZLETMENETNEK
