Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-20 / 89. szám

1943. 4PRiCiS 20 GärftHiQi 6tm történelmi regénye tilsáén I CORVIN Hit adott a magyarság Nyugat civilizációjának ? A Turáni Társasán fanjai naovsifceru előadási tarlói* lak Kolozsváron az EMKE meihivására Nagybányai napló MkzmnrlFrsjiUi Magyar hősök HM bátorságával és fáradhatatlan tevé­keny szellemével tüntette ki magát a Don- menti harcokban Garamszegi János tizedes. 1942 november 2-án egy honvédkülönit- mény vállalkozást hajtott végre Kosztama- rovnál a Don túlsó partján lévő ellenséges állások ellen. Garamszegi tizedes önként je­lentkezett a vállalkozásban való részvételre s a reábizott feladatot mintaszerűen végezte el. Az említett helyen az ellenség erődvo­nala a víz mentén elnyúló erdőben húzó­dott végig s azokat az ellenség négy hónap óta rendkívül erősen kiépítette- Garam­szegi tizedes mégis áttört a klserődrendsze- ren s öt föíderődöt raja élén maga pusztí­tott el. Eközben egy teljesen körülzárt hon- ve drajt másodmagábau vakmerő rohammal kimentett az ellenség bekerítő gyűrűjéből s helyreállította a vállalkozó csoportok kö­zött az összeköttetést. Mind a klserődök birtokbavételénél, mind pedig az összekötő árkok felsodoritásánál az élen haroolt s ki­emelkedő hősiességével magávaJragadta hajtársait is. Egyik sebesült bajtársát szinte közvetlenül az ellenség rárohanása elöl men­tette meg s ezt a vállalkozás befejezésekor, a leghevesebb tűzben hozta hátra és része­sítette elsősegélyben. Szerdán iktatják I»e Zilaíi uj polgármesteréi ZUah, április 19. Megírtuk már, hogy a belügyminiszter Sréter János dr.-t, Szilágy vármegye másodfőjegyzöjét Zilah polgár- mesterévé nevezte ki. Sréter dr. polgármester beiktatása és es­kütétele április 21-én délután fél 5 órakor lesz a zilahi városháza tanácstermében a város képviselőtestületének rendkívüli ülé­sén. 2/í vezetőséget választott az Erdélyi Keresztény Fogászok Egyesülete Kolozsvár, április 19. Az Erdélyi Keresz­tény Fogászok Egyesülete vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg évi közgyűlését a Kereskedelmi és. Iparkamara épületében, A közgyűlésen Kolozsvár. Nagyvárad, Szatmár, Nagybánya és a Székelyföld csak­nem valamennyi keresztény fogásza részt vett, illetve képviseltette magát. Meghívá­sukra vendégként megjelentek vitéz Dombóy Zoltán dr. közegészségügyi főfelügyelő és Torda Balázs dl'., az Iparka mara főtitkára. A közgyűlést Benedek Antal elnök nyitotta meg. A vendégek üdvözlése után vitéz Dombóy Zoltán dr. közegészségügyi főfel­ügyelő ismertette részleteiben a sokáig hú­zódó fogászprohlémának megoldási nehéz­ségeit és a belügyminisztérium részéről tör­tént intézkedéseket az előző föhatalom ide­jében szerzett jogok megállapítása s a jog­folytonosság megadása szempontjából. Vé­gül további becsületes magyar állampolgári mmikára hivta fel a tagokat. Ezután Torda Balázs dr., a kamara főtit­kára szólott a fogmüvesipar és a. fogász­munkák kormányintézkedéssel történt kü­lönválasztásáról. Felkérte a fogászokat, hogy ne tévesszék szem elől ennek a szakmájuk­kal összefüggő rokoniparnak érdekeit. Obtréger Vilmos főtitkár az évi jelentés­ben beszámolt a 3010/942. M. E. rendelet­ről, amely a tagok nagyrészét joghoz jut­tatta. A többiek számára ugyancsak ked­vező megoldást várnak. Ismertette továbbá a rendelet kapcsán történt intézkedéseket, majd a taglétszám változásait. Az egyesü­letnek Erdélyszerte jelenleg harminc tagja van. A titkári jelentés után Schultz Ferenc pénztáros, majd Veress László és Orosz István ellenőrök tették meg jelentéseiket. A felmentvény megadása után az elnök a je­lenlegi választmány nevében tisztségéről le­mondott és az elnöklést Illyés Ernő mak- falvi kiküldöttnek adta át, mint korelnök­nek. A korelnök Szentpétery Antal vezetésével jelölő bizottságot küldött ki a választás le­folytatására. A bizottság listája alapján a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az uj vezetőséget. Ezek szerint elnök: Benedek Antal, ügyvezető alelnök: Káli Nagy György. Titkár: Obwéger Vilmos, pénztáros: Schultz Ferenc. Ellenőrök: Jakab János (Szatmár) és Márton Mihály. Választmányi tagok: Veress Sándor, Pop Simon, Schulte Ernő és Gerhardt Gyula (Nagyvárad). A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Ke- resztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek, Johan Béla dr. államtitkárnak, valamint vi­téz Dombóy Zoltán közegészségügyi főfel­ügyelőnek és Teleki Béla grófnak, az Er­délyi Párt elnökének. Néhány indítvány után a közgyűlés a Himnusz elénekléséyel zárult, Kolozsvár, április 19. Vasárnap délelőtt a vármegyeház dísztermében nagyszámban összegyűlt közönség meleg szeretettel kö­szöntötte a Turáni Társaság tagjait, alak az EMKE meghívására jöttek el, hogy a turáni gondolatot Kolozsvár magyarságával megis­mertesse. A megjelentek között különösen az ifjúság és mint örvendetes jelenség, a magyar munkásság volt nagy számban kép­viselve. Bevezetőül a Derma ta-gy ár „Bástya“ énekkara, Kárpáthy Emil karnagy vezetésé­vel elénekelté a finn és magyar himnuszt, azután Szathmáry Lajos dr., az EMKE ügy­vezető alelnöke köszöntötte Cholnoky Jenő dr.-t, az európai hírű kolozsvári származá­sú tudóst és irót, valamint Gergelyffy Gábor dr.-t és Kecskeméthy pethes László dr.-t, a Turáni Társaság vezetőit. Gergelyffy Gábor dr., a Turáni Társaság igazgatója ismertette az 1910. évben meg­alakult Turáni Társaságnak a magyartól elszakadt testvérnépeknek egymásra találá­sa érdekében kifejtett nagyjelentőségű mun­káját. Utána Cholnoky Jenő dr. emelkedett szólásra és ötnegyedórás előadásban ismer­tette a turáni mozgalom és gondolat lénye­gét. — Az őshazából nyugatra vonult magyar nép igen magas kultúrát is hozott magával — kezdte előadását Cholnoky Jenő dr. — Hazánkat nemcsak kardjával hódította meg, hanem ezzel a kultúrával is. Az ösl kultú­rából fakadó adottságaival tudta ezer éven át megtartani ezt a földet. A turáni népek: a magyarok, a finnek, a törökök hosszú évszázadokig éltek egymással érintkezésben. Átvették egymás nyelvét és szokásait. A nyelvek összekeveredtek »W I ^ Jff Jf 4*1% > T t'+r ,r rr'* 4 „ ^ Az átvett szókat épp úgy magunkévá for­máltuk, mint az átvett szokásokat. De csak közöttünk, akik rokonok vagyunk, követ­kezhetett be ez az átvétel. A mi szokásain­kat egyetlen más népnél sem lehet megta­lálni. „Három alma, meg egy fél“, daloljuk a nótánkban. A török leánykérö három egész és egy fél almát küld kiválasztottjának és ha ~az a felet visszaküldi, akkor az azt je­lenti, nem akar a félesége lenni. Ezt csak j ml értjük még, mert ősi közös hagyomány. Alig száz év alatt a honfoglaló magyarság alkotmányos államformát tudott itt Euró­pában kialakítani. Ez azt államforma sajá­tosan magyar és a magunkkal hozott ősi kultúránkban gyökerezik. A kalandozások korában a nyugat megismerte a magyarsá­got és a magyarság a nyugatot, de még ma is eldöntetlen nagy kérdés az, hogy érték­ben melyik jelentett többet, az, amit a nyu­gattól kaptunk, vagy az, amit adtunk. A „turáni átok" vétkét ránk fogják s megna- gyitják. Ha körül nézünk, láthatjuk, hogy éppen azokban az időkben, amikor mi Euró­pában egyedülálló, sajátosan magyar állam­szervezetet építettünk ki, más népek száza­dokon át egyebet se csináltak, mint egymás- közt veszekedtek. — A honfoglalók kultúrájából nagyon so­kat átvett a nyugat. így például a magyar lovas fejlett harcmodorát és ázsiai eredetű felszerelését, fegyverzetét, ruházatát s át­vette igen fejlett iparát. A vászonból való fehérneműt, a gombot, a csizmát, a fonal­ból váló horgolás és kötés munkákat, a szappan használatát is mind mi hoztuk el az őshazából. Egy középkori, lró leírja, hogy o francia király ebédjén csak a magyar ki­rályné viselt inget. A rómaiak nem ismerték a szappant és nyugat országaiban még a tizennyolcadik században is kézzel ettek. A honfoglaló magyarok már vülát és kést használtak. A finombőr kikészít ésl módját is tölünk tanulták a nyugati népek. A cser­ző és vargaipar megtanulására például Franciaországból a tizenkettedik században tötnegesen küldtek hozzánk iparosokat. A Krisztus előtti évszázadokban a kínai és ázsiai kultúra, amelybe a ml szellemiségünk gyökerezik, már rendkívül magas fejlettségű volt. A kínaiak például Krisztus előtt száz évvel néprajzi múzeumot alakították s an­nak első katalógusát nyomtatott eljárással sokszorosították. Hol volt abban az időben Európa kultúrája? A gyógyitó eljárások, a világszemlélet és jellemalákulás szempontjá­ból is igen magas fejlettségi fokon állot­tunk. Ez képesített arra, hogy országunkat a nyugathoz hasonlóan berendezhessük. Hí. Béla királyunk idejében már művészi épü­leteket emelt a magyar kéz. fis amikor kar­dunkat hüvelybe tehettük, akkor nyugatra mentünk tanulni. Az olaszoktól tanultunk legtöbbet, de Európa minden egyetemén ott voltak legjobb Jiaink. Nemzeti királyaink bölcsességét még ellenfelein^ is elismerték. Alkotásaik megmaradt emlékeit még a je­len kor Is megcsodálja. Mátyás király annak a nagy német lángelmének adott otthont, akit hazájából elüldöztek. Minden nagy alko­tásainkat a nyugat védelmében folytatott küzdelmünkben veszítettük el, mint ahogy vérünket is azért áldoztuk. Megfogyatkozva és kifosztva, a századok folyamán mindig újra talpra álltunk, mert ősi erőnk élt ben­nünk. Adottságainkat a nyugathoz való al­kalmazkodással mindig fejleszteni tudtuk és bírtuk a versenyt a nyugati nagy népek­kel. A tudományban, művészetben elért ered­ményeink méltók Európa kulturnépeihez. — A tőlünk elszakadt rokon népekkel: a finnekkel, japánokkal meg kell tartanunk rokoni kapcsolatainkat, kultúránkat föl kell frissítenünk az övéikkel nemzeti jövőnk ér­dekében, de meggyőződésünk, hogy ebben a kapcsolatban Európának is csak haszna származik. Cholnoky Jenő lebilincselő előadását a kö­zönség állandó figyelemmel kisérte és a ki­tűnő előadót nagy szeretettel ünnepelte. Dávid András japán, Cseh Edömér és Szlá- nyi Albert finn verseket szavalt nagy ha­tással. Kecskeméthy Pethes László dr. be­széde után a Bástya-énekkar japán indulót adott elő művészi betanulásban. A nagysi­kerű találkozó Szathmáry Lajos dr. záró- szavaival ért véget. A tárgysorsjáfélc nyerteseinek firye'mAbe! Kolozsvár, április 19. Az Erdélyi Kato­likus Nőszövetség Munkásnö Szakosztálya tárgysorsjátékán nyert tárgyak kiadása szünetel nagycsütörtöktöl husvét 3. nap­jáig. A hízott sertést, a malacot és a bá­rányt azonban a nyertesek a legsürgőseb­ben szállítsák el. Jó ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK NÉPKONYHÁT NYITOTT a télen a helyi Jótékony Nőegylet. A nép­konyha felállításának ötlete az egyesület, jótékonyságáról és áldozatkészségéről közismert özv. FUIep Imréné, a város Berta nénijének érdeme. Rája, valamint közvetlen segítőtársainak vállára hárult a konyha felállításához szükséges anyagi alap előteremtésének nehéz feladata Is* Sikerült is a kérdést a város, a közönség és néhány melegszívű magános hatásos közreműködésével megoldani, úgy hogy a népkonyha egészen április közepéig jutta­tott meleg ételt a város sokgyermekes szegényeinek. Most azonban az anyagi alapok kimerültek, sőt a Nőegylet is sú­lyos terheket vállalt magára, csakhogy idáig is fenntarthassák a konyhát, amely eleinte 180—200 szegényre számított, de végei elé már 400 szegényen segített. így azután hamarább kimerült az alap, amely­nek maradványából most tartották a hu- csuebédet a város szegényeinek strás-rivá- sa közben ^ A VÖRÖSKERESZT helyi csoportja újabb tizenkilenc ápolónőt bocsátott szárnyra. A tanfolyam vizsgáján dr. Streicher Andor alispán neje tűzte fel a tanfolyamot sikerrel végzett hallgatók mel­lére a vöröskeresztes jelvényt. Utána Szabó Miklós dr. polgármester feleskette az uj ápolónőket és • köszönetét mondott Szent- Miklóssy Ida főnöknőnek, a tanfolyam okta­tójának munkásságáért. * A BAJTÁRSI SZOLGALAT megnyitotta húsvéti vásárát, amelynek anyagát uagyobbára, a Bajtársi Szolgálat tagjai készítettek. Maradék posztó, szövet és selyem darabkák bél összeállított húsvéti nyuszik, labdák, csirkék, babák, különféle állatok, maradék pamutból horgolt kis csibék kápráztatták el a vásár gyerekkó- zönségét De a felnőttek te kaphattok vá­sárolni. valót. A nők horgolt térítőkét, férfiak sok hasznos tárgyat. Nagybánya művészvilága Is hozzájárult a vásárhoz, több festenek értékes olajfestményeit, fa- és linoleununetszeteit árusították Bajtársi Szolgálat otthonában. A helyiség ezúttal kicsinek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Bajtársi Szolgálat as életre való ötletből remél annyi bevétett, amellyel jelentős húsvéti segélyt utolhat ki a had bevonul tok Itthondaradottai szá­mára. .£. AZ ONCSA megalakította az Országos Nép és Család­védelmi Alap nagybányai munkaközösségét. Az alakuló gyűlésen Merz Margit kiküldött ismertette az ONCSA munkát, majd kifej­tette, hogy a munka továbbfejlesztése érde­kében szükség van egy munkaközösségre, amelyben résztvesznek az összes egyházak, üzemek és társadalmi egyesületek vezetői. A munkaközösségnek négy albizottsága lesz: jótékonysági, egészségügyi, gazdasági és gyermekvédelmi bizottság. Az előadás végeztével az egybegyűltek kimondották a Munkaközösség megalakulását és annak el­nökéül dr. ■ ötvös Dániel, a Hungária Rt. nagybányai igazgatóját, főtitkárnak pedig Gruber Ernő dr. minorita rendházfönököt választatták. ^ A MUNKÁSFŐISKOLA vezetése uj kezekbe kerül. Berentés Lász­lót, a Munkásfőiskola megalapítóját és eddigi vezetőjét a szolgálat más városba rendelte és Így az Iskola vezetését Szabó Miklós dr. polgármester veszi át. A tervek szerint a Munkásfőiskola, amely eddig főleg elméleti síkon mozgott, a jövőben gyakorlati tanfolyamok rendezésére Is súlyt helyez. Ezenkívül ennek az intéz­ménynek a keretén belül fogják megvaló­sítani az üzemek igazgatóinak nagysza­bású szabadidő mozgalmi tervét. * LÉGOLTALMI egészségügyi tanfolyamokat tartanak a vá­rosban. A tanfolyamokon részt vesznek azok a magánosok, akik valamelyik üzem vagy vállalat utján ezidáig még nem részesültek kiképzésben. Az illetékes hatóságok nyoma­tékosan felhívják a közönséget, hogy amint a tanfolyam látogatására vonatkozó felszó­lítást megkapták azonnal tegyenek eleget kötelességüknek, ellenkező esetben súlyos büntetésben részesülnek. — Férfiszövetségi hír. A belvárosi refor­mátus férfiszövetség legközelebbi összejöve­telét április 20-án, kedden este 7 órai kez­dettel tartja a Farkas-utca 21. szám alatti helyiségében. A megbeszélést László Dezső lelkipásztor vezeti „Úrvacsora“ elmen. Min­den érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents