Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-20 / 89. szám

' üflayvtírai wau»B»5! zztsm04**9* v Kedd 1943 *lpr ili 8 20 ELŐFIZETÉSI ARAK; 1 HÖKA 3.30, NE» GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVBE 36.80 PENGŐ ___POSTATAKARÉK» PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. M ra 12 miér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KORMÁNYZÓ URUNK HITLER VEZÉR MEGHÍVÁSÁRA KÉT NAPOT TÖLTÖTT A VEZÉR! FŐHADISZÁLLÁSON A magyar-nemei bajiársiasság és a végső győzelem gondolatának szellemében folytak a megbeszélések Kisebb ellenséges támadásokat vertek vissza a tengelycsapatok ... I '' ' . • ■ • Két nap alatt hetvenhárom nehézbombázót vesztettek az angolszászok Három légiriadó volt a legutolsó huszonnégy órában Londonban A KORMÁNYZÓ TJR ÖFÖMÉLTÖSAGA Hitter Adolfnak, a német birodalom vezéré­nek és kancellárjának meghívására a ve­zért főhadiszálláson meglátogatta a kancel­lárt. a Főméitóságu Ur vasárnap reggel már vissza is érkezett Budapestre. A látogatásról német részről hivatalos közlemény jelent meg. A vezér! főhadiszál­lásról érkezett közlés szerint a két napig tartó megbeszéléseken az általános politi­kai helyzetről s a közös ellenség ellen vívott harcról volt szó, a hagyományos német-ma­gyar barátság és bajtársiasság szellemében, j A Kormányzó Ur és Hitter vezér egy­aránt kifejezték azt az elhatározottságukat, hogy a harcot a végső győzelemig folytat­ják. A magyar államfőnek a vezért főhadiszál­láson tett látogatásával kapcsolatban német körökben különösen kiemelik azt, hogy a Keletről jövő szláv veszedelem Németor­szág és Magyarország közös ellensége. Arra a kérdésre, hogy vájjon várhatóak-e Délkeleteurópából további államfői látoga­tások, a német külügyi hivatal helyettes szóvivője nem a lőtt választ. te AZ ALTALANOS POLITIKAI HELY­ZETRŐL a hét végén több nyilatkozat hang­zott el mind a tengelyhatalmak, mind az ellenség részéről. Göbbels német birodalmi miniszter a birodalmi propagandahivatalok vezetőinek berlini ülésén adott széleskörű át­tekintést. Kimutatta, hogy a tengelyhatal­mak eddigi sikereik alapján a végleges győ­zelem minden zálogát kezükben tartják és a rendelkezésükre álló, még egyáltalán ki nem merített erőtartalékok tántoríthatat­lan győzelmi bizonyosságuk alapját alicot- ják. A német nép jól tudja, hogy mi t°rog kockán és mindenre elszánt erkölcsi maga­tartása kiáll minden tehertételt, a Vezérbe vetett szilárd bizalom a győzelembe vetett hitnek is alapja. Farinacci olasz miniszter a fasiszta harci szervezetek megalapításának 24. évforduló­ján mondott beszédében a bolsevizmus le­küzdésének olaszországi állomásairól adott áttekintést s megállapította, hogy a fasiz­mus már legeredetibb alakjában erőteljes tagadása volt a plutokráeiának, demokrá­ciának, és a bolsevizmusnak s ma is eredeti iránya felé halad. A háború okairól szólva megbélyegezte Olaszország első világháborús „barátait“, akik később el is árulták s han­goztatta, hogy Anglia tulajdonképpen soha sem volt Olaszország barátja, ellenkezőleg: a reneszánsz óta mindig szembehelyezkedett vele. A fasizmus legelkeseredettebb ellensé­gei pedig a zsidók, akiknek nagy befolyásuk van az ellenséges táborban. BastUmini olasz külügyi államtitkár a kiüügjü költségvetés tárgyalásán ismertette az olasz külpolitikai tevékenységet. Hang­súlyozta, hogy Olaszország felfogásai és céljai teljesen megegyeznek Németország és a hármasegyezmény többi államai állás­pontjával. A Duce és a Führer legutóbbi megbeszéléseiken áttekintették az egész vi­lághelyzetet s állástfoglaltak amellett a té­tel mellett, hogy a háború szükségessé tehet áldozatokat minden nép számára, de a ten­gely politikájának végső célja minden euró­pai nép jogainak érvényesülése, jövendő fejlődésük a kölcsönös megbecsülés kereté­ben, méltányos részesedésük a gazdagságok forrásaiban és a közös együttmunkálkodás- ban. Azt fejtegette ezután, hogy egy nemzet sem lehet addig igazán független, amig hiányzik számára a munka és a termelés szabadsága, valamint a saját életszükségle­tének megfelelő kereskedelmi lehetőség. Ezek a szabadságok illetnek meg jog sze­rint minket is — mondotta végül és ki fog­juk vixmi azokat. Ellenséges részről Cripps brit repülőgép- termelésügyi miniszter a brisztoli brit ifjú­sági szervezet szombati értekezletén beszélt s felhivta hallgatóit, hogy a valóságnak meg­felelően ítéljék meg a helyzetet. A tengely erejét még nem törték meg s főként érin­tetlen a tengelyhatalmak lelki ereje. — Valószinü — mondotta —, hogy a bol- sevikieknek és az angoloknak esetleg még hosszú és mély szenvedéseket kell megél­niük, mielőtt kivívják a győzelmet. Az an­gol haditengerészetnek a mind erősebbé váló tengeralattjáró hajóhad ellen olyan harcot kell folytatnia, amely csaknem felül­múlja az elviselhetöség minden határát. — Mi még nem mondhatjuk — folytatta Cripps —, hogy háborús erőfeszítésünk leg­nagyobb veszélyét már elhárítottuk. Az Európa elleni angol légitámadások, amelyek­kel állítólag nagymértékben támogatják a szovjet szövetségest, sok emberbe és repülő­gépbe kerülnek. Tuniszban még lesz néhány kemény csata. Bármi történjék is Német­országgal és Olaszországgal, Anglia számá­ra addig nincs vége a háborúnak, amig tel­jesítőképessége határáig nem vesz részt Japán leküzdésében is. A háború után az ujjárendezésnek a világ négy leghatalmasabb nemzetéből, az Egyesült Államokból, a Szóv- jet-Únióból, Kínából és a Brit Birodalomból álló világotátfogó szervezetet kell megillet­nie. Ennek a szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy alapvető döntést hozzon afelöl, mi jogos és nem jogos a nemzetközi életben. Ennek a nemzetközi szervezetnek kell foglalkoznia a kisebb helyi szervezetek­kel Is, mint példul az európai tanáccsal, amely kisebb szervezetek kizárólag a helyi érdekeket veszik figyelembe. E szervezetnek egy hatásos légi rendőri erővel kell rendel­keznie. * A NÉMET ÉS OLASZ VAROSOK ember­telen bombázása utáp most angol részről mindenképpen azt akarják bizonyítgatni, hogy az angolok és amerikaialf * ,nem felelő­sek“ a mai légi hadviselés borzalmaiért. Ez­zel a hiábavaló kísérletükkel kapcsolatban Londonban az újságíróknak olyan „bizonyí­tó“ anyagot nyújtottak át, amely az angol álláspontot igyekszik reménytelenül alátá­masztani. E bizoníjtékok — mondja a Német Táv­irati Iroda — valótlan állítások és a sántító mentegetőzéseik ismétlése. Anglia 1940 ja­nuár 12-én kezdte meg az úgynevezett kor­látlan légi háborút, amikor békés fö'dmüves- telepekre Sylt szigetén bombákat dobott. London azzal mentegetőzik négy év után, hogy a német légierő Varsót bombázta. Köz­tudomású, hogy a lengyel haderő maradvá­nyai ide vonultak vissza és meggondolatla­nul visszautasították Németországnak azt a felhívását, hogy kerüljék a városkörüli har­cot. 1940 március 20-ára virradólag megis­mételték a Sylt-sziget elleni támadást. 1940 április 25-én angol repülök megint nyílt né­met városokat bombáztak, amelyek védtele­nek voltak és katonailag teljesen jelentékte­lenek. Bebizotüirtott tény, hogy a német légi erő csak 1940 junius 19-én éjjel kezdte meg megtorló támadásait Nagybritannia ellen. Az ellenség Berlin lakónegyedeit nyolcszor bombázta és a német légierő csak azután szánta rá magát, hogy megtorló támadást intézzen London ellen. E tényeket fel ke11 újítani a világ közvéleményében. * TUNISZBAN előretolt ellenséges oszta­gok kíséreltek meg egyes helyeken áttörést, próbálkozásaikat azonban a tengelycsapa­tok haladéktalanul visszaverték. Mindkét részről élénk felderítő tevékeny­ség folyik. Montgomery az Enfidaville— takrounai vonalon befejezte nehéztüzérsége felvonulását és szombaton szemlét tartott csapatai fölött. Északabbra az első brit hadsereg és a francia csapatok Medzsez el Bab szakaszán szórványos támadási kísér­leteket folytattak eredménytelenül. Az újabb angolszász jelentések megálla­pítják, hogy a tengelycsapatok részéről semmiféle kiürítési előkészület nem észlel­hető, sót nagyobb szállító karavánok éjsza­kánként minduntalan érkeznek Olaszor­szágból hadianyaggal a tuniszi hídfő­állásra. Eisenhower amerikai tábornok a főhadi­szálláson tartott sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy offenzív hadműveleteinek első szakasza befejeződött, nem szabad azonban a hátralévő második szakaszt könnyen venni. Három ellenállást kellett leküsde- nünk — mondotta —, az aknák százezreit, a rendkívül nagy; számban öesaeyoaí lőve­gehet és a légeíbáritó ágyukat, valamint egy elsőruigu harci egységet. Ezután han­goztatta, hogy bár sikerült nekik a légiural­mat megszerezniük, nem lesz könnyű fel­adat a Tunézia északkeleti sarkában össze­vont elhárító erőket bombázni. A tengely hídfőjének birtokáért folytatandó harc va­lószínűleg igen hosszadalmas lesz és tekin­télyes veszteséggel hajtható végre. * A KELETI ARCVONALON továbbra Is a kubáni hídfőnél volt élénkebb harci tevé­kenység. A bolsevisták Novoroszijszktól délre az utóbbi napok harcaiban olyan vesz­teségeket szenvedtek, hogy a legutóbbi órákban mit csak gyönge helyi előretörése­ket intéztek a német vonalak ellen s igy ezen a szakaszon is a harc képe már csak alig különbözik a keleti harcvonal többi ré­szétől. A középső arcvonalszakaszon vissza­verték az ellenség kisebb támadó osztagait, a Volhov mentén pedig német páncélosok behatoltak a szoijet állásokba, több harci állást ldfiistöltek és néhány páncélos cso­portot küzdöttek le. Nagy veszteségeket szenvedett a szovjet légihaderő. Különösen a finn repülők tűn­tek ld a legutóbbi harcokban: vasárnap és a hétfői küzdelmek során összesen 23 szov­jet gépet pusztítottak el, saját veszteség nélkül. A katini erdőben a német katonai ható­ságok a lengyel küldöttséggel együtt szor­galmasan folytatják a szovjet tömeggyil­kosság áldozatai személyazonosságának megállapítását. A német fogságban lévő len­gyel tisztek küldöttsége személyesen győ­ződhetett meg a szovjet kézbe esett bajitár­saik sorsáról. Többen olyan ezredbelieket ismertek fel a holttestekben, akikről tad­ták, hogy szovjet kézbe jutottak. A kül­döttség vezetője megállapította, hogy a ka- tini erdőben agyonlőtt tisztek száma körül­belül 10—11.000, jóval nagyobb a lengyel- országi nadjá.ratl'an elesett tisztek számá­nál, ami 1067 volt. A lengyel tisztek kije­lentették, hogy mint katonák hozzászoktak a borzalmakhoz, de ez a borzalmas látvány, amiben »észük »olt, felülmúlja elképzelé­seiket. te JORDANA GROF spanyol kü'ügjmíinisz- ter legutóbbi beszédének egyik mondái a körül ellenséges részről nagy hűhót csaptak. Jordana gróf, amint ismeretes, többek kö­zött azt mondotta, hogy Spanyolország köz­re akar működni a béke helyreállításán. An­golszász részről erre azonnal azt a hírt ter­jesztették, hogy Jordana beszédét a tengely sugalmazta s ezen a hamis alapon Hull amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy; London Washington czáraára, a béke

Next

/
Thumbnails
Contents