Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

3 934. A Tß R I £ I S 15

Supp smiling

A lehetií legnagyobb lelkesedéssel, a fel- f világosodott Amerika iránti csodálattal írjak ide a Stefani-iroda Lisszabonból keltezett következő hírét:

,ßsxakamerikäb6l Portugáliába érkezett hirek szerint az északamerikai munkások és munkásnők köreiben fokozott elégedetlenség nyilvánul meg Roosevelt politikája ellen. A Ford-miivek munkásai kiálltak a munkából, mert hét munkást fegyelmi vétség címén megbotozták. Hasonló okból munkabeszüntetésre került sor egy nagy olvasztóban, amely acélt szállít a Ford-müveknek." ' Eddig szól a hir.

Valóban felháborítónak kell minősítenünk a Ford-üzem munkásainak sztrájkját. Szívünk minden melegével a nagy Henry mellett állunk, aki imé megmutatta azt az utat, melyet a nagy demokráciák követitek a u(- lág haladása és az emberi eszmények szolgálatában. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a jó Henry, aki munkásai arcának véres verejtékével összegyüjtögette né- hányszáz miUió dollárját, az utóbbi időben, mintha kissé kellemetlen helyzetbe került volna. Annakidején ugyanis, mikoron az USA a szegény ártatlan emberiség és kultúra védelmében fegyvert fogott az ádáz és gonosz Enrópa ellen, a jó Henry kijelentette, hogn autógyárát átállítja s minden órában egy repülőgépet ereget a levegőbe. Az amerikai pilóták áronban hiába várták a jő Henry repülőgépeit. Amikor kérdőre vonták, hogy hát mi is lesz azokkal a repülőkkel, Ford kissé zárkózottnak mutatkozott s kijelentette, hogy ugyebár még egy kicsit vámt kell, mert a Willow Run-i gyártelep gépeit még nem építették át. Valamivel később aztán munkáshiányról panaszkodott. Erre Washington ajánlatot tett, hogy Willow Run mellett felépít egy hatalmas munkásvárost, ,J3omber City“-t, amint ók nevezték. Ford azonban elutasítóan intett s kijelentette, bízzák csak rá, majd ö elintézi á munkáskér dist.

6s íme, el is intézte! Csak csodálattal és lihegő lelkesedéssel szólhatunk a nagy amerikai self made man-röl, aki valóban a szó szoros értelmében „egyetlen csapással" megoldotta a munkáskérdést. Mert eddig mi történt, ha a munkás nem volt megelégedve helyzetével t Felemelték a fizetését vagy elküldték. A körülmények szerint. A jó Henry azonban már régen elégedetlen volt ezzel a módszerrel. As 6 tiszta lelkében mindig lobogott annak a hitnek a lángja, hogy vannak eszközök, amivel jobb belátásra lehet téríteni azokat az átkozott munkásokat. Hosszas gondolkozás és fejtörés után meg is találta as egyedül gyógyító árkánumot. Valószínűleg elővette Amerika történetét és visszalapozott a régi daliás időkre, mikor kedélyes farmerek veregettek agyon rabszolgáikat. Talán még Luisiana rabszolgák kiömlött vérétől dúsan tenyésző mezőit is megtekintette s Így született meg a Gondolat, ami, tekintve a jó Henry tevékeny természetét, hamarosan Tetté is vált. a tevékeny Henry egyelőre valószínűleg még csak kísérletezik. Szelíd természetének megfelelően egyelőre mindössze nyolc munkást bötoztatott mag, ami határozottan nem amerikai tempó és méret.

A jó Henry közben itt-ott. előadásokat ts tart, miután nagyon szeret szerepelni, átkos szavakkal ítélve el a rabszolgasoréban sínylődő Európát, a humánus Amerika nevében. Közben valószinüleg itt-ott közbe rikkant ja kedveno jelszavát is: Keep Smiling! — Tessék mosolyogni! Valamikor ugyanis, mikor még nem volt olyan humánus és felvilágosodott Amerika, a jó Henry úgy igyekezett nagyobb munkateljesítményre Szorítani alkalmazottait. hogy elrendelte, a nevetést. A világbóldoaitó. Henry ugyanis ..kiderítette", hogy a vidám, nevető ember jobbon és többet tud dolgozni. Tessék hát nevetni, hang- zott az ukáe s rövid idő múltán aztán mindén amerikai ürömben fogviesorgatva vigyorogták a munkások...

Az örökké tevékeny Henry azonban ime nem nyugodott meg s a nehéz idők bekövetkeztével újabb és újabb módszereken törte a. fejét, míg végül eljutott a leghatható- sabb és legnyomotékőBabbhoz: a bothoz. Mert hiába, történelmi példák igazolják ennek hathatósságát. A történelem bizonyítja ént és a jó Henry mindig nagy tisztelője volt a. történelemnek. Az egyiptomi fáraók is ezzel biztatták serényebb munkára a gulaépitö rabszolgákat. De a gyarmatosító angolszászok is igen jó eredménnyel használták az afrikai bénszülöttékkel és indusokkal szemben, a kultujra terjesztése érdekében.

Mi szegény, barbár sötétségbe süllyedt, európaiak a magunk részéről csak minden szépet és áldást kérünk a jó Henry áldásos

működésére s reméljük, még sokáig folytathatja erhberbaráti tévéké,nységét az amerikai munkásság testi és lelki épülésének érdekében.

S elismerésünk jeléül megajándékozzuk Mr. Fordot és a többi szociális újítót az

Midőn 1942 Júniusában a brit csapatok és Catroux tábornok vezetésével egy-két század elpártolt francia katona bevonult Szíriába, úgy látszott, hogy felvirradt Szíria szabadsága. A lakosságnak lega’ább is azt hirdették ki, hogy a bevonulás célja az ország függetlenitése. Habár a sztríaiak és az arabok már eléggé ismerték az efajta ígéretek valóságos értékét, mégsem gondoltak arra, hogy egy év leforgása alatt teljesen az angolok kezébe jut az uralom és de Gaulle embereinek nem szabad egy szót sem szólni. A közelkeletl kérdésben Anglia és Francia- ország sohasem tudtak megegyezni. Amíg a két hatalom szövetséges viszonyban állt egymással. nem igen tudott a nyilvánosság erről a feszültségről. Ma már tudjuk, hogy a világháború alatt, 1915 júniusában a szent- pétervári angol követ titkos utasítást kapott kormányától, hogy hadászati szempontból Franciaország részére semmit sem lehet elismerni Palesztinában. Az orosz fővárosban ugyanis arról folyt a tanácskozás, hogy miként osszák fel a keletázslai zsákmányt. Konstantinápolyi és Kelet-Anatóliát Oroszország kapta volna meg. Franciaország erre magának követelte egész Szíriát Palesztinával együtt. Hosszas tárgyalások után született meg végre 1916 májusában az úgynevezett Sykes-Ficót egyezmény, amelyben Franciaország Szíriának csak egy részét kapta meg, valamint egy darabot Dé!-Ana- tolíából és Mosszul városának környékét, míg Palesztinát teljesén elválasztották Szíriától.

A háború után megkezdődött a földalatti harc Mosszul és Szíria birtokáért. Hogy Franciaország igényéit letörhesse, Anglia felhasználta mind az arabokat, mind a zsidó Cionistákat. Midőn Franciaország Szíriában az arab csapatok leghevesebb ellenállását volt kénytelen leverni, nem I» sejtette, hogy az araboltat Anglia szerelte fel fegy verrel.

De ez sem maradhatott titokban és igy érthető, hogy a Küzelkeleten Anglia és Franciaország között a világháború óta sohasem volt békés viszony.

Franciaország összeomlása után, 1940 tavaszán Anglia elérkezettnek látta az Időt cselekvésre. Mert Szíria még mindig a brit hóditási vágyak közé tartózott.

De mit szólt mindehhez Sziria? A Versailles! békében Szíriát a lakosság kívánsága ellenére mandátum-területnek nyilvánították és Franciaország fennhatósága ajá helyezték. A franciák hamarosan rájöttek, hogy a büszke arabok leigázása sohasem sikerült teljesen. Étért úgy igyekeztek á terij'et önállósításának időpontját kito’ni, hogy az ország részeit külön-külön ajándékozták meg a függetlenséggel. így választották le Szíria testéből a Ltbanon-köztársaságot, amely 1934-ben ugyan mint önálló állam alkotmányt kapott, de a valóságban továbbra is franciá vezetés alatt maradt. Franciaország 1936-ban végre felajánlott egy szerződést Szíriának, amelyben a kölcsönös érdekek alapján elismerte Szíria függetlenségét. Habár a szerződé« csak részben teljesítette a lakosság kívánságait, a sziriai orazéggyü’és hozzájárult, mert remélte, hogy igy hamarabb hozzájut a teljes függetlenséghez. Az utolsó pillanatban mégi* viaazavonta a francia kormány az önként t.ervbevott szerződést, még pedig Anglia nyomására, mert a britek féltek, hogy Szíria felszabadításának jelentős következményei lesznek á Palesztina! arabok körében.

Az Összeomlás után pets,in tábornagy kormánya belátta, hogy Szíriának alkotmányt kell adni. Dent* tábornok szerződést kötött Szíriával és Libanonnal, amelyben mindkét államnak biztosították a saját kór- mangaatat és a süágpoiífíkaí helyzet tissamerikai lélek és az amerikai magatartás korszerűsített jelszavával.

— Keep smülng! — mondták odaát még tegnap s tegnapelőtt.

De ez már a múlté. Ez a vidám, örök, gépies fogpasztareklám-mosoly és annak egész társadalmi, gazdasági és szellemi világképe.

Ma már ezt igy kell mondani:

— Supp smiling!

Hogy miért? Az elmondottak után — azt hisszük — kommentár felesleges.

tázódása után teljes függetlenséget. Ez persze nem tetszett az angoloknak, mert szerintük Anglia nem tűrhet semmiféle önálló arab államot. így vonultak be brit csapatok a degaulleistákkal Síáriába. Arra persze nem gondoltak, hogy ez nem fog simán menni. Véres harcok törtek ki, amelyek nem sok dicsőséget hoztak Angliára és francia társaikra. így például Palmyra városát háromezerötszáz emberrel kellett egy teljes héten át ostromo'nt, amelyet csak százharminc francia-szíriai leglonista védett. Az Itt szenvedett kudarc miatt rendelte el a brit főparancsnokság a kíméletlen hadi- módszert Szíriában. Minthogy az angliai származású katonák erre nem voltak hajlandók, ausztráliai katonákkal rendeztettek vérfürdőt a francia foglyok között,

Dentz tábornok csőké’y létszámú csapataival nem tudta magát tartani és fegyverszünetet kötött. Habár az egyezményben kikötötték, hogy minden franciának szabadságában á'l vagy hazatérni Franciaországba, vagy pedig De Gaulle szolgálatába állni, olyan kényszerrel próbáltak rájuk hatni, hogy a francia kormánynak madridi követén keresztül ke’lett ez ellen tiltakozni. Sőt fegyverszüneti egyezmény ellenére még ott. Szíriában letartóztatták Dents tábornokot és főbb tisztjeit.

Sziria népe természetesen tudni sem akart az angolokról. Erre az angol főparancsnok, aki Szíria határának átlépése előtt kije'en- tette, hogy az angolok szabadságot és függetlenséget hoznak az országnak, Damaszkuszba való bevonulása után közzétette, hogy Szíria függetlenségét az Angliával szemben tanúsított magatartástól teszi függővé.

Hanem a degaulleistáknak sem volt fenékig tejfel Szíriában. Már kezdettől fogva feszült volt a hangulat. A fegyverszüneti tárgyalások alkalmával De Gaulle tisztjei olyan politikai záradékokat vetettek fel a brit feltételek közé, amelyek De Gaulle hatalmát szilárdították volna meg Szíriában. A vichy-i kormány természetesen elutasította ezeket a feltételeket, aminek Anglia titokban csak örült, mert ezzel a degauileis- ták politikai követeléseit is kikapcsolhatta és a sziriai kérdést tisztán katonai szempontok szerint szabályozhatta. A brit Wilson tábornok és Petaln képviselője: Ver- cliilac tábornok közt Aeconban folytatott tárgyalásokra Catron* tábornokot még csak meg sem hívták, tehát a végleges egyezmény aláírásánál sem vett részt. De Gaulle kairól lapja, a „Bourse Egyptlenne" erre hevesen birálgatni kezdte a sziriai fegyverszüneti egyezmény feltételeit. Még Csak növelte a viszályt, midőn Catroux rájött, hogy fökormánybiztosi megbízatásához hiányzik a hatalom tervei keresztülvitelére. Alig Rdott ki egy-két intézkedést, amelyek a brit katonai közigazgatás érdekeit sértették, Wilson tábornok rögtön el'enakctóba lépett. A zavargások és angolellenes tüntetések jó alkalmát nyújtottak, hogy egész Szíriában kihirdesse az ostromállapotot és a statáriumot, valamint katonai bíráskodást.

Hamarosan kitűnt, hogy az ostromáJlupot éle nem az arabok, hanem Catroux és emberei ellen irányul. Hiába ült Catroux Da- ni&szkuszban, minden úgy történt, ahogy az angolok akarták. Anglia természetesen ázt a kis szépséghibát sem hajlandó észrevenni,

hogy Szíria tulajdonképpen egyáltalán nem francia terület, hanem a közben kimúlt népszövetség mandátuma.

A borzasztó élelmiszerhiány még csak rosszabbá teszi a helyzetet. Nem csoda, hogy */. elégedetlenség egész Szíriában már a tetőfokra hágott. A zavargásokért Anglia Cattoui tábornokot teszi minduntalan feleNAGT ELEK

JÖVŐJE SZEMPONTJÁBÓL PONTOS, hogy tanácsért felkeresse:

házassági

pályaválasztási Dr PH. NEMES ELEMÉR egyetemi tanársegéd

nevelési kérdéseknél ,, Lélektani Leboratérhimét

Korthy*ut 3. szám. — Telefon: 3T-23.

A tudományos irásértelmexés (grafológia') belső egyéniségét feltárja, lelkében összhangot teremt. A szuqqesztiós léleknevelés lelki egészségét óvjammmmmssmim———in»»——R—maarimi—^

Niért nem független álfám

Sziria ?

Irl«: Erne«! Vffé

lössé. De hogy mennyire nem érzi magát biztosnak a dolgában, bizonyltja az a köriil- inény, hogy pár hóna ppal ezelőtt felajánlotta Törökországnak Sziria részleges megszállását. Ezt az ajánlatot az ankarai kormány semlegességére való hivatkozással természetesen elutasította.

A Meteorológiai Intézet felliirása

A Meteorológí&j Intézet április 12-től 17-ig a magasabb légrétegek tanulmányozására légkörkutató műszereket bocsát fel. A vesszőfonatu kosárban elhelyezett műszert kb. két méter átmérőjű fehérszinü gumi- gömb viszi fel a magasba. A léggömb el- pukkanása után a müszerkoisár eltőemyő segítségével ér földet.

Az Intézet kéri a megtalálót, hogy azonnal sürgőnyözzön a Meteorológiai Intézet, Budapest címre. A koearat, ejtőernyőt és ballonalkatrészeket gondosan őrizzék meg addig, amíg a visszaszállításra utasítást nem kap. Szigoöiian tilos az állami tulajdont képező müszerkpsár felbontása, mert a műszerek feljegyzései tönkremennek. Aki a műszert sértetlenül beszolgáltatja 20 pengő jutalomban részesül én költségeit a Meteorológiai Intézet megtéríti.

Mecjafakult Métán a „Vitéz Horthy István'* Lövés zeqyesület

Kolozsvár, április 14. Az Erdélyi Lövész Kerület képviseletében a méra! lövésznapon báró Atzél Ede főlövészmester kíséretében ott látjuk Kékessy Lőrinc m. kir. ezredest és vitéz Kun Iván tábori esperes-őrnagyot mint vendégeket, továbbá Kovács Lászlót,, a Székely Hadosztály Egyesület Kolozsvárt Föszékének főtitkárát, a mérai lövésznap lövészbemutató vezetőjét.

A két csoportban Mérára érkező kolozsvári lövészvezetöket és lövészeket a méraiak ünnepi ruhába öltözve, teljes számmal kivonulva, a község országzászlója körül fogadták.

A kolozsvári lövészek egy-egy niéral gazdálkodó lövészcsaládnál vettek részt a közebéden. Délután 2 órakor a református templomban tartott istentiszteleten a község lakosságával együtt teljes számban megjelentek a kolozsvári kiküldöttek.

Istentisztelet után az egész község lakossága az Iskola udvarán gyűlt össze és nagy érdeklődéssel hallgatta meg a kolozsvári lövészek és vendégek beszámolóit.

Elsőnek Kékessy Lőrinc ezredes szólott az egybegyűltekhez. Beszédében felhívta a hallgatóság figyelmét a város és falu összefogásának fontosságára. Rámutatott minden magyor ember kötelességére és tennivalöira. A katonaészmény szolgálatába kell állnia minden becsületes magyarnak. A bolsevtz- mus elleni küzdelem eredményét minden magyar testvéri összefogása biztosítja csupán. Hangoztatta beszédének további részében a belső veszély elleni elhárító harc módozatait és ismertette azokat a belső ellenségeket, akiknek káros tevékenységét minden eszközzel kötelessége a nemzeti közösségnek megakadályozni. Nagyhatású beszédét aszal a kéréssel fejezte be, hogy a jövőben minden magyar „Szebb jövőt" kívánva kő- szöntse egymást és ha ezen köszöntést fogadja, feleljük rá őszinte szívvel „Adjon Isten".

Kovács László, a Székely Hadosztály főtitkára ismertette a lövészegyesület célját, és a benne tömörült bajtársak kötelességét. Rámutatott a magyar családok gyermek- áldásának szükségességére és fontosságára.

Báró Atzél Ede főlövészmester nagy érdeklődés és tetszés mellett számolt be S legsürgősebb tennivalókról. Nagyhatású beszedőben rámutatott mindazon közérdekű tudnivalókra, melyekkel s falu népének a mai rendkívüli Időkben tisztában kell lennie.

Az elhangzott beszédek után lelkes hangulatban zajlott le h mérai lövészegyesület alakuló közgyűlése. Disaelnöknek egyhangúlag Szabó Géza református lelkészt választották meg. Elnök ífj. Simon György Szász, társelnök Horváth János Domekus. Alélnö- kök Doth JánoS, Makkot Kálmán tanító, Simon István Simános, főtitkár Simon András. háznagy Horváth János Ctrl. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a 8 választmányi tagot, valamint az egy férfi és öt női pótválasztmányi tagot is.

Vitéz Kun Iván tábori esperes-őrnagy nagysikerű előadásával fejeződött be az alakuló közgyűlés. A mérai lövészegyesfllet neve a hősi halált halt Korményzóhelyéttés ur emlékére Vitéz Horthy látván lövész- egyesület lett. Közgyűlés után jólstkerült lövészbemutatót tartottak a Wesselényi L8- vésfcpgyésület tagjai, mely után a méraiak is egyesületavató lövészgyakorlatot tartottak,