Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-14 / 84. szám

1943. A P R 1 £ 1 S 14 3 a Ärsie Wuorimaa Icö'vet iCőrösfő« Arne VV lorimaa, Finnország budapesti kör ete és kí­sérete vas map délután meglátogatta Kalotaszeg leg­érdekesebb községét, Körösiét s nagy érdeklődéssel és szlvélye -éggel ismerte meg az ősi magyar falu pom­pás népét és gyönyörű népművészeti alkotásait. Felső k 'pünk a hires kőrösfői templom előtt örökíti meg Wuor maa követet a pártás leányok között, Szász Ferenc dr. alispán társaságában. Kis kép'ink azt a pillanatot kapta el, amikor a finn vendégek elragadtatással tapsolják meg a kőröstőiek táncbemutatóját. (Finta Zoltán riportfelvétele) Megnyílt a parlament ötödik ülésszaka A Ház c«alc KusvéV ulsin liezdi meg üléseit Rend a textilpiacon Ha a háborús közellátás két legfontosabb feladatát akarjuk megjelölni, akkor az két­ségtelenül a mindennapi kenyér biztosítása és a ruházkodási cikkeknek előteremtése. Mindnyájan tudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeni textiliparunknak. A háború megszüntette a tengerentúli behozatali le­hetőségeket, felfokozta a hadsereg szükség­letét és végül a még fennmaradt szerény keretek között mozgó külföldi nyersanyagok árát is jelentős mértékijen növelte. Ennek következtében fokozottabb jelentősége van annak, hogy a pótolhatatlan nyersanyagok úgy kerüljenek feldolgozásra, hogy azok­ból semmi ne vesszen el és a feldolgozás után olyan cikkek álljanak rendelkezésre, melyekkel a legszélesebb néprétegek az or­szág érdekében fontos termelői munkát végző tömegek szükségletei fedezetet nyer­jenek. Nem elég a termelés irányítása, hanem azzal párhuzamosan gondoskodni kell a lee­melt áruk egyenlő és igazságos szétosztásá­ról. Az igazságos és egyenlő szétosztás azon­ban szükségképpen nem jelent jegy-, vagy utalvány rendszert. Elég arról gondoskodni, hogy a termelt javak egész mennyisége olyan utón kerüljön a fogyasztóhoz, ame'y- ről semmiféle letérés nincsen. Ezt a célt kívánta szolgáiul a textilnagykereskcdők ki­jelölésének rendszere, majd később a textil­központ megszervezése és ezt a kitűzött fel­adatot oldja meg most a közellátási minisz­ter uj reudelete, amellyel a textiláruk elő­állítását és forgalmát újra szabályozza. Az uj szabályozás biztosítja a nyersanyag maradék nélküli feldolgozását és az előállí­tott áruk egyenes útját a gyártól a keres­kedőn át a fogyasztóig. Erről az egyenes vágányról letérés nincs. A gyár pontosan tudja, milyen nagykereskedőknek kell a ter­melt árukat szétosztani. A nagykereskedők viszont kötelesek az áruk ellátására hozzá­juk utalt kiskereskedőknek az árut átadni. Ha a pontos nyilvántartás alapján ismerjük az áru útját, úgy megszűnik az árukészle­tek elrejtése, az árunak zugforgalomban való értékesítése. Ez a szabályozás számot vet a termelés és értékesítés mai helyzetével. Nem foszt meg senkit sem az életlehetőségtől, só't a kis-- egzisztenciák, kiskereskedők számára bizto­sítja a rendszeres áruellátást. Nem érinti a tisztes kereskedői hasznot és nem akar túl­zott befolyást kifejteni a szakma életébe. Szabályozza a kereskedői forgalmat anélkül, hogy növelné a nagykereskedők számát. Biz­tosítja az egyenletesebb áruellátást akkor, amikor az ország területét körzetekre osztja. De mindezen felül: megszünteti a fekete­piacot! Ezt nemcsak az áru utjának ellen­őrzésével éri el, hanem azzal is, hogy ren­det teremt az eddigi textilárak között és a közeljövőben egységes árrendszert léptet életbe az ország egész területen. A fogyasztók érdekelt szolgálja az a ren­delkezés Is, amely megakadályozza az ár­drágítást azzal, hogy az egyes árucikk fo­gyasztói árát a gyáraknak, vagy az előállító üzemekben a gyártmányokon megadott má­don kell feltüntetni Az áru utjának fokozottabb ellenőrzése és a fogyasztói áraknak az ország egész te­rületére szóló egységes megállapítása a je­lenlegi nehéz ’ viszonyok közepette Is meg fogja oldani a ruházkodásnak a mindennapi kenyér biztosítása mellett egyre fokozódó jelentőséggel bíró kérdését. Thorsten Ralf vendégjátéka a kolozsvári Nemzeti Színházban Kolozsvár, április 13. Nagy sikerrel mu­tatkozott be hétfőn, április 12-én a kolozs­vári Nemzeti Színházban Thorsten Ralf, a stockholmi Királyi Opera tenoristája. Thors­ten, aki a budapesti Operaház állandó ven­dége, Kolozsvár közönségét Is meghódította. Pompás, magasfekvésü tenorja kitünően ér­vényesült Radames nagy képességeket kí­vánó szerepében. Érett, tudása teljében lévő tenorista. Remélhetőleg még máskor Is hall­gathatjuk a kolozsvári operaszinpadon. A közönség lelkesen ünnepelte a vendéget. Az est sikeréhez nagymértékben hozzájárult Mészáros Erzsébet (Amneris), Lányai Judit (Aida), Szabady István (Amonasro), Sza- nati József (Ramfis), valamint a kisebb sze­repekben Turján Vilma, Horváth I ászló, Gaál József. Vaszy Viktor keze alatt s zene­kar újabb fejlődését tapasztalhattuk a nagy zenekari feladatot jelentő Aidában. Budapest, április 13. A képviselőhöz keddi ülését 10 óra 20 perckor nyitotta meg Tus­nádi Nagy András elnök. A szokásnak meg­felelően ismét felolvasta az országgyűlés ne­gyedik ülésszaka berekesztéséről és az Ötö­dik ülésszak megnyitásáról szóló kormányzói kéziratot, amelyet a képviselők állva hall­gattak végig. A Ház a kormányzói kézirat­ban foglaltakat tudomásul vette és kihirde­tés végett áttette a Felsöháznak. Kállay Miklós miniszterelnök ezután be­nyújtotta a minisztériumnak a visszafoglalt területeknek az anyaországhoz való vissza­csatolásáról és az országgal történt egyesí­téséről szóló 1941. évi XX. tc.-ben kapott felhatalmazás alapján a minisztérium által kibocsátott rendeletekröl szóló jelentést. A jelentést előzetes tárgyalás végett a földmű­velésügyi bizottságnak adták ki. Ezután benyújtotta az 1943. évi hivatalos statiszti­kai munkatervet, amelyet előzetes tárgyalás végett a közgazdasági, a közlekedési és a pénzügyi bizottságnak adnak ki. A statisz­tikai munkaterv előadója Bencs Zoltán dr. A miniszterelnök ezután beterjesztette a Duna—Száva—Adriai Vasutas Társaság vi­szonyának uj rendezése tárgyában Brioni- ban kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot. Előadója Megay Károly. A tör­vényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából a külügyi, közgazdasági, közlekedési, pénz­ügyi és igazságügyi bizottság kapta meg. Radocsay László igazságügyminiszter be­terjesztette a családjogi határozatok és holttányilvánitások kölcsönös elismerése tár­gyában • Berlinben 1942 októberében aláirt magyar—német egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Napirend szerint következett a Ház két alelnökének, háznagyának és jegyzőinek meg­választása. Az ale’nökökre 210 szavazatot adtak, ebből érvénytelen volt 24. Az érvé­nyes szavazatok száma tehát 186. Vitéz Tors Tiborra 183, Krúdy Ferencre pedig 186 szavazat esett. így tehát ők lesznek az uj ülésszak alelnökei. Az alelnökök megválasztása után a ház­nagy és a jegyzők megválasztására került sor. A képviselőház háznagya újból Putnoky Móric lett, akire a leadott 191 szavazatból 190 esett. Jegyzökül a következőket válasz­tották meg: Ărvay Árpád 191 szavazattal, Boczonádi Szabó Imre 191, Haala Róbert 187, Incze Antal 188, Mocsáry Ödön 191, Nyilas Ferenc 191, Porubszky Géza 188, Szeder János 191, Thuránssky Pál 187, Vá­mos János 191, Szabó Gyula 117, Nagy Fe­renc 82 szavazatot kapott. Helyettes jegyző Áabó Gyula lett. Vitéz Tors Tibor alelnök az alelnökök, a háznagy és a jegyzők megválasztása után megnyitottnak jelentette ki a ciklust. Ja­vaslatot tett, hogy a ház üléseit, amenyiben más intézkedés nem történik, hétköznapon délelőtt 10 órai kezdettel tartsa. Az ülések négyórások lesznek. Az interpellációk elő­terjesztésére pedig hetenként egyszer, szer­dán, a napirend letárgyalása után, illetve a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájában, a legközelebbi ülés napirendjének megállapí­tása után kerül sor. A Ház az elnök javas­latához hozzájárult. A napirend kővetkező pontjaként a Ház egyes bizottságainak meg­választása és az országos bizottságok tag­sági helyeinek betöltése szerepelt. A Ház valamennyi bizottsága általában az előző ülésszak névsorával rendelkezik. Kivétel csupán a külügyi bizottság és a véderő bi­zottság. A külügyi bizottságban Rácz Kál­mán helyett Stitz János került. A véderő bizottságba Bajcsi Zsilinszky Endre, Mala- csics Géza és Tildy Zoltán helyébe vitéz Hertelendy Miklós, László Dezső és Beöthy Dezső. A választás eredményének ismerteté­se után Tors Tibor javasolta, hogy a Ház a közeli húsvéti ünnepekre való tekintettel legközelebbi ülését, április 29-én, csütörtökön délelőtt tartsa,, napirendjén több kisebb je­lentéssel és javaslattal. A Ház keddi ülése fél 3 óra után ért véget. A Felsöház keddi ülését 11 óra után 5 perccel nyitotta meg báró Perényi Zsigmond alelnök. Az alkotmányos szokásnak megfe­lelően újból felolvasta a hétfői ülésen már elhangzott kormányzói kéziratot, majd az országgyűlés Ötödik ülésszakát megnyitott­nak jelentette ki. A továbbiak során bemu­tatta a miniszterelnök átiratát a kormány­ban bekövetkezett személyi változásokról, Varga József, a kereskedelem- és közleke­désügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter felmentéséről, továbbá Bornemisza Géza és Zsindely Ferenc minisz­terré történt kinevezéséről. Az elnök ezután bejelentette, hogy a törvényhozói összefér­hetetlenség ügyében kiküldött bizottság el­nöke átiratot intézett hozzá, amelyben kö­zölte, hogy a bizottság a tervezetet letár­gyalta és a javaslatot kidolgozta. A bizott­ság elnöke arra kéri, hogy a képviselőház­nak hasonló célból kiküldendö bizottságával tartsanak együttes ülést. A két bizottság között a közvetlen érintkezés felvételére Antal István dr. nemzetvédelmi propaganda­minisztert kérik fel. Az elnök a továbbiak során közölte, hogy báró Radvánszky Albert benyújtotta koronaőri meghivólevelét, Posch Gyula pedig a Nemzeti Bank elnökévé tör­tént meghívásáról szóló levelét. Az elnöki bejelentések után sor került a Felsöház háznagyának és 8 jegyzőjének megválasztására. Háznaggyá gróf Szapáry Lajost, jegyzőkké Agorasztó Tivadart, gróf Bethlen Pált, Bezerédi Istvánt, Biró Zoltánt, vitéz Görgey Lászlót, Kiss Ernőt, Péchy Manót és Tarányi Ferencet választották meg. Az elnök a választások után közölte, hogy a bizottsági választások következnek. A szavazatok összeszámlálása után az egyes bizottságok külön-külön ülést tartottak, ame­lyen megválasztották elnökeiket, alelnökei- ket és előadóikat. Ezután az eskütételek kö­vetkeztek, majd az elnök napirendi javas­latára a Felsöház bizonytalan időre elna­polta ülését. Az uj ülés összehívása iránt a szükséghez képest történik intézkedés. Szökés közben agyonlőtték Harcéi P4at egyik merénylőjét Pária, április 13. (MTI ) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Marcel Déat ellen tudvalevőleg márclas 9-én merényletet követtek el. A rendőrség vasárnap megtalálta az egyik merénylőt, de amikor le akarták tartóztatni, megszökött. Egy rendőrtiszt utána lőtt és golyója halá­losan megsebesítette a szökevényt. Színházi napló örömmel jelentjük, hogy B. Hadházy Erzsébet, a kolozsvári Nemzeti Színház tehetséges fiatal művésznője, vasárnap este egészséges fiúgyermeknek adott éle­tet. Anya és gyermeke kitünően érzik ma­gukat. Külön örömünk az, hogy az újdon­sült honpolgár, aki a keresztségben a Biró Adám nevet fogja viselni, lapunk munka­társának, Bíró János kartársunknak kis­fia. * Április 20-án és 21-én ismét Nagyváradon vendégszerepei a kolozsvári Nemzeti Szín­ház operaegyüttese. Mint ismeretes, az ope­raegyüttes rendkívül népszerű Nagyváradon s előadásaira minden alkalommal zsúfolásig megtelik a színház. Ezalkalommal is két parádés előadással szerepel Váradon a ko­lozsvári operaegyüttes. Április 20-án Puccini bohémélet“ cimü operáját adják elő, mig 21-én Farkas Ferencnek, a kolozsvári Zene­konzervatórium igazgatójának rendkívüli si­kert aratott ,ßüvös szekrény“ c. vigoperájd kerül előadásra. Farkas Ferenc operáját valószínűleg a nagyváradi közönség is olyan melegen fogadja majd, mint Budapest és Kolozsvár. Ugyanekkor kerül bemutatásra Kodály „Marosszéki husvét“ c. táncjátéka. •a­A húsvéti passió-előadás után Kisfaludy „Csalódások“ cimü vigjátékát mutatja be a kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttese. A kedves Kisfaludy vígjáték rendezője Tompa Miklós. * Az operairodalom egyik legnépszerűbb müvét, Bizet „Carmen“jét mutatja be áp­rilis végén a kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüttese. A címszerepet Mészáros Er­zsébet énekli, akinek az elmúlt évben nagy sikere volt a „Bánk bán“-ban (Gertrudisz) és az „Aida“-ban (Amerisz). Ezenkívül számos hangversenyen is nagy sikert ara­tott. Mészáros Erzsébet Carmenját nagy ér­deklődéssel várják zenei körökben. Nagy szerepet kap a Carmenban Szabady István is, aki a torreádor parádés szerepét énekli. * Nemrégiben egy koncerten feltűnést keltett egy fiatal énekesnő, Szabó Gizella. A rendkívül kellemes hangú, nagy ének- kulturával rendelkező fiatal énekesnő a kolozsvári Nemzeti Színház operaegyütte­sének tagja. Remélhetőleg legközelebb operai szerepben láthatjuk viszont. p "smnsmwuwsiiK t.Kzsgmm-'rmr>ay»rr •e.nwaiwm(UMU'.U'JUiMiQa,«.jíjb-msmtí varratt - "stisssre««n;sesbhctkmi ENEKLO IFJÚSÁG KODÁLY ÉNEKKARI ESTJE Virácv sdfnae fél 7 ér ko*. — Má*y**' Kí'ál» - J gyek K>r&‘y«ál,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents