Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-10 / 56. szám

1943. MAU Cl VS 1Ú

MCBEMVKÜrSíMtl

Kritika a — kritikára

fl »március« című főiskolás folyóirat szemétében támadta meg a »Keleti Újság« színi Kritikusát Tamási Áron »Csalóka szivárvány« cimü darabjáról irt bírálatai miatt

Koloasvár, március 9. Az erdélyi magyar 1 egyetemi ifjúság lapjának, a negyedévenként megjelenő „MVírciu.?“-nak 1943 februári Mámában Takácsy Miklós névaláírással „Csalóka kritika“ cim alatt megdöbbentően érdekes cikk látott napvilágot. A cikk Íródott pedig abból az alkalomból, hogy Tamási Áron „Csalóka szivárvány" cimü uj darabjának kolozsvári bemutatójáról a „Keleti Újság“ két terjedelmes bírálatot közölt. Az mrdélyi magyar egyetemi ifjúság lapjának cikkírója éle-.sm neki rohan a „Keleti Újság“ Cikkírójának c Tamást-darabról irt bírálat megállapításai miatt. Súlyos sérelemként hozza fel, hogy a Keleti Újság bírálója nem ugyanazt látja a „Csalóka szivárványában, mint az erdélyi magyar egyetemi ifjúság. Ha figyelmesen végigolvassuk a „Március" Cikkét, csak arra következtethetünk, hogy m Keleti Újság kritikusa valóságos „felség- aértást“ követett el, amikor jogos észrevételeit megtette Tamási Áron darabjára. Mert mz erdélyi magyar egyetemi ifjúság Is kiformálta véleményét Tamási Áronról s amint a „Március“-hon megjelent elvi állásfoglalás jelzi, az egyetemi ifjúság véleménye sarkalatosai) eltér a ' mi álláspontunktól, íme, hallgassuk meg, ml a véleménye az Ifjúságnak, a cikkírónak és a cikket minden megjegyzés nélkül vállaló „Március" szellemi irányítóinak:

„Mit láttunk ml a „Csalóka szívárvány"- baa és mit láttunk Tamási eddigi játékaiban? Röviden azt. mondhatnék: a magyar dráma megújulását, a dráma forradalmát. Ahogy Adyban a magyar Ura, Szabó Dezsőben, Móricz Zsigmondban a magyar regény (általánosítva: a magyar próza) forradalmát látjuk, úgy Tamásiban a magyar dráma forradalmára döbbentünk rá."

Rendben van. Tiszteletben tartjuk a cikkíró és a lap álláspontját ebben a kérdésben.

Csakhogy Takácsy Miklós cikke nem elégszik meg ennyivel, álláspontjának leszöge- zését arra használja fel, hogy a Keleti Újság kritikusát személyében támadja meg és a Tamási-darabról írott, bírálatunkat a személyi rosszindulat müvének állítja be.

■ S ezzel a fordulattal a „Csalóka szivárvány" körül zajló vita olyan síkra terelődött, amelyen a személyi szempontokon túl igen komoly elvi és világnézeti szempontok tornyosulnak az ellentétes esztétikai álláspontot vaUó felek közé. Ezekre az elvi és világnézeti szempontokra való tekintettel szükségesnek érezzük a „Kfcrctus" cikkének személyeskedő részét a Keleti Újság hasábjain is ismertetni.

Takácsy Miklós szó szerint a következőket irta cikkében:

Érdemes néhány szóval a „Csalóka szl- váxvány"-ról elhangzott véleményekkel foglalkozni. Mivel teljesen eltérő vélemények jutottak a sajtóban kifejezésre, két végletet állítunk egymással szembe.

Németh László a „Magyar Csillag" 1942 december 15-i számában emeU fel szavát azok ellen, akik Tamásit a színpadról eltanácsolják. Tudjuk, hogy Németh László mindig figyelemmel kisérte Tamási fejlődését és szeretettel szólalt meg, amikor jó utón Járt, féltéssel, amikor tévútra került. „Készülődés" cimü tanulmánykötete bizonyságot tesz erről. Azok a kritikák, amelyek Tamási legújabb játékáról megjelentek, arra késztették, hogy bővebben foglalkoezék Tamásival, mint drámaíróval és megjelölje helyét az európai drámairodalomban.

Németh László látja azt, amit a többi kritikusok nem látnak, vagy legalábbis jj nem akarnak látni, hogy Tamási a drá- * mában már most nagyot alkotott és bs. l célját még nem is érte el: a mögötte álló f három játék világosan mutatja a követen-1 dö utat. Tőle várja Németh László az „el- | hanyatlott műfaj“ felemelését. Ennek a y műfajnak az atyja és ihlető je Artstopha- ; nes, mint ahogy a romantilius drámáé Shakespeare volt. Shakespeare színpadi forradalmára emlékeztet az európai dráma

EOMlY M<*Z$0

 111-as

Főszerepben :

Jávor Pál, Lázár Csor'os Gyula, Ma-k’á i Zoltán. PeíhoB Ferenc

E'őad ásó kezdete: 5, 7.

lön! Március 1.3-íól Jön! ^

megújulása Is. Pirandello és Claudel költészettel hódították meg a közönséget, ebben rokonok Tamásival. Pirandello a színpad felforditásával, Claudel verses formájával érte ezt el: Tamási a mesével. Azoknak pedig, akik dramaturgiai előítéletekkel nézik Tamási Játékait, azt ajánlja Németh László, hogy tekintsék őket drámai költeményeknek.

A „nem értesz te ahhoz, Aronka" hangnemben irt vélemények közül érdemesnek találjuk azzal foglalkozni, amely egyik kolozsvári napilapban jutott kifejezésre. — fz—, aki köztudomásúlag Finta Zoltán, a Keleti Ujs&g január 21-í és 22-i számában több hasábot is szentel a „Csalóka szivárványának. Bevezetésül megállapítja, hogy azok a pesti kritikusok, akik „dicshimnuszokat zengtek a darab értékeiről", a „szerző elkötelezett barátai közül kerültek ki". Vonatkoztatjuk tehát ezt a megállapítást Németh Lászlóra is, aki úgy látszik, szintén Tamási „elkötelezett barátja“. Szeretnénk azonban megjegyezni, hogy ezek után kételkedünk abban, hogy Finta Zoltán Németh Lászlót ismeri, vagy legalábbis „Készülődés“ cimü tanulmány- kötetét olvasta.

A pesti kritikusok szerinte nem értették meg „a darab mondanivalóját", ezért elvártuk volna, hogy legalább maga az igényes kritikus megértse. Nekünk azonban úgy tűnt fel, hogy ő sem értette meg, sőt a további sorokban elrejtett rosszindulatát tekintve: nem is akarta megérteni. Finta Zoltán a közönség előtt értelmetlenné akarja tenni a „darab drámai magvát" és felteszi a kérdést, hogy Czintos Bálintot „az apostoli vágy", vagy „az alacsonyabb rendüség érzése" hajtja-e az erkölcsi összeomlásba. A magyarázat egyszerű azok számára, akik a darabot látták vagy olvasták: Czintos azért bukik el, mert

enged az alacsonyabb rendüség hamis érzésének.

Egy másik, szintén alaptalan kifogás Finta részéről, hogy „Czintos Bálint nagy és nagyszerű emberi problémáját a darab nem oldotta meg, csak megmutatta". Mi azt láttuk a darabban, hogy Czintos ön- gyilkossága teljesen megoldja a problémát: Czintos nem vállalja a sorsát, uj, boldogitóbb életformát keres; ebből kiáb- fándulva nem tud régi életformájához visszatérni, menekülést pedig csak az ön- gyilkosságban talál. Ezt egész egyszerűen

bünhődésnek nevezzük.

Finta továbbá mindenben deus ex machl- nát lát, amit Tamási a mese csodálatos cselekményével fűz egymásba. A darab szerkezeti hibáiról beszél és hangoztatja, hogy a „színpad, a maga sajátszerü és ki nem játszható törvényszerűségeivel" nem engedi meg „a végletekig a költői hajlam ily öncéluságának tultengését". Itt csak egyet ajánlhatunk Finta Zoltánnak: olvassa el a „Szentivánéji álmot", a „Csongor és Tündét" és a „Hat szerep keres egy szerzőt". Megnyugtathatjuk: ha azokkal a dramaturgiai előítéletekkel olvassa Shakespeare, Vörösmarty és Pirandello müvét, mint Tamásiét, akkor azokról is ugyanilyen kritikát kell Írnia.

Fintának azokkal a szellemes kérdéseivel, hogy a darab „lélektani grand guig- nol"-e és „blöff ez, vagy bukólika?", nem is érdemes foglalkozni, miután a darab lényegét úgy is megmagyaráztuk. Még meg kell azonban állapítanunk, hogy Finta a szereplőket, a rendezőt és a diszletkészi- tőt a legfellengösebb jelzőkkel méltatja. Kiss Ferencről pl. ezt Írja: „gyönyörű orgánuma, mint egy élő orgona, nemcsak a szó értelmét és jelentését tolmácsolja, gyönyörű .muzsikává nemesíti s lendületes játékával mélyhatásu tolmácsolója az érzelmeknek és Indulatoknak." Varga Mátyásról ezt Írja: „szép színpadának dicséretére már nem Is találunk szavakat".

Finta Zoltánról mi is hasonlót szeretnénk mondani: Tamásival szemben tanúsított állandó rosszindulatára már mi sem találunk szavakat.

*

A Keleti Újság szerkesztősége a „Már- cius“-ban közzétett cikkre megállapítja a következőket:

Takácsy Miklós támadásával egy pusztán irodalmi sikon tartott bírálat ügye már nem maradt meg az esztétikai kérdések területén. Súlyos elvi és világnézeti szempontok vetődnek fél s a Keleti Újság szerkesztősége módot ád színikritikusának arra, hogy ezeket az égetően komoly, a magyar éleiben tragikussá vált elvi és világnézeti szempontokat legközelebbi számunkban megvilágítsa.

Erre a tisztázásra idejében van szükség, mert — úgy látjuk — a kolozsvári egyetemi ifjúság lapjának szerkesztőségében tájékozatlanok bizonyos személyi, elvi és világnézeti kérdésekben, már pedig azok ismerete nélkül az ifjúság szavát hallató lelkes fiatalok tárgyi Ismeretek hiányában az uj magyar élet szellemi rendjének kialakításáért folyó küzdelemben olyan magyar újságírót támadnak, aki személye és meggyőződése szerint sokkal közelebb áll élveikhez és célkitűzéseikhez, mint az, akit védelmükbe vettek.

Magyarbarál cibbek a Vorolc saj9óban

Isstanbnl, március 9. (MTI.) Az isztan- bull török- és francianyelvü sajtó csaknem kivétel nélkül és túlnyomóan kéthasábos címmel budapesti jelentést közöl a török távirati iroda közvetítésével UUeln-Beviczky Antal követnek a bolgár-magyar egyletben legutóbb tartott előadásáról. A követ hangoztatta, hogy a török nemzet baráti kezet

nyújtott az uralma alól felszabadult Bulgáriának, amint annakidején Magyarországgal

is tette. Mindkét nép, mind a magyar, mind a bolgár, örömmel ragadta meg ezt a baráti kezet. E megállapításhoz a lapok a maguk részéről baráti hangú kommentárral csatlakoznak.

Tapasztalatok egy jazz- és filmzenehangversenyen

Hatalmas falragaszok hirdették napok óta a kolozsvári utcákon, hogy hétfőn este film- és jazz-zene hangversenyt rendeznek a Mátyás király Diákházban, Kelly Anna és 18 tagú zenekar közreműködésével. Kelly Anna a legjobbnevü magyar dizözök közé tartozik, a film- és jazz-zene kivetnek száma sem éppen csekély manapság, Így nincs mit csodálkozni azon, hogy a Diákház nagyterme zsúfolásig megtelt. A legutóbbi Mengel- berg-hangversenyen láttunk hasonló tolongást és tömegeket. Hiába, a színvonal mindig vonz.

Az előirt húsz perces késés után megkezdődött a hangverseny. Felvonult a zenekar, amely legnagyobb meglepetésünkre tényleg 18 tagú volt. Ritkán fordul elő, hogy a falragasz adatai megfeleljenek a valóságnak, de most megtörtént ez a csodálatos eset. A zenekar vagy hévvel kezdett játszani. Ismert slágereket és dalokat hallottunk, nem éppen a legtökéletesebb előadásban s érdé- ’ kés, hogy a közönség, amely általában nem f éppen a legnagyobb jóindulattal foglalja el i. helyét, a gyengén sikerült nyitány-egyveleg . után melegen és hosszasan tapsolt. Úgy lát- t szik, ha film- és jazz-zenéről van szó, az * igények mindjárt leszállanák s a közönség, ţ nem találván szembe magát semmi problé- i mával, önfeledten élvez és ujjong. A zenekar |

ezután egyre-másra játszotta a népszerűbbnél népszerűbb, — mondhatnánk: elcsépeltnél elcsépelteid) — számokat s még csak véletlenül sem tévedt a jazz-zene magasabb régióiba, mint a jazz-szimfóniák, amelyek közül a sikerültebbek értékeit még a jazz legmakacsabb ellenségei is elismerik. A zenekar fáradhatatlanul játszott, egyesek már rosszat gondolták Kelly Annával kapcsolatban. Talán meg sem jött, — merült fel az ádáz gyanú — a hangulat ellanyhult, a közönség kellemesen társalgóit, többen kimentek cigarettázni s arra gondoltunk, hogy otthon a rádió mellett, egy kényelmes karosszéliben, újságot olvasva, sokkal jobb jazz és filmzenét hallgathatnánk.

De a zenekar egyszer csak váratlanul abbahagyta működését. A kellemes meglepetés határozottan jó hatást keltett. Szünet után végre megjelent Kelly Anna s nagyon kedvesen és tehetségesen elénekelt két dalt zongoráklsérettel. Ezután vissza akart vonulni, de a tomboló tapsok nem engedték. A végén hét dal lett a kettőből, népszava- zásos alapon, köztük a legnépszerűbb katona dalok. Kelly Anna nagyon szépen énekéit, teljesen igazolta híveit, akik a jelenlegi legjobb magyar dizöznek tartják. Még elhallgatták volna az emberek, de a művésznőnek az esti személyvonattal el kellett utazMindenféle okiratról

fénymásolatokat

(fotókör'ika+> gyorsan, készít

Kolozsvár, Bóiyci-u. 7 Tel: 11-58

nia s Így idejéből nem futotta a további kívánságok kielégítésére.

Ezután ismét a 18 tagú zenekar játszott. Ekkor többen hazamentek. Kelly Anna, akinek neve a falragaszon hatalmas hetükkel szerepelt, a műsor idejének körülbelül

10—15 százalékát töltötte ki, a zenekor a többit. Fordítva sokkol jobb lett volna.

Még csak annyit, hogy a 18 tagú zenekart bizonyos Sulyok Lajos nevű fiatalember vezényelte, aki néhány évvel ezelőtt, még Sulioc Ludovicnak nevezte magát.

/seb.)

Bcgalescu fokiéi román követ könyvet irt 02 „Uj va!lásw-ról

Tokió, március Bagalescu, tokiói román követ nemrégiben fejezte be „Uj vallás“ cimü könyvét, amelyet francia nyelven irt. A mű japán nyelven is megjelenik. A szerző kifejti, hogy az angol-amerikai liberálizmus és rideg materlálizmust. amely megmérgezte a világot, a lelki megbékülés szellemével kell helyettesíteni. „Lehet, né- hányán nevetni fognak majd könyvemen, — Írja — de biztos vagyok benne, hogy fokozatosan megértik. Ennek az uj vallásnak szelleme közös vonást mutat a Yamato szellemével, és uj vallásom szellemének alapvető része az a dicső lelkiség, amely megacélozta a japán férfit arra, hogy nekirohanjon az ellenségnek és soha ne hátráljon, csak győzzön. Úgy érzem, hogy a tervezett uj világrendet csakis ezzel az önfeláldozó szellemmel lehet megvalósítani,"

Bagalescu még egy könyvet is irt a japán szellemről. Japánba érkezésekor tette közzé ezt a könyvet, amelyben leírja többek között a Bukarestben létesített japán pavil- lont, amelyben kétezer japán és Bagalescu ajándékai láthatók.

Kovács Zoltán képki állítás»

Vasárnap délben nyitotta meg Kovács Zoltán első nagyobbszabásu képkiállitását a vármegyeháza kiállítási termében. A kiállítás érdeklődő közönségét Entz Géza dr. egyetemi tanár, műtörténész kalauzolta és szakszerű magyarázatot adott Kovács Zoltán festészetéről, művészetéről.

Kovács Zoltán Aba Novak tanítványa volt. Mestere hatása nagyon meglátszik alkotásain. Kovács Zoltán egyébként vidéken, Dés mellett, egy kis faluban él.

A kiállítás főhelyén „Farsang" cimü hatalmas vászna foglal helyet. Ha hirtelen ránézünk a szinergiában tobzódó alkotásra, valahogyan úgy látjuk, hogy csak a keret tartja össze az egészet. De ha hosszabban állunk meg előtte, akkor azt is látnunk kell, hogy az örvénylő, széteső formákat, alakokat mégis „valami" erősen eggyé kovácsolja, eggyé simítja s ez az erő benne éppen a sok egymástól eltérő, de egymásbaolvadó szín. Ez az érzésünk a Szent László történelmi freskó-részlet sorozata előtt is. Egyik képén lila- és cinóbervörös lovakat festett. Kissé meg kell barátkozni e különös kivitelű alkotásokkal s akkor még gyönyörködni is tudunk bennük. Ha Kovács Zoltán művészetét élvezni akarjuk: meg kell szoknunk kifejezési formáit és módszereit. A művész falun él, de a falu alig látszik alkotásain. Ezt tájképei igazolják. Nincs sok közvetlen kapcsolatuk a természeti tájjal. Kovács Zoltánnál a táj is hangulattá, vagy talán Inkább: műtermi, élménnyé válik. Ami benne mégis valóság, az csupán a valóság élményinditó hatása. A táj, a szamosvölgyi lankák, völgyek és dombok a látomás síkjára emelődnek.

Kovács Zoltán festményein a formák kapták a legerősebb hangsúlyt. A forma és a szín érvényesül legjobban minden alkotásán, de ezek is csak mint a művész lelki élményéhez alkalmazkodó eszközök. Van még valami Kovács Zoltán alkotásaiban, ami nagy művészi erőt jelent: a mozgás kihang- sulyozása. Hazafelé tartó alakjaival együtt, mintha menne a föld is boldogan, mint akik rajta menetelnek a jól végzett munka tudatával és érzésével.

Kovács Zoltán alkotásai közül — pedig éppen bő terméssel jelentkezik — alig kapunk kettöt-hármat, amire azt mondhatjuk; valóban Ilyen az ember, az emberi forma és alkat. A többi alak, amint már hangsúlyoztuk: csupán vízió. A kereső, kutató művész belülről kifelé vetített látomása.

A művész kiállítása érdekes és értékes Ígéret, de biznunk kell tehetségében s erejében, hogy megtalálja a teljesebb harmónia felé vezető utat Is. Bó.