Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-09 / 55. szám
SCwfKBrsütr&ßta Magyarország a szociális haladás ulján — Negyedik közlemény. — A mezőgazdasági muakáskérdés megoldd-' «ára a földművelő népréteg szociális viszonyainak vizsgálatára, az ott mutatkozó bajok kiküszöbölésére az első világháború előtt nagyon kevés gondot fordítottak. Hoztak ugyan a mezőgazdasági munkásságot érintő törvényeket és rendeleteket, de azokkal a felmerült rendkívüli súlyos bajoknak csak tüneteit lehetettt eltüntetni, esetleg elfojtani, de nem szüntették meg azok előidéző okalt. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás következménye nemzetgazdasági szempontból az volt, hogy az ország mezőgazdasági termelésének rendjét a feudális gazdálkodásról át kellett egy uj rendszerbe formálni. Az uj rendszernek, amelyet máskülönben az egész Európában érvényesülő forradalmi erők diktáltak, egyik alappillére az úgynevezett pénz- gazdálkodás volt, Európa kapitálizálódott: kiformálódott a kapttálista termelési rendszer. Nálunk nem volt meg a megfelelő fejlődési átmenet. Az átalakulás túl gyors volt. Ebből származtak az évtizedekre kiható mérhetetlenül nagy bajok, amelyeknek terhét még most Is nyögjük. A jobbágykérdésből agrárkérdés lett és a pénztőke hiánya miatt H nagybirtokból nem fejlődhetett nagyüzem. Kényszerhelyzetében külterjes gazdálkodást folytatott s azzal hozzájárult a mezőgazda- sági proletárlátus számának gyarapításához. Sok évtizedes vajúdás után alig következett be némi megnyugvás úgy, hogy az első világháború ebben a tekintetben is a legnehezebb körülmények között érte a nemzetet. A háborús állapot nem javított, de rontott a viszonyokon és a forradalom s Trianon után a megcsonkított ország ebből a szempontból is a legszomorubb örökséget vette át s vállalnia kellett a legnagyobb magyar probléma megoldását. A csonkaország szociálpolitikájának alapvető elve az ország minden társadalmi rétegének, mint egyetemes egésznek és nem egyes osztályoknak felemelkedését egy magasabb életrend kialakítását biztosítani. Nem egyes osztályok s rétegek érdekében, hanem az összeségért történik minden szociális intézkedés. Azért annak minden Intézkedése szervesen összetartozik s egymást ki egészíti. Előbbi közleményünkben a magyar mezőgazdasági szociálpolitikának vázlatát adtuk. Az elmondottakból kitűnt, hogy a szociálpolitikai beavatkozás ebben a tekintetben a kérdés legmélyéig nyúlt le és legfőbb Intézkedéseivel elsősorban a válságba jutott mezőgazdasági birtokpolitikái kérdéseket rendezte. Lehetővé tette a mezőgazdasági termelés folytonosságát, minőségi megjavítását, a mezőgazdasági termelvények elosztásának és értékesítésének módozatait. A mezőgazdák teherviselő képességét kellett elsősorban biztosítani, mert az ország legfőbb jövedelemforrása a mezőgazdaságból ered. A magyar mezőgazdaság állapota az ország minden más vonatkozású helyzetére döntő hatású. Újjá kellett tehát alakítani az ország adórendszerét éppen a válsággal küzdő mezőgazdaságra való tekintettel. Ebben a tekintetben a legnagyobbszabásut alkotta az országvezetés. Büszkén mondhatjuk, hogy Magyarországnak van Európában a legprogresszívebb adózási rendszere. S ennek a rendszernek nagy jelentőségét az a tény mutatja, hogy a nemzeti jövedelemnek „aránylag nem nagyobb hányadát veszi igénybe, mint a béke utolsó éveiben“ (1914I). Az 1940-ben hozott törvény e progresszivitást még nagyobb mértékben kimélyitette. A 7000 pengőnél nagyobb jövedelmek adóját növelte, az ennél kisebb jövedelmekét pedig változatlanul hagyta. A kisadózónak többféle kedvezményt biztosit, Így például a 3000 pengős jövedelem adója 45 pengő, míg 7000 pengőn felül ennek négyszerese. A nagyadózóknál a jövedelmi adó a jövedelem nyolcvanhárom százalékáig emelkedik. Az első világháború tűzharcosainak, a hősi halált haltak családtagjainak adókedvezménye jövedelem szerint 10-től 30, illetve 5-től 10 százalékig terjed. Legfontosabb intézkedés, hogy az adókulcs « gyermekek száma szerint csökken igen progresszív módon. S ez a csökkentés a jövedelmi adót nem fizető családapáknál kiterjed föld-, ház- és kereseti adójára Is. Családvédelmi szempontból ÍZ ezer pengő jövedelemig az adóteher mérvében különbséget tesz a törvény egyedülálló és több- gyermekes között. Az adózás progresszivitásának jellemzésére megemlítjük, hogy például egy nőtlen adózó 58.75 pengőt, gyermektelen nős 53.25 pengőt, egy gyermekes 50.50 pengőt, két gyermekes 45 pengőt, három gyermekes 24 pengőt, négy gyermekes 18 pengőt, öt gyermekes 8 pengőt, hat gyermekes pedig semmit sem fizet 3000 pengő tiszta jövedelem esetén. Az adóztatás vonahozzájárúl az államnak különféle hitelakciók révén a gazdáknak és kisiparosoknak juttatott segítsége. Ez utóbbi kihitelezés összege 30 millió pengő. Az önállósitásl és tisztviselői kölcsönakclók összege ugyancsak 30 millió pengő s a hadlkölcsöntulajdonosok segélyezésére 60 millió pengőt fordított az állam. A korszerűsített adózási rendszer és az állam által létesített segitőakclók konszolidálták a gazdasági életet a csonkaországban és megteremtették a megfeleid alapot arrr, hogy a mezőgazdasági és ipari munkásság érdekében Is gyökeres intézkedéseket lehessen foganatosítani. A legkisebb mezőgazda- sági munkabérek intézményes megállapítását már 1923-ban megkezdték, ugyanakkor biztosították a földmunkás vállalkozó szövetkezetek állami támogatását. Ennek kiteljesedése az 1940-ben a minden munkanemre kiterjedő munkabérmegállapitó Intézkedés és a munkásvédelmi törvények nagyszabású kiépítése s annak betartását ellenőrző gazdasági munkafeltigyelől szervezet létesítése. Korszerűsítette a kormányzat a gazdasági munkaközvetítést s annak működése nyomán 1941-ben măr 164-000 munkás jutott munkához. Megvalósították a munkások öregkori, a munkavállalók özvegyeinek biztosítását. „Az öregségi biztosítás életbeléptekor nem tették előzetes . befizetéstől függővé a jogosultságot bizonyos életkoron felül s ezért minden ellenszolgáltatás nélkül, 1940-ben 70.000 munkavállaló kapta meg öregségi járulékát. A kötelező balesetbiztosítással a biztosított munkások száma félmillióra emelkedett." Nagyszabású családvédelmi intézkedéseket foganatositottak a mezőgazdasági munkások érdekében. Megalkották az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, az Országos Szociális Felügyelőséget a vármegyékben és a Városokban működő Közjóléti Szövetkezeteket, Ezek az Intézmények hatalmas munkát végeztek. Negyvenmillió pengő támogatással házhelyekhez s házhoz juttattak több ezer családot. A háborús állapot sem akadályozza meg például az ONCsA-t ama célkitűzésében, hogy a tervbe állított 200.000 családi hajlék létesítésére ne törekedjék a legnagyobb nehézségek között 1*. A közjóléti szövetkezetek sokgyermekes családokat juttatnak földhöz és kisbérietekhez. Miután a szegény földmunkás néprétegek sorsán csak földosztással segíteni nem lehet, a szövetkezetek arra törekszenek, hogy a juttatottaknaíc a szükséges anyagi feltételeket is biztosítsák. Kamatmentes kölcsönök, élő és holt gazdasági felszerelések, haszonállatok jutnak e réven sok-sok ezer családhoz. A háziiparral való foglalkozás megszervezését is ezek az intézmények végzik és eddig is sok százezer embert foglalkoztatnak. Az uj magyar szociálpolitika egyik legszebb intézkedése az, hogy a falusi szegények segítségét szolgálja a házassági kölcsön folyósítása. Sok ezer család alakult e segítség folytán s annak jelentősége abból is kidomborodik, hogy a kölcsönt a negyedik gyermek megszületésével letörlesztettnek tekintik. A mezőgazdasági munkásság gyermeknevelési segélyakció révén 800.000 gyermek Jut életlehetőséghez a családnak juttatott támogatással. A Zöldkereszt egészségügyi szolgálata elsősorban a falvak lakóinak egészégügyl gondozására alakult, áldásos működésének eredményét a nép széles rétegei megérezték és ma már mondhatjuk, hogy ez az intézmény összenőtt a magyar falvakkal. A hadviseltek s hozzátartozóik s a magyar Ifjúság érdekében megvalósított szociálpolitikai Intézkedésekről következő közleményünkben számolunk be. TURAN LAJOS Sor tfönt 1 ki rdó&ekben mezés (grafológia) lelkitanácsadás; tudományos irásértel Dr. NEt^El 99 MENTOR“ Lélektani Laboratóriuma K«*'hv Mik'és u. 3. Tere?; 31-93. „A vét jogán követeljük azokat, akik magvarnak vallják magukat!" Egyéves fennállása áta is nagy nemzetmentő munkát fejtett ki a szatmáivármegyei Széchenyi Társulat Szatmárnémeti, március 8. A Szatmár- vármegyei Széchenyi Társulat jelszava Széchenyi mondása: „A tett első, a szó csalt második“. A társulat jelszavához mé tóan működik, kevés hírveréssel, kevés szónoklattal, de annál több tettel és lendülette’. Az Intézmény egy éves munkásságra tekinthet vissza: a központ 1941 októberében a'akult meg Szatmárnémetiben. Kallódó magyarok A „Keleti Újság" munkatársa Földes Ferencet, a Társu at ügyvezető igazgatóját kérte meg, mondjon néhány szót az egy éves működés eredményéről. — A Széchenyi Társulat — mondotta Földes Ferenc — nem uj társulás. Már 1882-ben megalapították a szatmári Széchenyi Társu- latott azzal a céllal, hogy megtanítson minden szatmárvármegyei polgárt a magyar nyelvre, a magyar szellemre és hogy a nem magyar nyelvű polgárokat megtartsa az állam Iránti hűségben. — Célunk ma is e? 3 visszacsatolás után azonban több és nehezebb megoldása hárult a Széchenyi Társaságra. Feladatunk lett, hogy az egész megye területén biztosítsuk magyar testvéreink megélhetését, megtartsuk a magyart magyarnak és visszaszerezzük azokat, akiket a történelem letépett a magyar élet fájáról. Nem óhajtunk Idegen vérrel gazdagodni, de a vér jogán követeljük azokat, aldk magyarnak vallják magukat, névelemzés nélkül I». — Rengetegen vannak olyan görögkato- likus magyarok, akiket Trianon után — minden tiltakozásuk el’enére — egyetle*^tollvonással besoroztak a görög katolikus román nemzeti egyházba. Azt mondták, hogy minden görögkatolikus román a ezt addig mondogatták a román papok, hogy sok magyar is elhitte s most bizalmatlanul tekint a magyar gőrögkatollkusok felé. Pedig ahogy román, szerb, ruszin, úgy magyar görög- katolikns nemzeti egyház Is van. Azt azonban, hogy mennyire nincs igazuk a román papoknak, talán Vasvári Pál, a szabadság- hős-vértanu szelleme tudná elmondani, aki Ián. végig és különösen a kisegzisztenciák í a nylrvasvári görög katolikus lelkész fin érdekében érvényesül a magyar adózási g volt s akit a fellázadt havasi románok gyU- WUSámrmK e* fk szociális ejve. Éjihez naég I holtak le * gyalul havasokban. A lendületes szervezkedés — Először — folytatódik az érdekes beszámoló — 1941 őszén Szatmárnémetiben alakították meg a Szécheayi Társulatot. A közönség csakhamar felismerte a társulat munkájának nagy nemzeti jelentőségét s rövidesen vezetőségünkben láttuk Kölcsey Ferenc dr. főispánt, Streicher Andor dr. alispánt, Csóka László dr. polgármestert, Károlyi Gyula 'gróf ny. miniszterelnököt, Dé- genfeld Miksa gróf földbirtokost, vitéz Madarassy Géza országgyűlési képvlse'ő", Böszörményi Emil dr-t, Uosvay Lajost, Boros Jenöt, Helmeczy József dr-t, Harc3ár Géza dr-t, rogozi Papp Zoltán dr-t, Ujfalussy Lajos, sok más vezetöférflt s azonkívül rengeteg tagot. — A központ megalakulása után nemsokára sor kerü’t a vidéki szervezetek megalakítására Is. Egymásután alakultak meg a vidéki szervezetek Nagybányán, Nagy- somlcuton, Szlnérváralján, A vasú j városban. Erdődön, Nagykárolyban, Csengereu és Mátészalkán. Sajnos a szervezőmunka, amely kezdetben o'yan hatalmas lendülettel indult több községben, megakadt a háború okozta nehézségek miatt, de tegyük hozzá, hogy csak átmenetileg Az elvégzett munka — Nehéz választ adni arra, hogy mit végeztünk egy év alatt. A Társulat sok olyan kisebb dolgot intézett el, ame'yek magukban véve jelentéktelennek tűnnének fel, de teljes egészükben nagy magyar tömegek érvényesülését jelentik. Javaslatokat tettek alapos tanulmányozás után a vármegyei közjóléti szövetkezetnek a természetbeni juttatásokra vonatkozólag. Gyógykezelés cé'jából sok magyart juttattak megfelelő kórházakba s több községben vándorkönyvtárt létesítettek. A Széchenyi Társulat több pályázatot Is Irt ki. így például — a mult évhez hasonlóan — 1000 pengő pálya dijat tűzött ki azoknnk a népművelőknek jutalmazására, akik az 1S42/43. tanévben a magyar beszéd, Írás, olvasás terén a legszebb eredményeket érik el, analfabéta vagy nemzetnevelést tai folyamokon a vármegye területen. 1943. MAUCMVS 9 WERNER öS PFLEIDERER vaqv mils qydrtmdnvjU „Z" koros KEVERŐGÉPET ÉS PÉKIPARI DAGASZTÓGÉPET bármilyen nagyságban — lehet üzemképtelen is — megvételre keresek. Ajánld oka) „mielőbb“ jeligére Paíak hirdetőiioddbo, Budapest, Vl„ Vilmos csdszár ut 29. szám. Háromszáz pengő pénzbeli segélyt adtait a nagynyiresl Magyar Ház berendezési költségeire, 400 pengőt az Országos Széchenyi Szövetségnek, 150 pengőt adományoztak s kápolnokmonostori szegény gyermekek felruházást mozgalmára, a sándorpusztai, ka- rulyl, csengerbagosi vitézjeiöltek gyermekeinek meleg sálra ugyancsak pénzbe’i támogatást Juttattak. Azonkívül egy szegény kisgazda tehetséges gyermekének is tanulmányi segélyt szavaztak meg. Ez a Társulat munkássága. Támogatni, segíteni, felemelni mindent, ami magyar, hogy megteremtsék a nemzeti élet a'apföi- tételeit azok részére, akik idegen népek tengerébe ékelve küzdenek magyarságuk megőrzéséért BOGDAN ISTVÁN Mérc'us 14-én avatja fel Szamosujvár a V/ c állal adományozott orszcgcászlát Szamosujvár, március 8. Szamosujvár közönsége március 14-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor az állami gimnázium előtti téren avatja fel ünnepélyes külsőségek között a Vác város által adományozott ország- zászlót. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. Negyed 12 órakor ünnepélyes felvonulás a városházától az országzászlóig. 2. Himnusz. Énekli: a Szamosujvár! Egyesített Énekkar és a közönség. 3. Megnyitót mond: Lőrincz János ny. református esperes, városi képviselőtestületi tag. 4. Levente-szavalat. 5. Az országizászlót az adományozó Vác közönsége nevében átadja Intzédy- Melszner János dr. polgármester. 6. örség- kivezénylés az országzászló mellé. Az első őrséget a Szamosujvári Levente Egyesület adja. 7. Avató beszéd. Mondja: vitéz Endre László dr. Pest-vármegye alispánja, az Erek- lyés Országzász’ó Nagybizottság társelnöke. 8. Dávid Gyula: Uj március. Szavalja: Jeszenszky Irma leányleventevezető. 9. Szamosujvár város közönsége nevében nemen Tamássy Károly dr. polgármester átveszi az országzász'.ót. 10. A. honvédség, a város és a leventék koszorúinak elhe'yezése. 11. Szózat. Énekli az Egyesített Énekkar dr, Pongrácz Slmonné karnagy vezetése alatt és a közönség. 12. Tisztelgő elvonulás. Tolató mozdony elé vetette magát e$y szamosfalvi munkái Kolozsvár, március 8. Vasárnap délelőtt 10 óra tájban a Kajántó-uti vasúti hídon tolató vonat elé vetette magát Bărbos János 40 éves, nős, szamosfalvi illetőségű munkás. A vonat kerekei áthaladtak fején a a szerencsétlen munkás nyomban kiszenvedett. A helyszínre kiszállott hivatalos bizottság megállapította, hogy Bărbos János szamosfalvi munkás halá’ávul kapcsolatban bűntény nőm forog fenn s a holttestet beszállíttatta a törvényszék bonctanl Intézetébe. Szemtanuk a következőképpen mondják el az öngyilkosság előzményeit: Tíz óra előtt tartalék-mozdonyokat tolattak a pályatesten a pályaudvar felé, araikor a sínek mentén feltűnt egy falusias öltözetik szakadozott ruliáju ember. Senklsem gondolt arra, hogy öngyilkos akar lenni, mert e pályatestnek ezen a részén gyalogjáró vsa, ahol közlekednek a járókelők. Amikor azonban a to’ató mozdony szerelvényével áthaladt a »sínpáron, megdöbbenve fedezték fel, hogy mozdulatlanul fekszik a pályatesten az előbb még Idegesen le s fel sétáló férfi. Mire a helyszínre rohantak, már nem volt étet benne: fejét a fellsmerhetetlenséglg össze* roncsolták a vonat kerekei. A hatóságok te* vább folytatják a vizsgálatot az öngyilkosság okának felderítésére. A szamosfalvi munkás öngyi’kosságáról * vasárnap délelőtti órákban értesítették, családját is. A kolozsvári „Gyopár" Turista Egyesület vezetősége fe'kéri tagjait hogy a március 15-lkt nemzeti ünnepre való kivonuláshoz minél nagyobb számban Jelenjenek meg az egyesület helyiségében. A felvonulás időpontját tagjainknak tudomására hozzuk. A vezetőség.
