Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-06 / 53. szám

SCBURVlUtSjm 4 J943. MARCI V S @ Magyarország a szociális haladás uJjan — Második közlemény — A Trianonban hozott Ítélettel nemcsak a magyar állam politikai, hanem gazcta.-ági egységét Is széttörték. A leszakított és ide­gen uralom alá jutott területek szerves gazdasági részei voltak Magyarországnak. Ez a megbontott gazdasági és geopolitikai egység súlyos válságot idézett elő. A békekötések után az utódállamok szinte kivétel nélkül demokratikus és liberális szel­lemű politikai irányelvek szerint rendezked­tek be. — Mindenki választó és választ­ható — hirdették — és választójogot adlak a nőknek is. Joga volt mindenkinek politikai meggyőződést szerezni s ha jól­esett, máról-holnapra cserélhette is azokat. A vitatkozásokban, tervezgetésekben és agi- táclőban nem is volt hiány, gombamódra szaporodtak a pártok és veszekedetten har­coltak egymással. A megszállás alá jutott Erdély 1920-ban megismerte a hatalom akkori urainak első szociálpolitikai intézkedését: az úgynevezett aggárreformot. A végrehajtott földreform következményeit még most is keserítsen nyögi ez a földterület. A reform magyai szempontból égbekiáltó igazságtalanságaira már számtalanszor rámutattak, most csak annyit említünk meg, hogy Erdély városai­ban még 19S9-ben is magyar birtokosoktól és magyar intézményektől a belső ingatla­nokból sajátítottak ki területeket, négyzet­méterenként 4 lejes egységáron. Egy négy­zetméter magyar földet vettek el 4 lejért, akkor, amikor egy közepes minőségű ciga­rettának ára 5—8 lej és egy közönséges le­vélre való bélyeg 7 lejbe került! Erdély földjén már a mult század végén megalkotott szociális törvények alapján olyan intézmények és berendezkedések mű­ködtek a nép legszélesebb rétegeinek gazda­sági, egészségügyi, munkásvédelmi slb. te­rületén. Maguk a megszálló hatalomhoz tarto­zók is elismerték és tapasztalták ezeket a tényeket, amikor a Kárpátok szorosain ke­resztül Erdély földjére léptek. Az alábbiak­ban néhány adatát idézzük annak a munká­nak, amelyet a visszacsatolás óta a magyar szociálpolitika Erdély földjén 1940-től a mai napig már megvalósított. „1939—40-ik költségvetési évben Nagyvá­rad városa átszámítva 25.000 pengönyi ösz- szeget fordított a szociális, népjóléti célokra, A város visszacsatolása után már az első magyar költségvetésben erre a célra 37C.009 pengőt fordítottak, amelyhez még hozzájá­rult a Magyar Norma Alap 260.000 pengős külön költségvetése, azonkívül a szükség- munkákra kiadott 643.000 pengő, továbbá az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 600.000 pengős ellátmánya, tehát Nagyvára­don a visszacsatolás első esztendejében öss- szesen 1.873.090 pengőt fordítottak népjóléti célokra, vagyis 7i-szer annyit, mint a meg­szálló uralom idejében. „Kolozsvár 1939/40. költségvetési évében a megszállás alatt a szociális jellegű kiadá­sokra nem egészen 32 ezer pengőnek meg­felelő összeg volt felvéve. Ezzel szemben a magyar uralom alá visszatért Kolozsvár 191/1. évi költségvetésében 1/9C.500 pengő, lOji-bsn pedig C1S.31/6 pengőt fordítottak népjóléti célokra. Azonkívül a város nép- és családvédelmi költségvetése 1942-ben mint­egy félmillió pengő volt, 1940 szeptembertől 1941 végéig a szociális szervezet, Illetve a városi közjóléti szövetkezet több mint egy­millió pengőt juttatott szociális célokra.“ Ezek a számok megdönthetetlen bizony­ságok és belőlük a kétféle szociálpolitika ri­kító különbséggel mutatkozik meg. A megcsonkított, ezer sebből vérző Ma­gyarország le sujtottságában olyan nagysza­bású szociálpolitikai intézményeket létesített, amelyeknek húsz esztendő alatţ állandóan működő és folytonosan fejlődő munkája bá­mulattal töltötte el a nyugat nagy államai­nak szakértőit. Magyarországon például az Országos Köz­egészségügyi Intézet zöldkeresztes védőnői­vel, mlntajárásalval és egyéb tevékenységé­vel, immár két évtized óta áldásosán műkö­dik, ugyanakkor Romániában íz egészség- ügyi folyóiratok csak lO.’/O-ben cikkeztek ar­ról, hogy az amerikai Roclxfeller-alop rég felajánlott segélyével egészségügyi központi hivatalt kellene szervezni. Romániában a vi­déki hatósági orvosok száma csupán 1263 volt s ezeknek 18 ezer falut kellett gondoz- niok. A trianoni Magyarország falvainak orvossal való átlagos ellátottsága — amely azóta igen sokat javult —■ négyszer olyan kedvező volt, mint Romániában. Románia csak 1938-ban, tehát 10 évvel Ma­gyarország után hozott társadalombiztosítási törvényt, amelynek Igénybevételi és szolgál­tatási feltételei például a mezőgazdasági mun kásságra gyakorlatilag alig terjed ki, mert csak a gazdasági gépek mellett dolgozó | munkások balesetbiztosítási kötelezettségére j vonatkozik, Még ez a nagyon korlátozott! biztosítási rendszer Is alig érvényesült Er­dély területén. A megszállás keserű évei alatt európai botránnyá nőtt az állásukból nyelvtudás el­mén elbocsátottak és romlásba taszítottak ügye. Ezekről a kenyerüktől megfosztott ki­sebbséghez tartozó emberekről az akkori ál­lamhatalom nem gondoskodott. Különösen az 1930 előtti kényszernyugállományba helye­zett közalkalmazottak sorsa volt kétségbe­ejtő, mert azoknak nyugdiját jóval a leg­alacsonyabb létminimumhoz szükséges ösz- szegen alul, minden rendszer nélkül állapí­tották meg. Ezeket az összegeket a magyar jogszabályok szerint a visszacsatolás után rendezték és legtöbb esetben néhány száz Berlin, márc. 5. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Göbbels birodalmi miniszter a Das Reich elmü folyóiratban fogla kozik azzal a vissz­hanggal, amelyet küifö'dön, főleg London­ban Németországnak és szövetségeseinek az a megállapítása tett, hogy a bolsevizmus íiu'yos veszélyt jelent egész Európára. Göb­bels miniszter hangsu’yozta, hogy bármint erőlködjenek Londonban, nem tántoríthat­nak el bennünket attól a szi'árd meggyőző­désünktől, hogy a bolsevizmus a háború mai szakában a legnagyobb veszély minden ve­szélyek között. Nem érintett bennünket az a gyanúsítás sem, ame’y szerint ennek a ve­szélynek a felrajzo’ása részünkről béketa­pogatózást jelent. Teljesen józanul és reáli­san fogjuk fel a háborút. Göbbe's dr. meg- áUapltása szerint: bár a hivata’os angol po­litika ellenkezőjét állítja é3 bár a nemzet­közi zsidóság Igyekszik a do'gol: Ilyen fej­lődését megakadályozni, az angol közönség mégis kezdi már nagy tömegeiben felismer­ni, milyen veszélyt jelentenek a bolsevistái: a nyugat számára. — Londonban ez Intcr- nae'onálét éneklik, de Moszkvában nem Kolozsvár, március 5. A Budapesti Köz­löny március 4-1 száma közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter 8500/1943. V. K. M. számú rendeletét, amelyben a miniszter az egyetemi és főiskolai ifjúsági egyesületek működési szabályzatának közzétételéről In­tézkedve úgy határozott, hogy a Magyar Nemzeti Diákszövetség március 2-án tar­tott ülésén alkotott működési szabályzatot jóváhagyja. A rendelethez mellékletként közölt sza­bályzat a tagsági előfeltételek megállapí­tása során kimondja, hogy egyetemi, vagy főiskolai ifjúsági egyesületnek rendes tagja vagy má3 elnevezésű olyan tagja, alti az egyesületben bármely tagsági jogot gyako­százalékkal magasabb kulcs szerint állapí­tották meg, A román nyugdíjtörvény a nyug­díjast a feleség és gyermek után családi pótlékban nem részesítette, részükre egész­ségügyi és társadalombiztosítási intézkedé­seket nem foganatosított. Maguk az ellenzéki román pártok Is le­szögezték azt a tényt, hogy Erdély az adó­zás és a számtalan jogcímen behajtott szol­gáltatásokkal a legnagyobb mértékben és a regátl területekkel szemben sokszorosan •megterhelt volt. A puszta létért és fennmaradásáért a leg­nehezebb gazdasági viszonyok között is Ma­gyarország nagyszabású és tervszerű szo­ciálpolitikával uj életrendet és berendezke­dést valósított meg. Az elért eredmények bi­zonyságul szolgálhatnak az európai közvéle­mény előtt arról, hogy a szociális fejlődés utlán Magyarország a legelső nemzetek kö­zött haladt. A szociális élet minden területére kiterjedő alkotásokról következő közleményünkben fo­gunk beszámolni. TITKÁN LAJOS éneklik a God save the Klng-et. Lon­don fe’ett a bolsevizmus zászlói lengenek, de ki hallott arról, hogy a Szovjetunióban az angol birodalom zászlói lengenének. Ezek külsőségek, de jellemző tünetek. A radi­kalizmus és a konzervatizmus együttműkö­désénél, mindig a radika’izmusnak van több esélye. Ha egyszer egy helyütt leromboltál: azt a falat, amely szilárdan körülveszi a nemzeti államokat, akkor semmisem tartóz­tathatja fel többé az anarchia áradatát. A miniszter ezután hangsúlyozta az 1918. és 1943. közti különbséget. E teklntve attól, hogy az akkori és a mostani katonai hely­zetet nem lehet összehasonlítani, sok min­den más is megváltozott. Az a nép, ame'y IDÍ 3-ban oly közel állt a győzelemhez és azt csak saját ostobasága miatt vesztette el, ez úttal nem fog könnyelműen lemondani nagy történelmi lehetőségéről. A vége felé járó tél súlyos próbára tett minket, de egy jót Is hozott, megláttuk a veszélyt és nem fog­juk tőle elfordítani többé figye'mlinkei mindaddig, amíg azt a veszélyt meg nem törtük. rolliat, csuk olyan egyetemi vagy főiskola» hallgató lehet, aki 26. életévét be nem töl­tötte. Az egyetem tanácsa, Illetve a főisko­lai hatóság rendes hallgatónak 23. életéve betöltéséig engedélyt adhat, hogy ilyen egyesületi tag maradhasson, ha tanulmá­nyait 26. életévének betöltéséig azért nem tudta befejezni, hogy rendes katonai szol­gálati kötelezettségének tanulmányai előtt, vagy közben eleget tett, vagy pedig azért, hogy legalább két évig teljesített tartalék! vagy póttartaléki háborús katonai szolgála­tot. Egyetemi vagy főiskolai Ifjúsági egye­sületnek rendes tagja maradhat a végbizo­nyítványt nyert hallgató Is, legfeljebb azon­ban 26. életévének betöltéséig. A korha­tárra nézve megállapított korlátozásra vájó tekintet nélkül tag maradhat az egyetemi, illetőleg tudományos segédszemélyzet tagja. Az egyetemi, vagy főiskolai ifjúsági egye­sület kötelékébe az egyesület tanárelnöké­nek engedélyével olyan személy is tartozha- tik, aki az illető egyetemet, vagy főiskolát már elvégezte. Rendes tagokat illető jogo­kat azonban nem gyakorolhat. A rendelet előírja, hogy egyetemen és fő­iskolán csak egyetemi, vágj- főiskolai ifjú­sági egyesület, vagy vallásos Ifjúsági egye­sület működhetik. Az Ilyen egyesület, amennyiben errenézve alapszabálya! korlá­tozó rendelkezéseket nem állapítanak meg, működését az ország területén bárhol ki­fejtheti. A rendelet utolsó szakasza megállapítja, hogy az előbbi rendelkezés nem terjed ki a kolozsvári m. klr. Ferenc József Tudomány­egyetemre. Ezen az egyetemen a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a Magyar Nemzeti Diákszövetség Tanácsának javas­latára teendő további intézkedéséig az nj szabályzat hatálybalépése napján fennálló egyetemi Ifjúsági szervezetet kell fenntar­tani A kozignzqiaVas nagy feladatai Immár tradíció, hogy a Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamokat a miniszterel­nök nyitja meg. így történt az idén Is, a sorrendben tizedik ilyen tanfolyamot Kál’ay Miklós miniszterelnök nyitotta meg és meg­nyitó beszédében a közigazgatásnak jövendő nagy feladatairól szólt. Kifejtette, hogy a közigazgatás az ál'arni élet legfontosabb té­nyezője. Mert hiszen az önálló állami létnek az alkotmányos és törvényes fonnák közt folyó életnek a jó közigazgatás az a'apja. A jó közigazgatás biztosítja azt, hogy egyes állampolgárok a maguk életét élhessék le és zavartalanul végezhessék munkájukat az egész társadalomban. Ami a jövendő Magyarország jó közigaz­gatását Illeti, a miniszterelnök azt fejtette ki, hogy Magyarországnak két legnagyobb problémája van és pedig a szociális haladás ügye, valamint a nemzetiségi kérdés helyes kezelése. Ez az utóbbi azt jelenti, hogy ha'a- déktalanul be tudjuk illeszteni nemzetisé­geinket a nagy magyar közösségbe. Ez ter­mészetesen elsősorban közigazgatási pro­bléma. A szociá'is életnek, a szcciáiis boldo­gulásnak és fejlődésnek alapjait nem lehet lerakni, a meglévő alapokat pedig nem le­het továbbfejleszteni a jó közigazgatás In­tenzív részvétele nélkül, sőt azt Is lehet mondani, hegy az alapok lerakása Is és azok­nak továbbfejlesztése Is úgyszólván kizáró­lag a közigazgatás feladata. Mert éppúgy, mint ahol a túlbürokratizált, a meg nem értő közigazgatás a szociális elégedetlensé­get szüli, éppen úgy a jó, gyors, megértő közigazgatás a szociális megnyugvásnak biz­tosítéka. Hogy közelebbről hogyan kell a jó köz- igazgatásnál: a szociális haladás érdekében úgy működni, hogy áldást hozó tevékenysó. gét a nemzetiségekre Is kiterjessze, Kállay Miklós miniszterelnök kifejtette, hogy az egyes társadalmi rétegeket kell mindig he­lyesen istápoinl, mindig a gyengébbeket védve, a túlkapásokat pedig letörve. A köz­igazgatásnak — mondotta a miniszterelnök —- sohasem szabod elnyomással do'gozní. Ellenben mindig tekintéllyel, sohasem erő­szakkal, de a gyengeség látszatát is kizárva, a magyar és a nem magyar között pedig csak abból a szempontból lehet, sőt szabad és kell különbséget tenni, hogy átlamhüség tekintetében milyen elbírálást érdemel. A miniszterelnök által kifejtett Irányelvek jellemzik már ma is azt a magyar közigaz­gatást, amelynek élén a belügyminisztérium áll. Nagyot változtak a viszonyok, össze sem j lehet hasonlítani a fél évszázad élőit! múl­tat a Jelennel. A magyar állami é'et vezetői megtanultál:, hogy a közigazgatásnak nem szabad lelketlen bürokráciává merevednie, a közigazgatásnak állandóan kapeso atot kell tartania a társadalom minden rétegével, mert csak Így tudja elvégezni a ráháru’ó nagy nemzeti munkát, csak tgy tudja a tár­sadalmat megelégedetté tenni és csak Így képes azt a tudatot minden adófizető polgár leikébe beleplántálni, hogy a közigazgatás a nemzet minden tagjáért dolgozik és periig sohasem valamely elvont, kü'ön hivatalos célok érdekében, hanem egyedit! és k'zá-Ó- iag azért, hogy enuel: a nemzetneh minden tagja mindenkor minden cse'ekvése során érezze az állam hatalmának védő és támo­gató kezét. A miniszterelnök olyan jó közigazgatásról szólott, amely gyors, nem Ismert a kü'ön-; böző bonyodalmakat, nem szőrsz&'bnsogató s amelynek minden egyes tényezője tekin­téllyel bár, de sohasem ridegséggel áll azon a poszton, amelyre hivata’t minőségénél fogva állították, állították pedig azért, hogy szolgálja a nemzet egyetemét, tehát támo­gassa ennek a nagy nemzeti egységnek mia* I den egyes arra érdemes fiát. AZ ERDÉLYI LESZÁMÍTOLD ÉS PÉNZVÁLTÓ BANK R. T. igazgatósága, felügyclöbizottsága és tisztvlse’ől kara mélységes fájdalommal jelenti, hogy az Intézetnek éveken keresztül páratlan odaadással és együttérzéssel működő felügyelőbizottsági elnöke, ur Dr. KLASZ l A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÓ BANK, BUDAPEST, IGAZGATÓJA, HITES KÖNYVSZAKÉRTŐ, STB. folyó hó 4-én éjjel váratlanul elhunyt. A megboldogultban egy Igazi hűséges jóbarátot, önzetlen munkatársat vesztettünk el, aki a kérlelhetetlen sorscsapás folytán váratlan 4' vozásával nagy űrt hagyott maga után. Egyéniségének szeretetrcméltóságával csak ba­rátokat és tisztelőket szerzett magának és értékes, hasznos tanácsait és út­mutatásait nehezen fogjuk nélkülözni. EMLÉKÉT SOHA EL NEM MÚLÓ KEGYELETTEL ŐRIZZÜK. Kolozsvár, 194S. március 3. Gobbelc dhr.i Már az angol kczvHemény is felismeri, mily nagy veszély Nyugat száméra a bolsevizmus ■■tpwwiijwwwi.Mm in ' niimrm -írnnrmrtmvrrmmM ■■■■■■■ A iiultussr miniszter ióváhaeryfa a Magyar Nemzeti DiákszKvetség a?aoszabáryait

Next

/
Thumbnails
Contents