Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-05 / 52. szám
MCBLEriUrsjtQ 1943. MJinCiVS 5 # Magyarország a szociális haladás ulján — Első közlemény. — A magyarellenes külföldi propagandának évtizedeken át az volt az állandóan és számtalan változatban hangoztatott vádja, hogy Magyarország feudális, reakcionális szellemű állam, nem törődik a dolgozó rétegek gondozásával, szociális reformokat nem valósit meg és szerkezetében még mindig középkori elmaradottságban van. Ez a sok- hangu harsonázás azt sem mulasztotta el világgá kürtölni, hogy bezzeg az utódállamok a maguk demokratikus berendezkedésében egyebet sem csinálnak, mint szociális Intézményeket, az alsóbb néprétegek kulturális és anyagi felemelkedését biztosító berendezkedéseket, korszerű elvek szerint, mint nyugati szellemmel eltelt — angyalok. Hiába volt Magyarországon már a mult század első felétől olyan törvénnyel biztosított szociális intézkedés, amellyel a legha- ladottabbnak t'-rtott nyugati államokat Is megelőzve a dolgozó és anyagilag rászoruló néprétegek érdekében olyan Intézményeket s alkotásokat valósították meg, amelyeknek tanulmányozására később messze idegenből jöttek hozzánk szakemberek s tanultak és csodálkoztak: a külföld közvéleménye mégsem ezek után a tények után Ítélt meg bennünket, hanem az elfogult s vicsorító ellenséges hírverés hazugságaiból. Magyarország volt a világ államai között az ötödik állam, amely korlátozta a gyermekmunkát, a negyedik, amelyik bevezette a családi munkabért 8 az első, amelyik korlátozta és szabályozta az éjszakai munkát és a dolgozó nők védelmét intézményessé tette. Magyarországon a betegségi és társadalombiztosítási Intézmény már félszázad óta működik. Szociális gondoskodásunk modem értelemben évszázados múltú. A világháború után a trianoni ítéletet mégis az ellenséges hazug propaganda vádjai alapján hozták meg s külön büntetést szabtak reánk azon a címen, hogy nem voltunk szociálisak. Egy ország szociálpolitikáját mindig gazdasági erőforrásai, teljesítőképessége, társadalmi rétegeződébe és föképen termelési jellege szabja meg. Egy mezőgazdasági állam és mint amilyen megcsonkított hazánk Is volt, természeti, anyagi s pénzügyi elzártságában nem építhetett ki olyan szociálpolitikai berendezéseket, amelyek méreteikben túlszárnyalták volna a minden előnyökkel s a ml rovásunkra bőségbe jutott utódállamok többnyire csődbejutott intézményeit. Csehszlovákiában — kétségtelen — a társadalombiztosítás minden ágát nagyszabá- suan kiépítették. Volt munkanélküliség elleni biztosításuk, népegészségügyre hatalmas összegeket áldoztak, bőkezű hitelszervezet s ruházati cikkek olcsósága eredményesen egészítette ki a szociális gondoskodást. Azonban — nem szándék nélkül — o súlyos szociális kérdések mégis megoldatlanul maradtak és a túlméretezett s jórészben csak a cseheknek érdekelt szolgáló biztosítási rendszer az állam háztartását felborulással fenyegette. A csehek szociális intézményeiket is az elcsehesités eszközéül használták és a nemzetiségeiket, különösen a magyarokat a haladás és fejlődés lehetőségétől elzárták. Volt munkanélküliek biztosítása, de szándékosan csináltak munkanélküli tömegeket a szudéta német, a kárpátaljai rutén és a magyar vidékeken. Elvették a magyar birtokosok földjeit, nem volt nagybirtok, ellenben nem volt munkaalkalom sem a mezőgazdasági munkásság részére. A magyaroknak pedig nem juttattak a földosztáskor földet. A magyar közalkalmazottak ezreit juttatta a cseh sovinizmus koldusbotra. Szlovákiában c cseh ipar érdeke miatt az ipart mesterségesen elsorvasztották. Ennek ugyancsak a nem csehek Itták meg keserű levét. A csehekéhez s általában az utódállamokéhoz hasonló megkülönböztető elbírálás és elbánás az állampolgárok között Magyarországon soha nem volt s ilyen aljasságot a magyar jellem soha nem gyakorolt. A csehek a nemzetiségi vidékeken szándékosan sorvasztották el az ipart. Saját statisztikai adataik szerint ipari termelésüknek még a gazdasági világválság csökkenésének Idején, 1935-ben is csak az 1928-as évi, már lényegesen lecsökkent termelésüknek csak kétharmadát érték el, holott ugyanekkor Németország 100 százalékát, Magyarország 105 százalékát érte el. Ez a tény az egész csehszlovák államra vonatkozik. A nemzetiségi vidékeken a kép még siralmasabb volt. Következményeit sokféle adatból lehet megállapítani. Mint jellemzőt csak azt említjük meg, hogy 1934-ben a történelmi Csehország területén a húsfogyasztás fejátlaga évi 40.5 kg., Morvaországban 37.8 kg. Szlovák területen 16.7 kg. és Kárpátalján pedig 8.4 kg. volt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a csehek a statisztikával való zsonglőrködés nagymesterei voltak. „A hajdani Nagymagyarország Iparosítási politikája arra irányult, hogy a szegényebb nemzetiségi vidékeken javítsa a foglalkozást és a lakosság ellátását. A szlovákiai és kárpátaljai területen a magyar uralom alatt az ipari befektetés fejátlaga 191Jf előtt £30 aranykorona, Erdélyben 200—230, a Délvidéken 150—200 korona volt.“ Pénzsegéllyel, kamatmentes kölcsönnel, gépekkel, szállítási kedvezményekkel is támogatta a területet a magyar kormány és a kedvezményeket 1914-ig 1333 gyár élvezte. 1935-ben azonban ezek a gyárak már csak romokban hever- 5 tek, mert a cseh iparpolitika valamennyit j tönkretette. Ez propgramjuk volt és a ban- * kok, takarékpénztárak, szövetkezetek, ke- g reskedelmi társulatok eltulajdonításával, az jj| adóztatás, szállítás Igazságtalanságaival és jjj ravaszságaival vitte keresztül. A Felvidék- ü röl az állami bevétel 19 százaléka szárma- | zott, ellenben csak 9 százalék jutott vissza I a terület kiadásainak fedezésére. Az első években az állami beruházások■■ 954 százalékát cseh területeken fektették be. A társadalombiztosítás 1931. évi három és fél milliárdos befektetéséből a szlovákiai és kárpátaljai területre csak 236 millió korona jutott. Ebben az évben útépítésre fordított összeg felét a Délvidék és Kárpátalja adta, de csak 12 százalék erejéig részesedett belőle. Képzelhetjük, hogy milyen más adókulcs szerint fizettek a nem csehek, például a felvidéki magyarok. A Kárpátalján és a Felvidéken magasabb volt a vasúti fuvardíj, mint a cseh részen, emiatt 50 százalékkal többet fizetett e két vidék Ipara mint a cseh. Évente több száz millió cseh koronával szegényedett emiatt a Magyarországtól elcsatolt terület. Ez az agyafúrt politika tette tönkre a nemzetiségi vidékek iparát, idézte elő a nemzetiségek leszegényedését, a mértéktelenül nagy munkanélküliséget, családok elzüllését, kipusztulását. Még a ravasz cs'-' statisztika Is elismeri, hogy 1930-ban 10.000 szlovákiai lakosra 54 kivándorló esett. A szlovákiai gyáriparosok szövetsége által 1931-ben összeállított és kiadott statisztika szerint a munkanélküliek száma a hivatalosan közölt szám háromszorosa volt. A tények rideg valósága ez. És ezek a szomorú adatok a mi magyox igazságainkat bizonyítják. Meg kell már egyszer ismernie a világnak a ml Igazunkat és el kell tűnnie SZILÁGY! JÁNOS . fiekkenézőié Kőmálalja-utca 1. (Astoria melleit) Ajánlja saját termésű kecskeméti fajborait. Ka-iar ka kim árva litere 4.28 ÉcfssRizling lt M 5*Kiíünő házla? elkészített erdé’yi és alfö di ételek naponta kaphatók. Ha pénteken halászi* és kap os-túrósról«« a hazug ámítás hírverése nyomán világ* szerte keltett rossz hirünk minden nyomának. A magyar szociális politika megvalósított alkotásairól még a magyar közönségnek sincsen pontos ismerete. Cikksorozatunkban sorra bemutatjuk megvalósított szociális alkotásainkat és azt az állandóan fejlődő folyamatot, amelyben van. Első közleményünk a cseh viszonyokkal való összehasonlításban mutatott rá lényegbevágó tényekre. Következő közleményünk Erdély szociális helyzetét a magyar uraiont és a megszállás alatt fogja ismertetni hivatalos adatok alapján. TUBÁN LAJOS Gyógyultan hagyta e! a siemészeli klinikát Antal miniszter Budapest, március 4. (MTI) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Antal István dr. nemzetvédelmi propa- pandamlniszter, akin — mint ismeretes — Imre József egyetemi tanár február 16-ás szemmütétet hajtott végre, szerdán este gyógyultan hagyta el a budapesti szemészeti klinikát. Még 10—12 napos pihenőre lesz szüksége. 360 ezer pengős léfyolfaltni köfcs'ínV rész |el ltfiskofc Miskolc, március 4. Miskolc város elhatározta, hogy 360.000 pengő kamatmentes kölcsönt vesz fel s azt légoltalmi célokra fordítja. Ebből az összegből nyilvános óvóhelyet épít a város, több iskolában, a vá-* sárcsarnok pincéjében és ezenkívül még négy helyen, összesen 3000 ember befogadd* sára alkalmas óvóhelyek építését tervezik. ( 1 Közgyűlési meghívó. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság XLVIII, évi rendes közgyűlését 19-13« márc'us 14*én délelőtt 11 órakor fogja Kolozsvárt. Kityii király-tér 7. szám alatti székházában megtartani. Tárgysorozat: 1. A* Igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1942. évi üzleteredményről. 2. Határozathozatal a mérleg megáll apitása és a tiszta jövedelem hovafordítása iránt. 3. Az alapszabályok 34. §-ának módosítása oly értelemben, hogy a céget az igazgatók az erre felhatalmazott tisztviselők egyikével is jegyezhetik. 4. Nyugdíjpénztár részére ingatlan vásárlása. 5. A vezérigazgató javadalmazásának megállapitása. 6. Igazgatósági tagok választása. Ezen közgyűlésre a t. részvényeseket azon figyelmeztetéssel hivjnk meg, hogy az alapszabályok értelmében oly részvényes gyakorolhatja akár saját személyéTartoik Mórleoszámla 1942. ben, akár meghatalmazottja által szavazati jogát, aki részvényét a közgyűlést megelőző nap déli 12 óráig az intézet pénztáránál Kolozsvárt, vagy bánffyhunyadi, dési, marosvásárhelyi, nagybányai, szamosujv ári fiókintézeténél, avagy pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél Budapesten, még le nem járt szelvényeivel együtt letette. Értesítjük a t. részvényeseinket, hogy az igazgatóság évi jelentése, továbbá a mérleg- és eredményszámla az intézet hivatalos helyiségeiben 1943 március 2-től kezdődőleg közszemlére ki lesz téve s azokat a t. részvényesek a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Kolozsvár, 1943 március 2. AZ IGAZGATÓSÁG. december 31.-én. Követei VÁGYÓ NA Pengő Pengő TEHER Pengő Pengő Pénztárkészlet — — — — — — — — 208.916.24 Alaptőke 72.000 darab részvény á 20 P. n. é. — 1.440.000.— Giroszámlán fennálló követelések — — —- — 934.645.53 Tartalékalap — — — — — — — — — 240.000.— Pénzintézeteknél fennálló követelések — — — 295.880.14 Ingatlan értékcsökkenési tartalék — — — — 433.019.24 Értékpapírok — — — — — — — — — 156.754.71 Árfolyamkülönbözeti tartalék — — — — — 130.025.09 Váltótárca — — — — — — — — — 10.848.442.91 Tisztviselők nyugdíj- és segélyalapjai — — — 720.885.24 Adósok — — — — — — — — — — 8.022.376.05 Konverziós adósok — — — — — — — 1.169.670.78 Könyvecskékre elhelyezett betétek — — — 5.387.370.12 Ingatlanok: Folyószámlán elhelyezett betétek — — — 3.978.117.15 9.365.487.27 Intézeti székhazak — — — — — — — 421.333.34 Hitelezők — — — — — — — — — 3.299.823.08 Árverésen vett ingatlanok — — — — — 16.186.97 Visszleszámitolt váltók — — — — — — 6.738.287.73 Egyéb ingatlanok — — — — — — — 173.333.31 610.853.62 Fel nem vett osztalékok — — — — — — 3.379.70 Nyugdíjalap ingatlanai — — — — — — 430.361.75 Egyéb tehertételek — — — — — — — 926.466.21 Berendezés — — — — — — — — — 1.— Átmeneti tételek — — — — — — — — 146.752.06 Egyéb vagyontételek — — — — — — — 90.211.15 óvadékok és kezességek — — — 806.031.74 P. Romániai fiókok tartozásai — — — — — 955.502.86 Óvadékok és kezességek — — — 8C6.031.74 P. J C4 • Nyereségáthozat 1941. évről — — — — — 57.712.95 Folyó évi tiszta nyereség — — — — — 221.778.15 279.491.10 13.723.616.72 23.723.616.72 Kolozsvár, 1942 december Slg AZ IGAZGATÓSÁG. t
