Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-30 / 71. szám
T. OR 3ZAGCTYUL313 rlü * î * Art.v /ßöpviac1Ö.jtiAz könyvtára* • , iSU DA?S3? V PARLAMENT EZ T ER N Kedd ............................ i943 március 30 Ara 12 miér előfizetési arak: i hora s.20, ne- I I szerkesztőséig, kiadóhivatal es GYED eVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK í VFOtYAM 71. SZÁM. I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARfiK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARS A-S A G I TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. I I KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Varga József dr.i par ügyi miniszter lemondott tárcájáról Kormányzó Urunk iparíigyi miniszterré Bornemisza Géza dr. nyugalmazott minisztert, kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré Zsindely Ferenc államtitkárt nevezte ki BUDAPEST. márc. 29. (MTI) A Hivatalos Lap keddi száma a következő legfelsőbb elhatározásokat közli: A m. Idr. miniszterelnök előterjesztésére dr. Varga József m. kir. titkos tanácsos, a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi minisztert iparügyi miniszteri állásától, továbbá a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetése alól saját kérelmére felmentem. Bornemisza. Géza m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott iparügyi miniszter, az Ipari Munkaszervező Intézet elnökét m. kir. ipar- ügyi miniszterré és dr. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár országgyűlési képviselőt m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszterré kinevezem. A nevezettekhez Intézett kézirataimat Ide zárom. Kelt Budapest, 1943 március 29. Horthy sk. Káli a y Miklós sk. Kedves dr. Varga! A m. Idr. miniszterelnök el öterjesztésére Önt a m. kir. ípariigyi miniszteri állásától, továbbá a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetése alól saját kérelmére felmentem és ebből az alkalomból önnek a magyar közgazdasági élet nehéz, viszonyai között az ipar és kereskedelem és a közlekedésügyek irányításának élén fáradhatatlan buzgalommal és odaadással, valamint nagy szakértelemmel csaknem négy éven át teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt Budapest, 194S március 29. Horthy sk. K á 11 a y M i k 1 6 s sk. Kedves dr. Bornemisza! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt m. kir. iparügyi miniszterré kinevezem. Kelt Budapest, 1943 március 29. Horthy sk. KállayMiklóssk. Kedves dr. Zsindely! A m. kir- miniszterelnök előterjesztésére önt m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszterré kinevezem. Kelt Budapest, 1943 március 29. Horthy sk. KállayMijtlóssk. Tuniszban a tengely csapatok kemény harcot vívnak az ellenséges túlerővel ’ Helyi harcok a keleti arcvonal déli és középső szakaszán A japán repülők az AleviVa-sziţjeteknei súlyosan eltaláltak két ellenséges páncélos hajéi Eden Londonba hivta meg Hull amerikai külügyminisztert Megkezdődtek a német-török kereskedelmi tárgyalások EDEN washingtoni megbeszélései tovább tartanak. Az angol külügyminiszter szombaton két órán át tárgyalt Roosevelttel és több más vezető amerikai politikussal s newyorki jelentések ezeket a tanácskozásokat a mostani angolszász tanácskozások csúcspontjának minősítik. Úgy tudják, hogy összefoglalták mindazokat az eredményeket, amelyek Eden kétheti amerikai tartózkodása alatt a megbeszélések során kialakultak. A megbeszélések lényeges tartalmáról természetesen még csak keveset lehet tudni — írja a „Daily Herald“ cimü angol lap. Washingtonban a legkülönbözőbb találgatások vannak forgalomban. Úgy tudják, hogy' a legfontosabb kérdések egyike az volt, hogyan vonják meg angolszász—bo'sevista győzelem esetén Keleteuiópa jövendő határát. Ez rendkívül nehéz és amellett zavaró kérdés — írja az angol lap — amint azt már Versailles is bebizonyította. A lap észszerű tárgyalásokat javasol igények és ellenigények éles ellentétének légköre helyett. A brit államszövetség, az amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a múltban nár bebizonyították, hogy kü'önbözö népi hozzá- tartozásu, különböző nyelvű és különböző hitü emberek egy és ugyanazon -államban barátságosan élhetnek egymás mellett. A „Daily Herald“ nagyon rossz példákra hivatkozik. Európa népeinek történelmi kialakulását, államaik szerves kifejlődésen alapuló hagyományait egyáltalában nem lehet hasonlítani az amerikai népösszevlsz- szasághoz, amely teljesen más történetmi és természeti adottságokon épült fel. A bnt birodalom népeinek békés együttéléséről egyáltalában nem lehet beszélni. Senki sem állíthatja, hogy például India valami nagy gyönyörűséggel vallaná magát a brit birodalomhoz tartozónak s Ausztrália és Dél- afrika is egyre inkább jelét adja annak, hogy szabadulni akar a kellemetlen kötelékből. A Szovjet pedig terrorendszeré''el tartja lekötözve népeinek tömegét. Európa népei érzik összetartozásukat, most a közös veszéllyel szemben közös erővel küzdenek s kétségtelenül meg fogják találni a békés együttes megszervezésének baráti útját is. Ehhez azonban nincs szükség sem angolszász, sem szovjet tanácsra és támogatósra. Az Egyesült Államokban egyébként egyre erősödnek azok a hangok, amelyek az európai kérdésekben való nagyobb lekötöttség ellen tiltakoznak. A „Philadelphia Inquirer“ cimü lap nyilt levelet intézett Roosevelthez s ebben hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szabadulniok az Atlanti Charta kötelezettségeitől. Elsősorban a Szovjetunióval kapcsolatos kötelezettségekről van szó. Ezek most nagyon feszélyezik az amerikai politikát, minthogy az újabb angolszász—szovjet megállapodások a befolyási övezetek felosztása mellett foglalnak állást. Bricker köztársaságpárti kormányzó Is élénken tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült-Államok bármilyen kapcsolatot tartsanak fenn az európai politikával. Amerikának nem szabad jótállania az európai határokért — mondotta — annak ellenére, hogy ezt Roosevelt az Atlanti Chartában megígérte. Az angolszászok most egyébként céljaik elérése érdekében igyekeznek a bolsevik! veszélyt csekélynek feltüntetni. A „Life" cimü amerikai lap Dawiesnek, Amerika yolt moszkvai nagykövetének nyilatkozatát közli. Da wies szerint Moszkva lemondott a világforradalomról és kész szuverénitása egy részének feladásával világszövetség keretében együttműködni. Beismerte azonban, hogy Sztálin területi és egyéb követelésének terjedelme a háború végén fennálló körülményektől függ. Az bizonyos, hogy a Szovjet nyugati határának kiterjesztését követeli „védelmül európai támadás ellen“. így föltétlenül kijáratot akar a Földközi-tengerhez és az is bizonyos, hogy követeléseit a szövetségesek esetleges tiltakozásával szemben fegyveres erőhatalommal is erősítené és érvényesítené. Ahhoz, — mondotta — hogy ha a Szovjettel határos államok önként kérik felvételüket a Szovjetunióba, az Egyesült-Államoknak nincs köze, mert ez a kérdés Amerika biztonságát nem fenyegeti. Végül arra a kérdésre, van-e a Szovjetben vallásszabadság, nem tudott mást tenni, mint a szovjet-alkotmánynak arra a pontjára utalt, amely az idegen állampolgároknak vallásszabadságot biztosit. Megjegyezte azonban, hogy a bolsevista párttagok között nagy az ellenséges érzés a vallással szemben. Dairies nyilatkozata is mindennél világosabban mutatja, hogy az angolszászok a maguk céljai érdekében odadobják Európát, legalábbis Európa nagy keleti részét prédául a bői seri zmusnak és fölényesen intézik el ezt a kérdést azzal, hogy az ő biztonságukat nem érdekli. Az angolszász imperializmus hasonló céljait szolgálja ugyanilyen eszközökkel Wallace helyettes amerikai elnök délamerikai útja. A chilei országgyűlés előtt azt fejtegette, hogy az emberiség most forradalomban él s célja, hogy nemzetközi teotvériséggé váljék és eltüntesse a határok mostani jelentőségét. Az amerikai államok különféle csoportjai kizötti ellentétek is — mondotta — a háború után eltűrnek. Ez az amerikai diplomácia nyelvéről a valóság nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a dollár uralma terpeszkedik végig Délamerikan és ez a földrész csak a newyorki üzletemberek vadászterületévé válik, még sokkal inkább, mint eddig. * A KELETI HARCTÉREN a nagy küzdelmek megfigyelhető ellanyhulása semmiesetre sem jelenti, hogy itt a legközelebbi jövőben nem lesznek megint igen súlyos harcok. A déli szárnyon a német hadműveleteket négy szovjet hadsereg megsemisitése után a doneci arcvonal megszilárdításával tervszerűen befejezték. Éppen így Rzsev—Vjazma környékén a kiürités és az előkészített állásokba való visszavonulás tervszerűen véget ért anélkül, hogy a szovjetnek sikerült volua áttörni az uj vonalakat, bár az idevont gyalogos és páncélos erők tömegeit vetette be. Mivel ugyanakkor a Szovjet kénytelen volt Őreinél, Sztaraja Rosszánál, Novgorodnál és LenJngrád vidékén megszüntetni támadásait, vagy csak gyengébb helyi erőkkel esetenként folytatni, így a négyhónapos téli csata végétért. Mind a két fél igyekszik azonban teljes erejével felkészülni az eljövendő időkre. Mialatt a bolsevisták uj csapatok felállítása végett és megsemmisült, vagy szétvert hadosztályaik felújítására egyre nar gyobb mértékben a legfiatalabb és legöre- gsbo korosztályokat hívják be, azalatt teljes erővel folyik az uj német felvonulás keleten. A keleti harctérre most érkezett német hadosztályok egyrésze több helyen már szerepelt, hogy az állásokban lévő eddigi hadosztályoknak időt adjanak a pihenésre. A töbui kötelék pihenő szállásain ktszül jövő feladataira. A német hadvezetés figyelme elsősorban a páncélosokon és a gépesített alakulatokon nyugszik, amelyeknek jelentőe^e a nagy területen folyó hadműveletek szempontjából csak a legutóbbi hetekDen is Újra nyilvánvalóvá vált abban a támadásban, amely a Dnyeper és a Donee között kezdődött és Kharkovig, majd Bjelgorodig folytatódott. A hadosztályok közben megkapták veszteségeik teljes pótlását és a mühei/ek igyekeznek a jármüvek és fegyverek javitó munkálatait befejezni. A Kubán hídfőnél, ahol a bolsevisták az előző nap igen súlyos veszteséget szenvedtek, egy német rohamcsapat szétverte a támadásra készenállő szovjet csapatokat. A német légierő nappal és éjjel főleg a pótlást lebonyolító vasutakat támadta. Több pályaudvart felgyújtott. Két fütöházat, váltóállító házat, valamint pályatestet nagyon megrongált. Ismételt támadásokban megsemmisítettek 200 vasúti kocsiból álló 4 tehervonatot. Krasznodárnál a zuhanóbombázók nagy kötelékei szétvertek nagy kötelékben lévő szovjet csapatokat és egy szovjet repülőtér ellen intézett támadásban megsemmisítettünk a földön 8 repülőgépet. Az itt veszteglő szovjet vadászok közül csak kettő tudott felszállni, de lelőtték, még mielőtt a harcba beavatkozhatott • volna. A Kurszktól nyugatra és északnyugatra levő részen, ahol a bolsevisták több, mint egy hete nagy erőket vontak össze, szombaton seholsem kerüt sor a várt támadásra. A Szovjet széles vonalon beásta magát és a sáncmunkára jellemző módon nagy mértékben bevonja a polgári lakosságot, az asszonyokkal együtt. Zsevszk vidékén a német csapatok sikeresen befejezték a tisztogató harcot. A légierő az egész középső szakaszon sikerrel támadta a bolsevisták szállítmányait. Mindenfajta nagyságú bombákkal árasztottak el egy fontos vasúti állomást. Több, mint 40 vasúti kocsi kigyulladt. Felgyújtottunk több helységet, amelyekben szovjet csapatok tanyáztak. A Ladoga-tőtól délre a Szovjet heves tü- zérelökészités után keskeny szakaszon támadott. A lövészeket páncélosok és csatarepülök Is támogatták. Harminc páncélos közül 22-öt szétlőttek, mire a támadás végétért. Leningrádtól délre egy régebbi helyen, ahol betörés történt, a német gránátosok erélyes támadással megint kiegyo-
