Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-28 / 70. szám

1943- MAM Ci US 23 H egketdödlefc az unitárius főtanács ülései Az Unitárius Egyház lelkészköre állást foglalt a reverzális kérdésében Az unitárius püspökség tanácstermében elhelyezték néhai Boros György püspök arcképét Kolozsvár, fftarcius 27, A Magyarországi Uaitárius Egyház vasárnap délelőtt Kolozs­várra egybehívott fötanácsi gyűlése előtt, Szombaton délelőtt 9 órakor az egyetemes Unitárius Lelkészkor* *:kezdte meg tanácsko­zásait Ekárt Andor teológiai magántanár elnökletével. A tanácskozások előtt remetei Filep Imre imádkozott, majd Ekárt Andor mondott elnöki megnyitót. A Lelkészkor ezután a különböző javas­latokat és jetontéseket tárgyalta le. Hosz szább időt vett igénybe a. lelkészek kon grua ügye. A Lelkészkor elhatározta, hogy illetékesek utján tovább fogja sürgetni a lel­készek állami javadalmazásának felemelését, n kepe zavartatna elnyerésének lehetőségét, majd I* félárit utazásra, jogosító arcképes igazolvány megszerzésének a lehetőségét tárgyalták meg■ A tárgyalások során Barg,- hás István budapesti lelkész elmésen je­gyezte meg, hogy igyekezniük kell a leiké ezeknek és el Iféll követniük mindent a féláru utazásra jogosító arcképes igazolvány megszerzése ügyében, A Lelkészkor évi rendes közgyűlésén részt vett Józan Miklós püspök is. A föpásztort hosszan ünepeltc a. közgyűlés abból az al­kalomból, hogy éppen 50 éve szentelték lel­késszé. Józan Miklós félévszázados pappá szentelésének emlékét díszközgyűlésen fogja majd méltatni az egyetemes magyarországi unitárius egyház. Bölöni Farkas Sándor emlékezete Szombaton délután 3 órakor az Unitárius Irodalmi Társaság tartotta meg rendes évi közgyűlését Ferenczy Géza dr. elnökletével a kollégium dísztermében. Az Unitárius Iro­dalmi Társaság ezelőtt 24 évvel alakult meg és munkálkodott zajtalanul, de annál na­gyobb eredményekkel, különösen az elnyo­matás 22 esztendeje alatt. Ezt emelte ki Ferenczy Géza dr. elnök is megnyitó beszé­dében. A közgyűlés melegen ünrfepelte Mar­kos Albert rendes tagot, aki latinból Ueoni- Fosztó krónikájának első részét lefordította és most rendezi sajtó alá. P. Szentmártoni Kálmán titkár felolvasta az Unitárius Iro­dalmi Társaság működéséről szóló évi jelen­tését, Haáliázy Sándor az Irodalmi Társaság vagyoni állapotáról számolt be. A „rendes tárgysorozat lezajlása után ke­rült sör az Unitárius Irodalmi Társaság Eölöni Farkás Sándor halálának századik évfordulója alkalmára rendezett emlékünne­pélyére. Az emlékünnepély fényét és jelen­tőségét emelte, hogy azon az unitárius egy­ház vezetőin kívül megjelent Fúy István dr. államtitkár is. A terembe belépő államtit­kárt nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Ott láttuk továbbá Vásárhelyi. János refor­mátus püspököt is. A megjelenteket Feren­czy Géza dr. üdvözölte lelkes szavakkal, utána pedig Józan Miklós püspök emlékezett meg Bölöni Farkas Sándorról. Megemléke­zésében hü képet festett a. száz év előtti Erdély és . Amerika szellemi és gazdasági helyzetéről, .Felelevenítette, azokaţ a nehéz­ségeket, amelyeket a hivatalos hatalom tá­masztott Bölöni Farkas Sándor „Utazás Eszakam erikában" című hires müve megje­lenésének megakadályozására. A korszak- alkotó mü azonban mégis megjelent 1000 példányban s azt Valósággal szétkapkodták, írója pedig niáról-holnapra országos hír­névre tett szert Maga Széchenyi István sie­tett méltatni jelentőségét. De Bölöni Farkas Sándor szerényen elhárított magától minden ünneplést, minden elismerést s még a Ma­gyar Tudományos: Akadémia 200 arany fo­rintját is visszaszármaztatta az ajándékozó Magyar Akadémiának. .. Kolozsváron egyéb­ként nta is találkozhatunk emlékét hirdető intézménnyel, Bölöni Farkas Sándor alapí­totta 100 évvel ezelőtt a „Gondoskodó Tár­sa,ság‘‘-ot, ö hozta létre az azóta már meg­szűnt Vívó Akadémiát és sokat fáradozott a magyar nemzeti színjátszás érdekében. Te­vékeny részt vett az Erdélyi Muzeum létre­hozását előkészítő tanácskozásokban. A Dávid Ferenc kör közgyűlése Józan Miklós püspök felolvasása után a Dávid Ferenc Egylet tartotta meg évi ren­des közgyűlését. A közgyűlés megkezdése előtt Sigmond József székely udvarhelyi lel­kész mondott mélyenszáiító imát;' utána pe­dig Kiss Elek dr. ügyvezető alelnök meg­nyitó beszéde hangzott el. Ezután Bencze Márton papnövendék szavalta el Kiss Jenő „Nekem is“ című versét. A Dávid Ferenc Egylet ünnepi közgyűlése ezalkalorpnial hódolt néhai nagyérdemű alakítója, Boros György dr. püspök széliemének $ hálája je­léül Incze Ferenc festőművésszel elfeészit- tette Boros György dr. életnagysága arcké­pét is s azt a püspökség tanácstermében, az unitárius nagyok arcképcsarnokában he­lyezte el. Boros György dr. püspökről vitéz Nyiredy Géza dr. miniszteri tanácsos emlékezett meg. Méltatta a nagy alapító érdemeit, aki hat évtizedre kiterjedő áldozatos, építő munkássággal szolgálta, magyar nemzetét és az egyetemes unitárius egyházat. — Áldozat és szolgálat jegyében teli el Boros György dr. püspök élete — mondotta vitéz Nyiredy* Géza dr. — Ez az áldozat és szolgálat hozta létre a Dávid Ferenc Egyle­tet is, amely mintegy tűzhelyéül és családi köréül szolgál azóta is minden unitárius magyarnak.., Megemlékezett azokról a nehéz időkről, amikor Boros György dr, annyi megalázta­tásnak és üldöztetésnek volt kitéve a meg­szálló hatalom részéről, de ö eltűrt mindent a nemes ügy érdekében. Vitéz Nyiredy Géza dr. megemlékezés^ ulán Máthé Lajos szentábrahánü lelkész e? szavalta Kozma Andor „A. táltos álma” cimü költeményét. Abrndbányay János- tit­kári beszámolója után Kiss Elek dr. záró- szavaival a Dávid Ferenc Egylet díszköz­gyűlése végétért, a résztvevők pedig elvo­nultak a püspöki tanácsteremben elhelye­zett. néhai Boros György dr. nagyszerűen sikerült arcképe előtt. A vasárnapi program A rendes fötanácsi ülés egyébként vasár­nap délelőtt fél 9 órakor kezdődik a kollé­gium disztemiében. 10 órakor ünnepi isten­tiszteleten vesznek részt, a főtanács tagjai. Az ünnepi istentisztelet szónoka Bíró Lajos hódmezővásárhelyi lelkész. A szombati nap folyamán egyébként csaknem valamennyi tanácstag megérkezett Kolozsvárra. A kolozsvári Zsugori Társaság példái adott az észszerű takarékosságra Srázhalvanüf ember 38 Esőid fáidon megoldotta az önc Üátás kérdését ­Kolozsvár, măre. 27. Az autóbusz túlzsú­folt. Az utasok türelmetlenek es idegesek. A soíför a zsúfolt kocsit nagy sebességgel vezeti, mindegyre gázt ad a motornak. Ilyenkor a kocsi hirte’en megugrik s hirte­len nagyot zökken. Az álló Utasok közül többen rázuhannak az ülőkre. Valaki jajgat. De jóízű, kedélyes nevetés is csendül Vas- tagbajuszu öreg kujon nevet és megcsiklan- doz egy kövér nénikét, aki ölébe hullott Mindenki mosolyog. A néni is. De hirtelen elkomoródik, mert észreveszi, hogy a szaty­rából ömlik a tej. — Tej. tej! — kiáltják az utasok. • — De még milyen finom, igazi békebeli tej — dörög az öreg kujon borízű hangja. Es mint egy nagy kandúr elkezdi a tenye­rébe felfogott tejet nyalni. A. bajuszát is szopogatja a nagyobb hatás kedvéért. ■ Mindenki a tejről beszél. Tizen is kérdik a nénikét: — Honnan vette a tejet. De az nem felel, csak vállát.vónogatja. — Ahá! —- bólintanak az utasok s már tudják mit gondoljanak, bár még nem is tudják honnan eredt az a hófehér, zsiros. habos tej Nagy csend lesz a rozoga járműben. Meg­indul a suttogás, a gyanúsítás. Tejesek azonban, oda sem hederitenek. Leszálltak az autóbuszról s mint akinek tiszta a lelkiis­meretűk, emelt fővel, nyugodtan mente,k út­jukra. S valóban nincs is itt, ebben az esetben semmi gyanús es sötét „feketézés". Ellen­ben szó van — amint kiderült — egy okos és célszerű kezdeményezésről, amely dicséri és fémjelzi az egyéni élelmességnek a köz javára fordítható fontosságát. Nincs itt szó „fekete“ iiz’etröl! A tejet onnan hozzák a Fenesi-utról. be­csületes» minden gyanún és gyanúsításon felül-álló helyről, Egy társaság terme1! ezt a tejet. Hát lássuk, micsoda társaság az, amely ilyen szép tejet gazdá kodik. íme: a Zsugori Társaság! A Fenesi-ut 149. sz. telkén van a tehené­szet. A finom, békebeli tejet tizenhat remek fajtehén adja. Ott állanak mélázva, a remek istállóban, gondos fe’ügyelet alatt. Békésen kéredznek s nagy tőgyük telten lóg. Néme­lyik időnként el-el bődül s a jászol felöl hát­ra néz, mert ott elkerített hegyen a szalmán fekszik kis bocikájuk. Egy ember közeledik. Ez a tehenész. _Kié ez a sok tehén? — kérdezem tö’e. — Ezek, — mondja — a Zsugori Társa­ságé. Rendre megtudom, hogy a tizenhat faj- tehén, a tejgazdaság, korszerű felszereléssel, továbbá egész sereg mezőgazdasági terme­léshez szükséges munkaeszköz, több holdnyi konyhákért s azon túl 38 hold száritófö d és lege’ö mind a Zsugori Társaságé. A zsugoriak munkaközössége A Zsugori Társaság 1840 októberében alakult. Akkor még csak hatvan tagja volt, ina már száztaatvanötön vannak. Legtöbb közülük egyszerű munkás. ember, kiskere­setű, iparos és alkalmazott., .Valamennyien arra kötelezték magukat, hogy keresetük­ből minden. héten, vagy havonta bizonyos összegei megtakarítanak. *Á pénzt közös pénztárba fizetik be és az így összegyűli tőkével gazdálkodnak. Ezenkívül minden tagnak kötelessége a közös vállalkozások érdekében dolgozni is. Ezen az egyszerű elgondoláson alapszín az a nagyszerű kis gazdaság, amelyet meg­valósítottak s amelynek áldásaiban a befi­zetett összeg s a teljesített munka arányá­ban egyenként részesülnek. A Zsugori Társaság tagjai mind a vá­rosi vízmüvek alkalmazottjai. Az első esztendőben csak a takarékosság erényét gyakorolták. A közös perselybe kö­teles volt mindenki a felajánlott összeget, befizetni. Az összegyűlt tökét az év végén, kamataival együtt a karácsonyi ünnepek előtt, mindenkinek elszámolták, és ha kí­vánta, visszafizették. Egészen kiskeresetű munkások négy-ötszáz pengőt kaptak kéz­hez ilyen módon. Nagy és szemléltető lecke volt ez részükre, mert abból megértették, hogy fillérekből, amelyek máskülönben ha­szon nélkül elkallódtak volna, számottevő összeget lehet összegyűjteni. A tökét azonban munkával lehet gyara­pítani. Megszervezték tehát a közös töke tagjainak munkahozzájárulását is. Kibérel­tek — rendes árlejtés utján — egy 38 hol­das szántó és kaszáló területei, gazdasági épületeket és rendszeres, tervszerű belterjes gazdasági módszerrel elkezdtek gazdál­kodni. Több hold területet konyhakertté alakítottak. Annyi zöldségfélét termeltek, amennyiből minden tagnak egész évi szük­ségletét fedezni tudták. A szántó- és legelő­területről a tehenészet minden szükséglete, teljes takarmányszükséglete kikerül. Legújabban nagy gyümölcsöst béreltek és most, amikor meglátogattam a Zsugori- telepet, éppen a gyümölcsfákat herny ózzák, takarítják, trágyázzák. A méltóságos ur faágakat tisztogat A nagy kertben mindenütt szorgalmas munka folyik- Megható látvány, amint egy más mellell, egymásért közösen dolgozik az üzem egyszerű munkása, tisztviselője és mér­nöke. Az egyik főtisztviselő például az almá­ra ágai közöli fii cs végzi a tavaszi nagy ta­karítás munkáját. (A kertben 800 remek gyü­mölcsfa áll!! Dolgozni kivétel nélkül minden­kinek kell, ané'kiil nem részesülhet a közös üzem termeséből- A Iérmés szétosztásában is a legszebb szoeiális igazság elve érvényesül. Például a tejből elsősorban a sok és kisgyer­mekes családok, a szoptatós anyák részesül­nek és csak azután a többiek. A Zsugoriak Társaságának csak két fizetett alkalmazottja van: a két tehenész. (Ök is szi­KéeiMsn tnysorvadás, manapság same« mái népbetegség, melynek iovelksUébes a leghá»^- legtöbbször genyes gyulladás kíséretében — lehúzódik, a logok nyaka csupaszon marad s a fog hidegre, melegre, savanyúra, edesre érzékeny lesz és iái. Rövidesen a legek meglazulnék s idd elolt kihullanak Al első tüneteknél keresse lel iegorvosái es használja annak utasítása szerint •» PY0RRCA gyégylogpépet, mely nemcsak a bal gyó­gyításánál ds megelőzésénél ts kitűnő®» bevált S,á2Í s ísahéeS, j oviba a vérkeringést vesebben lennének tagok.), 'linden más műn., kát, a kapálástól a könyvvezetésig a tagok: végzik Mindenki dolgozik s a közös vagyon­éri felelős­A városi Vízmüvek 'alkalmazottjainak ez az összefogása rendkívül nagyjelentőségű, külö­nösen a jelen körülményéi közölt. A tagok havi keresetűből kél óra bért , az üzemből hadbavonult lárváik családjának megsegítésére ajánlották föl. A segélyezés állandó, de adnak rendkívüli cselekben külön adományokat is­A társaság minden lagja máskülönben úgy­nevezett segilő kölesönt. kérhet, rendkívüli esetekben. Ezeket a kölcsönöket a laglársak jótállása biztosítja és csak halálozás, beteg­ség cselén folyósítják. Van olyan szorgalmas munkás közöttük, aki megtakarított pénzéből és a kapott kölcsönből házhelyet vett. A Zsugori Társaság munkáját csendben vé­gezte. Alig lúd valaki is felőlük. Nem csinál­lak hírverést, nem menlek támogatást kérni. Az ötödik fizetési osztályról újabban azt hireszUTik, hogy akik abba bejutottak: azok méltó*«gosok. fin csak azt láttam, hogy egy ilyen fizetési osziályban tévő nr a gyümölcs­fa tetején szedte a lárvákat. Mellette az üzem Manoncai. a gépiró kisasszonyai is ugyanazt csinálták. Alárendeltjei ezért még jobban be­csülik és szeretik­A márciusi nap ragyogó fénye magara nyozla a tájai, melege ömlőit a munkában elmerüli s kipirult arcú emberekre, egy jobb és szebb életforma csiráját is kcltegctve.,, TÚRÁN LAJOS — Nagy részvét mellett temették cl Je­szenszky Andor dr. rendőrfőkapitányt. A Magyar Orsza,gos Tudósító jelenti: Szomba­ton délben teijes rendőri gyászpompával te­mették el a farkasréti temetőben dr. Je­szenszky Andort, a m. kir. rendőrség várat­lanul elhunyt vidéki főkapitányát. A teme­tésen résztvett Keresztes-Fischei Ferşnc belügyminiszter, Éliássy Sándor dr., a m. kir. rendőrség budapesti főkapitánya is. GONDOLA l OK A fegyelcmnélkiili ember egy barbár álla­potban lévő országhoz hasonlít, melynek még nincsenek törvényei. Ha jól figyelsz, hallhatod néha: a táisa- dalmi fegyelem vasketrecében, miéit bilines- revert vadállatok üvöltőnek a szenvedélyek, * ■Hiába, vagy azok között, akik szeretnek téged, egyedül leszel, ha te nem szereted őket. * Magadat szereted, ha vah :,j n csukái-' tudod szeretni, amit szeretni szeretnél benne, i Szamosa jvár. FLÓRIÁN TIBOR mindent KM ÉL E TESEN

Next

/
Thumbnails
Contents