Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-27 / 69. szám

1943. HAUC1VS 27 3 Ufa ünnepli Ünlozsvár ' Mátyás Icirály születésén ele ölszázadik évfordulóját államtitkár, a Icultuszmmisitériumot Haász Aladár liszten osztályfőnök képviseli egyetlen éjszaka választ el a nagy ünnep­től. . 1 Zászló-díszben pompázik az egész tár- 'ség. A'.járókelők nem törődnek az esővel, percekig állanak egy helyben S bámulják á Mátyás király korabeli hatalmas lobogókat. Nyolc-sávos,, piros-fehér hatalmas lobogók s ahogyan lengeti és kiteregeti selymüket, a tavaszi szél, mintha még nagyobbakra nőné­nek... Mátyás király, mónumentálts érp­atakjának tót oldalán most próbálgatják a. nagy király egykori hadi lobogói hü ^másá­nak helyét. A négy mezős Mátyás hadilo- bogök egykor ott lengtek diadalmasan a Dal­mát partokon és Bécs büszke falain— Ott lengtek abban az időben majd mindenütt, 1440, vagy 1443 ? Mátyás királynak majd minden nyomát őrizi a történelem. Hitelesen. De a nagy király születési ideje körül még mindig vi­táznak egyes történészek. Erről beszélge­tünk éppen a Belvárosi-kávéház asztalánál, amikor betoppan az ünnepségre érkezett Széli Sándor dr„ a heves történész, aki több komoly tanulmányban bizonyította be, hogy Mátyás király 1443 március 27-én szü­letett. Tőle kérdezzük meg, hogy milyen hiteles adatokra támasztja állítását s Széli Sándor dr. a következőket mondja: —- Kolozsvár szempontjából szóba sem jöhet más történelmi adat Mátyás király ■ születésére vonatkozólag, mint a Heltai Gáspár „Kolozsvári Magyqr Krónika“ cimü, müvében előforduló 1443 március 27. Mert Heltai Gáspár, ha nem is éppen kortársa volt Mátyás királynak, de nagyon közel vojt időben az ő születéséhez. Éppen ezért kell hitelt adnunk az ö feljegyzésének, amely szerint Mátyás király 1443 március 27 haj­nalán született. A mult században — mint­egy 100 évvel ezelőtt Teleki József gróf, a Magyar Tudományos Akadémia alapitó el­nöke nagyszabású kétévtizedes leltárakban való hazai és külföldi kutatása eredmény­ként megirta 12 kötetes munkáját s abban megdönthetetlenül megerősíti Heltai Gáspár igazát. Ennek alapján a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1843 március 27-én orszá­gosan megünnepelte Mátyás király születé­sének 400. évfordulóját. — De ünneprontók akkor is akadtak, vagy pedig utána — folytatja Széli Sándor dr. — Gondoljunk csak Frakkói (Frank) Vilmos­Az óvári Mátyás-ház bizonyít! — Ezen közjogi bizonyíték 'alapján teljes bizenyossággal all az utókor előtt, h-jgy Mátyás királynak 1443 március 27-én kellett születnie, mert ha Mátyás válóban 1440 tá­ján születik, akkor királlyá választásakor már 18 éves lett volna és a régi jogfelfogás szerint nem lehetett volna Mátyás mellé nagybátyját, Szilágyi Mihályt régenssé je­lölni. A születési dátum nia egyébként is geneológiai kérdés. A mult század egyik legkiválóbb geneológusa a Magyar Csalá­dok 25 kötetes munkájában Mátyás . király születésére és származására vonatkozólag Teleki Mihály gróf adatát fogadta el, igy hát fölösleges is a bizonyost, még tovább erőszakosan bizonyítani;.. —- De azért sem születhetett Mátyás ki­rály 1440-ben, mert. szülőházának építése is csak 1442-ben fejeződött ‘be és azţ pedig még eddig senki nem vonta kétségbe, hogy Má­Három e^dőtűzliöz vonullak ki csütörtökön a kolozsvári twro ti i . , .. ahova maga előtt vitte Mátyás király félel­metes fekete serege... Nézzük, ezeknék a. hadilöbogoknak,a négyj mezejét- ş kiolvassuk- belőle az akkori Ma-’ gyorország, az akkori Európa történetét Az első mező, az első sáv zászlón az Árpádok korabeli jelvény. A második mezőben, vörös alapon a fehér kettős kereszt, örök magyar harci és gyözedelmi jelvény... A harmadik mezőben, kék alapon három koronás orosz lánfő. Ez Dalmácia jelvénye A negyedik mezőben fehér kettösfarkui oroszlán. Ez meg Csehország címere. Középütt , pedig, szív pajzsban, a Hunyadiak gyűrűs, hollós cí­mere. . $ ra, a tudós várad! püspökre.Fraknói a vatikáni levéltári kutatásai alapján ugyanis azt próbálta bebizonyítani, hogy a szentszék! jelentésben Mátyás királyt megválasztása­kor — 1458 január 24-én — 18 évesnek mondják. Ebből a tényből aztán Fraknói visszakövetkeztetve megállapítja, hogy Má­tyásnak 1440 táján kellett születnie. Ezt az álláspontot tette magáévá Hóman Bálint dr. is. A történészek másik csoportja továbbra is az 1443 március 27-ét fogadták el 'Mátyás király születésnapjaként, annál is inkább, mert Hunyadi Mátyás királlyá választásá­nak körülményei is mind ezt a tényt iga­zolják. A régi magyar közjogi felfogás sze­rint a király 15 éves korában éri el a „teljes kort“. Ha 15 éves kora előtt választják meg királlyá, mint kiskorú — -infans— mellé régenst fhelyettest) kell rendelni. A király 15 éves kora után önállóan gyakorolja a ha­talmat. Erre' mindkét esetben számos pél­dát találunk a magyar történelemben, de maradjunk csak Mátyás királlyá választásá­nál — folytatja Széli Sándor dr. —rA kis­korúság esetére a legjobb példa Szilágyi Mihály régenssége, akit csak azért leheteti helyettessé kinevezni, mert Mátyás királlyá választásakor, 1458 január 24-én, míg nem volt 15 éves, vagyis nem volt teljes korú. Mikor azonban Mátyás király 1458 március 27-én, vagyis két hónap múlva elérte teljes koruságát, Szilágyi Mihálynak vissza kellett lepnie 3 ettől fogva a teljes jogúvá vált Mátyás király maga gyakorolta a királyi hatalmat. tyás nem abban a házban született, amelyet mindannyian élők és holtak, Mátyás király szülőházának ismerünk és tartunk —- fejezi be nyilatkozatát Széli Sándor dr. Aztán, kissé elgondolkozva, még a követ­kezőket mondja: • — Mátyás király egyébként megérdemel­né, hogy ne csak száz évenként emlékezzünk születésére, dicső országlására és nemes, történelmi cselekedeteire. Megérdemelné, mint ahogyan még egy másik nagy magyar, II. Rákóczi Ferenc is bővebb emlékezést ér­demelne. A nagy fejedelem is március 27-én született, a Zemplén-megyei borsi kastély­ban, csak valamivel később, 1676-ban. Rá­kóczi emléke is egyre halványodik az utókor előtt s az országos ünnepségek éppen arra válók volnának, hogy a halványodó emléke­zés tüzét újból és újból .felélesszék. BIRÖ JANOS Á kormányt Fáy István Kolozsvár, március' 26. Kolozsvár városa s. nehéz időkhöz mérten, egyszerű keretek között, minden külső pompa és hangom ün­nepség nélkül üli meg ma nagy szülöttje. Mátyás király születésének félezeréves for­dulóját, A külsőségeiben is egyszerű ünnep­ségen képviselteti magát, a kormán v, a val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Budapest székesfőváros is. A kormányt Fáy István titkos tanácsos, kultuszminiszter! államtit­kár képviseli az ünnepségen, míg Ezinyei- Merse Jenő kultüszminisztér képviseletében vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök jelenik megí. A székesfővárost Némethy Ká­roly dr, tanácsnok, Kopp Jenő dr. képtár­igazgató és Sztankay István dr, tanácsjegy- só képviselik. A Magyar Képzőművészek Or­szágos Szövetségének megbízásából szent- gyórgyvári Gyenes Lajos kormányfötaná- csos, igazgató, a Budai Hollós' Mátyás Tár­saság képviseletében pedig Széli Sándor dr. tb. főszolgabíró vesz részt az ünnepségen. Marosvásárhely városát Májay Ferenc dr. polgármester képviseli. Az ünnepség alkalmából Kolozsvár városa Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester aláírásával nemzeti- szinü kerettel ellátót hirdetményben hivja fel a figyelmet a nap jelentőségére. A hir­detmény igy hangzik: „A hazatért Kolozsvár Kolozsvár: 19.43 március 27-én tartja meg Mátyás király szü­letésének félezredes emlékünnepét. Nagy napja ez a magyar történelemnek, mert ezen a napon adta a Mindenható a magyar nemzetnek azt a férfiút, akinek uralkodása örök időkre tündöklő fénnyel hirdeti a ke­reszténységet, a magyar vitézséget, művelt­séget, törvénytiszteletet és emberiességet. Kolozsvár nagy fia- emlékét egy félézreáen át büszkeséggel ápolta s. ez jut méltó módon kifejezésre születésének évfordulóján. öltsön lobódiszt e napon Igazságos Má­tyás szülővárosa, Kolozsvárt és minden ma­gyart buzdítson ez a megemlékezés a nem­zet szebb és bodogabb jövőjének megterem­tésére. A március 27-én tartandó emlékünnepre Kolozsvár város közönségét meghívjuk.“ Az ünnepség rendje: Délelőtt 10 órákor: ünnepi szentmise és Istentiszteletek a Szent Mihály-templomban, a Mátyás király által épitett Farkas-utcai református, a Kossuth Lajos-utcaí evangé­likus és a Kossuth Lajos-utcai unitárius templomokban. 11 órakor: Mátyás király szobrának meg­koszorúzása, Hiszekegy. Előadja a honvéd- zenekar. Inczédy-JoksmanÖdön dr. főispán megemlékezik Mátyás királyról. Koszorút helyeznek a m. kir. kormány, a m. kir. hon­védség és Kolozsvár város, 11.20 órakor: A kormány képviselője és kísérete látogatást tesz Mátyás király res­taurálás alatt álló szülőházában. 12 órakor: a kolozsvári Műcsarnok meg­nyitása. Himnusz, énekli á kolozsvári Nem­zeti Szinház énekkara, bevezetőt mond: Ke­ledy Tibor dr. polgármester, majd a va.llas- és közoktatásügyi miniszter képviselője meg­nyitja a Műcsarnokot. 18.30 órakor: a Nemzeti Szinház ünnepi előadása, A kormány képviselője, fáy Fáy István dr. kultúsámihiszteri államtitkár szombaton hajnalban érkezett meg Kolozsvárra. A pá­lyaudvaron a hatóságok fejei fogadták a: magas vendéget. Az ünnepségen résztvevő budapesti vendégek pétiteken érkeztek Ko­lozsvárra, Vitéz Hágsz Aladár dr. miniszteri osztályfőnök, aki a vallás- és közoktatásügyi minisztert képviseli az ünnepségen, szintén pénteken érkezett meg s a kora délelőtti órákban megkezdte tárgyalásait a Nemzeti Szinház ügyvitelére vonatkozólag Kemény János báró főigazgatóval. A kolozsvári Nhmr zeti Szinház miniszteri biztosa egyébként vasárnap délbén Marosvásárhelyre utazik, hogy a marosvásárhelyi Művészeti Hetek végleges műsorát megtárgyalja az illetékes hatóságokkal. .A birodalmi lobogók Kora tavaszi, szitáló eső permetezik Má­tyás király ősi városára. Ez az első eső ezen a tavaszon s a szomjas föld csak úgy tátja a száját utána... A Mátyás szobrát körülölelő térség zsenge fűszálai is úgy isz- szák a. kövér, esőcseppeket, hogy szinte ra­gyog tőle Halvány erezetük. Ünnepre készül a város népe. Mátyás királynak, legnagyobb szülöttjének készül megünnepelni születése 500-ik évfordulóját. Már csak néhány óra, Kolozsvár, március 26. Csütörtökön há­rom esetben riasztották a tűzoltókat. Elő­ször délután fél 4 órakor jeleztek tüzet á Donáth-utról. Két katasztrális avar égett s tartani lehetett, hogy a tűz átterjed a Hója- erdöre is. A tűz úgy keletkezett, hogy Szatlimáry Elemér MÁV tisztviselő kertjé­ben gazt égetett s .a tűz lassan - továbbter­jedt és rövidesen hatalmas területen lángot fogott az avar. A tűzoltók megfeszített munkával megfékezték a lángokat és elejét vették a tűz további terjedésének.. Nem sokkal’ később a lotíibl érdöböl je­lentettek tüzet. A tűzoltóság ide is nagy készültséggel szállt ki. : Megállapították, hogy a város tulajdonában lévq erdőség kö­zelében Magos József szolgalfg’ény.;,szalon­nát- sütött. A tűz parazsát a szél átsödorta az erdei avarrá, amely pillanatok alatt lánggá lobbant. Mire 3 tűzoltók kivonultak, mintegy 13 katasztrális hold erdőség'állott lángokban. A tűzoltók több órai munkával eloltották a veszedelmes tüzet. Délután fél 7 órakor a Kajántó-völgy, fe­letti erdötüzhöz vonultak ki a tűzoltók. Itt .körülbelül 100 katasztrális hold területen égett az erdő. A tüzet á tűzoltóság kis lét­száma miatt nem tudta eloltani. A tűz oltá­sához az elöljáróság után Kajántó község egész lakosságát igénybe Vették. A sorozatos erdőtüzekkel kapcsolatban a polgármester megbízásából Segesváry, Vik­tor dr. tanácsnok felhívja a kirándulók fi­gyelmét, hogy az erdőkben ne gyújtsanak tüzet, égő cigarettát, gyufát ne dobjanak .el; mert a száraz avar tüzet fog és esetleg’ MkzBriiirsaca HITEL NEMZETP0LITTK4! SZEMLE A márciusi szám tartalmából ALBRECHT DEZSŐ: ' Magyar hivatás, j DEfiR JÓZSEF; S Állam és nemzetiség a regi Magyarországon, i ’ LÁSZLÓ DEZSŐ: Hatalom és erkölcs, OBERDING JÓZSEF GYÖRGY: A 'bánsági telepítések rövid történeté. MAGYAR FIGYELŐ: \ Zrínyi Miklós Mátyás királyról r— „Rét világ között“ — Az «írőpai keresztény­ség megújhodása — Nemzetiségi közép- ,. iskoláink — Kolozsvár .1942. évi népmozgalma — Nghány elvi, és gyakor­lati szempont az iskolánkiviilá nép­műveléshez —. A Hitel felolvasó-estjei. 5 SZEMLE: MAROSI PETER: A nemzetneveíé#- kérdése folyóiratainkban, ífe * V# Szerkesztik ; Albrecht. Dezső, Kéki Béla, Venczel József, Vita. Sándor. Előfizetés 194S, évre 12.— P. Egyes szám ára l.— P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5, ,1. Postacsekk: 72809. Megjelenik havonta. nagyobb tűz okozója lesz. Ezzel az elővi­gyázatossággal nagy nemzeti vagyonók pusztulását előzhetik meg. A fenti cselek­ményeket egyébként is az 1935-ben megje­lent IV. törvénycikk szigorúan tiltja és a vétkeseket szigorúan bünteti. Családunk szégyene Bemutató a Mátyás király filmszínházban A humoros magyar játékfilmek mind na­gyobb és lelkesebb közönséget vonzanak. Még nem alakult ki a jellegzetesen magyar vigjátékstilus, de; a pesti humor bőségesen látja el remek ötletekkel a filmgyártókat. Ezek az ötletek néha talán túlságosan bizar- rok, egészen szokatlan és szinte hajmeresztő kombinációkra adnak alkalmat. Innen ered­nek azok a túlzások is, amelyek szinte meg­hökkentik a mozilátogatót és eszébe juttat­ják a mérséklet elvét, de ezeket az alkal­makat, ezeket a „ziccereket“ nem lehet ki­hagyni, éppen az alapötlet csábításai miatt. Ilyen ötletet adott most báró Podmaniczky Félix Bibó Lajosnak, aki azután alaposan megdolgozta, pompásan elkészítette azt a vígjátékot, amely két igazán vidám órát szerzett a Családunk szégyene előadásán. A kikápós papa — mindjárt fel is fedjük inkognitóját: Mály Gerö — pusztán atyai büszkeségből azt Írja régi szerelmének, tá­voli rokonának Mexikóba, hogy két leány- gyermeke van. A Mexikóban férjezett hölgy a felejthetetlen régi szerelem emlékére gyer­mekenként havonta száz dollárt utal át á gyermekek atyjának; Am egyszercsak Buda­pestre toppan és rokoni szive eped a vágy­tól, hogy, láthassa kedves húgait, mármint az atya két leányát. Mit tesz ilyenkor egy igazi apa? Teremt magának egyetlen re­ménysége mellé még egy leányzót. De meg-1 értő kislánya, Goll Bea is segíteni igyekszik a papa baján, kétlaki életével fedezi a tur­pisságot. A. helyzet azután rengeteg bonyo­dalomra és vidám fordulatra ad lehetőséget, természetes tehát, hogy kitűnő vígjáték ke­rekedik belőle. ' A kacagtató történetet kitűnő színész- gárda eleveníti meg. Mály Gerö és Goll Bea mellett felvonul Turay Ida, Vaszary Piri Hajmássy Miklós, vitéz Benkö Gyula,, Hah mai Tibor, valamennyi legizesebb humorával járul hozzá a film sikeréhez, Mártonffy Emil rendezése kissé tulcifrázott,: de éppen . ele­venségé miatt értékes.’ (bf-j — Halálozás, özv. Zicha Adolf né, szüle­tett Váraüy Róza életének 81., özvegysége 30, évében elhunyt. Temetése Szombaton dél­után negyed 6 órakor lesz a temetői’ kápol­nából. — Vontat óhajét vásárolt a Diákkap tár központja. Apatinból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: A Diákkaptár központja Apá­imban megvásárolta Unstadt Henrik apa- tini lakos' 75 lóerős motoros vontatóját 50.000 pengőért.’ A vontató két 50—50 va­gon os uszályt tud vontatni. •• — Elmaradt a Korcsolyázó Egylet pén­tekre hirdetett közgyűlése. A Kolozsvári Korcsolyázó Egylet péntekre hirdetett köz­gyűlése közbejött ‘'akadályok miatt elma­radt. Huszonnyolcadikén, vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartják meg Unió-utca 21. szám alatt a KAC tanácstermében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents