Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-25 / 68. szám

MÁTYÁS KIRÁLY Kolozsvár, m&rc. 24. A mongolok egy évig irtják a nemzetet. Európának egy szava sincs érettünk. Jön a török Európára; velen­cei hajók szállítják át. Támadja Balkán-tar­tományainkat, be-be tör Magyarországra. Melyben eddig haladtunk— a latin világ és Európa biztat, de nem segít. Ez elhagyatott- tógában a nemzet önmagára gondol. Nem­zeti vezérre, nemzeti dinasztiára. De honnan vegyen jelöltet, mikor a honfoglaló nemzet­ségek nagyjait felemésztették a viharok, vagy kipusztitották. Kit jelöltnek véltek, vérpadra hurcolták. De nemcsak a nemzeti dinasztia, a király­választás Joga is veszendőbe kezdett menni. Az Arpád-ház a vérszerződés alapján követ­kezett. A királyválasztás, a hitlevél melletti koronázás kifejezése annak, hogy a magyar király Isten kegyelméből s a nemzet akara­tából lép trónra s elismeri a nemzet király­választási jogát. Alkotmányunk e követel­ménye már nem talál a középkor sze lemé­vel. amely nemcsak a feudumokat, hanem a koronákat is örökletesekké tette. Európában már csak hat fejedelmi méltóság betö tése Jár választással; ebből Is az egyik a pápa­ság, másik a svájci köztársaság. Mikor az Anjouk lépnek az Árpádok trónjára, az e’- söt háromszor koronázzák meg; de mert a királyválasztási jog kifejezést nem nyert, kénytelen volt magát a negyedik koronáz- tatásnak is alája vetni. Az Anjouk után Zsigmonditól szintén kifejezésre jutott. Ds már leánya kezén át családi vagyon szá­mába kezdik venni az országot. A nemzet veszendőben látja hazája függet'enségét. Hogy királyválasztási jogát proklamá'ja, míg a főrend Budán a jelentkezők fe’ett ta­nácskozik, az alsótábla, a nemzet zöme Má­tyást a Duna jegén kikiáltja. Az apa dicső pályája folytatását átadja méltó fiának, Mátyásnak. Ilyenféle eszmemenet alapján érkezteti Kőváry László, a neves történész Mátyás királyt a történelembe, ahová Kolozsvárról Indult. Ehelyütt nem folyhat vita arról, vájjon jogosan, vagy tévesen ünnepeljük meg szombaton Mátyás király születésének öt­századik évfordulóját. A mai magyar hiva­talos történetírás ugyanis tagadja, hogy csak most érkeztünk volna a tényleges év­fordulóhoz s azt a nézetet vallja, hogy a valódi évforduló már három év előtt bekö­vetkezett. De bárhogyan is áll az adatszerü- ség, Kolozsvár mégis lelkesen készül a szombati ünnepre, mert a nagy király emlé­két eddig nem ünnepelhette meg méltókép­pen. S ezáltal Heltai Gáspár krónikája kap elismerést, aki egykoron azt irta, hogy: Szilágyi Erzsébet „szülé pedig Mátyást Kolozsvárott Érdélben, mikor lrának Chris­tus urunknak születése után 1443 böjt má­sodik havának 27. napján, reggel három órakor. Mert az Erzsébet asszony akkor Kolozsvárott szállott vala, jővén Szilágyból, egy szőlőmüves gazdag embernél, aki lakik vala az ó-várban egyenes arczó] mikoron bémennénk az 6-várban, egy kőházban, fts ez az ember szász vala. Annál marada szál­láson Is Erzsébet asszony a szülésnek utánna egy néhány esztendeig". Heltai talán tévedett az évazámban, téve­dett abban is, a „ház gazdája szász vala'*, mert a ház tulajdonosa akkor a magyar Méhffi Jakab volt, akinek veje lehetett a szász Kolb István, aki 1567-ben házára a kiváltságot kapja, de nem tévedett a födo- logban, abban, hogy Mátyás király Kolozs­várott született s Itt vitték először „osko­lába". Ez az Iskola helyes feltételezés sze­rint az óvári zárdában lehetett, a Ference­sek templomában é3 zárdájában, melynek számára Hunyadi János kormányzó 1455- ben a széki sókamarából évenként 50 ara­nyat érő sót rendelt kiszolgáltatni. Mátyás király is segítette később a zárdát. A nagy király nem feledkezett meg születése házá­ról sem, amelyet adómentességgel ruházott fel, mert — úgymond — „a királyt méltó­sághoz illő dolog, hogy születő'.! házát és helyét kcgyadományokkal és kiváltságok­kal lássa el". ’ Mátyás rokonszenve egyébiránt is meg­nyilvánult Kolozsvár iránt. Uralkodása fo­lyamán számos kiváltsággal s külső birtok­kal gazdagította a várost, amelyet Ilynemű okleveleiben mindig szülővárosának nevez- getett. Ezekkel a kedvezményekkel megve­tette alapját Kolozsvár felvirágzásának, né­pessége rohamos szaporodásának, Ipara és kereskedelme fellendülésének, polgársága gazdagságának. így fejlődött a város „kin­cses Kolozsvár"-rá. De gondja volt a város építésére, erődíté­sére is. ö építette és újította a Hídkapu és Monostor-kapu bástyáit s ő építette a Far­kas-utcai templomot, amelynek építkezési helyét Minorita szerzetesek engedték át. A templom eredeti formájában 1603-ig állott, ekkor vette be Székely Mózes Kolozsvárt s a nép megrohanta a templomot, A helyreál­lítás dicsősége már I. Rákóczi György ér­deme. De felemelése mégis Mátyás emléke­zetét Idézi. S Mátyás nagy érdeme, hogy ügyelt a vá­ros magyarrá tételére. A magyar polgársá­got megizmositotta,. az eddig fölényben lévő szász elemmel egyenlő jogaivá eme te. Ettől fogva a tanács és „száz férfi" fele magyar volt s a bitót egyik évben a magyar, a másikban a szász polgárság közül válasz­tották. A „szociális" Mátyás e’őször Kolozsvárott mutatkozik, amikor „Erdélybe bemenvén Ilánffy-Hunyadon elorozkodék a seregtől és Kolozsvárra bemenvén, mind alá-íel kerin­gett a városban." így írja Haltai króniká­jában Mátyás esetét a kolozsvári bíróval. A legenda eléggé Ismeretes. Mátyás á ruhában győződik meg a kolozsvári bíró csalárdságá­ról. Ez a hamis ember a szegény jobbágyok­kal vágatja fel a fáját s a hajdúk a sze- gsnyembemek öltözött kirá’yt is ingyen munkára kényszerítik, sőt meg is suhintják. Mátyás tűri az Ütleget s a munkát, de titok­ban több fahasábot megjelöl és amikor más­nap fejedelmi pompával visszatér, fejére Olvassa a szipolyozó bíró bűnét. Az Ítélet kemény. A hamis bíró fejével lakói, az ütle­gelő poroszló karját veszti. De tagadhatatlan, hogy az igazság Így fé­nyében tündökölt. A gömöri eset csak ké­sőbb történt, amikor a „puhán nőtt" úri néphez emigyen szól; „lm dolgozott a mun­kás, mi vigadunk, urak, nem váltanák tel őket, hogy ők vigadjanak?!" Mátyás királyt a történelem úgy ismeri, mint a magyar állameszme legfenségesebb képviselőjét, akiben legélesebben Irtdombo- borodott a magyar királyság nagyhatalmi állásának, erejének, méltóságának vi’ágtör- ténelml hivatásának eszményképe. Igazi, Isten kegyelméből és önerejéből való hatal­Budapest, március 24. A Magyar Or­szágos Tudósító jelenti: Bárány József 22 éves budapesti ma­gántisztviselő a napokban megjelent a békésmegyei Füzesgyarmaton apósának Zsadányi Imre 50 éves földművesnek há­zában. Szóváltás után három pisztolylö­Kolozsvár, márc. 24- Pél'ás büntetést sza­bott ki legutóbbi tárgyalási napján a kolozs­vári törvényszék Szenczcr József elnökleté­vel ülésező büntető hármastanácsa egy hiva­talos hatalommal történt visszaélés vétsége miatt indított perben. A panaszttevő helybeli ügyvédet még 1942. tavaszán telefonon beidézte egyik helyi ha­tóság ezúttal vádlottként szereplő közege és megjelenésekor arra hivta fel. hogy ügyfelé­nek rendőri büntető eljárás alatt álló kihá. gás miatt bejelentett fellebbezését vonja visz- £ sza. Az ügyvéd vonakodott eleget tenni a f felhívásnak, mire a hivatalnok durva sza- j vakkal ilctte őt és bántóan bírálni kezdte az ' előző főhataiiom alatt tanusitott magatartá­sát, sőt azzal Is megfenyegette, hogy majd „hűvösre fogja tenni". Az ügyvéd feljelentést tett a hatáskörét messze túllépő közhivatalnok ellen. A meg- j indult eljárás során a vádlottat közben el- 1 helyezték Kolozsvárról. A büntető hármas'.anács szerdai tárgyalá­sán a törvényszék megállapította, bogy a vádlott jogosulatlanul tanúsított magatartá­sával, mint közhivatalnok, a hivatalos hata­lommal való visszaélés vétségét követte el és azért nyolchónapi fogházbüntetésre, továbbá . hivatalvesztésre ítélte. I más fejedelem, aki nem félt sem a szultán­tól, vissza Is verte, sem a császártól, akitől elfoglalta Bécset és Ausztriát, sőt apostoli királyi jogaiért a pápával is dacolt. Szobra itt a város főterén. Fadrusznak ez a gyönyörű alkotása méltón hirdeti is, ki volt Mátyás. Hirdeti a hatalmat, erőt, dicső­séget s népe rajongó szereletét. A kivívott győzelem fénye sugárzik méltóságteljesen nyugodt alakjáról. Előtte alant a bástya ta­lapzatán hadvezérei a meghódított tartomá­nyok zászlait rakják a hadúr lába elé. Ma­gyar Balázs, az ősz hadvezér, Kinizsi Pál, a törökverő, Szapolyal István nádor. Ausztria kormányzója s Báthory István, az erdélvi vajda ezek a szoboraiakok, ajkukról üdv lá­váig, tekintetük átszellemült, amint a király­ra emelik szemüket. A nagy szellem allegóriájából talán csak a tudomány és a művészet bőkezű pártolója, a renaissance királya hiányzik, nyilván abból a megfontolásból, hogy a hatalom és a dicső­ség eszméjét az idők felett inkább megértik a népek milliói, mint a tudomány és művé. szfet apotheozisát. A Mátyás év jó alkalmul szolgálna a Má­tyás-kultusz színpadi élesztősére. Hiszen már 1883-ban a párisi Opera Comiqueben felhangzottak a „Mathias Corvin“ ütemei s a franciák 60 évvel ezelőtt tapsoltak a „Má­tyás anyja“ francia változatának: „Dl a nagy­asszony könnyes szemmel s körillte féle. lemmel Gonddal telve szólni sem mer A bo­rongó szolganép“- Amely jelenetnél azutän ama bizonyos holló repül be az ablakon s kiragadja a nagyasszony kezéből a levelet, hogy estére visszaérkezzék a válassza! s utá­na sietve, őrökre elfoglalja helyét Mátyás címerében. A szombati Mátyás-ünnep ezúttal nem szárnyal országos jelentőségűvé, de igy Is szép és magasztos. Az ország szive most is együtt dobog Kolozsvárral, mint egykoron, több, mint négy évtizeddel ezelőtt, amikor Fadrusz remekművét leleplezték. Ekkor irta Jókai Mór, az ünnepi beszédet mondó Írófe­jedelem a Mátyás emlékkönyvbe ezeket a sorokat: „Mátyás király emlékezete teremtse meg Erdélyben a népek testvériségét...“ majd megpillantva a felekezetek papjait igy szóit: „Erdély a vallásbéke ritka földje, de tájszép- scgskkel és népsajátosságokkal feldíszítve.“ véssél lelőtte, mert megakadályozta, hogy különváltan élő felesége, Zsadányi leánya visszatérjen hozzá. Zsadányi Im­re azonnal meghalt. Bárány József be­zárkózott az egyik szobába, a pisztollyal a szájába lőtt. Azonnal meghalt. Nagy Lajos dr. ügyész a büntetés súlyos­bításáért, a védő pedig a bűnösség megálla­pítása miatt fellebbezett. Egyszer tesz esek birkanyirós éven'e — az ui gyapluforgolnt’ lencíe»1«* »térin' A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny szerdai száma közli az iparügyi miniszternek a gyapjú forgal­mának szabályozása tárgyában kiadott ren­deletét. A rendelet általában véve a gyapjú forgalmának szabályozása, bejelentése, Igénybevétele, stb. tárgyában a mult évben kiadott rendelettel azonos rendelkezéseket tartalmaz. Uj rendelkezése a rendeletnek, hogy a birkáról és bárányról a gyapjút egy naptári évben csak egyszer szabad lenyirni. V mult évi rendelkezésektől eltérően hatá- ozza meg a rendelet az igénybevétel alól .rentes gyapjú mennyiségét. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK 2943. M JinClV S 25 LEVENTÉK LELKIGYAKORLATA A kolozsvári iskolánkivtllt leventék a husvét előtti lelki- gyakorlatokat április 1-től 4-ig végzik el. A városi leventeparancs- noksé.g felhívja a szülők, gyámok és munkaadók fi­gyelmét arra, hogy a lelki- gyakorlaton való megjelenés minden levente részére kötelező és aki a leventéket a csen­des óráktól visszatartja: szigorú büntetésben részesül. Lelkigyakorlatok rendje: Római katolikusoknál április 1. és 2-án 19 órakor, 3-án 17 óra 30 perckor, 4-én (va­sárnap) 8 órakor. Református-, evangélikus- és unitárius le­ventéknél: április 1, 2. és 3-án 19 órakor, 4-én 8 órakor. Minden levente az utasításokat csapatpa­rancsnokától kapja meg. A március 29-töl április 3-ig (bezárólag) terjedő héten egyéb leventefoglalkozás nin­csen. Libertini professzor, a híres olosz régész, szombaton előadást tart Kolozsváron A napokban Kolozsvárra érkezik Guido Libertini professzor, a kiváló olasz archeoló­gus. Guido Libertini <Jr. a cataniai egyetem nyilvános r. tanára, aki mint a legkiválóbb régész Athénben volt az ottan! Olasz Régi­ségintézet igazgatója, Jelenleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem vendég­tanára. Itt március 27-én, szombaton dél­után 6 órakor tart előadást a római arckép­festészetről. Az előadás érdekességét nö­velni fogja számos műalkotás vetitettképek- ben való bemutatása. Tehát a művészetek, az antik emlékek iránt érdeklődők számára Libertini előadása előreláthatólag kiváló él­ményt fog jelenteni. A kolozsvári Olasz. Kulturintézet ezalkalommal is meghív min­den érdeklődőt erre a vetitettképes elő­adásra, amelyet Libertini professzor ac Egyetemi Könyvtár előadótermében fog tartani. Lesz-e ZO millió magyar? At Erdélyi Katolikus Népszövetség előadása Kolozsvár, márc. 24. Az Erdélyi Kát. Nép- szövetség 1943. március 28_án a r. kát. fö- gimn, dísztermében (Farkas-u. 2., II. emelet) d. u. 5 órakor rendezi első előadását a leg­fontosabb magyar életkérdésről!: „LESZ-E HÚSZ MILLIÓ MAGYAR??!!!“ Előadó dr Bá­lint József igazgató, o. gyűl- képv. Belépés díjtalan. Az előadást pontosan kezdik. Hangsúlyo­zottan felhívjuk a fiatal keresztény magyar házasok, szülők és házasulandók figyelmét erre az életbe vágóan fontos előadásra- A legnagyobb tisztelettel vagyunk az idősebb magyar testvérekkel szemben, de most arra kérjük az öreg asszonyokat, hogy ők marad­janak otthon és jöjjenek el a fiatal magyar házasok, akiktől sokat vár a nemzet, a jövő. Életünkről vagy pusztulásunkról van itt szó 15.4( 8 embert juttatott kényéihez eddig a kolozsvári b'un' «i'civet'tő Kolozsvár, márc. 24. A kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal létesítése óta a mai I napig nem kevesebb, mint 15.408 munkake* I resőt juttatott munkához. Az Állami Munka- l közvetítő Hivatal által ebben az évben eddig ( elhelyezett munkások száma 1179 férfi és nő- f Jelenleg az alábbi munkaalkalmak várnak I betöltésre: 26 kőbányász vidékre, 80 kőtörő j vidékre, 40 fuvaros, igával, vidékre kőszálli- E táshoz, 60 földműves vidékre, 25 bejárótaka- j ritónö helyben, 1 villanyszerelő vidékre, 1 ' vizvezetékszerelő, 1 bádogos, 1 lakatos, 10 asztalossegéd, 2 szabó, 1 kárpitos valameny. nyien vidékre. Helyben a következő munka­erők kaphatnak azonnali elhelyezkedést: 1 vasöntő, 4 asztalos, 1 faesztergályos, 30 házi- cseléd, 2 tüzőnő, 1 kerekes, 1 képkeretező, 15 I szabó, 6 cipész, 4 fodrász, 1 cukrász, 3 kifutó I és 4 gyári munkás. A közvetítés díjtalan. Je- I fentkezni lehet az Állami Munkaközvetítő Hi- I válni, Hitier-téri irodájában­JÁVOR GÉZA ny. miniszt. titkár, a gyorsírás egyetemi előadnia gaorslré és géffrélskoláfa Dsák Ferenc - utca 45. szám. — Telefon: 17-77­Megölte apósát $ azután öngyilkos lett egy budapesti magántisztviselő M ni muu wwtw» i'ilWffWiT'ffMliniiiiniir mr— 1 ' TVyofc hónapi focjhax hivatalos hatalommal való

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents