Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-23 / 66. szám
4 A fiősölc árvái KAUay Miklósáé, a miniszterelnök hitvese fám Óhatatlanul «elvén viseli a hadiáxvák sorsát. Az a nagyszerű kezdeményezés, ami e kiváló magyar asszony leikéből faliad, kell hogy átjárja az egész magyar társadalmat. Soha többé meg nem történhet, hogy egyetlen magyar gyermek mostoha sorsban éljen hazánkban, amelyért az apa hősiesen harcolva hősi halált halt a hábora küzdőterén. A magyar történelem lapjain örök Időkre fel lesz jegyezve ez a földrajzi meghatáro- "As: Don-kanyar. És amikor ezt említeni fogják a messzi idők leszármazott majorjai, tudni fogják, hogy e fö'drajzi meg- - tározás egyben a magyar történelem hősi /'«leimének olyan területe, ahol bőségesen Itta az ellenséges föld a drága magyar vért. El tudná-e viselni egy nagyrahívatort nemzet, de még a nemzetek lega’sóbb rendűje Is azt, hogy hőseinek gyermekei e’kal- tödianak az anyagi gondok, az elhanyagoltság, a neveletlenség, a kcEő szellemi és fizikai erővel való fel nem vértezettség útvesztőiben. Miért Imádkoznánk hát akkor minden áldott nap a rádió éjféli imádságában a drága magyar vérért, ba nemzetünk legkiválóbbjainak leszármazottjairól, tehát a legjobb magyar vér utódairól nem gondoskodnánk méltóképpen. KáBay Miklósáé nemes magyar asszony- Sülve nem elégszik meg azzal, hogy mlnd- -syian elérzékenyedve gondolunk az árván maradt magyar gyermekekre, a hacU&rvák- ra,, hanem élére állt egy kiváló szervezési munkának, amellyel Intézményesen kiván gondoskodni hőseink áriáiról. Hála, tisztedet és a legnagyobb elismerés kiséri az egész magyar társadalom részéről a miniszter- eluöknének ezt a fáradozását s azt üzenjük rvkl egészséges gondolkodású vidéki közvéleményünk kikéből, hogy ml lg támogatjuk nemes munkáját s gondoskodni fogunk róla, hogy ne akadjon senl.í közöttünk, aki az élet gondjában hideg közönyösséggel haladna el e nemcsszándéku törekvés tökéletes megoldása mellett, A magyar társadalom nem most adja az első tanujelét annak, hogyha kell, minden nemes cselekedetre kész. Hála Istennek veszteségeink korántsem olyan nagyok, hegy a hadlárvák aránytalanul nagy számát kellene gondozásunkba venni. A magyar társadalom meg se fogja érezni anyagiak terén a hadiárvák gondozására fordítandó anyagi Igényeket Meg lehetne ezt a kérdést oldani Intézményes rendezéssel is. tehet, hogy ez Is sorra kerül. De sokkal szebb és méltóbb volna a magyar társadalomhoz, hagy ezen a téren az önkéntes megajánlás szép példáját állítaná a hazai és küllőiül közvélemény elé. Mindenki lássa meg! Íme, Így gondoskodtunk ml magyarok, hőseink árva gyermekeiről. llj tagokat avatott és uj tisztikart választott a KoFping legém/egy et Kolozsvár, március 22. A kolozsvári Kol- plng Legényegylet uj tagjait vasárnap d. e. a Szent Mihály-teníplomban, a nagymise i .Veretében avatta fel dr. Baráth Béla kanonok, főesperes, plébános. Ugyanakkor a régi tagok megújították fogadalmaikat. A fogadalom letétele után zászló alatt vonultak az egylet Brassai-utcai helyiségébe és megtartották az év! rendes közgyűlést. A közgyűlést dr. Baráth Béla kanonok, plébános, legényegylet! elnök nyitotta meg, rámutatva, hogy az egylet célja: az iparos és kereskedő osztály számára komoly, gerinces embereket„ vezető egyéniségeket nevelni, ezért úgy vegyék az egyleti eletet, annak szabályait, mint komoly előkészítőt az eljövendő életre. A megnyitó beszéd után a vezetőségi tagok beszámolója következett az elmúlt év munkájáról Azután a régi vezetőség lemondott, akik helyébe újakat választott a közgyűlés. Tisztségeket nyertek: L dékán: Anka Ferenc, H. dékán: Strasser Ferenc.. I. jegyző: Kántor Táltos, II. Jegyző: Lamos B Antal. Pénztáros: Kebelei Zoltán, Könyvtáros: Kozák Lajos. Színi rendezők: Strasser Ferenc, Kiss Láazlo. Gazda: Székely József. Ping-pong se. o. verető: Leiber Vilmos és Paál Gyula. Turista sz. o. vezető: Kántor János. Ellenőrök: Székely József és Kárpát Béla Vezetőségi tagok még: Bajusz József, Gecse Géza, Andocs János, Szöllősi Mihály A munkának a nép és nemzet nagy közösségének szolgálatában kell érvényesülnie Tavas^y Sándor dr. előadása a református teológia akadémiai escélyén Kolozsvár, március 22. Vasárnap este a Református Teológia dísztermében nagyszámú és előkelő közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa a teológia negyedik akadémiai estjének műsorát, amelyen Tavaszy Sándor dr. református püspökhelyettes „A gazdasági élet keresztyén szellemű Irányítása“ című előadásában ezt a nagyjelentőségű és időszerű kérdést a teológia és keresztyén irkölestan szempontjából világította meg. A krisztusi tanítás szerint — mondotta — a földi élet örök és változhatatlan formájában az ember testi szükséglete és annak kielégítése bele tartozik. A testi szükségle- | tek kielégítése csak bizonyos rendszer és feltételek szerint történhetik. Termelésre, szétosztásra van szükség, hogy a fogyasztást B az igényeket ki lehessen elégíteni. Termelni csak munkával lehet. A munkának pedig technikája van. Sajnos a legtöbb élet — különösen — napjainkban csak a munkára pazarlódik el. Azért, mert a munkának nincsen erkölcsi, nincsen evangéliumi szellemű Irányítása. A szükséglet és igény a mai embernél nincsen harmóniában. A gazdasági életbe a munka visz erkölcsi értéket. Csak akkor lesznek a munka által előállított gazdasági javakból erkölcsi javak Is, ha a munkát magasabb értékű erkölcsi erők, mint a munka készség öröme, a szolidaritás érzése, a jóra való akarat irányítja. A fekete piacon a munka által termelt ja- • vakban, csak gazdasági és nem erkölcsi értéket látnak. Minden javak örök forrása a föld, amelyet szeretni, ismerni kell és hozzá hűnek maradni. Szomorú jelene ige mai életünknek a földhöz való hűtlenség. Az emberek minden társadalmi rétegből a « városokba özönlenek, ott hagyják a földet. I Pedig a földhöz való hűség Isten parancsa Ş is. A technika, mellyel úrrá lesz az ember | a természet felett 's amely a kultúra és cl- | vlllzáclő függvénye, a XVTII. századtól a * gépek alkalmazásában rendkívül naggyá fejlődött és a munka racionalizálása által az ember felé nőtt. Ez az átalakulás kiterjedt az élet minden vonatkozásába és leszállította a dolgozók szellemi igényelt. Azonkívül rettenetes válságokat okozott, amelyekkel szemben tántorogva és szédülten áll az az ember, akinek munkáját a szocialista felfogás árunak minősítette. A munka gépies. A dolgozók csak robotot láthatnak benne, mert öröm nélküli, mert nincsen erkölcsi rugója. A végső célt a -dolgozó nem látja. Ezért kifejlődött az énkultusz. Pedig a munka nem az egyén ügye, hanem közösségi ügy. A keresztyén követelmény elsősorban az, hogy meg kell változtatnunk az embernek a munkához való viszonyát. Nem elég az eddigi Irányítók helyét kerestyénekkel pótolni, az átállltóknak lelkében az a hit kell élővé váljék, hogy a föld minden javainak Isten az örök gazdája, e földi lét az ő háztartása, amelyben ml csak hűséges sáfárok lehetünk. Semmi sem a miénk. Munkánknak Isten nevében nép és nemzet nagy közösségének szolgálatában kell érvényesülnie. A keresztyén embernek nincs szüksége arra, hogy uj gazdasági rendszerek alkotásán töprengjen, hanem a bűnös gazdasági rendszerbe emelkedettséget, keresztyéni lelket kell belevinnie, látnia kell és éreznie, hogy munkájával Isten által jelölt célokért, embertársaiért, nemzetéért dolgozik. Az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, de önmagunkat igen. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Benedek Kálmán vezénylésével a teológiai énekkar adott elő régi vallásos énekeket művészi kiforrottsággal, majd Kemény János báró készülő munkájából egy sok szépséggel telt részletet olvasott fel. Bucsi Ernő Reményik Sándor „Verbum caro factum est“ cimü versét szavalta el mély átérzéssel. Szombaton nyílik meg Kolozsváron az ország második pi’c^irnoka Kolozsvár, március 22. Erdély fővárosa vasárnap ünnepli meg Mátyás király születésének félezredik évfordulóját. Ezalkalom- mal nyitja meg Kolozsvár város vezetősége ünnepélyesen és adja át rendeltetésének a sétatéren már teljesen készen lévő műcsarnokot. a képzőművészeti tárgyak állandó Kiállítására szolgáló diszes épület, amely az ország második műcsarnoka, csaknem egy éven keresztül épült Kós Károly tervei szerint. A megnyitó ünnepségek alkalmából kollektív kiállítás lesz, amelyen az összes erdélyi és az Erdélyből elszármazott művészek résztvesznek. Értesülésünk szerint több mint 200 kép és szobor érkezett már a kiállításra s hétfőn délelőtt már össze Is ült Keledy Tibor dr. polgármester elnökletével a bírálóbizottság, amely a beérkezett anyagot felülvizsgálja. A város részéről a polgármesteren kívül réaztvesz a bírálóbizottságban Katona Lajtos dr. tanácsnok is. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsot szentgyörgyvári Gyenes Lajos kormányfötanácsos, a magyar képzőművészek országos szövetségének ügyvezető elnöke, szamosi Soós Vilmos szobrász, Varga Nándor képzőművészeti fö iskolai tanár képviselik. A Budapesten egy- begyüjtött anyagot Tasnádl-Nagy András elnökletével már elbírálta a bírálóbizottság, úgy, hogy Kolozsváron csak a nagybányai és a kolozsvári anyag kerül elbírálás alá. Ennek az anyagnak az elbírálását a már említetteken kívül Szopos Sándor, Kős Károly, a nagybányaiak részéről Mikcla András, a Barabás Miklós Céh részéről Szol- nay Sándor, továbbá László Gyiüa dr. egyetemi magántanár és felvíncl Taltáts Zoltán egyetemi tanár végzik. Mind az uj műcsarnok megnyitása, mind a kiállítás Iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg nemcsak Kolozsváron, hanem az ország egész területén. A kereszténység diadalra vitelétől függ az egész emberiség jövője herbai Jenő és Utjrin József affiadása ac Egyelem! Mária* bongtegácíólian Kolozsvár, március 22. A római katoll- . kus főgimnázium hallgatósággal zsúfolásig megtöltött dísztermében, hol a város képviseletében Csizmadia Andor dr. tanácsnok, a kulturális ügyosztály vezetője is megjelent, tartotta meg vasárnap nagy érdeklődéssel kísért vitadélutánját a népi mozga lom kérdéseiről az Egyetemi Mária-kongre- gáció. A kongregáció prefektusa, Pikéthy Károly vezette be a válogatott közönség előtt a vitadélután műsorát. Rámutatott a szőnyegre kerülő kérdések Jelentőségére és üdvözölte a vendég előadókat. Ezután Kerkal Jenő atya minden izében hitet sugárzó beszédben világított rá a „né- plség és kereszténység“ közös vonatkozó saira. — A népiség és ar. örök krisztusi eszmék csodálatos harmóniájának felismerésében 1 rejlik a mai magyar ifjúság ereje — sze- I gezte le az előadó. — E kapcsolatok meglá- § tásából fakadnak azok a pápai encykllkák is, melyek megállapították, mihez van elvitathatatlan joga az embernek. Amit századunk kíván, az nem egyéb, mint a változha tattan, az örök kereszténység. Ennek diadalra vitelétől függ az egész emberiség jövője. Az eszme gyakorlati megvalósítására Ugrin József mutatott rá „A KÁLÓT o népi eszme szolgálatában“ elmü előadásában. Krlsztusibb ember, műveltebb falni életerős nép és önérzetes magyar — ezek azok az alappillérek, amelyekre mozgalmát a KÁLÓT felépíti. Ma már tizenhat népfő's- kolája végzi ezt a teremtő munkát, az ország legnagyobb, de mlndezldelg legelhanyagoltabb rétegének, a parasztságnak megszervezésével. Nevelő munkájával készül megteremteni az uj ember-típust, a minőségi embert. A tartalmas előadásokat számos kosza194X H /tRCiU S 23 szólás követte. A kialakult vita volt legjobb bizonyítéka, hogy a délután résztvevői nem meddő szórakozást kerestek. A vitadélutánt az esti órákban Lantos Kis Antal, az Egyetemi Mária-kongregáclő vezetője zárta be. Megje'ent a hivatalos lapban az erdályrészi alispánok és polgármesterek végleges kinevezése Kolozsvár, március 22. A Budapesti Közlöny március 20-1 (szombati) száma a belügyminiszter több kinevezési rendelkezését közli, amelyek értelmében az erdélyi törvényhatóságok élén eddig ideiglenes hatály- lyal működött vármegyei alispánok, valamint Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti polgármesterei átlósaikba végleI gesen kineveztettek. A kinevezések között elsősorban kell említeni Szász Ferenc dr. kolozs-vármegyei alispánét. A kiváló közigazgatási szakember, aki több, mint egy éve a főjegyzői állásból került az alispán! székbe, a 39.420/1943. B. M. számú okirattal az 1942:XXH. t. c. S. szakasza alapján Kolozs-vármegye kinevezett alispánja. Megjelent továbbá Szmolenszky László dr. Beszteree-Naszód-, v. Barabás Andor dr. Háromszék-, Marton Zsigmond Maros- Torda-, Illinyi László dr. Máramaros-, Gazda Endre dr. Szilágy-, Schilling János dr. Szolnok-Doboka-, Bzent-Királlyi Kálmán Udvarhely-vármegye alispánjainak, valamint Dudinszky Béla dr. máramarosl közigazgatási kirendeltségi vezető, Májay Ferenc dr. marosvásárhelyi, Soós István dr. nagyváradi. Csóka László dr. szatmárnémeti! polgármesterek kinevezése is. Á kolozsvári iparostársada'om a sebesült honvédekért Kolozsvár, március 22. A kolozsvári Vöröskereszt hadlkórházban vasárnap osztot- " ták ki a magyar iparosság szeretetcsomag- 3 jait a sebesült honvédek között. Az Ipartestület különböző szakosztályai a legkülönbözőbb ajándékokat gyűjtötték össze, hogy szeretetüknek és megbecsülésüknek ezzel Is tanúbizonyságát adják a hős honvédek iránt. A huslparosok 60 kg. sonkát, a vendéglősök S15 liter bort, a cukrászok több, mint 600 süteményt, a siitőiparosok ISO veknit, a cipésziparosok Sb pár kórházi papucsot és hásicípőt, azonkívül a szakosztályok 15.000 darab cigarettát, 70 kiló narancsot, vajat és könyveket hoztak össze a honvédek számára. A szeretetcsomagok elkészítésénél az ipartestület női bajtársi szolgálata tevekenyke- dett, amelynek tagjai, élükön Räte Mihály- néval, valamint özv. Török Ferencné, özv. Benkő Elekné, Benkö Károlyné, Máiké Lászlóné, özv. Plat Kálmánná, Horváth Pál- né, Kása Sándorné, Jeney Annuska, özv. Fodor Antalné, Berecz Zoltánná é3 Kerekei Irma, mint a bajtársi szolgálat tagjai, fáradtságot nem ismerve buzgólkodtak, minél nagyobb örömet szerezzenek a sebesült honvédeknek. A kolozsvári Iparosság vasárnap délután hangulatos műsoros ünnepélyt rendezett a sebesült honvédek tiszteletére. Az ünnepélyen megjelent Fónagy János vezérkari ezredes, Almay Béla vezérkari alezredes, vitéz Huszár Endre ref. tábori esperes, valamint igen nagyszámú közönség. A Hiszekegy után Demeter Ferenc Ipar- testületi elnök üdvözölte meleg szavakkal 8 sebesült honvédeket s hangoztatta, hogy amíg a honvédség messzi, a határokon túl teljesitik kötelességeiket, addig az iparosság a belső front megszilárdításán dolgozik, hogy ne Ismétlődhessék meg az 1918-as összeomlás. A magyar iparosság éppen olyan honvédelmi szolgálatot teljesít, mint a honvédség. Demeter Ferenc beszéde után az Iparosegylet müvészdalárdája hazafias dalt adott elő, majd Kulcsár Irén szavalt. Ezután Almay Zoltán magyar nótákat énekelt Fátyol Lajos kíséretével. Nemes Károly ezután nagy sikerrel adta elő Ltsznyal Damó Kálmán: „Kupaktanács" clmü humoros jelenetét. Soltész Piroska szavalata után a Nemzeti Munkaközpont népzenesz csoportjának tagjai a legkitűnőbb prímások közreműködésével magyar nótákat játszottak, végül Almay Zoltán énekelt magyar dalokat cigány- zeneklsérettel. A kitünően sikerült ünnepély megrendezéséért Mester Gábor dr. főorvos mondott köszönetét az iparosságnak.
