Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-18 / 62. szám

6 — Aranj kalászos gardákat avattak Ké- mer községben. A napokban tartották meg Kémei' községben az EMGE kalászos tan­folyamának záróvizsgáját. A tanfolyamon Kovács Elek ny. népiskolai igazgató, gazda­sági szakoktató, tanfolyamvezető irányítása mellett 53 kémen gazda vett részt. A záró­vizsga kitűnő eredménye azt bizonyítja, hogy amit a gazdák a tanfolyamon Koyács Elek szakszerű, lendületes előadásai alkal­mával hallottak, mindazt a gyakorlati élet­ben is megvalósítják. •— Az Erdélyi Ref. Kerületi Nőszövetség ír«, csütörtökön este 6 órakor tartja 4„ eb­ben a sorozatban utolsó irodalmi estélyét a Mátyás király Diákház kis zenetermében tbejárat a Szinház-utea felöl). Az estély műsora a következő: 1. Bevezető beszédei mond: Dóczy Ferencnc alelnök. 2. A szép­ség életünkben" címen előadást tart: Dr. Gyulayné Grátz Mária. 3. Operaárlákat énekel: Mészáros Erzsébet operaénekesnő, (zongorán kiséri: Benedek Kálmán tanár. 4. Énekel a Református Teológia énekkara Benedek Kálmán vezényletével. 5. Az es­télysorozatot bezárja Vásárhelyi János püspök. A perselyes adományok a lelkész özvegyek és áivák segélyezését szolgálják — Lelki gyakorlatokat és tagavató ün­nepséget rendez a Kolping legényegylet. A Kolping legényegylet Brassai-utea 5. sz. alatti helyiségében március 18-án, i9-én és 20-án a legényegyleti tagok és az iparos cserkészifjak részére lelkigyakorlatok lesz­nek esténként fél 9 órakor. A szent beszéde­ket b aragó Ferenc dr. teológiai tana- mondja. A Kolping egyébként vasárnap dél­előtt 10 órakor ünnepélyes tagsvatást r utána közgyűlést tart. Az egyesület vezető­sége felkéri rendes és pártoló tagjait, hogy mentöl nagyobb számban vegyenek í észt a lelkigyakorlatokon és a tagavató ünnepsé­gen, ' A báufíyhunyadi kir. járásbíróság. 142/1943. szám. Idéző hirdetmény. Á bánffyhunyadi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Kiss János felperesnek Dr. Russu Szeptimius alperes ellen 2073.33 P. tőke és jár. iránt indított perében a bí­róság a per felvételére és érdemleges tárgyalásra határnapot tűzött és felhívja * feleket, hogy 1943. évi április hó 7. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyi­ségében, Király-utca 6/a házszám föld­szint 2. ajtószám alatt jelenjenek meg, egyszersmind pedig Dr. Russu Szepti- miusz alperes részére, ki ismeretlen he­lyen tartózkodik, ügygondnokul Dr. Nossa László ügyvédet, lakik Bánffyhu- nyad, nevezte ki. A bíróság felhívja al­perest, hogy fenti megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által .jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Bánffy- hunyad, 1943. évi február hó 4. napján. Dr. Issekutz János sk. kir. járásbiró. Ki­admány hiteléül Bokor Katalin sk. ki­adó. P. H. — Meghívó. A Magyal Vö tüske teszt ko­lozsvári és kolozsmegyei fiókja 1°4S már­cius 21-én, vasárnap déli 12 órakor a város­háza közgyűlési termében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó: Jelen Gyula dr vörös­kereszt főmegbizott. 2. Jelenté« a kolozs­vári Vöröskereszt fiók eddigi működéséről Velits Zoltánná társelnök. 3. Pénztáros je,- lentése: Vikol Kálmán. 4. Pénztár vizsgáló bizottság jelentése: v. Sárkány Miklós, f. Pénztáros és pénztárvizsgáló bizottság fel­mentvény megadása. 6. 1943. évi költségve­tés megállapítása. 7. Szociális bizottság megalapítása. 8. Megüresedett tisztségek betöltése. 9. Indítványok. (Beadási határ idő gyűlés előtti 8 nap.l 10. Elnöki zárszó 1 Hirdetmény. Szám: 432 1943. kb. Kolozsvármegye Közigazgatási Bizottsá­gának Kisajátítási Albizottságától. A jn. kir. Honvédelmi Miniszter Ur 557.316/14 —1942. számú rendeletével Oltean Mik­lós és neje, Papi) Viktória férj. Bács II- lésné, Moga János és neje, Papp Péter és neie alsózsuki lakosoknak az alsózsuki 322., 331., 333. és 334. számú tjkvekben felvett ingatlanaiból a kisaiátitási össze­írásban 2., 3., 4., 6.. 7. és 8. folyószámok alatt feltüntetett összesen 3 h. 641 n.-öt területű ingatlanainak kise tátitását az 1939. II. t. c. 10 alapján elrendelte és azok azonnali birtokbavételét u. e. §. 6. bekezdése értelmében kimondptta. Ko­losa vánüegye Közigazgatási Bízottr.’va Kisajátüí ‘ Albizotts." ' elnöke SI! 1 nz 1381. évi XLI. t. c. 33. Ş. 2. bekezdé­se alapján kiküldött bizottság a kisajátí­tási rv megállapítása végett AlsS.zsukon 1943 április hó Í4-én délelőtt 10 órakor helyszíni tárgyalást tart, melyen minden igények és észrevételek felett határoz, ■melyeket érdekeltek az 1881; évi XLI. t. c. I. fejezete alapján emelnek. A bizottság- a kisajátítási terv felett akkor is érdem­ben határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Kolozsvár, 1943. évi március hó 10. Dr. Ínezédy-Joksman Ödön s. k. főispán, elnök. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény Budapesti bemutatója után március hó 16-án, kedden este a szerző vezényletével a kolozsvári Nemzeti Színházban is előadásra került Faikas Ferenc „A bűvös szekrény“ cimü 2 felvonásos vigoperája. A bemutató előadás Kolozsváron is őszinte sikert hozott. Az opera zenéje a hangszerelés minden mesterségbeli fogásával, a zenekari hang- szinek tudatos és mesteri alkalmazásával és oly zenei anyag eszközével épüit fei, mely­nek fösajátossága az énekhanggal való ab­szolút biztos bánásmód és a hangszeres és énekes népi zenével való mélységes kapcso­lat. Hiába válik a hangszerelés néha zsúfol­tan keletiessé, lépnek fel programmatikus hangszereinek (az asztalosuliihely zaja) és hangzanak egy hangon tartott monoton re- citativék, a dallamvonalak általános struk­Mélykuti-Horváth József (a vezir), Hiűy Franciska (Zulejka) és Fehérpataky Ervin (a mufti) szerepében a II. felvonás mulat­ságos légyott-jelenetében. (Finta Zoltán riportfelvételei) túrája, a zenei gondolkodás jellegzetes esz­közei mélységesen magyarok maradnak, fis éppen ebben a sajátosan egyéni, mindamel­lett megfoghatatlanul magyar melódiavonal­vezetésben rejlenek ennek’ a zenének rend­kívüli értékei. Oly értékek ezek, amelyek túlnőnek egyszeri alkalmazásuk jelentősé­gén és nemcsak a kitűnő zeneszerző jövő1 * * * Farkas Ferenc, a „Bűvös szekrény“ zeneszerzője, a főpróba egyik szünetében a szinészbejáró előtt. — Nagyszabású vitaest a népi kérdésről. A kolozsvári egyetemi hallgatók Mária - Kongregációja március 21-én, vasárnap dél­után 5 órakor vitaestet rendez a piarista gimnázium dísztermében, az Egyetemi Énekkar közreműködésével. A vitaest kere­tében országos nevű előadók szerepelnek- P. Kerkai Jenő jézustársasági atya „Ke­reszténység és népi eszme“, tígrin József KALOT-elnölt pedig „A KÁLÓT a népi esz­me szolgálatában“ címmel tart előadást. A vitaestre elsősorban az egyetemi ifjúságot, továbbá a népi kérdés és magyarságmentés minden barátját szeretettel hívja a rendező­ség, Belépődíj nincs. Helyfoglalás érkezés sorrendjében. * Marosvásárhely thj. sí. kir. város polgármestere. Szám: 8359/1943. 2. Ár­verési hirdetmény. Marosvásárhely pol­gármestere az Ipari Anyaghivatal enge­délye alapján 1943 április hó 6-án d. e. 10 órakor nyilvános szóbeli árverésen el­árverezi a vízmű újjáépítés folytán feles­legessé váló alábbi gépeket és felszerelé­seket: 2 drb 20 LE-s Dieselmotor: 1 drb 20 és 1 drb 6 LE-s elektromotor: 1 drb hengerfuró készülék; 1 drb 6-os szivaty- tyu; 20 drb 90 mm-es tolózár és 2 drb kis 1-es alacsonynyomásu légsűrítő. Rész­letes árverési hirdetmény és egyéb felvi­lágosítások Marosvásárhelyen a városi közüzemek igazgatóságánál (Ferenc Jó­zsef-u. 1. sz.) szerezhetők be. Marosvásár­hely, 1943 március hó 12-én. Dr. Papp Károly s. k. polgármestert. honi fejlődésére vetnek fényt, hanem a'ma­gyar zene jövő alakulásának sorsszerű kér­déseit Is elintik. A néhány szoprán-ária hanghordozásának szövegével való tökéletes kapcsolata az. uj magyar színpadi énekbe.- szédnek jelöl ki különleges utat. a kórussal való bánásmód pedig épugy az „unisono", mint a többszólamú szerkesztésben, uj kó­rus-dinamizmust van hivatva teremteni a magyar operazenében, s egyúttal bizonyos kantátikus tárlatokat nyit. Ez a zene, amily kevéssé ismer túlságos dinamikai szélsősé­geket, éppoly mértéktartó az emberi indula­tok zenei ábrázolása tekintetében. Az emberi fájdalom, a lélek benső problémái néha mé­gis áttörik a zene burkát és — mint Zulejka áriáiban és a „szekrény-kvartett“ zenei mélységeket érintő polifóniájában — ilyenkor az operazene szinte áhitatos hangot üt meg. Az operának ezeket a vallási hangszineit egyébként a polifon karénekstilus biztos kezelése és annak az uj magyar kóruszené­vel való kapcsolata hozták létre. A szereplők egytöl-egyig mind játékban, mind hangban tudásuk legjavát nyújtottál;. Az előadás középpontjában Urdu Franciska. Zulejka szerepének megszemélyesítője állt. Ez a kitűnő énekesnő, akit romantikus nagy­operák főszerepeiben már több ízben igen előnyösen ismertünk meg, hangjának bár­sonyos hajlékonyságával, nemes színével és nem utolsó sorban játékának harmonikus leszürtségével az előadásnak bizonyos klasz- szikusan nemes.szint kölcsönzött. Mellette Ssanati József a Kádi szerepében hangban és játékban tökéletes buffó-alakitást nyúj­tott. Mélykúti Horváth József a vezír pom­pásan megjátszott szerepében hangjának újabb erősödéséről és fejlődéséről tett tanú­ságot. Fehérpataky Ervin a Mufti basszus­szerepében hangjának sokrétű szépségét s főleg mélységeiben a vigoperal hangszinek nagy gazdagságát csillogtatta.. Kitűnő ala­kítást nyújtott Angyal Nagy Gyula is, aki az „asztalos mester" figurájában az élénk menetű énekszólamnak és a buffő-szerep alakításához igen alkalmas játékstílusnak szerencsés kettöségét teremtette meg. Siko­lya István Hasszán rövid szerepét nemes hangszinnel szólaltatta meg. A tiszta tríő- énekléa érdekes példáját nyújtotta LOrmcs Zsuzsa,Turján Vilma és Végit Kató, akik a három odallszk alakításában választékos ének-izlésröl és alkalmazkodó képességről tettek tanúságot. Az opera rendezése Nádasdy Kálmán, a budapesti Operaház főrendezőjének mesteri müve. A szereplők puha mozdulatai, játékuk meggyőző volta a biztonság egyszerűségét és a színpadi inozgásnak bizonyos klasszikus leszürtségét hozták létre. Ugyanilyen szolid és mértékletes művészetet nyújtottak Oláh Gusztáv, az Operaház díszlettervezőjének képei és jelmezei, amik klasszikus vonalve­zetéssel, a szokott keleti pompa mellőzésé­vel és a világítási hatások nemes és óvatos használatával tűntek ki. A Bűvös szekrény bemutatója után Vosz'tj Viktor vezényletével előadásra került Rim- szklj—Korzakov „Seherezade" cimü balettje is. Ismét kitűnő benyomásunk volt erről a balettszvitröl, melynek fantáziával telt, len­dületes zenéje, gazdag díszletei és. színes koreográfiája ezúttal is kivételes művészi élményt nyújtottak. C. NAGY BÄLA — Kill kapjanak lakást az OTf felépí­tendő bérpalotáiban? Az OTT központi igaz­gatósága elhatározta, hogy Kolozsváron két kétemeletes kislakásos bérházat építtet. Ezekben az épületekben 116 kislakás léte­sül, körülbelül 2,800.000 pengő költséggel. Az építkezéseket még a tavasz folyamán megkezdik és valószínű, hogy még ebben az évben be is fejezik. A Hivatásszervezet tit­kársága elhatározta, hogy Írásban fogja kérni az illetékesektől, hogy a felépülő bér­házakban csak OTI-tagok kapjanak lakást, mert azok a legjogosultabbak a kislakások elnyerésére. * „Taranca“ R. T. felszámolás alatt, Kolozsvár. A „Taranca“ R. T. felszámo­lás alatt kolozsvári bej. cég felügyelő­bizottsága, a kolozsvári kir. törvényszék mint cégbíróság Cg. 666/1942. Ct. 599. sz. végzése értelmében, ezennel tisztelet­tel meghívja a „Taranca“ R. T. igen tisz­telt részvényeseit, a vállalat 1943 március 29-én délelőtt 10 órakor a dr. Deák Gyu­la közjegyző Kolozsvár, Szentegyház-utea 1. szám alatt levő irodájában megtartan­dó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysoro­zat: 1. Elhalt felszámoló helyett uj fel­számoló megválasztása. 2. Esetleges in­dítványok. A vállalat alapszabályainak 10. §-a értelmében a részvények legké­sőbb 1 nappal a közgyűlés megtartása előtt dr. Deák Gyula közjegyzőnél Ko­lozsvár. Szentegybáz-utca 1. szám alatti irodájában letétbe helyezendő!;. Felügyelő bizottság. A*. EnlélYróni Tanács * kát feller járatáséi Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács leg­utóbbi ülésén behatóan foglalkozott a szé­kelyföldi borvizek kérdésével. A Tanács megállapította, hogy az értékesítés elősegíté­sének legfontosabb előfeltételei: a palack beszerzés megoldása, a vasúti fuvardíjak to­vábbi mérséklése, a forgalmi adóváltság csökkentése és a belföldi propaganda foko­zása. Távolabbi célkitűzés az export meg­szervezése, aminek azonban a. háború vé­géig nagyon korlátozott lehetőségei vannak. A Tanács ilyen értelemben felterjesztéssel fordult a, kormányzathoz, külön rámutatva a létesítendő erdélyi üveggyár problémá­jára.. A felterjesztés kidomborítja, hogy a borviz-értékesités a székelység fontos gaz­dasági érdeke és az újabb értékesítés a szé­kely családok ezreinek boldogulását célozza, *­Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács legutolsó ülésén felterjesztés elkészítését határozta el a fáradt olajnak regenerálásával kapcsolat­ban. Az 1162/1942. P. M. számú rendelet sze­rint fáradt olajnak saját vagy más részére iparszerü felújítását csak miniszteri engedély alapján szabad folytatni. Számos vállalat a háborús gazdálkodás bevezetésével kapcsolatosan a saját olajaik­nak regenerálásához szükséges berendezése­ket. szerzett be, mélyek az uj rendelkezés értelmében nem használhatók s így a válla­latok tekintélyei üzemi befektetése áll W* használatlanul. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács felter­jesztésben kéri, hogy a kormányzat enge­délyezze a vállalatoknak saját olajaik saját céljukra történő regenerálását, melyek az ehhez szükséges berendezéseket már koráb­ban beszerezték. W4X M /SRCMV S 18 Mezei/ Mihah/ dr. és Móriíz Dénes dr, elő* adásai a Szülők és Nevelők Főiskoláién Kolozsvár, má.re. 17. A városi Népműve­lési Bizottság rendezésében a Szülők és Ne­velők Főiskolájának előadássorozatában leg­utóbb Mezey Mihály dr. tanügyi tanácsos „A tanító egyénisége, mint nevelő tényező“ cimmel tartott előadást. Az egyéniséget, mint adottságot és lehetőséget a bölcselet és pedagógia szaktekintélyei megállapításai­nak alapján meghatározva — előadó rámu­tatott arra, hogy a tanító egyénisége min­den rendű és rangú iskolában nagy fontos­ságú. Az egyéniség alapvázát öröklésünkkel kapjuk. A lehetőségek az egyéniséget személyiséggé való kifejlődésben befolyásolják. Az egyéniség nevelhető, ezért minden nevelésnek fötörek- vése az egyéniség kifejlődését elősegíteni. Az előadó azután kitért a művelődési törek­véseket meghatározó abszolút értékek is­mertetésére, Hangsúlyozta a, tanítók vi­lágnézetének fontosságát A nevelök egyéni­ségének legfontosabb alkotó ebeméül a lel- kületet és érzelmi világot jelölte meg. A gyermek és az ifjúság leikéhez legkönnyeb­ben * szív melegségével és a tiszta erős jel­lem sugárzó erejével lehet hozzá férni leg­könnyebben. Az egyéniség fö megnyilvánu­lási formája a jellem és ennek értékét nem annyira, az ismeretek gazdagsága, hanem az érzületek finomsága és nemessége határom, meg. A nemzet jövője és reménysége » gyermek, a gyermek lelkét pedig a tanító egyénisége formálja,. Móricz Dénes dr. „A gyermek szive“ cimü előadásában ismertette a gyermekkori szív- betegségeket. Ezek vei észül etjeitek, vagy szerzettek lehetnek. Az előbbi oka. vagy az, hogy még a méhen belüli állapotban vala­mely körülmény megzavarta, a magzat sjá- vének normális fejlődését, vagy a születés után az első félévben keletkeztek elváltozá­sok. A szülők vérbaja, tbc-je, az anyának terhesség alatti fertőző megbetegedése (tfl- szös mandulagyuladás, reumás, izületi, gyul­ladás, influenza), vagy pedig örökletes té­nyezők idézhetik elő. A gyermekeknél leg­gyakrabban valamely heveny fertőző beteg­ség támadja meg a szivet. Ilyen például a tiiszös mandulagyulladás, diftéria, vörheny, stb. Nagyon fontos, hogy a fertőző betegsé­geken átesett gyermekeket még láztalan ál­lapotuk után is sokáig pihentessük és csak altkor engedjük iskolába, tornászni, ha az orvos megállapította, hogy a szivén nincsen elváltozás. Az elhangzott előadásokat a nagyszámú közönség nagy tetszéssel fogadta. J \jy REGGEL: , KEJhETi VAS AG Iá W JLMSLBKN: , MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents