Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-14 / 36. szám

V im FEB li. VAU 14 radhatatlanul jelentkezik. Kórokozókba sok előadás és a nótaszó, amely az egész utón végigkíséri őket. SZEREPLŐK. Az előadók, önkéntes kul- turkatonák, az EMKE titkárának vezetésé­vel. . . • í • TURISZTIKA. Síelés helyett a népművelők közt az autó-tolás dívik. Ez is téli sport, ÚTVISZONYOK. Hóval borított hegyek: hegyről le remek, hegynek fel reménytelen. Helyenként mesterséges akadály,. szaknyel­ven tankcsapda. Elmaradhatatlan kellékek: hólánc, hólapát, kézigránát, bivalyok és a szerelvény utasainak lelkes közreműkö­dése ... VÁNDORKÖNYVTÁR. Közismert intéz­mény. A könyvek tartalmi részét illetőleg különös tekintettel a szórakoztató, de nevelő hatású olvasmányokra. ZÁRöSZö. Képzeletünkben emléktáblát lá­tunk az ut szélén, Leonidász király módosí­tott sírfeliratával: „Itt jártunk, vándor, vidd .hírül a falusiaknák, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.“ BUDINSZKY FERENC Tízezer pengő értékű ékszert loptak egy kolozsvári lakásból » Kolozsvár, febr. 13. özv. Tanka Károly- né, Szentiélek-utca 6. szám alatti lakos, fel­jelentést tett, ismeretlen tettes ellen, aki ál- külccsal behatolt bezárt- lakására, feltörte az egyik szekrény ajtaját' s ellopott egy fémdobozt, amelyben két sor keleti gyöngy, egy gyémántkövekkel díszített aranykar­kötő, egy gyémántkő vés melltü, két arany, gyémántköve« fülönfüggő és két Uoral- gyöngy volt. özvegy Tanka Károlyné kára megközelíti a 10.000 pengőt. A rendőrség a lopásügyben megindította a nyómozást. A vakmerő tettes egyébként a lakásban sem­mihez nem nyúlt s igy minden valószínűség szerint tudta, hogy a legértékesebb dolgok a szekrényből elémelt fémdobozban voltak. Olcsó zöldség és gyümölcs vásár! Elsőrendű minőségű vetemányek és faialmák kaphatók: Sárgarépa -------------------100 kg-ként P 24.— Petrezselyem----------------100 „ P 60.— Fajalmák-----------— — 1 „ P 1.20-tól Fenti árak ab raktár értendők. Eladás: Széchanyi-téren, vásárfeiügyelőség mellett. lózan Miklós: Aratás — A Minerva kiadása, Kolozsvár — Egy gazdag, félévszázados eredményekben bővelkedő élet aratása ez a könyv, amelyet az ősz egyházfő szülei' emlékének ajánl, órákon, napokon, sőt heteken át lapozhatja az olvasó s mégis mindig uj és uj dolgokat, uj színeket fedezhet fel. Nem hiába a lélek embere, a lélek mestere a pap, püspök irta és „gyűjtögette“, mert nünden sorával lel­keket akar építeni és megtartani. I Az Aratás“ Írásai átfogják az egész ma­gyar lelki és társadalmi életet. A már letűnt és most zajló magyar életet, egyaránt. Mert Józan Miklós püspök azok közé az emberek közé tartozik, akikre nyugodt lelkiismerettel rá lehet mondani: nagy idők tanúja. Józan Miklós tanúságot tesz arról, amivel a „nagy idők“ megajándékozták. Müvében lerögzíti az időket, a mult század végének minden fontosabb mozzanatát, a századforduló és a századelő fény- és árnykorát, amig eljut a trianoni keserű megpróbáltatások korszaká­hoz. De Józan Miklós ezek miatt az eszten­dők miatt sem zúgolódik, nem panaszkodik, mert izzón bízik az Igazság diadalrajutásá- ban s ha a kicsi hazában hitetlenséggel, csüggedéssel találkozik, lelkes beszédeivel fel- és felgyujtogatja a szunnyadó, lehanyatló hiteket minden rendű és rangú magyarokban egyaránt! ... s Éppen ezért egyetemes magyar érték az „Aratás“ minden Írása. Hány és hány beszé­det találunk ebben a könyvben, amelyet Jó­zan Miklós, az akkori unitárius püspöki vi­kárius nem is az ő egyháza templomának szószékén mond el, hanem példáül Pápán, a református Nöegyesület vallásos estélyén, vagy Veszprémben, a Magyar Nemzeti Szö­vetség estélyén. Egyik helyen a következő­ket mondja:. „AZ\ én nehézkedésem a szere­tet, az szabja meg az irányt, amerre szár­nyalok ...“ A Magyar Nemzeti Szövetség estélyén pedig: „Testvéries ölelkezésre hí­vunk ma minden igaz magyart ebben a ha­zában, aki a Kárpátok gerincén a kettős ke­resztet tündökölni látja, a honfoglaló őseink­től nyert s ezer év viharában megőrzött szép örökségünket családi birtokának vallja s érte — ha belőle egy talpalatnyi föld te volna az övé a telekkönyvben — kész a hivó szóra, síkra szállani“... Ott látjuk az Orszá­gos Bethlen Gábor Szövetség előadói között is, ahol „nem a Bábel tornya építéséhez, ha­nem éppen a torony ledöntéséhez“ hívja munkára valamennyi keresztény egyház ma­gyarjait. v De éppen ilyen értékesek ennek a könyv­nek az elméikédő tanításai is, mert azok is egytöl-egyig a magyar lelki egység szüksé­gességét hirdetik szüntelenül. Az „Aratás“ végén pedig egész külön kötetre való vers­ben és dalban gyönyörködhetik az olvasó, amelyekből nem egyet már meg, is zenési- tettek. Józan Miklós hatalmas müve igazi nyere­sége mindazoknak, akik a szép magyar Írá­sokat szeretik. Erdély örök szerelmese irta és gyűjtögette ennek a könyvnek minden sorát, Erdélyért s az egyetemes magyarsá­gért szól a szivhez, az értélemhez és a lélek­hez minden sora! ... Ró. BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Bq^áa^as ssobák 6*— P-től 12* P-iq Kétdavas szobák <9-— P-tőT 18‘— P-iq Éttermében Veres Károly és c gány- r érték ara muzsikál Elismerjen kiváló konyha. Polgári árak Amerika háborús felelőssége Jrta: Toshio Shiratofi, volt római japán nagykövet. i . Az úgynevezett amerikai Fehér könyvben, közreadott okmányok a legravaszabb össze­állítás ellenére sem tudták Amerika háborús felelősségét megcáfolni, sőt még az Egyesült Államokban is élénk vita tárgyává Tettek. Japánban közönséges történelemhamisitási kísérletnek bélyegezték Roosevelt fehérköny­vét. A Tokióban lévő diplomáciai okmányok legalább is egészen más képet adnak a há­ború keletkezésének körülményeiről, mint az amerikai fehérkönyv. 1941 november 26. történelmi nap volt a' nyugati félteke számára. Ezen a napon nyújtotta át az Egyesült Államok külügyi hivatala legutolsó válaszát a japán kormány jegyzékeire. Ma-guk az amerikaiak sem hit­ték, hogy Japán elfogadja a válaszjegyzék­ben foglalt megalázó feltételeket. Már ez a tény is elég világos bizonyiték arra, hogy az U. S. A. szándékosan a háború előidézésén fáradozott. Á november 26-iki amerikai jegy­zék már maga volt a hadüzenet. Az ame­rikai közvélemény nyilván úgy vélekedett, hogy a négyéves kínai háborúban kimerült Japán majd visszakozni fog és nem veszi fel az arcába dobott amerikai keztyüt. Le kell azonban szögezni, hogy e tekintetben az amferikai kormány jobban volt értesülve. Grew amerikai nagyövet Tokióból való visz- szatérése után hangoztatta Japán teljesítő- képességét és nemzeti elszántságát. Való­színű, hogy korábbi Tokióból küldött jelen­téseiben is ugyanezen nézetének adott kife­jezést. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a háború kitörése előtt maga a japán nép sem ismerte teljes mértékben országának hábo­rús erejét. Alábecsülték többek között a flotta és a légihaderő erejét. Ez a tájéko­zatlanság vezetett oda, hogy Amerika tet­szése szerinti szigorú feltételeket szabott. Lekicsinyelték Amerikában a kockázatot, mert a maguk részéröl fel voltak készülve a háborúra és meg voltak győződve arról, hogy háború esetén Japánnal szemben fö­lényben lesznek. Washington igy könnyel­műen és minden kényszerítő hatás nélkül háborúba vezette az amerikai népet. Ez a második világháború Európában tört ugyan ki, de Anglia mögött már régen ott voltak a washingtoni háborús ussitók. A Fehér Ház biancó-váltót adott az angolok­nak, akik aztán Lengyelország kezébe adták a gyujtózsinórt. N Ha Amerika háborús felelősségéről beszé­lek, akkor nem az egész, amerikai, népre, gondnok, hanem azokra a zsidó elemekre, akiknek a kezében van tulajdonképen a ha­talom. Az első világháború után a világ zsi­dósága Amerikába helyezte át tevékenysé­gének központját és húsz éven keresztül On­nan mérgezte a világ közvéleményét. Roose­velt a zsidóság támogatásának köszönheti, hogy az amerikai hagyományok figyelembe­vétele nélkül harmadszor is megválasztották elnöknek. Ma már semmi kétség sem állhat fenn aziránt, hogy az úgynevezett nagy de-' mokráciákat, az U. S. A.-t, Angliát és Fran­ciaországot zsidók vezették és vezetik ma is Franciaország kivételével, anélkül, hogy ezen országok népei ennek tudatára ébred­tek volna. A nemzetközi zsidóság taszította a háborúba az egész világot, hogy a demo­krácia álarca alatt megalapozza világural­mát. A világ zsidóságának főhadiszállása a newyorki banknegyed és igy az Egyesült Államok hadbalépése csupán as idő és a kö­rülmények kérdése volt. Az egész világ tudja, milyen raffinált mó­don rántották be a háborúba az amerikai népet. Nyilvánvalóvá lett, hogy a sokat di­csért amerikai demokrácia nem más, mint egy a zsidók által vezetett háborús plutokrá- cia. Sok éven keresztül folytatott japánelle­nes uszítással végre találtak háborús ürü­gyet Japán ellen és kiprovokálták Japán és a szövetséges tengelyhatalmak hadüzenetét. Az amerikai zsidók azt remélték, hogy igy majd elháríthatják maguktól a háborús fe­lelősséget. Az amerikai flotta vezérkarának nagyzoló dicsekvése azt a hitet keltette, hogy Japán gyenge, s könnyen legyőzhető. Olyképen kezelték tehát az amerikai népet, mint a kezelő orvos a gyermeket: „Se«u»i félelem! Nem fog fájni, mindjárt készen le­szünk!“ így csapták be hát az amerikai közvéle­ményt. Mi tudjuk, hogy az Egyesült Álla­mok várta a háborút, előidézte és előkészí­tette, de Pearl Harbour halomra döntötte számításait. Washingtonban legfeljebb a Ftt- löp-szigetek ellen vártak bombatámadást és flottaharcokat. Az az utólagos beállítás, hogy Japán Pearl Harbour megtámadásával hadüzenet nélkül, a nemzetközi jog megsér­tésével vezette be a háborút, nevetséges el­ferdítése a tényeknek, mert Washington szá­mított a háborúra, ha nem is a Hawai-szi- geteknél. E tekintetben hiábavaló minden megtévesztési kísérlet Amerika részéről, le­gyen az Fehér könyv; vagy holmi kongresz- szusi üzenet. Kis ábécé a népművelés kézikönyvéből Forrásmunka: az EMKE falusi kulturmisszióia AtTTÖ. Géperejű jármű, közlekedési esz­köz a kultúra szolgálatában. A meghatáro­zásból következik, hogy jellegzetes típusról van sző, mint amilyen az EMKE népműve­lési szerelvénye. A falusiak „meseautó“-nak hívják, mért mesélő embereket és lemezeket visz magával. Felszerelése nem korlátozódik . a mesére, kellékei között vah/ vándorkönyv­tár, filmvetítő gép, rádió, patefon és villany­motor is... BÁBJÁTÉK, BÁBSZÍNHÁZ. Általában a gyermekek szórakoztatására szolgál „Jan­csika és Juliska“, „Piroska és a Farkas“, valamint számos tanulságos mese megeleve­- nitésével. A gyermekek kedvenc hősét: „Pap­rika Jancsi“-t egyelőre még nem vették fel a meseautóba, de a‘költségvetésben már sze­repel. CÉL, CÉLKITŰZÉS. Az EMKE népműve­lési körútjainak érdemi értelmezése: érez­tetni a faluval, hogy—mint a magyar élet legfontosabb erőforrásának — .gondját vise­lik, összehozni a falusiakat, hogy a magyar közösségben ébrentartsák nemzeti öntudatu­kat, megismertetni velük a magyarság jövő­jét, európai hivatását, megértetni, hogy mindebben valamennyiöknek egyformán fon- ' íos szerep jut, általában megteremteni a szükséges fejlődés, nélkülözhetetlen alapjait.- ÉRKEZÉS. A falu és á kuíturkülönitmény találkozásának pillanata. Az autó megáll az iskola, vagy a kulturház előtt, utasai terep­szemlére indulnak. A helyi viszonyok alapos tanulmányozása után megkezdődik a kicso­magolás. A kiszemelt helyiség perceken be­lül hangulatos előadóteremmé változik.' FOGADTATÁS. Az érkezéssel rokon foga­lom, ami a falu magatartását fedi. Az autó körül gyülekezik a lakosság apraja-nagyja. Megcsodálják berendezését, majd a hang­szóró hivogatö szavára beszivárognak az előadás színhelyére. Ezalatt a pap, a tanító, a falu vezetői felvilágosítással szolgálnak a vendégelőadóknak a falu problémáiról. Álta­lában á vallási, erkölcsi, nemzetiségi és a gazdasági kérdéseket ismertetik. GYERMEKEK. A *falu népének kiváltsá­gos, fiatalkorú csoportja. Először nekik me­sél a „meséautó“, mert a gyermekek részére külön előadást tartanak. Legnagyobb örömük a jó és a rossz diákról szóló, egészségügyi' oktatófilm. HALLGATÓSÁG. Összetételében teljes ké­pet nyújt a faluról. Lelkes dolgozó magyar emberek, akik ünnepnek tekintik a népmü- lödési előadás napját, tehát ünnephez méltó komolysággal, figyelemmel vesznek részt rajta. INTELLIGENCIA. A falu vezetői. Állandó munkásai a népművelés ügyének. Városi em­ber szemében szinte hősöknek tűnnek, mert saját szándékuk, hivatásuk szerint aszkéták­hoz hasonló életet élnek távol a civilizáció áldásaitól. KÖZÖSSÉGI ÉNEK. A közönség összefo­gásának, összehangolásának bevált eszköze. Valami alaphangulatot kell teremteni ahhoz, hogy a falu népe figyelemnél hallgassa és megértse a kulturelőadások tartalmi lénye­gét. A közös énekléssel ki-ki megfeledkezik napi gondjairól, tudatosodik közösségérzete és ösztönös érdeklődéssel viseltetik az egye­temes problémák iránti. LEyENTÉK. A magyar ifjúsági nevelés intézménye falun mutatja fel a legmesszebb­menő eredményeket. A fegyelmezett, katonás fiatalság mindenütt megváltoztatta a falvak képét.- Ma már mindenütt a „szebb jövőt“ köszöntés járja. MŰSOR. Az a keret, amelyben a népmü- Velödési. előadások tartalma harmonikusan elrendeződik. Leginkább á bevezető beszed jellemzi, amely elsősorban a népi értékek hű megőrzésének jelentőségére mutat rá. Tar­talma: vers, népdal (közösségi ének), egész­ségügyi vagy gazdasági előadás, különös te­kintettél a helyi viszonyokra, népmese, film­bemutató. NÉPI IRó. Személyesen, vagy könyvalak­ban a „meseautó“ utasa. OKTATÓFILM. A vallás- é& közoktatás­ügyi niinisztérium oktatófilm-kirendeltsége által készített és forgalombahozott tanulsá­gos, nemzeti vonatkozású kulturfilmek. A tömegkultúra leghívebb kiszolgálásának esz­közét: a mozit nagyon nélkülözik a falusiak. Éppen ezért nagy örömükre szolgál az ok­tatófilmek bemutatása. Néhány cim a film­anyagból: „Budapest“, „Balatoni halászat“, „A Tisza“, „Sóbányászat“, „A Hortobány“. PROGRAM. A falujáró csoportnak bizony meglehetősen zsúfolt a napirendje. Három­négy- előadást -hézagpótlóként költözködés, hurcolkodás és .a helyi viszonyok tanulmá-' nyozása. ... REKEDTSÉG. Kóros tünet, amely egy-egy körút után a kulturcsoporí tagjainál elma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents