Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-12 / 34. szám
Ára 12 tmér Péntek 1943 február 12» Z£.v’nj< ^ “t-ßa 2 a ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.20, PTE- I I SZERKESZTŐSÉIG, KIADÓHIVATAL ÉS r.vm ÉVRE 9i0, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉiSZ [ HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 34. SZÁM. I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-C. 7. ÉVBE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- } KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 8Z. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. [ f KÉZIRATOKAT NEM ADCNK VISSZA NÄPIPÄPANCS A MAGYAR PÁNCÉLOSOK KIVÁLÓ TELJESÍTMÉNYEIRŐL Elrendelték Brest polgári kiürítését Churchill bejelentette, hogy Casablancában uj támadó hadműveleteket 1 határoztak el Uf német és szövetséges csapatok vonulnak lel az arcvonalakra A HONVÉDÉKOR HARCAIRÓL, közöl jelentést a Magyar Távirati Iroda. Értesülése szerint a magyar csapatok egyik csoportja résztvesz azokban a kemény küzdelmekben, amelyeket a legutóbbi szovjettáma- fláeok elhárítására Indítottak s amelyben támadások és ellentámadások váltakoznak. A honvedhadsereg zömét ezek a harcok azonban nem érintik és ott nem Is volt jelentősebb hadi esemény. A honvéd haderő főparancsnoksága legutóbb napiparancsban méltatta a magyar páncélosok kiváló teljesítményét. Ez a fiatal fegyvernem éppen a mostani mozgó harcmodor mellett tett kiváló bizonyságot a magyar katona nagyszerű hadlerényelről. A páncélosoknak az azelőtti rögzített harcokban kevesebb alkalom jutott igazi tevékenységük kifejtésére, mig a mozgó háborúban éppen az ő szerepük jutott előtérbe s alkalmat adott a magyar honvédnek személyes bátorsága, leleményessége és a nehéz helyzetekben való helytállása megmutatására. Az olasz lapok berlini jelentéseikben méltatják a magyar csapatok hősies magatartását. A Lavoro Fascista“ tudósítója szerint a német—magyar védelmi vonal legfontosabb pontján a Szovjet az elmúlt napokban nagyarányú áttörést kísérelt meg s támadásával jelentős német és magyar csapati esteket a bekerítés veszélye fenyegetett. A honvéd- * csapatok azonban ellentámadásba mentek át és sikerült visszaverniük az ellenséget. Az utolsó töltényig harcoltak, de ezáltal meghiúsították a szovjet csapatok bekerítő tervét, — Írja az olasz jap. A „Tribuna" a következő cím alatt közli a magyar csapatok magatartásáról szóló hírt: ,>A magyar csapatok heves hőviharok között hősies lendülettel harcolnak a német csapatok oldalán." * BERLINBEN az általános keleti harctéri helyzettel kapcsolatban általában az a benyomás uralkodik, hogy a küzdelmek gyújtópontjaiban mind erősebben tért nyer a német elhárítás és a harci helyzetet a fokozódó német és szövetséges ellentámadás jellemzi. A jelek szerint — mondják a német fővárosban — a német főparancsnokság az utóbbi napokban erősebb tartalékokat juttatott az arcvonalra. A birkózás rendkívül kemény s a német sajtó őszintén föltárja a közvélemény előtt azokat a súlyos követelményeket, amelyek elé a téli mozgó háború állítja a német és a szövetséges katonákat. Az erőfeszítések ecsetelése mellett változatlanul hangsúlyozzák a bolsevista veszély nagyságát, amely- lyel szemben az európai haderők kemény elszántsággal és a legteljesebb erővel igyekeznek gátat emelni. A bolsevisták a Rosztovtól Órelig terjedő axcvonalon megfeszítik egész erejüket s az időjárást kihasználva, még az évszak változása előtt döntő hadászati eredményt akarnának elérni. A „Tribuna“ című olasz lap jelenti, hogy; az uj szovjet támadó hűllám talán még hevesebb az eddiginél. Délen a bolsevisták hátba akarják támadni a Rosztovtól keletre elterülő német megerősített állást. A ,,Lavoro Fasista“ berlini tudósítója szerint a német fővárosban nem titkolják, hogy az idei orosz téli offenziva hosszabbnak hevesebbnek bizonyul a tavalyidul. A bolsevista csapatok egy-két helyen már elérkeztek azokhoz a pontokhoz, ahonnan a mult nyáron a német támadás elindult. Ukrajnát támadják és óriási erőfeszítést tesznek, hogy áttörjék a szövetséges arcvonalat. Ugyanakkor azonban friss német és szövetséges hadosztályok közelednek az arcvonal felé. A tengelyhatalmak nem vesztik el nyugalmukat az ellenségnek ezzel az újabb próbálkozásával szemben sem s a bolsevisták minden újabb próbálkozása csak még erősebbre kovácsolja össze az európai összetartást. A csütörtöki német hivatalos jelentés sikeres elhárító eredményekről számol be a keleti arcvonal déli szakaszáról. A Donee felsőfolyásánál is sikerült az ellenség minden támadását visszaverni s az Oszkol szakasztól nyugatra a helyi tartalékok ellentámadással verték szét és semmisítették meg az előrehajszolt szovjet tömegeket. * CHURCHILL az angol alsóházban felszólalt és ismertette legutóbbi utazásának eseményeit. Beszédéről még csak meglehetősen gyér jelentéseit érkeztek, de ezekből is érdekes következtetéseket lehet levonni. Az angol sajtó a legnagyobb várakozásokat fűzi a Casablanca! elhatározásokhoz. Ez az ő szempontjukból érthető is, hiszen a sok vereség után a Szovjet téli offenziva eddigi eredményei s a tengelycsapatok Tripollszból való visszavonulása magasra gyújtották az angolszász reményeket. Churchill ki Is használja a hangulatot. Kijelentette, hogy „a casablancal értekezlet fő célja volt, olyan tervek kidolgozása, amelyek alapján az ellenséget szárazföldön, tengerén ás a levegőben a lehető legnagyobb mértékben, amilyen gyorsan csak lehet, megtámadják. E! kell érnünk, mondotta Churchill, hogy az ellenség minden tekintetben, fizikailag és lelkileg szenvedjen.“ A részletekről természetesen nem volt hajlandó nyilatkozni és nagyon tartózkodó volt a kereskedelmi tengerészet veszteségei tekintetében is. Vonakodását Így Indokolta: — Vé'eményem szerint kívánatos, hogy az ellenség találgassa a helyes számokat. Ezután azzal dicsekedett, hogy a csapatszál' Itó hajőkaravánokon eddig három millió embert szállítottak és összesen csak 1340 az áldozatok száma, s később azt állította, hogy az angol—amerikai és kanadai vajó- épltések következtében a szövetségesek hajóparkja ma egy és egynegyed millió tonnával több, mint hat hónappal ezelőtt vo’t. Ezeknek az állításoknak hangoztatásánál Churchill elfeledkezett azokról a csapatszállító hajókról, amelyeket annakidején Dünnktrchenből kellett volna az angol szigetekre visszavinniök a megvert brit csapatokat és azoktól a kétségtelenül nagy veszteségekről, amelyeket az angol és amerikai csapatszállítók az északafrikai partok előtt vagy a Távol-keleten szenvedtek. A hajóépltési számi f; említésénél pedig figyelmen kívül hagyta az amerikai forrásból legutóbb közölt adatokat. á Ennyi reménység és eredmény bejelentése * után — úgy gondolta -— közölheti az angol törekvések egyik vereségét is. Ismertette, hogy milyen közelharc folyt az angolok és az amerikaiak között az északafrikai angolszász csapatok főparancsnokságáért. A Berlin, febr. 11. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága köz i: A keleti arcvonal déli részén a súlyos harcok tovább tartanak. Szerdán ennek a szakasznak több helyén jelentős eiháritő eredményeket értünk el és a Szovjetnek emberben és hadianyagban súlyos veszteségeket okoztunk. A Nvugat-Kaukázusban helyi jellegű harcok folynak. A Novorosszijszktól délnyugatra partra- szállt újabb ellenséges erőkkel szemben! ellentámadásaink eredményesek voltak. A Donee felső folyásának területén az ellenség minden támadását véres veszteségeket okozva visszautasítottuk. Egy szovjet harccsoport körül a gyűrűt még jobban össze- szoritnttnk. Az Or.zkol-szakasztól nyugatra a bolsevista csapátok a szerdal nap folyamán Is megkísérelték, hogy tömegtámadá- saikkal egyes védelmi pontokon lekössék a német erőket ez által megakadályozzák a mozgó hadműveleteket. A helyi tartalékok ellentámadásával azonban sikerült az előrejátszmát most az amerikaiak nyerték meg, amennyiben Elsenhower amerikai tábornokot nevezték ki az északafrikai szövetséges csapatok főparancsnokává, a 8. angol hadsereg is az ö rendelkezése alá került s Alaxender angol tábornokot csak helyettes főparancsnokká nevezték ki, tehát Eisenhower alá rendeljék. Giraud beleegyezett abba, hogy a szakadár franciák hadseregét Anderson tábornok parancsnoksága alá helyezzék. Churchill bejelentései és eddig lefolytatott tanácskozásai nyomán az angol sajtóban az a nézet kerekedett felül, hogy „a nagyobb események állnak küszöbön.“ „A jelszó: Tempo! — Írják az angol lapok. Churchill visszatérése óta sokat tanácskozott volt politikusokkal és katonákkal és ismertette a casablancai terveket. Ezek körül olyan nagy a titoktartás, hogy azokat előre még rejtjeles szövegezéssel sţm táviratoztak meg Londonba, hanem maga Churchill hozta magával. Ilyen előzmények után általános az a nézet, hogy a második arcvonal kérdése Ismét időszerű lett. Természetes, hogy a háborús reménységek mellett megint nagy helyet foglalnak el az angol lapokban a hábom utáni tervek és ezek közül az egyik gyülőlettelteljesebb a másiknál. A .Daily Express“ képviselőházi tudósítója „Németországot nem lehet 10 év alatt megrendszabályoznl“ cimmel többek között azt írja, hogy a háború befejeztével le kell vágni a németek karjait, el kell venni minden Iparát, teljes vesztegzár alá kell vonni Németországot és egy nemzedéken át a németeket majd „saját levültben kell párolni". Ha ezekben a kifejezésekben sok Is a képietesség, mégis híven kifejezik azt a féktelen gyűlöletet, amely nyugatról és keletről a szabadságért és önálló létéért küzdő Európa ellen irányul és amellyel Európa a legkeményebb harci akaratot szegzi szembe.. hajtott ellenséges oszlopokat szétverni és megsemmisíteni. Ezen a szakaszon 40 ellenséges páncélost lőttünk ki. A légierő nagy harci- és zuhanóharciezredei ismét hatalmas támadásokat intéztek az ellenséges menet- oszlopok, csapatok és összetorlódott jármüvek ellen. A keleti arcvonal északi szakaszán a La- doga-tótó! délre az ellenség eddig folytatott támadásait, mivel itt semilyen elhaladást nem tudott elérni, más arcvonalszakaszokra helyezte át. Ezek a támadások — bár a1 páncélosok és a csatarepü lögépek erősen támogatták — eredményteienek maradtak. Egy helyi betörési ponton még harc folyik. Ezen az arcvonalszakaszon harcirepülöeröink éjjel és nappal bombázták az ellenséges páncélos készenléti állásokat és az utánpótlási közlekedést. Február 1. és 15. között a keleti arcvonalon a hadsereg kötelékei 351 szovjet páncélost romboltak szét, zsákmányoltak, vagy tettek mozgásképtelenné. « s A hon vádba dsereg- parancsnoka napíparancsban méltatta a magyar páncélosok nagyszerű telfesíSményeit A szovjet hadszíntéren — mint a Mag yar Távirati Iroda értesül —. különösen a Don és a Donee közötti térségen folynak Igen elkeseredett harcok a bolsevisták és a velük szembenálló szövetséges erők közölt. Heves támadások és ellentámadások váltakoznak Itt a legutóbbi 24 órában Is. E ha”ci terület északi részén kemény elhárító küzdelmeket vívtak a honvédhadsereg egye s megtámadott seregtestei Is. mig a hadsereg zöménél nem történtek jelentősebb es emények. Az elmúlt hetek súlyos harcaiban önfeláldozó hősiességgel támogatták a gyalog kötelékek küzdelmét a magyar páncélosok, akiknek vitéz és sikeres magatartását a honvédhadsereg parancsnoka külöh napiparancsban emeli ki. Ez alig néhány esztendős múltra visszatekintő fiatal fegyvernem a merev rendszerű védőharcokban csak alk almi és helyi szerepekhez juthatott. A mozgó hadviselésre való áttérés óta azonban a magyar katona hagyományos vállalkozó szellemének, bátorságának és leleményességének minden értéke megcsillan a páncélos kötelékek fáradhatatlan tevékenységében. Az időjárás különben változó. Gyakran hóviharok vannak. A hőmérséklet azonban az évszak hoz képest továbbra is enyhe. Az Oszliol-szakasion a németek szétverték n fámacin bolsevisfákal
