Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-10 / 32. szám

1943. FEB» A V, IO 3 MGeEBnrUrsjxa déli partvidékén és elfoglalták Timila hely- séget, amely a legközelebb fekszik az ausz­tráliai partvidékhez. A japánok erősen ki­építették ezt a támaszpontot, ugyanakkor pedig jelentős megerősítéseket raktak 'járt­ra Uj-Brifcannia szigetén is. A hadmozdula- tok arra mutatnak, hogy a csendesóceáni háború uj szakasza küszöbön áll. Kolozsvár, február 9. „Sokan laknak em­berek a havason, pásztornépek, más sze­gényemberek. Fát vágnak és gondozzák a más jószágát. Erősek, szívósak az erdei emberek, kik nem félnek a vértől, haláltól. Tekintetükben benne van az egek mélysége és a pokol ijedt félelme. A templomba rit­kán ereszkednek le és a misén elkáprázva hallgatnak. Isten azonban ismeri és szereti őket..“ így Ír filmjéről Nyírd József, arról a film­ről, amely végre Kolozsvárra is elhozza a havasi embereket, hogy közöttünk is leéljék igaz emberi életüket, hogy mi is megismer­jük és megszeressük őket. A magyar filmgyártás büszkesége, az ,J8mberek a havason“ kedden este díszbe­mutatón került a kolozsvári közönség elé. A Hagy művészi eseményre meghívták a film Íróját: Nyíró Józsefet, rendezőjét: äzöcs Istvánt, zeneszerzőjét: Farkas Ferencet, a kolozsvári Nemzeti Szinház karigazgaióját és a fjlm főszereplőit: Szellay Alicet, Oörbe Jánost és Borovszky Oszkárt. Valamennyien örömmel fogadták a meghívást. A film női főszerepének alakítója, a szerző és a ren­dező boldogan jött Kolozsvárra, mert min­den dicsőség és világhír ellenére Erdély megértésében várják művészetük, munkájuk legteljesebb igazolását. „Mindezt csak fiatalokkal tudtuk elérni!“ ■— Uj utat nyitottunk a filmgyártás út­vesztőjében — mondja Nyirö József —, ezt állapította meg rólunk a külföldi sajtó. Pe­dig talán csak az a film titka, hogy az igazi magyar életből merítettünk témát. Száz és száz ilyen téma adódna, az ezerarcú magyar élet lényeget tükröző mozzanatai, amelyeket a magyar föld, a magyar táj a leggyönyö­rűbb díszletekkel vesz körűi. A film örálló művészet. Megkíséreltük ennek a művészet­nek tiszta lényegét adni: a vizuális forma­nyelvet egyesíteni a magyar természet adottságaival. A tiszta életet hiven, erőtel­jes, eleven megnyilatkozásaiban fényképez­ni, a filmvásznon is életet adni az ember­nek, havasnak, tájnak, falevélnek. — Mindezt csak fiatalokkal tudtuk elérni — folytatja a kiváló szerző —, akik egy éven át nem szerepet játszottak, havern ki­szakadtak önálló egyéni életükből, hogy a filmnek áldozzák tehetségük, müoészetük, lelkesedésük minden hitét és erejét. Büszke vagyok arra, hogy ebben a filmben tehetsé­ges fiatalok jutottak szóhoz, de éppen ezért nagyon sajnálatosnak tartanám, ha a ma­gyar filmgyártás nem, tudná ezután Is ér­vényre juttatni tehetségüket. Ez az uj ut uj kötelesség is. Nem szabad lezárni, eltor­laszolni, haladni kell rajta tovább. Nagyon káros lenne, ha az „Emberek a havason“ mint kivétel, mint érdekes jelenség szere­pelne s nem az egészséges fejlődés folyta­tódást Igénylő bizonyitéka lenne. „Mindenfelé megismerik az erdélyi magyarok életét!" — A film jelentőségét — mondja a to­vábbiak során Nyirö József — eléggé mél­tatták már a külföldi és a budapesti sajtó­ban. Kolozsváron nem a velencei díj, nem a di­csőség fontos. Mindig különösen büszke vol­tam arra, hogy ez az örvendetes művészi esemény Erdélyben született meg s ezzel Erdély felé fordítottuk a külföld érdeklődé­sét és figyelmét. Nemcsak a Biennáléra gon­dolok, mert azóta több külföldi országban forgatják és fogják még játszani a filmet. Mindenfelé megismerik az erdélyi magyarok életét, az erdélyi magyar szempontokat, a mMiöt és igy a film is betölti végre hivatá­sát, mint korábban az erdélyi iroda om. Ami a sikert illeti, Budapesten kilenc nete játszók bemutató moziban, minden 'úkalom- mal zsúfolt ház előtt. Egyik ismerősöm bol­dogan újságolta, hogy hétfőn sorb állt jegyért és szombatra tudott is kapni. Meg­győződésem, hogy Kolozsvár és egész Erdély megérti a filmet, önmaga életére ismer és nettem, mint hűséges erdélyi embernek, min­den sikeren túl, ez lesz a legnagyobb öröm, a legméltóbb elismerés. Délerdélyi ember a film rendezője Végszóra érkezik Bzócs István és Nyíró József diadalmasan mutat rá: — ő is erdélyi, még pedig délerd'lyi. Ezt kevesen tudják róla. Na csak mondd el Pista, hadd büszkélkedjünk veledl TOKIO, febr. 9. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Az alsóház kedden egyhangúlag megsza­vazta a 27 milliárd yen összegű katonai pótköltségvetést. Ebből 21 milliárd a kiadás és a 6 milliárd a tartalék. Japán 1943-ra szóló költségvetésének összege 35 milliárd yen. Ez a film — költészet! *— Csakis azért vállalkozhattam a rende­zői szerepre, mert én is benne éltem ezek­nek az embereknek életében. Hunyad-me- gyében születtem, sokat jártam a hegyeket a Retyezát körül. A saját életem ez a film, csak éppen több is ennél: költészet. Ezért figyeltek fel rá Velencében. A háborús Európának egy „elveszett paradicsomot“ mutat be, minden propaganda és aktualitás helyett az örök emberi dolgok Igaz életét adja. A tiszta mese és a naiv huiranítás fogta meg a Biennale közönségét. Pesten ezenfelül valami megdöbbenést váltott ki az emberekből: góbéságok helyett az emberi sors tragikumát kapták. Olyan ez a film — mondogatták —, mint egy nagypénteki pré­dikáció. De talán éppen ezért sokan kétszer- háromszor megnézik, mint egy komoly zene­darabot, hogy igazán élvezzék, teljesen értsék, ez az igazi siker bizonyitéka. Mert nem az a fontos, hogy hány hétig fut a film. Természetesen' annak is örülök, hogy az üzleti részen is megállja a helyét, de sokkal fontosabb, hogy élményt jelent a kö­zönségnek. ‘ — Általában azt tartják, hogy komoly művészetet csak a színházban találnak. En­nek a téves felfogásnak kialakitásábán nagy szerepe van a kritikának, illetőleg a kritika hiányának. Egy bukott színdarabbal sokkal részletesebben foglalkoznak, mint a legje- lentöségteljesebb filmeseménnyel. A szok­ványos és elcsépelt dicséröjelzőkön kívül legfeljebb néhány csillaggal tüntetik ki. Ez az elintézés természetesen a fejlődés rová­Kolozsvár, február 9. A Budapesti Köz­löny február hetedik! száma közölte a hon­védelmi miniszter rendeletét, amely a tény­leges és a hivatásos állományból származó Tüzkereszt-tulajdonos hadirokkant honvéd­egyének számára „hadirokkant-jel vény" igényléséről és adományozásáról Intézke­dik. A rendelet értelmében Igényjogosultak mindazok, akik a hadjárat tartama alatt (jelen háborúban, Kassa bombázásának nap­jától, 1941. évi junius hó 26-tól, vagy a múltban, az 1938., 1939. évi felvidéki és kárpátaljai, az 1940. évi erdélyi, valamint az 1941. évi délvidéki hadműveletek során) a kivonult hadműveleti, vagy a hátország­ban mozgósított hadseregen belül, ellensé­ges harceszközök közvetlen, vagy közvetett Kolozsvár, febr. 9. A kolozsvári törvény­szék mellett működő uzsorabiróság hármas tanácsa, Szabó András dr. elnökletével ked­den délután kezdte meg annak a „fekete vágás“ miatt keletkezett nagyarányú bün- pemek a fötárgyalását, amelynek szereplőit az e'mult év tavaszán leplezték le a koozs- vári rendőrség és közellátási hivatal közegei. A per főszereplője, a már kilenc hónap óta vizsgálati fogságban ülő Molnár Bálint kolozsvári hentes- és mészárosmester 1942 március, április és május havában különbö­ző tételekben körülbelül másfélszáz darab sertést vásárolt össze jogosulatlanul, tehát „feketén", hatósági áron felül: szamosujvári sertéskereskedőktöl és gazdá'ködóktól, a szintén odavaló Biluska János közvetítésé­vel. A tilos módon vett jószágot az éj lep'e alatt, titokban szállították esetenként Ko­lozsvárra. Itt Molnár Bá'int lakásán feldol­gozták, az árut pedig helybeli élelmiszerüz­letekben helyezték el, ugyancsak hatósági áron felül. Molnár Bálint ellen egyrendbeli, a közel­látást veszélyeztető vétség és ötrendbeli kü­lönbözőképpen minősített folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés büntette Sára megy. Pedig ez csak jellegzetesen ma­gyar tünet. Az olasz sajtó nem győzte elég­gé dicsérni, eléggé méltatni jelentőségét, ugyanakkor pedig a magyar lapok pusztán néhány soros kommünikében foglalkoztak vele s még azt sem emelték ki, hogy beke­rült a velencei Biennálé múzeumába, ami nem kis' megbecsülést jelent. Hát hol ma­radtak a magyar filmgyártás tehetetlensé­gét ostorozó kritikusok? Miért nem volt szavuk erre a magyar sikerre * Miért nem mondták meg: mi az, ami utat mutat benne, ml az, amit. a jövőben még tökéleteseiteni kell? Illetékesnek. vélték magukat, amikor a sivárság megállapításáról volt szó, de egyszeribe megfeledkeztek feladatukról, ami­kor az eredmény ismertetése, mérlege ése lett volna feladatuk. Talán mentségükre szolgál, hogy csak öt hónappal a Biennálé után mutatták be a filmet. Ez a késede em érthetetlen, de' már sokat vitatták. Elég. ha megjegyezzük, hogy az olaszok nagy film­jüket, a Bengazit' egyszerre 68 moziban hozták a nyüvánosság elé. A számonkérés komoly hangulatát Szel­lay Alice megjelenése oszlatja el. Az „Em­berek a havason“ Anna asszonya vidám mosollyal kapcsolódik bele a beszélgetésbe: — Megint szigorú a rendező oácsi? Ko­nok ember, ugye? Csak látta volna, milyen tilalmas szemeket vetett rám, ha szóba hoztam a „hegyilevegöt". Egyetlen ruhában | játszani végig egy egész filmet. Nem fúr-, csa? Sem frizura, sem szemaláíestés, sem szempilla. Úgy drukkoltam, hogy nagyon csúnya leszek. —r Látja, én jobban bíztam magában — szól közbe Szőts István — tudtam, hogy pesti nő létére, jól megállja a helyét a ha­vason is. Hamarosan végeszakadt a beszélgetés­nek, mert közeledett a díszelőadás ideje. * A kedd esti díszbemutatót a Mátyás király-mozgóban tartották meg zsúfolt ház előtt. A közönség soraiban ott voltak Ko­lozsvár előkelőségei. Az „Emberek a Hava­son“ igen mély hatást váltott ki a megje­lentekben. A bemutató osztatlan sikert ara­tott. A film részletesebb méltatására hol­napi számunkban visszatérünk. B. F. befolyása folytán elszenvedett sebesülésük, vagy sérülésük, avagy igazoltan háborús szolgálatuk alatt (a háború következtében) szerzett betegségükből kifolyólag egészsé­gükben maradandóan károsultak és kere­setképességükben legalább huszonöt száza­lékkal csökkentek s részükre a Tüzkeresz- tet igy keletkezett hadirokkantságuk alap­ján adományozták, feltéve, hogy nem álla­nak a „Hadirokkant-jelvény“ alapszabá­lyaiban meghatározott kizáró okok valame­lyikének hatálya alatt. Az igény jogosultsá­got tisztek, tisztjelöltek részére a honvé­delmi miniszter, a legénység részére a felül­vizsgálati hely szerint területileg illetékes hadtestparancsnokság állapítja meg. miatt indult meg az eljárás. A többi vád­lottakat: az adás-vételt közvetítő Biluska János szamosujvári állatkereskedöt, Szabó Károly szamosujvári sertéshizlalda tulajdo­nost, aki szintén sertéseket adott el Molnár Bálintnak és a feldolgozott áruból vásárló Trenka Győző kolozsvári vendéglőst részint árdrágítás vétségében, részint annak bűntet­tében, mig a sertésvásárlásnál segédkező Török Gyula hentessegédet, Molnár Bá’int alkalmazottját bünsegédi bűnrészesként vonta felelősségre az uzsorabiróság. A vádirat ismertetése után a keddi tár­gyaláson valamennyi megjelent vádlottat kihallgatták. A katonai szó gálata miatt tá­vol maradt Keller Frigyes ügyét elkülöní­tették. Az árdrágítás büntette miatt közben egy zsirdrágitási ügy miatt már félesztendei börtönbüntetésre Ítélt Molnár Bá'int töre­delmes vallomásban ismerte be a terhére rótt bűncselekményeket. Azzal mentegető­zött, hogy anyagi romlással fenyegető üz­leti forgalmát akarta kedvezőbb mederbe terelni. Biluska János tagadta, hogy valaha Is ha­tósági áron felül közvetített volna. R1 1K A áztató és . R1 súroló p or nem háborús pótanyag KA R1 a legfőbb minőség ! 1 KA R! Kapható: 1K A Köztisztviselők, Der. mata, I riszté lepi és Kaláka »szövetkezetben* •— De a rendőrségen beismeröleg vallott •— állapította meg az elnök. — Megijedtem — válaszolta Biluska. Hasonlóképpen tagadták bűnösségüket a többi vádlottak is. Szabó Károly — állítása Szerint — az általa eladott sertéseket csak tovább tartásra és nem levágásra adta. Az üzletet hatósági áron kötötték. Török Gyula, Molnár Bálint alkalmazott­ja, vallomása szerint csak munkaadója uta­sítását teljesítette. Tevőleges része semmi­ben sem volt. Ugyancsak ártatlanságát hangoztatta Trenka Győző vendéglős is. — Én az árut fogyasztási áron vásároltam — mondotta — mert mint korcsmárosnak, igy is lehetőségemben állott megfelelő üz­leti haszon elérése, anélkül, hogy ezzel ár­drágítást követtem volna el. Végül néhány tanút hallgatott ki az uzso­rabiróság, majd a tárgyalás folytatását ma délelőtt 9 órára halasztotta. • Rendelettel szabályozták a szén, briket és koksz forgalma Budapest, febr. 9. (MTI) jelenti: A Buda- pésti Közlöny szerdai számában jelenik meg az iparügyi miniszter rendelete a szén, a briket, a koksz és a kokszbriket forgalmá­nak és felhasználásának szabályozása tár­gyában. Február 17-én bemuíaíkozóh angversenyt rendez a kolozsvári Egyetemi Énekkar Kolozsvár, február 9. A Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetségében kulturális mun­kát folytató egyetemi ifjúság nemsokára ismét bizonyítékát adja művészi törekvései­nek: az Egyetemi Énekkar mutatkozik be ezúttal a kolozsvári zenekedvelő közönség­nek önálló hangversenyével. Az együttes különösen a magyar dal szeretetének ápo­lását tűzte ki céljául: műsorán Kodály-, Bárdos-, Vaszy-müvek mellett hallani fogjuk Farkas Ferencnek, a Kolozsváron nem­sokára bemutatásra kerülő „Bűvös szek­rény“ szerzőjének egyik darabját is, amely először kerül előadásra. A február 17-én tartandó hangversenyen közreműködik a ko­lozsvári Nemzeti Szinház két tagja is. másfél esztendővel ezelőtti lopásért jogerős* n nég\j hónapi fogházra ítéltek ea\j külföldről hazatért fatohvu* Kolozsvár, február 9. Kabdebó Tibor ko­lozsvári fatelepéről 1941 telén nagyobb mennyiségű tűzifa tűnt el. A rendőrség an­nakidején megállapította ugyan a fatolvajok személyazonosságát, kézrekeritenl azonban egyiküket sem sikerült. A falopás kiterve- zöje ugyanis Romániába szökött, tettestársa pedig, Fehér Károly a Munkaközvetítő Hi­vatal révén németországi munkára jelentke­zett és a birodalomba távozott. A Németor­szágban gyári munkára átképzett Fehér Károly külföldi tartózkodása csak nemrégi­ben ért véget. A bíróság most vonta felelős­ségre mást élesztendővel ezelőtt elkövetett bűncselekményéért. Ügyét kedden tárgyalta Lehnet Richard dr. törvényszéki tanácsel­nök, büntető egyesbiró. A bizonyítási eljárás befejeztével tettestársként , mondotta ki bűnösnek az elkövetett lopásban Fehér Ká­rolyt és ezért négyhónapi fogházbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Emberek a havason Beszélgetés a velencei Biennalén első di'at nyert magyar film iró ával és rendező ével a kolozsvári díszbemutató előtt Hogyan igényelhetnek „Hadirokkant-Jelvény"-! a Tüzkereszt- tulajdonos hadirokkantok ? Megkezdték Molnár Bálint és társai árdrágitási perének tárgyalását A *ővédVlI töredelmes he:snnerő vallomást lett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents