Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-06 / 29. szám

V

Sszo moat

1948 február ß.

MA a.Tiül IES HETI RÁOIÓ-MÜSQ*? tilJér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 H6RA 3.30, NEGYED ÉVBE 9.20, FÉL ÉVBE 18.40, EGÉSZ ÉVBE 36.80 PENG«. — POSTATAFARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148.

HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 29. SZ ÁM,

KIADJA A LAPKIADÓ BÉSZVÉNYTABSASAG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-D. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

KOMOLYABB HARCOK VOLTAK A HONVÉDHADSEREG ARCVONALÁNAK

ÉSZAKI RÉSZÉN

Megbiusu!ff « bolsevislab novoro§szífszlti parfraszéMásR feíséríef©

Az angolszászoknak nem kell soká vátniok a tengeralattjáró hatc uj fejezetére

— mondják a német fővárosban

UfguSneában isméi erős japán csapatok szálloliak parira

Amerika kevesebb élelmiszert szállít Angliának, mert a szovjet követeléseket kell kielégítenie

ANGOLSZÁSZ RÉSZBŐL az utóbbi időben a még semleges államokban olyan közlések és sajtósugalmazások történtek, amelyek igyekeztek lecsökkenteni az Európát fenyegető szovjetveszedelmet, hogy a semleges államokat megnyugtassák és igy esetleg engedékenyebbekké, nangoiják őket az angolszász-bolsevista szövetség iránt. Kétségtelen, hogy ez azonban csak az igazi helyzet elködösitése s a valóság az — amint a német külügyminisztériumban nyomatékosan hangsúlyozzák —, hogy Nagybritan- nia az európai kérdésben késs minden áru- Idsra, ha ezt saját érdekei igy kívánják.

Lord Beawerbrook az angol lordok házában nyíltan kijelentette, hogy az angol birodalomban minden értelmes ember csak örvendhet, ha a bolsevisták győznek Európában, viszont csak a ' bolondok állíthatják, hogy a bolsevisták győzelme veszélyes volna a brit birodalomra nézve.

Ezzel az angol véleménnyel teljes össz- . hangban van bizonyos amerikai körök nézete is. A „Washington, St',r“ cimü amerikai lap közli Brown külpolitikai szakértő nyilatkozatát, amelyben teljes erővel és meggyőződéssel szállt Síkra azért, hogy Európát egészen engedjék át a szovjet befolyásnak.

Már Eden és Churchill moszkvai tárgyalásai alkalmával nyilvánvaló volt, hogy az angol önzésnek nincs határa s London s vele együtt Washington is kész arra, hogy osí egész európai földrészt s annak, ősi műveltségű népeit föláldozzák 'a bolsevizmus- nak, ha ezt a maguk érdekében szükségesnek látják. Nem is az említett kérdés körül vannak az igazi ellentétek az angolszászok és a Szovjet között. A Szovjet Londontól és Washingtontól erélyesebb hadvezetést, haderejüknek a bolsevista erőkhöz hasonló kíméletlen bevetését követelte s Churchillék erre nem, voltak hajlandók, az európai földrész sorsa azonban nem fáj az angol és amerikai politika vezetőin.:«., ha ennek ellenében a maguk bőrét megmenthetik.

*

A SEMLEGESEK ELLENI DIPLOMÁCIÁI HAD.TARATRA — \ amint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda közli — Anglia és az Egyesült-Államok t.izhónapos tervet dolgozták ki. Ennek bevezetője volt az adanai értekezlet, amellyel azonban Londonnak külön szándékai is voltak. Általában jelleiiiző az ellenséges oldal diplomáciai és katonai műveleteire,' hogy azok sohasem alkotnak egységes egészet és ha bizonyos vonásokban. a szándékok meg. is egyeznek, mégis minduntalan kiütköznek az elválasztó, erős érdekellentétek. Abban valamennyien egyetértenek, hogy kívánatos volna, ha a semlegesek az ő oldalukon harcba bocsátkoznának és újabb segédnépekként hajlandóak volnának feláldozni magukát, viszont mindegyik saját befolyását akarná érvényesíteni valamennyi semleges államban és szeretné azt saját, érdekkörébe vonni.

Ennek jellemzésére rendkívül érdekes az, hogy Steinhardt, az Egysült-Allamok ankarai nagykövete nem akart reszt venni az adanai megbeszélésen — bár arra meghívást kapott — s magatartását azzal indokolta, hogy szerinte, tárgyalások utján Törökországban nem lehet, semmit elérni. Egy mértékadó amerikai újságíró Churchill törökországi utjával kapcsolatban azt irta, hogy az angol miniszterelnök ezzel előnyt akart biztosítani a brit politikának az amerikai fölött. Az utóbbi időben valóban éies vita volt, az angolszász táborban afölött, hogy az elöázsiai térben angol, vagy amerikai kézben legyen-e a katonai parancsnokság. Végülis a briteknek sikerült igényeiket megvalósitaniok és a közeli napokban már várható is egy angol tábornok végleges közeikétől! angolszász főparancsnokká történő kinevezése.

Jólértesült szófiai körökben megállapítják, hogy az adanai megbeszélések a hivatalos közlemény ellenére sem elégítik ki teljesen Angliát és ezért a britek Szíriában nagy katonai erőket szándékoznak összevonni, hogy ezzel katonai nyomást gyakoroljanak Törökországra.

Rendkívül érdekes megjegyzéseket fűz az adanai megbeszélésekhez az „Asalii“ cimü tokiói lapban Maeda, az ismert japán újságíró. Maeda régebben a római japán sajtóirodát vezette és kiváló ismerője az európai és közelkeleti viszonyoknak. Az a véleménye, hogy ameddig Inonü török köztársasági elnök él és kormányoz, semmiféle változás sem lesz Törökország alapvető ma- gatartásában. Az angolok elsősorban azt szeretnék elérni, hogy szabad utat- kopjanak a Dardanellákon át, s ezt a vizi utat a Szovjetnek szóló szállítások részére felhasználhassák, de ezenkívül légitámaszpontokat is óhajtanának létesíteni török területen, hogy onnan azután veszélyeztethessék a balkáni célpontokat, elsősorban a román olaj vidéket. Az „Asahi Simbun“ vezércikkében figyelmeztetést is intéz Törökországhoz s hangoztatja, hogy ilyen légitámaszpontok létesitését mind Németország, mind Olaszország nagyon komoly eseménynek tekintené s a Dardanellákon való hajóáthaladás engedélyezése, mint a montréuxi egyezménnyel elleniéiben álló cseleke !et, már a szigorú semlegesség feladást Jelentené. J

—- Minden, Angliával és a Szovjetunióval való katonai együttműködés, — irja a japán lap, — halálos döfést jelentene a török függetlenségre s a török kormány jól teszi, ha a világháború pillanatnyi helyzetétől ős az angolszász hangoktól nem befolyásol- tatja magát és távolmarad a háborús viszálytól.

A semlegesek elleni diplomáciai akció keretében Churchill a közeljövőre össze akarja itvni Londonba a, semleges államokban működő brit diplomáciai képviselőket.

Amint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda értesül, a. megbeszélésen részt vennének az ankarai, madridi és lisszaboni angol nagykövetek, a stockholmi követ és a dublini főniegbizott. Svájcot egyelőre nem emlegetik. A megbeszélések tárgya a keleti arcvonalon kialakult helyzet és ennek általános diplomáciai következményéi lennének. A Szovjet által elért eredmények világában a keleti fejleményeket Londonban vegyes érzelmekkel kísérik s nyilvánvalóan nem tud ezzel kapcsolatban egységes és határozott vélemény kialakulni. Anglia föltétlenül óhajtja a Szovjet németek fölötti győzelmét s nem fáj neki Európa bolsevizálása, viszont érzi, hogy ezzel az „egyesült nemzetek" keretében saját súlya egyre kisebbé válik. Az Egyesült-Államok mindjobban növekvő igényei és befolyása mellett a Szovjet hatalmi súlyának esetleges emelkedése lidércnyomásként nehezedik az angol kedélyekre s az ellenséges oldal tisztázatlan és nem is tisztázható belső feszültségei kétségtelenül sokat gyöngítenek minden diplomáciai és katonai akcióján.

AZ ELLENFÉL MEGOSZTOTTSÁGÁVAL SZEMBEN újra és újra rá kell mutatni arra a határozott és töretlen egységre, amely a háromhatalmi egyezmény államainak és szövetségeseinek magatartását jellemzi. Ennek az egységnek adott újból hangot Stahmer dr., az újonnan kinevezett tokiói német nagykövet is. Miután a Tenno- nak átnyújtotta megbízó levelét, az újságírók előtt hangsúlyozta, hogy Németország, Olaszország és Japán a világtörténelemben páratlan egységű és erejű szövetséget jelent. A háromhatalmi egyezmény elsősorban a béke eszköze óhajtott lenni, de az igazságos uj világrend iránti közös harc érdekében az egyezmény nem tűr megalkuvást és ezért időközben hatalmas katonai szövetséggé es a három nemzet elválaszthatatlan, győzelmes fegyverbarátságává fejlődött. '

, A KELETI ARCVONAL DELI RÉSZÉN

a. német ellenállási vonal egyre jobban a teljes megszilárdulás képét mutatja.. A Don és a Kubán torkolat-vidékén, ahol a német csapatok erős hídfőállást alkotnak, véresen verték vissza a szovjet támadásokat. A Do- nec-arcvonal déli részén is iüt alábati nyugalom van, vagyis á, Szovjet min vielen volt abbahagyni 'előretörést kísérleteit. Ettől északabbra azonban kemény harcok folynak. Berlinben váltakozó harcokról beszélnek, amivel jelzik, hogy itt a támadások és az ellentámadások váltogatják egymást s mindkét részről uj erősítéseket vetnek a küzdelembe.

Novorosszijszknál merész vállalkozást kíséreltek meg az oroszok, a várostól északra nagyobb csapatokat akartak partra tenni. A próbálkozás teljesen meghiúsult, két. helyen még a partraszállás előtt megsemmisítették a katonákat szállító bárkákat, a harmadik helyen pedig a partra szállott szovjet erőket szűk térre összeszoritották és megsemmisítésük foiyaitiatban van,

Tuniszban az angolszászok és a szakadár franciák több szakaszon folytattak helyi támadásokat, de ezeket az erős légi rajokkal támogatott tengelycsapatok meghiúsították. Montgomery hadserege még mindig a Tunisz-—líbiai határvidéken folytatja felvonulását s ezt nagymértékben lassítják nemcsak Rommel utóvédéi, hanem a nagykiter- jedésü aknamezők is.

Távolkeleten a japánok egyre szorosabb és erősebb gyűrűt vonnak Ausztrália köré s itt, afniht a Ştefani Irodá közli, nagy is az elégedetlenség amiatt a hiányos érdeklődés miatt, amelyet Roosevelt.a csendestengeri helyzet Iránt tanusit, bár Melhoumeban világosan látják, hogy a földrész helyzete egyre szorongatottabbá válik. Curtin Ausztrália miniszterelnöke, nyomatéko-san tiltakozott .az ellen, hogy csapatokat küldjön más harcterekre, mert csapataira a -saját területe védelmében van szükség.

A japánok Ujguinea déli partján uj csapatokat hajóztak ki, megszállották Kanke- nast s itt erős támaszpontot létesítettek. MacArthur főhadiszállásának sajtótájékoztatója hangoztatta az uj japán haditény jelentőségét.

A középső Doaec-szakaszon erős elhárító csata van f olya maiban

február 5. (MTI) A Führer föhadi- fe.i.. ..járói jelentik a. Német Távirati Irodának :

A véderő főparancsnoksága közli:

A német és román csapatok azonnal szétverték nagyobb szovjet erők partraszállási kísérleteit Novorosszijszk vidékén. A partra- tett zászlóaljakat bekerítették és azok megsemmisítése folyamatban van. Tizenkilenc

csapatszállító bárkát elsüllyesztettek. A Don és a Kubán torkolatvidékén erős ellenséges támadásokat vertünk vissza és a bolsevistáknak súlyos veszteségeket okoztunk. A Donee arcvonal déli részében általában nyugalom volt. A KSzépső-Donec szakaszán es az Oszkol-szakaszon a nagy elhárító csata egyre fokozódó hevességgel tovább tart.

A Ladoga-tótól délre újabb tüzérségi és