Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-28 / 48. szám
1943, F EB U EJ MM m Nagy !sfván síinmüvési cimér©!,.. Ííagy István, a budapesti Nemzet! Színház tagja az egyik kolozsvári napi* lapban nyilatkozatot adott, amely szerint a kolozsvári sajtóban személyéről a „Magyarság'4 kolozsvári irodalmi estjével kapcsolatosan téves közlemény jelent meg s erélyesen leszögezi, hogy % kérdéses hírlapi nyilatkozat közzétételét senkitől se kérte. Nem kell a fejünket törnünk, hogy rájöjjünk: Nagy István a „Keleti Ujság"-ban megjelent nyilatkozatra céloz. Kénytelenek vagyunk a láthatóan rossz emlékezőte- hetségü színművészt emlékeztetni arra, hogy a szóbanforgó nyilatkozat az, ő határozott kívánságára jelent meg lapunkban. Kolozsváron élő sógora: Haáz Ferenc, a Néprajzi Intézet díjas gyakornoka jelent meg szerkesztőségünkben és Nagy István határozott kívánságára hivatkozva, kérte a nyilatkozat leadását. Haáz Ferenc kijelentette, hogy sógora távbeszélőn közvetlenül lépett vele érintkezésbe az ügyben és szóról-szóra lediktálta neki a szöveget. Ezt a „Keleti Újság“ szerkesztőségének összes akkor jelenlévő tagjai hajlandók bármilyen fórum előtt, bizonyítani. Lapunknak eszeágába se jutott volna, hogy „felkérés“ nélkül ilyen nyilatkozatot jelentessen meg, annál is inkább, mert nekünk nem probléma sem Nagy István kolozsvári fellépése, sem a szereplés elmaradása. í JlHlimWli—JJ1M IIWBWBWBSEv HKWBS Minden néven nevezendő vadbőrt legmagasabb napi áron vásárol Kovák Miklós szőrmekereskedő cég Wesselényi M.-ulca 6. sz. az udvaron. TUDOA-E ÖN?... __hogy éppen JjőO évvel ezelőtt ismerkedett meg először európai ember a dohányzással, még pedig 'Kuba dohánytermeléséről ma tó leghíresebb részén,■ h mai Phinar del Rio tartományban, amely a jubileum alkalmával az örökké szivarozó Churchillt díszpolgárrá választottat A spanyol felfedezők hajóiról partra küldött matrózok különös tuzcéóvákról ' tettek jelentést, amelyeknek füstjét, az indiánok, orrukból és fülükből fújták. A matrózok ezt a szokást, kezdetben arra magyarázták, hagy "az indiánok d füstöt saját maguk •illat ősit,ására használták és a „tobah“ növényből és kukoficalevélböl készített „tikár“' rendeltetése csak később derült ki. A tubák és cigaretta, szavunk még most is ennek a két. indián szóltak emlékét örsi. . ... hogy öreg földrészünkön kívül még egy Európa van, egy 1% méter magas jelentéktelen homoksziget a. Madagaszkár és Kelet-Afrika' között fekvő Mozambik-esatorná- ban? Kontinensünk névrokonának, amelyet Franciaország értékes guanó-telepei és korallzátonyokkal védett kitűnő kikötői miatt Franciaország 1891-ben aimektált, ina is csak néhány tucat lakója van. ... hogy Hollandia neve á német ,flöhe" szóval van összefüggésben és eredetileg erdős országot jelentf Hollandia elkereszte,lésének idején a Rájna torkolatának vidékét sűrű bozótos botitot.ta. ... hogy a régi kínaiak a nyugati kultúrkör területén valamikor divatos vizi- és homokórák helyett ,füznrákat“ használtakf A legérdekesebb ezek között az úgynevezett szagára" volt, amelyet különböző füstöt adó gyertyákból úgy állítottak össze, hogy az órákat, különböző szagok, jelezték. Egy másik megoldás abban állott, hogy a mindig fogyó gyertya lángja bizonyos időközökben kis golyócskával ellátott fonalakat égetett át.. A golyócska fémtálba esett, amely csengésével jelezte egy-eyy időegység elmúlását. Egy hillönös ember halálára... Meghalt Talaba Vilmos, aki az idegen megszállás két évtizede alatt fogadalomból a legdermesztőbb télben sem viselt nagy» kabátot és kalapot « ... És azt a pillanatot, 1940 augusztus 30-ának délutánját, soha, de soha nem tutajuk elfelejteni... Mert ha a bécsi döntés napjának délutánjára gondolunk, akkor megjelenik emlékezetünkben Talaba bár-sí is. De milyen ünnepi most... Istenem, milyen ünnepélyes ... Szikár alakja most szálfaegyenes. Hátia alatt most is ott van kopott, számláktól duzzadó irattáskája. Ruhája azonban nem a tegnapi, nem a kopott,.. Tisztes fekete nadrág és ferencjőska feszül rajta. Fején pedig velúr-kalap s rajta a drága, piros- fehér-zöld kokárda!... — . Na, látják,1 látják, urain)., mondottam én mindig, hogy bűzni kell a magya r Igazság beteljesedésében. Hajadonfővel, télen is kis- kabátban, kenyéren és vizen, minden keserű megcsúfolás közepette is hinni kell. Ezt mondtam én, kérem, ezt mondtam akkor is, amikor még kinevettek hitem miatt!. Most láthatják, hogy igazam volt. Most pedig felteszem a kalapot, is, íme ... Most aztán nekünk is jó lesz. De ránk is fér, Istenem... Ezzel féltette fejére kalapját s ment, ment végig az udvaron, feltett kalappal, és mént végig az utcákon, feltett kalappal. Húsz év után, újból kalappal a fején. Talaba Vilmos, a „szent magyar eszelős"..,. * Még egy Ideig « zutátt Is bejárt kiadóhivatalunkba, az éjjeli órákban pedig a szerkesztőségbe. Amikor már felszabadult a kopott szerkesztőségi írógép, árkuspapirokat meg-bélyegeket vett ki irattáskájából s nem nyílott szája. Mi, akik úgyszólván éjjel-, nappal vele dolgoztunk s tanúi voltunk különösen telenként gyakori gyöngélkedései- nek — hiszen bármilyen szép bus-magyar virtus is volt kiskabátban és hajadonfővel járni ezeken a hideg téli napokon és éjszakákon, de mégsem volt embernek való s Így sokszor kegyetlenül áthült szervezete az örökös loholásban. — kérve-kérleltük, szegje meg fogadalmát s öltse magára még meglévő régi városi bundáját, tegye fejére ka-, lapját, ö azonban ilyenkor konokul elhárított minden csábítást: — Nem, nem, Isten őrizz!... Engem megacélozott a fogadalom, nekem semmisem árthat, mint ahogyan a „testvérek“ ütlegel sem árthattak. .v Legyenek nyugodtak, kérem, már nem sok van hátra. Bizonyistenemre mondom! Én tudom ... De majd meglátják. Már közeledik az idő, már készülődnek ... Az éjjel is megálmodtam, hogy nincs messze az idő... Én már látom is, hogy jönnek ... A „szent magyar eszelős“ És Talaba Vilmost, a „szent magyar eszelőst“ bármilyen csapás is érte, nem törhette meg, magyar hitében nem ingathatta még. Mint a .jReleti Újság“ pénzbeszedője, naponként háromszor-négyszer szelte át a várost széltébe-hosszába, keresztül-kasul s minden útjáról pontos értesüléseket hozott szerkesztőségünknek. Kolozsvár, mint mindig, a megszállás két évtizede alatt is Erdély központja volt., Vidékről minden hir ide futott be s minden hir alján ott volt egy-egy magyar család, tragédiája. Talaba Vilmos minden magyar tragédiát szá.montartott s minket, mint bizalmasait, mindenbe beavatott. Ilyenkor bizony megesett, hogy fogunkat csikorgattuk tehetetlen dühünkben, de Talaba bácsi csak jóságosán, szemhunyorgatva mosolygott : — Ugyan, ugyan, uraim, mondtam már, hogy nem tarthat sokáig?... Hát miért «.cm akarják már egyszer elhinni nekem?... Parádé a bécsi döntés napján egyik kérvényt a másik után gyártotta. Azt szerette volna megkapni, ami annyi esztendei MAV-szolgálat után jogosan megillette... — Még ezt a kérvényt kell megírnom, aztán talán lesz valami — mondta ilyenkor bizakodva. — Csak ne mondanák újból, hogy még mindig hiányzik valami irat...‘De én azt hiszem, hogy ez a kérvény az 'utolsó, mert vagy harmincat már beadtam. Akkor aztán egészen rendbejövök, mert bizony kissé belefáradtam, majdnem belefásultam a sok kilincselésbe ... Hosszú hónapokkal ezelőtt láttuk utoljára Talaba. bácsit, de akkor már beteg volt, mert az örökös loholás, a keserű koplalás, az'emberfölötti nélkülözések bizony alaposan megtörték amúgy sem fiatal szervezetét. Betegsége alatt rokonai szerető házánál húzódott meg a keserű kisebbségi magyar sörs elszánt, konok, magános magyarja s most pedig felemelt fejjel már ott áll az örök Bíró széke előtt. .. Élete nagy tanuságtetel lehet minden erdélyi s minden magyar ember számára. Tanuságtetel arra, hogy fogadalmunkat tartsuk be minden poklokon keresztül az örök Magyarország s a menyország fényessége reményében... Talaba Vilmost hétfőn délután 4 órakor kisérik utolsó útjára hozzátartozói, rokonai, ismerősei és barátai a Házsongárdi-temetö nagyká,poklájából. Ravatalára, jellegzetes ve- lurkalapjára,. a piros-fehér-zöld kokárda mellé mi is odatüzzük megemlékezésünk virágját., Ró. Sem Cscingkcpse** felesége, sem Sikorszky tábornok nem volt a lezuhant €*ipper~gép utasai között Lisszabon, feb.--.27. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A lisszaboni kikötőben lezuhant Clip- per-gép 18 utasának holttestét a serény kutatások ellenére még nem sikerült megtalálni. A gép részeit egy motor kivételével már kiemelték. Az amerikai követség, amely több napig hallgatásba burkolózott, most legalább a megmentettek közül közölte néhány utas nevét, köztük a személyzet tagjainak kilétét. A gép parancsnoka, Sullivan kapitány a sebesültek közöli van. Sértetlen maradt Elsa River amerikai rádióénekesnő, valamint Butter- worth amerikai követségi titkár. Amszterdam, febr. 27. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Az angol híriroda washingtoni jelentése szerint az Egyesült-Államok polgári légiforgalmának tanácsa hivatalosan megcáfolta azokat a jelentéseket,, amelyek szerint Csangkajsek. felesége is azon a repülőgépen utazott, amely a hét elején Lisszabonban leszállás közben, szerencsétlenül járt. A tanács kijelenti, ÚJDONSÁG ó'sr/í ^ r°«ós A t*h 25 erdélyi elbeszélésKapható minden könyvesboltban. Ara 6.80 P» hogy a cáfolt jelentésekben említett más személyiség — mint például Sikorszky lertjgyel tábornok, — szintén nem. volt, az utasok között. Csangkajsek felesége pénteken este Washingtonban résztvett egy hivatalos fogadáson. r.,m ... ........................I l iţ.. ■ » Erdélyi Levésinepfár Az erdélyi .Lövésznaptár 1943, évre szóló most megjelent kötete kimagaslik a szokásos úgynevezett népnaptárak sorából. A naptár jól Összeválogatott értékes Írások gyűjteménye. Az olvasónak nemcsak hasznos és érdekes ismereteket ad, hanem tiszta és egészséges szemléletet is. Szolgálatában áll az örök magyar katonaeszmének, a bajtársi érzésnek. A gazdag tartalomból kiemeljük a következő Írásokat: Öseredeti magyar keresztnevek, irta Nagy Sándor Kászon. Komoly tudományos értékű és hasznos rmfnka, bár elérné azt a célt, hogy a magyar szülők minél többen igazi magyar keresztnevet adjanak szülötteiknek. Vitéz Horthy István hősi haláláról, mély és igaz kegyelet hangján emlékezik meg a naptár első cikke. Vitéz Almay Béla a belső frontról mond megszívlelni valókat. Báró Atzél Ede a lövészegyesü- letek tagjaihoz intéz mély gondolatokat s lelket erősitö igazságokat. A honfoglaló magyarok ija és szablyája című dolgozatban László Gyula dr. a szakember nagy tudásával, élvezetesen ir olyan részletekről, amiről nagyon kevesen tudnak. Szathmáry Lajos dr. „Erdély kié?“ című Írásában tömören foglalja össze mindazokat az adatokat, amelyek a mi igazságunkért a történelem bizonyít. Sok cikket közöl a naptár a jelenleg dúló nagy élet-halál harcunkból, amelyek a magyar honvéd áldozatos hősiességét méltón örökítik meg. Nagy cikkekben ismerteti a mai két nagy rokonunkat a finneket és japánokat Keöpe Géza dr. Kársa Tamás azt az érdekes és figyelemreméltó gondolatot fejtegeti, hogy a kihalófélben lévő rokonainkat a magyár haza földjére kellene telepítsük. Kovács László dr. írása valóságos tanulmány a magyar hagyományok ápolásának kötelességéről. A felsorolt Írásokon kívül a kötet még verseket, humoros apróságokat és nagy férfiaink Írásaiból kiválogatott bölcs intelmekét tartalmaz.' A naptár cíntlapjá- nak színes rajza Szopos Sándor festőművész munkája. A hátlap ugyancsak színes rajzát Köpeczi Sebestyén József készítette. A szövegközti rajzok is ízlésesek. A naptár kitűnő szerkesztése vitéz Künn Iván katolikus tábori főesperes tudását. és a nagy magyar érdekekért való fáradhatatlan munkakészségét dicséri. A rendkívül olcsó és kiváló munkát a legnagyobb örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe. (t. I.) KÜLÖN ÉLELMISZER,!K<i YF.KKEL JUTALMAZTAK EGY DÁN KUTYÁT. A dán Roskilde városi elöljáróság;!» egy „Pán“ névre hallgató 13 éves dán juhászkutyának a közjó előmozdítása terén szerzett érdemeiért pótlólagos élehnlszerjegyekeC szavazott meg. gazdáját pedig — akt a kutya nevelése terén szerzett érdemeket felmentette a kutyaadófizetési kötelezettség alól. Pán éveken keresztül fogdnsta a tolvajokát. számtalan elveszett, pénz.táreát talált meg és a megvadult disznók mérésre tanításában is kitüntette magát. Legutóbb egy 400 dán koronát tartalmazó elveszett erszényt kutatott fel. Kolozsvár, február 27. Hosszas és súlyos szenvedés után péntekről szombatra virra- dólag 63 éves korában -meghalt Talaba Vilmos MAV-nyugdijas. Talaba Vilmos nem viselt ebben a városban semilyen fontosabb tisztséget s mégis alig akad valaki, aki ne emlékeznék jellegzetes alakjára, ha szóba- keriil neve ... Dermesztő teleken, amikor az ember foga még prémes bundában is vacogott., hirtelen feltűnt kiskabátban, hajadonfővel az utcán egy szikár, láztól piros arcú, inkább magas, kissé hajlott hátú férfi, A didergő járókelők ilyenkor csodálkozva kérdezték: — Ki ez a különös ember?... És a járókelők között mindig akadt valaki, aki felvilágosítással szolgált az érdeklődőknek: — Ez Talaba bácsi, Talaba Vilmos ... Arról nevezetes, hogy sohasem fázik . .. Pedig milyen keserű története van annak, hogy miért járt Talaba Vilmos kereken 20 esztendőn keresztül még a. legfogvaeogta- tóbb, legdermesztöbb télben is nyári zakóban s hajadonfővel... Talaba bácsi fogatja Ima Talaba Vilmos 1901-ben került, a MÁV szolgálatába s mert úgynevezett pótolhatatlan munkaerő volt, az összeomlás utáni időkben is meghagyták hivatalában az idegen megszállók. De csak egy ideig. 1922-ig, amíg román hivatali utódját betanította s akkor minden nyugdíj vagy végkielégités nélkül kidobták — a szó szoros értelmében ,—, az utcára, a keserű nélkülözések sodrába. És Talaba Vilmos ekkor mindenre elszánt fogadalmat tett. Megfogadta, hogy amíg az idegen megszállók ki nem mennek Erdélyből, Kolozsvárról, soha többé nem vesz ' magára felöltőt és fejére nem tesz kalapot! ... Talaba Vilmos a huszas évek derekán került a Lapkiadó R. T. szolgálatába, ahol mint a „Keleti Újság“ és a „Magyar Újság“ pénzbeszedöje találta meg szűkös, fekete kisebbségi kenyerét. Panaszra azonban soha
