Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-27 / 47. szám
Mis&srrlljrs'jra 1943. FEBttUan 27 Megtartják szerzett jogaikat a város nyugdíjra nem jogosult alkalmazottai Vitéz Bodor Aladár kapta a Petőfi Társaság idei naoydiját Budapest, febr. 26. (MOT) A Petőfi Társaság csütörtökön délután rendezte évi rendes közgyűlését a Tudományos Akadémián. Tárgysorozatának első pontja tagválasztás volt. Tiszteleti taggá választották Czóbel Minka eddigi rendes tagot. Uj rendes tag lett Ignácz Rózsa és Komjáthy Aladár. Ezután a dijbizottság terjesztette elő javaslatát. Miután az idei nagydijat lírikusnak keT kiadni, javasolta, hogy a közgyűlés vitéz Bodor Aladárt, a neves költöt tüntesse ki. A közgyűlés hozzájárult a bizottság javaslatához. A kijelöli texlilnogykereskedők a honvédekért! Kolozsvár, február 26. Most vált ismeretessé a kijelölt textilnagykereskedők gyűjtésének eredménye, amelyet a honvédhozzátartozók részére az egész ország területén megszerveztek. Erdély kivételével az ország egyéb részeiben működő textilárunagykeres- kedök 18 ezer pengőt, míg Erdély területén működő textilárunagykereskedök 10 ezer pengőt meghaladó összeget adakoztak a honvédhozzátartozók részére. Az adományokból az egyesületen keresztül befolyt összegek a következők: Nemes Fabinyi László Kolozsvár 600 pengő Nagy Testvérek utóda »» 500 9# Komjátszeghy Géza *»: 100 99 Nagy Domokos »* 100 99 Possler József Lajos „ 100 M Botos Jánosné 50 99 Székely János 50 99 Más tagok közvetlenül a főispánhoz juttatták el adományaikat 1000 pengőtől 50 pengőig terjedő összegekben. A csekélylétszámu táborból nyújtott nagy Összeg mutatja legjobban, hogy a kijelölt keresztény textilárunagykereskedök hálásak a nemzetnek a részükre nyújtott kenyérért és minden alkalommal fokozott mértékben, sokszor anyagi erejüket meghaladóan állanak a szükséget szenvedők oldalára. tA magas hegyi ob szervató nymok és a Horthy csúcs* Rélh'y Antal dr szabadegyetemi előadása Kolozsvár, február 26. Réthly Antal dr. „A magashegyi obszervatóriumok és a Horthy-csucs“ címmel tartott előadást a szabadegyetemen. Gyulai Zoltán egyetemi tanár elnök megnyitó beszédében bemutatta a hallgatóságnak az előadót, különösen kiemelve az előadó eddigi fáradhatatlan munkásságát és érdemelt. Ezután az előadó emelkedett szólásra: — A nagy Pietrosz visszatérte után, amely ezidőszerint hazánk legmagasabb csúcsa (2305 m.) felvetődött a gondolat, hogy erre a hegyre egy meteorológiai obszervatóriumot és általános kutató intézetet létesítsünk. — A Magyar Meteorológiai Társaság, Földrajzi Társaság s a Kir. Magyar Természettudományi Társulat ennek érdekében nagy mozgalmat indított. Az előadó végigvezetett a földkerekség legfontosabb magashegyi obszervatóriumain és vetített képekben mutatta be a magaslati kutatás legfontosabb helyeit. — Észak-Amerikában 23, az egész föld kerekségén pedig többszáz obszervatórium van, amelyek 4—5 évtizednyi múltra tekintenek vissza. Még az olyan kis állam Is, mint Szlovákia, a magas Tátrában, a lom- nicl csúcson meteorológiai obszervatóriumot és a köpataki tónál hegyi csillagdát létesített. Eulgária pedig az elmúlt évtizedben három iljen intézményt hozott létre. Ezldösze- rlnt a legmagasabb hegyi obszervatórium a Jungfrau-csoportban a Sfinx csúcsán van 3457 m. magasságban. — Ezek az obszervatóriumok legtöbb helyen társadalmi utón, részben a turistaság áldozatkészségével jöttek létre, de elkerülhetetlenül szükséges, hogy az állam mind a fenntartás, mind az építkezés költségeihez hozzájáruljon. Az előadó közel száz vetített képpel kísért előadásával a Horthy-csucs obszervatóriumát óhajtotta szolgálni. A nagyszámban összegyűlt közönség hálás tetszésnyilvánítással jutalmazta az előadó nagyszerű és végig élvezetes előadását. Az elnök zárőszavalban megköszönte az előadást és bejelentette, hogy a legközelebbi szabadegyetemi előadást március 2-án, kedden Csekey István „A magyar szentkorona jelentősége történelmi és politikai szempontból" címmel az Uj-klinlka előadótermében tartja meg. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár polgármestere a március elsejére összehívott közgyűlésen hatályon kívül akarta helyeztetni a nyugdíjra nem jogosult alkalmazottak betegsegélyezéséröl és aggkori ellátásáról szóló 1915. évi szabályrendeletet. Ez a szabályrendelet közmegelégedésre szabályozta a városi alkalmazottak és főleg a közüzemi munkásság rokkantsági és betegségbiztosítási, valamint kegydij kérdéseit és szerzett jogokat is jelentett, mert a szabály- rendelet egyik szakasza megállapította, hogy a szabályrendelet alapján fizetett tagdíjakból alakult alapnak minden körülmények között a megállapított célt kell szolgálnia. A szabályrendeletet a román megszállás idejében a város akkori vezetői többször akarták hatályon kivtll helyezni, mert a kedvezmények főleg magyar alkalmazottakat és munkásokat illettek, de a Magyar Párt támogatásával indított fellebbvitell jogkeresés eredménnyel járt. A visszatérés után a város újabb alkalmazottakat a szabályrendelet joghatálya alá Hol van napjaink nagy magyar történelmi regénye a történelmi regények bőséges áradásában? Hol van az a mü, amely Móricz Zslgmond „Erdély“ trilógiája után tovább törlesztené a magyar szellem ^adósságát a magyar múltnak? Ne keresgéljünk sokat: az uj nagy magyar történelmi regény talán épp most van születőben azzal a regénysorozattal, amelyben Kodolányi János „Emese álma“ gyűjtőcím alatt a Kárpátok medencéjében hazát talált magyarságnak Európában való szellemi és politikai honfoglalását rajzolja meg a monumentalitás minden igényével. A tárgy minden ősisége mellett is izzóan időszerű. Az ezeréves mult európai alapkőletétele ma Ismét sorskérdése a magyarságnak: ismét helyünket és a hivatásunkhoz méltó életteret akarjuk biztosítani Európában. Csak éppen ott van különbség a múltbeli és a mai magyar honfoglalás között, hogy ezer évvel ezelőtt a Keletről jött magyarságnak a Nyugattal szemben kellett létét biztosítania, mig most — nem először az ezer év történelmében — a keleti barbárság rontó erőitől kell megvédelmeznie európaiságát. A két Időpont viszont határozottan megegyezik egy nagyon fontos tényezőben: az ezerévelőttl és a mai magyar honfoglalásban nagy tét forgott és forog kockán. Akkor a Keletről hozott világképet kellett feláldoznia a magyarságnak azért, hogy megmaradhasson. A magyarság meghozta ezt az áldozatot Nyugat szellemének s ezzel az áldozatával nemcsak belépett az európai népek nagy közösségébe, hanem a történelem folyamán meg-megismétlődő kiállásaival annak hatalmas és tudatos védelmezője is lett. A mai magyar világkép, az európai szellemnek ez a szerves és értékes alkotóeleme európai arcát és európai lelkét védi s újra keresi a faji és szellemi hivatásának megfelelő életteret. Ha ennek a párhuzamnak tudatában olvassuk el Kodolányi János regénytrilógiájának eddig megjelent két kötetét, őszinte elismeréssel kell adóznunk az elgondolásért és a műért. Szerző a magyar felelősségérzetnek és hivatástudatnak megragadó képét rajzolta meg benne. Kodolányi két regénye a hazát talált magyarságnak azt a drámai korszakát mutatja be, amikor a Keletről hozott világkép már veszedelmet jelent a keresztény Európa keleti küszöbén nomád hagyományai szerint élő nemzetnek. A kereszténység már terjed a magyar törzsektől megszállott földön. Nemcsak a szláv jobbágyok követik Jessze tanításait, maguk a magyarok is meg-megkeresztelkednek. A magyar urak Inkább tűrik, mint üldözik az uj hit papjait és híveit. Kodolányi erős és igaz színekkel rajzolja meg a magyar türelemnek és megértésnek szép példáit. Az uj hit hirdetőinek mégsincs rózsás helyzetük. A magyar urak, akik a merseburgi nagy vél veszteség után folyton a bosszú és a leszámolás terveit szövögetik, az uj hit hirdetőiben azért látnak ellenséget, mert a keresztény papok nem magyarok s azt hiszik róluk, hogy a megsarcolt Nyugat bosszújának előkészítői, A magyarság pillanatnyilag nem nem sorolt be, sőt legutóbb elhatározta, hogy az eddigi biztosítottaknak is megszünteti eredeti jogiat és a város minden alkalmazottjának betegségi és rokkantsági támogatását az OTI-ra bizza. Ez a terv súlyosan érintett több városi alkalmazottat. Az érdekelt munkások küldöttséggel járultak a polgármester elé és kérték, hogy a város álljon el a szabályrendelet hatálytalanításától. Ke- ledy Tibor dr. polgármester nagy jóindulattal hallgatta végig a munkásság előterjesztéseit és miután meggyőződött arról, hogy a szabályrendelet hatálytalanítása szerzett jogokat sértene és szociális igazságtalanságot jelentene, kijelentette, hogy a szabály- rendelet hatálytalanításától egyelőre eláll és biztosítja a város régebbi alkalmazottainak a szabályrendeletből folyó jogait. A közgyűlést megelőző kisközgyülésen a polgármester be is jelentette, hogy a szabályrendelet hatálytalanítására vonatkozó előterjesztést levette a napirendről. gondolhat semmiféle fegyveres vállalkozásra. Taksony vezér öreg s fia, Gyeücse ur, a későbbi Szent István, keresztény és hír szerint kész megegyezni a nyugati népekkel. Holott a magyar urak, a honfoglaló vezérek nemzetségeinek leszármazottjai Inkább egy erős keleti szövetségről álmodnak, hogy fizessenek a Lech mezején elszenvedett megcsufoltatásért. A kor feszítő erőt Izzítják a magyar urak lelkét. Ahogy a mai magyar véráldozatot hoz azért, hogy európai világképét megőrizhesse, éppúgy ragaszkodnak a magyar urak az „igaz hithez“, hagyományaikhoz, szokásaikhoz; s ha már arról van szó, hogy terjed az uj, ám terjedjen, mert mindenkinek joga van a maga hite szerint imádni az egy igaz Istent, de a papok — magyarok legyenek! A magyar felelősségérzet és hivatástudat gyönyörűen bontakozik ki a regény lapjain: a magyar nem zárkózik el a kor eseményei elől, de megköveteli, hogy az uj igazságct magyar szájából hallja és ne Idegen csempéssze sorai közé. A trilógia első kötetében egy dunántúli magyar településen, Bese ur szállásán indul el az elbeszélés fonala. Bese ur jelképe az ősi hithez, erkölcshöz és törvényhez ragaszkodó magyarnak. Méltóságteljes, szigorú, de Igazságos. Bizáncban ugyan megkeresztelték, de lélekben megmaradt ősei hite mellett. Falujában sokan keresztények. Kodolányi irásmüvészetének nagy " ereje abban van, hogy a Bese ur hagyományhü- ségének árnyékában kisarjadó máslelkü világ ellentétét és egy-egybeolvadását szem- mellátható, kézzel elérhető valósággá tudja eleveníteni. Nyugalmas, szélesen hömpölygő előadásmódjában az ősi életforma elevenerejü képei bontakoznak ki s ha esetleg a tudás szakembereinek volna Is vitatni valójuk bizonyos mitológiai és nyelvészeti vonatkozásokat illetőleg, az viszont nem vitás, hogy a Kodolányi rajzolta kép megkapó, lenyűgöző és mindenképpen rokonszenves. Bese apa szoborrá mintázott alakja, Balsam asszony szenvedésében és megalázottságában Is meghatóan szelíd figurája, a falu sokféle népségének testi mivoltában és jellemében való megelevenitése, Kyrillnek, a szláv papnak és Csillagnak, a kis pogány leánynak gyöngéd, színes rajza, a hatalmas Bese-család tagjainak seregszemléje, a szálláson zajló élet mozgalmas rajza — nagy Íról teljesítmény! Kodolányi elhihetö ereje és elbűvölő készsége ebben a regényben mutatkozik meg lenyűgöző nagyságában. Kiszakadunk a mai világbői és együtt érzünk Bese úrral, amint gőggel s nagy, fájdalmas szeretettel őrzi a mult gyönyörű értékelt: az ősi hitet és szokást, de éppen úgy együttérzünk Kyrlllel, Krisztus szegény szolgájával, aki a szeretet törvényét hirdeti szegényen, elhagyottan, rongyosan és éhesen. Vele szenvedünk Bese úrral, akinek felesége, Balsam asszony, nem fogan több gyermeket s megértjük, hogy ágyasokat választ. Megértjük a két leány fiútestvérét, aki kést üt a nagyurba, nővérei meggyalázása miatt. Ott vagyunk a pogány ünnepek áhítatában, eszünk as áldozati SZILÁGYI JÁNOS fJekkenezöle Kőmálalja-utca 1. (Astoria mellett) Ajánlja saját termésű kecskeméti faj borait. Kadarka klm&rva litere 4.20 Bdts Killing „ „ 9.— Kitűnő házilag elkészített erdélyi és alföldi ételek naponta kaphatók. húsból és táncolunk a forróvá vált éjszakában. De a Kyrillt érő korbácsütések bennünket Is érnek és vele együtt emelkedünk fel a szeretet éterein tiszta magasságaiba, amikor Csillag, a kis pogány leány a szülői házat otthagyja érette. A második kötet (Holdvilág völgye) még kézzelfoghatóbb közelségbe varázsolja a magyar sors alakulása fölött töprengő magyar urak görcsös ragaszkodását az ősi hagyományokhoz. Tar Szörénd, Bese ur veje szállásán vagyunk. Itt már mélyebb az ellentét az ősi hit és az uj hit között. Itt a lélek ura a táltos, pedig Tar Szöréndre is hullott keresztvíz. Fia, Ojbarsz extátlkus rajongással merül el az ősi vallás szépségében. Kodolányi rajzában az ősi hit még ma is erőt és megnyugvást ad. Csak egy hajszál választja el attól, amit az uj hit papjai prédikálnak. Maga Dzsid, a táltos is ’gy beszél: „Tengrl gyermekei vagyunk. Tengri es, Ukkon es, Isten es azt kívánja, hogy (i szerén járjunk." A trilógia második kötetében azonban nyilvánvalóvá válik, hogy as ősi hit és a kereszténység kérdése mögött ott mered fel a nagyobbik kérdés: igaz-e az, hogy Gyeücse ur Kelet felé le akarja zárni a gyepüket s meg kivánja nyitani a nyugati kapukat, Idegen papi fejede'nieket akar behozni az országba. Mert, ha ez Igaz, akkor felkelnek és Tengri, meg a nép akaratából leteszik. Magyar földből idegen nem kaphat egy talpalatnyit sem. A sorsfordulat azonban végzetszerűen közeledik Kyrill, a Bese ur szállásáról száműzött pap Csillaggal együtt Tar Szörénd falujában ver szállást. A születendő gyermekért beáll egyszerű jobbágynak, hogy elkerülje a további hontalanságot. De ott Is vannak hívei. Titokban tart misét, lopva vet keresztet. És mig Ojbarsz, a leendő táltos (a későbbi lázadó Koppány) elmerül a titkos tudományok áhítatában és az első szerelem forró mámorában, apja megszervezi a Dunántúl magyar uralnak összeesküvését arra az esetre, ha Gyeücse, a leendő fejedelem valóban idegeneknek akarja kiszolgáltatni a magyar földet. Közben gyilkosságba keveredik. A fejedelemválasztó gyűlésen Tar Szöréndet egy katona meggyilkolja abban a pillanatban, amikor Gyeücse Taksony holttestétől napvilágra lép. Ojbarsz leszúrja a támadót. Hogy ki volt a gyilkos? Még nem tudjuk. Talán vérbosszú történt, talán az uj fejedelem ölette meg az ellene szövetséget összehozó nagyurat. A nagy magyar sorsfordult és a jelképpé emelkedett regényalakok sorsának további alakulásáról Kodolányi János a trilógia befejező kötetében ad felvilágosítást. Kodolányi irásmüvészete ebben a két regényében a legharmőnikusabb. Régi faii*- regényeink sötét, nyomasztó légköre itt az erő és az öntudat derűjének napsugarában olvad fel. Gondolatmenetében, a mü felépítésében, stílusában következetesség, erő es szín, sok-sok melegség jellemzi mind az „Istenek, mind a „Holdvilág völgye“ lapjait. Kodolányi pesszimizmusának ez a feloldódása igen nagy nyereség; forró szere»»- tét árul el témája és alakjai iránt. Ezzel az áradó melegséggel ejti rabul olvasóját és éri el azt, hogy mind a pogány, mind a keresztény vonatkozások személyes ügyévé -válnak az olvasónak. Nagyon érdekes, hogy magyar származás türk és finn-ugor eredőit mily mesteri fogással békltl össze. A keleti hagyományokat őrző magyar urak nyelve, szokása, erkölcse a türk vér öröksége. Ellenben ott, ahol a pogány magyarok lelke a végtelen elé tárul, már a finn-ugor örökség szellemisége tükröződik. Az ellentét és annak egybehangolása egyik legjellegzetesebb értéke a regénynek. Ami az olvasót néha megállítja és megzavarja, az a sok ősi eredetű szó. És az Írónak az a kis figyelmetlensége, hogy egyugyanazon szót háromféle alakban is használ. (Magyar!, megyeri, mogyeri.) De e kis hibák mellett Is bizonyos, hogy Kodolányi regénytrilógiájának eddig megjelent két kötete eseménye a magyar Irodalomnak. Hatalmas és lenyűgözően érdekes körkép s annak befejező kötetét felcsigázott érdeklődéssel várjuk. A két vaskos kötet az Athenaeum nagyregény sorozatában jelent meg. —/*—* #>NUVEYköZöTT Kodolányi János: „Istenek“, „Holdvilág völgye“ — Az „Emese ólma" e. regényiiilégia eís5 két kötete —
