Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-23 / 43. szám

1943. £ EBB t) AB 23

MkzMTrHkxMs

Hói épüljön fel az uj kolozsvári városháza ?

Á város törvényhatósági véleményező bizottsága a mai helyén kivonja felépíteni az uj városházát

Kotosevár, február 22. Megirtuk már, hogy Kolozsvár mérnöki kara, azaz a Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsyári osztálya tevékenyen bekapcsolódik azokba ». megbeszélésekbe, amelyeket a város illetékes körei a tervbevett uj kolozsvári városháza felépítéséről folytatnak. A kérdés érthetően sok vitát és egész sereg különböző véleményt váltott ki s ezért a mérnökegylet elhatározta, hogy szakmabeli tudásával és meglátásaival járul hozzá a mielőbbi döntéshez. Az első értekezletet ebben az ügyben szombaton délután fél 6 órakor tartották meg a Malom-utcai gépipari szakiskola elsöemeleti nagytermében. Az egyesület felkérésére Kovács Gyula műszaki tanácsos ismertette mindazokat a lépéseket, amelyek eddig mind a világháború előtti magyar uralom, mind a később bekövetkezett megszállás idején, majd pedig az újra magyarrá lett Kolozsváron az uj városháza felépítése ügyében történtek.

Elöljáróban megemlítette, hogy a városi közigazgatás már a század elején sem fért el a központi épületekben s 1906-ban már bizottságot is alakítottak a kérdés tanulmányozására és részletes javaslattételre. 1910-ben tervpályázatot is Írtak ki, hiába döntöttek azonban a pályatervek felett és hasztalan mondotta ki a város 1914-ben a döntést, az uj városháza felépítésére mégsem kerülhetett sor, mert a számításokat keresztülhúzta a történelem: kitört az első világháború.

A négyéves világégés alatt szóba sem kerülhetett a kérdés. A megszállás ideje alatt sem jutott az ügy előbbre, noha a mindenkori román városvezetöségeket sűrűn foglalkoztatta az ügy, sőt nem egyszer magyar szakértők véleményét is kikérte és meghallgatta. A román uralom alatt legutóbb 1939-ben zajlott le Kolozsvár rendezési tervpályázata. Ismét egész sereg, egymással homlokegyenest ellenkező vélemény és javaslat hangzott el, döntésre azonban ezúttal sem került sor.

Áz uj magyar élet megindulásakor, bár a jelenlegi anyaghiány miatt csak a háború után kezdhetik me.g a tervek megvalósítását, újra, szőnyegre került az uj városháza felépítésének ügye. Kovács Gyula műszaki tanácsos az értekezlet résztvevői előtt részletesen felsorolta mindazokat a véleményeket, amelyek a. helykérdés vitájában a városháza mai helye mellett, mindazokat a véleményeket, amelyek a városháza mai helye ellen hangzottak el.

A városháza mai helye mellett a következő vélemények hangzottak el:

1. legalkalmasabb, mert a szükséges terület legnagyobb része a város tulajdona s

n. kiegészítésképpen csatolandó terület megszerzése a legkisebb áldozattal érhető el;

2. a polgárság ezt a helyet megszokta s az idegen is itt keresi a városházát;

3. a Mátyás király-tér a város ősi középpontja, reprezentatív fóruma, ezt a helyet a városháza épületétől megfosztani vétek volna és

4. a hagyománytisztelet is igy kívánja.

A mai helyen való felépítés ellen a következő érveket hozták fel:

1. a város megváltozott területi alakja

mellett a földrajzi középpont nem a Mátyás király-térre, hanem a Széchenyi-tér környékére esik, itt van ma a forgalom gócpontja is; ,

2. a Mátyás király-tértől délfelé eső terület ritkábban lakott, mint az észak felé eső terület;

3. a város fejlődése a szélirány és a ta- lajvizesés északkeleti iránya miatt északkelet felé kijelölt ipartelepkörzet és a sűrűbb beépítésre alkalmatlan déli hegyvonulat miatt északkelet felé várható és a lakosságnak az északi városfél területén máris elhelyezkedett nagyobb tömege hozzá közelebb eső városközpontot keres és igényel;

4. a Mátyás király-tér a város dísztere, ezt a városháza ottléte következtében adódó hétköznapi forgalomtól lehetőleg mentesíteni kell;

5. az uj városháza épitését egyúttal a városrendezés és fejlesztés szolgálatába is kell állítani, ott kell tehát azt létesíteni, ahol a város központjában évszázadok óta tespedö állapot lökésszerű indítékot kíván a fel- emelkedésre;

6. a Mátyás király-téren való építkezés a tér hatását lényegesen nem javítaná s városfejlesztés szempontjából sem jelentene semmi előnyt, ellenkezőleg, a tér hangulatába való kényszerű beilleszkedés olyan stílusbeli és esetleg szerkezetbeli megkötöttséget jelent, ami magának az épületnek és használhatóságának csak hátrányára szolgálna. a más helyen szabadonállóan kialakítható épület — ezzel ellentétben — minden megkötöttség nélkül, elsősorban céljának megfelelő korszerű külsővel és belső szerkezettel volna, kiképezhető;

7. a Mátyás király-téren álló épület a tér nagyszerű szépségei mellett nem érvényesülne a különben öt megillető módon, sót a tér keretébe beillő külső az önálló érvényesülést kizárná. Így az épület a város díszére nem szolgálhatna olyan mértékben, mint — egy minden megkötöttség nélkül megformált és más helyen szabadonálló épület;

8. a Mátyás király-téri megoldásnak nyugat felöl még a szomszéd tűzfalhoz való csatlakozás hátrányát is el kell szenvednie;

9. minthogy a tér felől csak az egyenes épitési vonalba való állítás lehetséges, jármüvek számára a főhomlokzat előtt parkírozó helyet kijelölni nem lehet, az egyetem felöl kialakítandó kis térségnek ilyen helyül való fölhasználása pedig a magán, vagy bérkocsikon érkezők számára a városháza hátsó bejáratát avatná főbejárattá és

10. a más helyen való építésnek még az az előnye is meg volna, hogy az építés Idején a hivatalok mai helyükön zavartalanul működhetnének.

A mérnöki hivatal a fenti vélemények ismeretében, Warga László dr. egyetemi tanár, felkért városrendező szakértő bevonásával megvizsgálta a lehetőségeket s Warga dr. ezután öt változatot, dolgozott ki * azok közül kettő Mátyás király-téri, egy- egy pedig Wesselényi-utcai, Malom-utcai és Széchenyi-térl megoldást tüntet fel. A tervezet a törvényhatósági bizottság által kiküldött véleményező bizottságot is foglalkoztatta s a bizottság szótöbbséggel ügy- határozott, hogy az uj városháza felépítésére a városháza mai helyét ajánlja a tör- I vényhatósági bizottságnak.

Az alapos beszámolót rövid vita követte. | A legközelebbi megbeszélést február 27-én, szombaton délután 5 órakor tartják meg, ugyancsak á gépipari szakiskola nagytermében. Az érdekesnek Ígérkező, újabb vita- ülésre máris több hozzászóló jelentkezett.

Kállay miniszterelnök és hitvese résztvetl Mariié Gyula egri esperes- plébános beiktatási ünnepségén

Á miniszterelnök hitvese meglátogatta az egri hadikótházakat

Eger, febr. 22. (MTI) Kállay Miklós miniszterelnök az egri kerület országgyűlési képviselője és felesége Egerbe érkeztek. A miniszterelnök felesége már vasárnap Egerben volt és egész napját a sebesültek között töltötte. Végig látogatta a három hatalmas épületcsoportban elhelyezett ezer ágyas hadikórházat. Sorra járta a kórtermeket, s azok minden egyes lakójához volt egy-egy kedves szava. Látogatásának befejeztével magához kérette a hadikórház tisztikarát és lelkűkre kötötte, hogy viseljék gondját különösen azoknak, akik sebesülésük következtében rokkantakká válnak. Gondoljanak elsősorban arra, hogy ezek a

rokkant honvédek a kórházból való szabadulásuk után a gazdasági életben elhelyezkedést találjanak. A miniszterelnök felesége ebben az Irányban Is a legmesszebbmenő támogatást helyezte kilátásba.

A hétfői plébános-beiktatásra Kállay Miklós miniszterelnök is megérkezett Egerbe és résztvett az ünnepségen. A beiktatást Krisztán Endre felszentelt püspök végezte. Az ünnepség után a miniszterelnök kíséretével együtt szintén végigjárta a hadikórházat. A miniszterelnök látogatása befejeztével a legteljesebb megelégedését fejezte ki a kórház vezetőségének.

Bi2aímat érdemel,

amiben nem csotódunk. A (Ihleteden* minőség« mindig ugyanaz.

Chlorodont

fogpaszta

SoroHkivül fémjelxik Budapesten a Kolozsvárról odaküldött fémtárgyakat

Kolozsvár, február 22. A kolozsvári Ipartestület órás- és ékszerész szakosztálya fel- terjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és ebben fémjelző hivatal felállítását kérte Kolozsváron. A pénzügyminiszter a felterjesztésre adott válaszában közölte, hogy a jelenlegi viszonyok miatt egyelőre nem engedélyezi a, fémjelző hivatal felállítását. Addig is azonban, amig a fémjelző hivatal felállítására sor kerülhet, utasítja a budapesti fémjelző hivatalt, hogy Kolozsváron Időszaki fémjelzésről gondoskodjék. Utasította egyben a fémjelző hivatalt, hogy a hozzá eljuttatott fémtárgyakat soronkivül fémjelezze.

Jó ARIT ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

IEGYETEM-MOZGO

Holnapiéi:

*■ Tiszovircici

Ma utolsó nap:

1 ViKar

■hm»SHHHB9HBH

kapitány

(Tolnay Klári, Lehotay, Rózsahegyi, Öívedy Zsóka.)

II. A jég fejedelmei. (Ragyogó

kuliurtílm) — llf. Donald és a

nin’Juin. (Színes Micky Maus.)

Arabia es a leleniegi háború

Irta: Engelbert Graf (Berlin)

Az arabság az izlám diadalmas előretörése majd később bekövetkezett hanyatlása óta nem igen hallatta szavát; Európában sokáig nem Is igen számoltak vele, mint politikai tényezővel és igen sokan akadtak, akik az arab világot Törökország valamiféle függvényének hitték. Nagybritannta azonban idejében felismerte Arábia jelentőségét, még pedig annál is inkább, mert a terü'et szárazföldi összeköttetést jelentett északafrikai gyarmatai és az Indiai-óceán partján elterülő birtokai között. A felismerést tett követte és a britek hozzáláttak, hogy Arábiát biztosítsák a saját maguk céljaira; a feladat azonban nagyobbnak bizonyult, mint eleinte hitték. A nyugta'an arabság egyre újabb és újabb meglepetésekkel szolgált, s amikor a helyzet végre már-már nyugvópontra jutott, megjelent a történelem színpadán a nagy arab: Ibn Szaud, Szaudl Arábia megteremtője, az arab egység harcosa, aki birodalmának határait a Vörös-tengertől a Perzsa-öbölig tolta ki.

A tulajdonképpeni Arábia maga az Arab félsziget; határának egyhatoda ázsiai szárazföld, a többi, mintegy 9000 kilométer hosszúságban tengerpart. Területe kereken három és félmillió négyzetkilométer, lakosainak száma 8—9 millió. Partvidéke kedvezőtlen, alig tagozott, kikötőinek száma igen csekély s ráadásul a pártok mentén mindenütt korállzátonyok vonulnak végig. Hadászati szempontból tehát rendkívül nehéz lenne itt a partraszállás, de a fésziget belsejébe való behatolás sem, volna könnyű dolog, mert az ország javarésze majdnem járhatatlan. Valaha erős vulkanikus kitörések nyugtalanították a fé'sziget földjét; legnagyobb kikötője Aden, maga is egy egykori tűzhányó krátere tulajdonképpen, amelyet a tenger megtöltött vízzel. Földtanilag Arábia természetes folytatása a Szaharának, néhány nagyobb'oázistól és településtől eltekintve jórészt sivatag; rendkívül vlzázegény s az ország vízellátása egyik legnagyobb gondja Arábiának; újabban artézi kutak fúrásával igyekeznek javítani a helyzeten, a kutak azonban, bár vizböségük kielégítő, a növényzet szempontjából nem sokat változtatnak az eddigi állapotokon.

A félsziget peremvidékén belül néhány termékenyebb és gazdagabb táj is található; e tájak közül a legjelentősebb Nedsd, ahonnan tulajdonképpen Ibn Szaud államépitő munkássága is elindult. Nedsden kívül Hajil, Aneise és Er Riad a fö-telepü’ések. Kelet felöl egyébként két karavánut vonul végig a félszigeten, az egyik Bagdad irányába, a másik pedig Mekka felé. Hedzsasz, Yemen és Nadramaut már sziklásabb, hegyesebb tartományok: másrészt azonban közelebb vannak a tengerparthoz, sűrűbben találhatók bennünk termékeny oázisok, s ilyképpen népsűrűségűk is jóval nagyobb a szomszédos területeknél. A partvidéken egyébként számtalan kisebb-nagyobb sejkség terül el, melyek közül Oman és Koweit a legjelentősebbek.

Otesztendei {egyházra ítélték az apagyiikos szabadkai leányt

Szabadka, február 22, (MTI.) A szabadkai törvényszék ma hirdetett ítéletet Esete Mária bűnügyében, aki 1941 áprilisában fejszével agyonverte 74 éves édesapját, Csete István ny. főmozdonyvezetőt. A bíróság a gyilkos leányt az enyhítő körülmények figyelembevételével ötévi fegyházra ítélte.

Kivégezlek Szolnokon leél cíqény'egényl

Szolnok, február 22. (MTI.) A szolnoki törvényszék udvarán hétfőn délben Bogár János állami Ítéletvégrehajtó végrehajtotta i halálositéletet Csorba Imre 21 éves és Kerepesi Imre 22 éves kunmadarast eigány- ’egényeken. A két cigánylegény özvegy Csorba Imrénével tolvajszövetkezetet alakított. A szolnoki törvényszék rögtönitélö bírósága vonta őket felelősségre és a két cigánylegényt halálraítélté, özvegy Csorba Imrénére pedig 10 évi fegyházat szabtak fel.

Megölt a ciángáz egy fiatal munkást a kassai rendőrség épületében

Kassa, február 22. Halálos kimenetelű szerencsétlenség történt a kassai rendőrségi palota egyik földszinti helyiségében. A rendőrségnek est a helyiségét ciánosták. A clá- nozó művelet végrehajtása után másnap reggel 7 órakor Juró István, a ciánozó vállalat fiatal munkása gázálarccal felszerelve felnyitotta a papírral beragasztott ajtót, >najd bement a helyiségbe, hogy annak ablakait kinyissa. Nemsokára munkaadója, Venetiá- ner Sándor Is utánament a helyiségbe és maga után bezárta az iroda ajtaját.

Hogy ezután ml történt a ciánozott helyiségben, azt nem lehetett eddig megállapítani. Az ügyeletes rendőrtisztnek tűnt fel először, hogy a ciánozott helyiségből semmi életjelt nem adnak az ott tartózkodók. Nemsokára rendőrt küldött a helyiségbe. Amint a rendőr a kérdéses helyiségbe belépett, riadtan vette észre, hogy Venetiáner Sándor és Juró István élettelenül haver a szóba padlóján.

Venetiáner Sándor és Juró István azonban minden élesztgetési kísérlet ellenére sem nyerték vissza eszméletüket, úgyhogy az első orvosi segélynyújtás után beszállították őket a kórházba.

A kórházba beszállított Juró István anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a súlyos ciánmérgezés következtében még az éjjeli órákban meghalt,