Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-21 / 42. szám

Vasárnap 1943 február 21 Ára 20 fillér EL0CTZETÉSX ARAK: GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVBE 1S.Í0, ÉVBE S6.80 FENGÓ. — POSTATAKARÉK­févstabi csekkszámla szama ?su8. I SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL ÉS WOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFONJ 18-0«, — POSTAFIÓK; 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A páncélos és gépkocsizó honvédalakulatok hősi magatartását méltatja a hon véd vezérkar főnökének jelentése M német ellentámadásoU fokozódása Jellemzi a keleti hadszínterei Áz afrikai fengelycsapatok átlépték Álgir határát Az angol munkáspárt visszautasitotta a kommunistákkal való együttműködést A japán repülőgépek megjelentek Ausztrália déli partjai felett A HONVEftVEZÉRKAR FŐNÖKÉNEK szombaton kiadott hivatalos jelentése meg- állapítja, hogy a honvédhaderő működési területén az elmúlt héten nem történt emlí­tésre méltó esemény. A hadijelentés a. leg­nagyobb dicsérettel emlékezik meg a, pán­célos és gépkocsi alakulatok hősies és ön­feláldozó magatartásáról, A hadijelentéshez fűzött tájékoztató köz­lés megállapítja, hogy a hadműveletek pilla- natnyí eüanyhulásfl mellett is számi tani kei! » Szovjet harci tevékenységének még az ol­vadás előtti újabb felélénkülésére. A leg­utóbbi napok, harcai megmutatták a bolse- i’isták óriási veszteségeinek hatását, Jóval kevesebb páncélod dobhattak harcba, ellen­ben könnyelműen prédálták lovas csapatai­kat. Katonai körökben nyomatékosan rámu­tatnák arra, hogy a Szovjet eddigi térnyeré­sét nem annyira támadásai sikerének, mint a német hadvezetésig által elhatározott barcvonalmegrövldltésl termeknek köszön­heti. * , » AZ EGS&Z KELETI ARCVONALON megállapítható bizonyos mértékben a bolse­visták harci tevékenységének ellanyhulása Ez nem azt jelenti, hogy a szovjet támadá­sok már megszűntek volna. A bolsevista hadvezetöség az Azovi-tenger és Orel között még mindig előre hajszolja tömegeit, de a német ellenállás erősödése, az ellentámadá­sok egyre fokozódó sikerei és a & időjárás enyhülése is lényegesen érezteti hatását. Kharkov kiürítése óta a. bolsevisták nem tettek szert vjabb területnyereségre és Kharkovná! is, ahol a nemet védőállás a város közelében, attól nyugatra húzódik, minden szovjet támadási műveletet sikerült elhárítani. Északon, a Ladoga- és az Ilmen- tó vidékén a német elhárító tevékenység uralja a hadihelyzetet. Azokról a termetekről, amelyeket a. néme­tek tervszerűen kiürítettek, nagy tömegek­ben menekül a lakosság. Különösen nagy a menekülök áradata a Kaukázus vidékéről. A német oszlopok mellett özödIö menekültek között a Kaukázus valamennyi népcsoportja megtalálható. A bolsevizmus elleni gyűlöle­tüket semmi sem jellemzi jobban, minthogy Inkább váJa szíják a menekültek nehéz sor­sát, semhogy otthon maradva, visszatérjenek a szovjet rabszolgaságba. Az ellenséges hírverés hiába igyekszik minden eszközzel kedvező színben feltüntet­ni a szovjet-szándékokat, Európa, tisztában van azzal, milyen sors várna reá. a bolse­vista előzöm,és után. Ugyanaz lenne a sorsa egész Európában az egyházi vezetőknek, mint az észt, litván és lett katolikus papok­nak. A Vatikánaoz érkezeti jelentés szerint 700, agakból az államokból származó lelkészt hurcoltak el a Fehér-tenger Soloveckí szi­getcsoportjára, erdőkben és bányákban dol­goztatják őket és élelmet csak a, munkaké­peseknek adnak, a betegeket hagyják meg­halnia Kevés remény van arra, hogy egyet is ki lehessen innen szabadítani. A vatikáni államtitkárság ismételten közbenjárt az an­golszász kormányoknál, hogy azok gyako­roljanak befolyást Moszkvára a katolikus papok szabadonbocsátása érdekében. A Va­tikán fáradozásai azonban meghiúsultak, mert Moszkva, kikérte magának, hogy Lon­don és Washington ebbe a kérdésbe bele- t toljon. * ' GÖBBELS DK, német birodalmi minisz­ternek az egész Európát fenyegető vesze­delmet teljes valóságában feltáró beszéde, annak visszhangja tovább hat a világ köz­véleményében- Svédországban a totális há­ború végleges bejelentésének minősítik, a svájci sajtó pedig megállapítja, hogy badar­ság volna behunyni a. szemet azok előtt a tények előtt, amelyeket Göbbels <ir. felsora­koztatott. A bolsevizmus valóban egész Eu­rópát fenyegeti. A spanyol sajtó emlékeztet arra. hogy néhány nappal ezelőtt Arrese spanyol miniszter Göbbels dr.-hoz liasonlóan világosan tárta fel a bolsevista veszedelem nagyságát. Európa számára, nincs más vá­lasztás, minthogy közös erővel harcoljon a közös ellenség ellen. I aval francia miniszterelnök arra a kér­désre. hogy állást akar-e foglalni a német beszéddel kapcsolatban, kijelentette, hogy ö már gyakran rámutatott a bolsevista vesze­delem nagyságára és legfőbb óhajtása, hogy Franciaországban naponta növekedjék azok­nak száma, akik erre a belátásra jutnak. A távolkeleti szövetségesnél, Japánnál is teljes helyeslésre talált Göbbels <ir. beszéde. Különösen nagy hatást gyakorolt a japá­nokra az a komoly nyíltság, amellyel a né­met miniszter országának népe és Európa nyilvánossága elé tárta a helyzetet és ezt egyértelműen az erő megnyilvánulásának : tekintik. Az összes német erők mozgósítása előkészület uj, nagy támadásra, melynek az lesz a célja, hogy az elkövetkező tavaszon és nyáron döntő csapást mérjen a bol- sevizmusra. # A FINN KÉRDÉS nagymértekben ér­dekli az északi népeket, első sorban a közvetlen szomszédos Svédországot. A svéd lapok hangoztatják, hogy az északi államoknak a háború után szorosabban együtt kell müködniök s a csoportban a szabad és független Finnországnak is he­lyet kell foglalnia. A stockholmi lapok részletesen foglalkoznak a különböző es­hetőségekkel s állásfoglalásukban az az óhajtás jut kifejezésre, hogy a döntés minél, kedvezőbb legyen Finnország ja­vára. A „Stockholms Dagbladet“ és az „Aj­tón Tidningev“ nézete szerint Finnor­szág óvatos eljárását és határának biz­tonságát nem szabad veszélyeztetni. A „Dagens Nyheter“ erősebb irányválto­zásról ir a finn külpolitikában. Az „Al­le hand,a" azt az álláspontot képviseli, hogy Ryti uj megválasztása az angol­szász országban elkedvetlenedést idézett elő Finnonszággal szemben. A finn szo­ciáldemokraták nyilatkozata óta ugyanis a kérdéseket észrevehetően módosult megvilágításban és sokkal szabadabban beszélik meg, mint ahogy rövid idővel ezelőtt szokás volt Helsinkiben. A „Stockholms Tidningen‘r hasonló hangulatképet közöl Newvorkból. Háti­éi at ja, hogy a finn határ biztosítása a szövetségesek részéről teljesen elképzel­hetetlen. Az Egyesült-Államokban az a felfogás, hogy az atlantitengeri egyez- unény elegendő biztosítékot, jelenthet Finnországnak annál is inkább, mert a Szovjet már csatlakozott ehhez az egyez­ményhez. A finn sajtó az ellenséges hírveréssel kapcsolatban, amely az utóbbi időben azt a felfogást igyekezett terjeszteni, hogy Finnországnak nem szükséges foly tatnia a háborút, egyértelműen megálla­pítja, hogy Sztálin esetleges ígéreteit csak az esztelenek vehetik komolyan. Finnönszág nem akarta a háborút, és fe­lesleges megismételni áz ismert ténye­ket, például azt, hogy Finnország önálló állam s más országokkal katonai és vé­delmi szövetséget nem kötött. Egyedül az a tény irányadó számára, hogy éppen úgy, mint egész Európát, fenyegeti a bol­sevista veszedelem és a még véget nem ért háborúból kilépni nem. szándékozik, amit, egyébként nem is tehet. Az „Ajan Suunta“ című finn lap ezzel kapcsolatban idézi Mannerheim tábor­nagy egyik utóbbi napiparancsának a mondatát: „Az a büszke tudat tölt el bennünket, hogy történelmi feladat, előtt állunk. Ezt továbbra is teljesítjük és iffy folytatjuk évszázados hagyományun­kat.“ A finn országgyűlés elé a kormány most terjesztette be az elmúlt évi műkö­déséről szóló jelentést. A külpolitikai rész hangoztatja, hogy a Szovjet elleni védelmi háború tovább folytatódott. Finnország kapcsolatai Németországgal változatlanok és azok jellemzője a kö­zös ellenség elleni harc. Kiemeli a jelen­tés a Magyarországgal való kitűnő kap­csolatokat is. *• A KOMMUNIZMUSRÓL újból megfelelő blráJat hangzott el éppen szövetséges rész­ről. Az angol kommunisták javaslatot tet­tek a munkáspártnak a két páti egybeolva­dására és ezt a javaslatot az. angol mun­káspárt nemzeti végrehajtó bizottsága elve­tette. Az angol munkások felelős vezetői tehát nem akarnak közösséget vállalni azokkal az eszmékkel, amelyeknek kormá­nyuk kész kiszolgáltatni Európát. Az indít­vány elutasítását azzal indokolják, hogy a kommunista párt teljesen felelőtlen a brit politikában s egyébként a. kommunisták vi- lágné-zetével és céljával. Hangoztatja a vég­rehajtó bizottság, hogy a, munkáspárt ugyan szilárdan az angol—szovjet politikai barát­ság mellett van, ezt azonban „nem lehel kapcsolatba hozni a kommunista párt indít­ványával.“ Ez magyarul azt jelenti, hogy a szovjet jő harcoló é« vérző társnak, de a szovjet paradicsomból, Anglia nem kér magarunk « A BEVER1DGE-TERV fölötti vitai, mely olyan nagy kavarodást idézni. fel az angol belpolitikába®, hétfőn folytatja az angol al- sóház. Viharos üléseket várnak, mert az el­lenzék elhatározta, hogy dűlőre viszi a dol­got. Csütörtökön az alsóházban 119 képvi­selő Szavazott a, munkáspárt, Indítványa mellett és a kormány ellen és hogy milyen nagy a lélekhasadás ebben a kérdésben, mu­tatja, hogy Lloyd George és leánya, mint képviselők, a Beveridge-terv ellen foglaltak állási, mert annak még mindig nagyon hát­ramaradott szociális intézkedéseit, elégtelen­nek tartják, viszont Lloyd George fia., mint tüezlöauyagc!látási miniszter, a. kormány mellett, szavazott. Általában úgy vétók, hogy Churchill a. fel­kavarodott válságot a bizalmi kérdés felve­tésével kísérli lecsillapítani. Hétfőn a vita előtt a munkáspárt uj tanácskozást tart s nem tartják lehetetlennek, hogy ennek kö­vetkezményeképpen a munkáspárti minis i- terek kiválnak a kormányból. * A TUNISZI HARCTÉREN egyre erőtel­jesebben bontakozik ki a tengelycsapatok sikere. Az előnyomuló német és olasz csa­patok egyes hírek szerint már elérték az Algirhan lévő' Tebessa, vidékét. A Zünchbs érkezett jelentések úgy tudják, hogy »* amerikai és francia csapatok déli szárnyá­nak veresége érezteti már hatását * középső és északi szakaszon lévő szövetséges csapa­toknál Is, úgy, hogy a középen lévő ameri­kai csapatok is visszavonultak. Azok a hí­rek, hogy Montgomery hadereje megkezdte volna a nagy támadást a Maret-vonal ellen, még koraiak. Eddig csak a brit nehéztüzér­ség lépett működésbe a Maret-vonal déli részénél- Algiri jelentések a Kairouantó} délnyugatra lévő Pichon városnak a ten­gelycsapatok részéről történt elfoglalásáról adnak hirt s a londoni táviratok beismerik, hogy az amerikai csapatok Tuniszban állo­mányuknak. mintegy harmadrészét vesztet­ték el. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a német csapatok első rajtaütése már nagy- eredményt hozott. A német erők pillanatok alatt áttörték az amerikaiak biztosító és el­záró berendezéseit s egyszerre az amerikai csapatok kellős közepén, sőt a hátukban tűntek föl. Mielőtt az amerikai katonák rá­döbbentek volna, hogy mi is történt, már kilőtték páncélosaikat, elpusztították löve- geiket és motoros ágyuvontatóikat. As el­lentámadásra, felvonuló amerikai páncéloso­kat, a német fegyverek fölényes tüze vagy megsemmisítette, vagy visszabergette. Ugyanez volt a sorsa a másnap megindított amerikai ellentámadásnak, A „Popolo dl Rom»“ a tuniszi hadműve­letekkel foglalkozva rámutat, arra, hogy Tmászfoaa a tengelyhatalmak három ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents