Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-20 / 41. szám

IfEMJETltlr&JXG 4 1€43. FEB RII AU 2® Vitéz AI may Béla vk. alezre­des és Zathureczky Gyula előadásai Szawiosuiváron Szamosujvár, február 19. A szamosujvárl Református Egyházközség Nőszövetsége a Szamos-szálloda előadótermében a magyar öntudat és a közösségi szellem fejlesztése céljából, kolozsvári előadók közreműködésé­vel nagyszabású jőtékonycélu kulturestet i endezett. Vitéz Almay Béla vk. alezredes „Belső front, külső front“ cimmel ţartott nagyhatá­sú előadást. Felhívta a figyelmet azokra az elemekre, akik rémhírterjesztésükkel, sut­togó propagandájukkal és pesszimizmusuk­kal az aggódó hazafi jelmezében a lelki el­lenállás meggyengítésére törekednek. Meg­rázó szavakkal hangoztatta a töretlen egy­ség kiépítésének, a lelkesedés és a győze­lembe vetett hit ébrentartásának szükséges­ségét. Előadásának második részében a ten­gely tervszerű hadmozdulatait, a magyar csapatok hősiességét és a gigantikus küzde­lem várható eredményeit ismertette. — Ha a belső front lelki ellenállása, hősi szelleme és áldozatkészsége akkora lesz, ■mint hadseregünké — mondotta —, akkor a magyar igazság győzelme nem lehet két­séges. Vitéz Almay Béla nagy lelkesedéssel foga­dott előadása után Török Erzsébet Maczalik Gabriella zongorakiséretével négy népdalt adott elő Kodály Zoltán feldolgozásában. Dr. Czetteléné Buress Magdolna polgári iskolai tanítónő Flórián Tibornak, az ismert Írónak ,,A honvéd imája“ és „A finn anyákhoz“ c. verseit adta elő nagy hatással. Herédy Éva, a dés-szamosujvári zeneiskola tanárnője Liszt: Szerelmi álmok és Chopin: Phantesie impromptu c. darabjait nagy technikai tu­dással és mély átéléssel adta elő zongorán. Szünet után Zathureczky Gyula, az „El­lenzék“ felelős szerkesztője „Magyar sors­kérdések“ cimmel a magyarságnak a Kár­pát-medencében betöltött történelmi hivatá­sát ismertette Szent Istvántól napjainkig. Utána Török Erzsébet Maczalik Gabriella tökéletes zongorakiséretével négy népdalt adott elő Kodály feldolgozásában. A közön­ség szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepel­te a kitűnő előadómüvésznőt Az egyes mű- sorszámokat Kovács István ref. segédlelkész konferálta. Az Erdéiyrésti Hangya Szövetkezetek Disen tartották Szolnok debokamegyei értekezletüket Dés, febr. 19. Az Erdélyrészi Hangya Szö­vetkezetek Központja és a szo.'nokdoboka- megyei tagszövetkezetek Désen szövetkezeti értekezletet tartottak. Az értekezletet Erdős József plébános, a bethleni szövetkezet ügy­vezető igazgatója nyitotta meg, majd Jánky Endre vezérigazgató tájékoztatta a szövet­kezeti vezetőket- az időszerű szövetkezeti kérdésekről. Számos értékes hozzászó ás hangzott el a beszámolóval kapcsolatosan és a szövetkezeti vezetők hasznos vita köz­ben készültek fel a további munkára. A Központ részéről jelen voltak: Jánky Endre vezérigazgató, Bába Miklós ügyvezető Igaz­gató, Vargha György és Horváth Dénes cégvezetők, valamint Kecskés József sze­mélyt titkár. Délután a városi színház épületében film- diszbemutatót tartottak, amelyen a dési kö­zönség szine-jaVa megjelent. Bemutatásra került a „Szövetkezeti munka Erdélyben“ cimü kulturfilm, amelyet Dávid Iván, az is­mert erdélyi újságíró rendezett és áhított össze. A műsor első számaként az állami gimnázium énekkara Pap-Váry Elemémé: „Hitvallás“-át és Liszt ünnepi dalát adta elő, majd Horváth Dénes, az Erdélyrészi Han­gya Szövetkezetek Központjának cégveze­tője beszélt. Vázolta az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek munkáját és felhívta a kö­zönség figyelmét a közösségi gondolat óriási jelentőségére. Ezután került sor a film bemutatására, ame'y. mint Erdély többi városában, Désen is nagy sikert aratott. A szépen sikerült diszbemutató befejezéséül a désl polgári da­lárda a Székely Himnuszt énekelte el, ame­lyet felállva hal'gatott végig a közönség. Az előadás és a filmbemutató a szövetke­zeti eszmének újabb híveket szerzett Désen és a megyében. — Félnapi járóföldet gyalogolt egy nyolc­van esztendős ember, hogy megkárosítóját megbüntessék. Prodán György magyarköb- lösi gazdálkodótól Szimimyik Sándor falu­beli cigány 1941 ószén 10 kilogram kukori­cát lopott el. A nyolcvan esztendős károsult gyalog tette meg a hosszú utat Kolozsvárig, hogy a büntető egyesbiró előtt tárgyalt ügy­ijén terhelő vallomást tegyen megkárosítója ellen. Vallomása alapján a büntetőbiró egy­havi fogházra Ítélte Szimirnyik Sándort. Az ítélet jogerős. Négy szekér zöldségre! adtak a Hfdelvei Földész Gazdakör tagjai a sebesült honvédek ellátására napid Kolozsvár, február 19. Mig messze künn a harctereken óriási küzdelem során rette­netes harcokban mérik össze a harcoló fe­lek erejüket, idehaza szeretetcsatában ver­senyez az áldozatkészség és a hazafias lel­kesedés. A magyar társadalom együttérzé­séről, amellyel a fronton küzdő honvédelnk, azoknak itthonmaradt hozzátartozói és a hazatérő sebesültek iránt viseltetik, szebb- nél-szebb eredmények tanúskodnak. Ezer és ezer módját találják annak, hogy mivel segítsenek a rászorulókon és ezen keresztül hogyan vegyenek részt a nemzet nagy har­cában, mivel járuljanak hozzá a győzelem­hez, az ország jövőjének kiépítéséhez. Akik nincsenek abban a helyzetben, hogy pénz­adománnyal szolgálják a nemzet szent ügyét, a leleményesség és önzetlenség sok­sok példája szerint a maguk erejéből, kor­látozott lehetőségeik keretén belül teljesítik hazafias kötelességüket. Ki külön munkát vállal, ki önkéntes ápolónőnek jelentkezik, leventéink a bajtársi szolgálat kapcsán se­gítenek, kicsi diákok minden felsőbb ösztön­zés, irányítás nélkül előadásokat rendeznek. amelyek jövedelmét a honvédek és hozzá­tartozóik megsegítésére ajánlják fel. Az általános lelkes áldozatkészségben nem lehet külön méltatás nélkül hagyni a kolozs­vári Hidelvel Földész Gazdakör adományát, amelyet a Vöröskereszt utján juttatott el a kolozsvári Vöröskereszt Hadtkőrházba a se­besült honvédeknek. A gazdakör tagjai el­határozták, hogy gyűjtést rendeznek a sebe­sültek ellátására és a gyűjtéssel azt adják, ami saját munkásságuk eredménye s ami manapság a legértékesebb: zöldségféléket. Hetvenöt kisgazda 14 mázsa zöldségfélét gyűjtött össze s Így négy szekérre valót? szállított be a kórházba. Hogy a gyűjtés jelentőségét szemléltes­sük, közöljük a részletes leltárt Is: 470 kg. hagyma, 210 kg. burgonya, 138 kg. kara­lábé, 242 kg. murok, 98 kg. petrezselyem, 142 kg. cékla, 75 kg. káposzta, 22 kg. téli retek, 19 kg. szemesbab és 20 üveg paradi­csom. A kolozsvári kisgazdák ajándéka annál értékesebb, mert a családjuktól vonták el a honvédeknek szánt mennyiséget. Sorscföntä ktrdâsekben lelkitanácsadás; tudományos irásértel­MENTOR“ mezés (grafológia) Dr. NEMES ţţ Lélektani Laboratóriuma Horthy Miklós u. 3. Mstória-éplilet.) Te'ef: 31-23. em 1943 nyarán négyszáznál több erdélyi leány megy ki falura a magyar gyermekek gondozására Beszámoló az Erdélyi Gyermekotthonok Munkabizottságának eiedményekben gazdag munkásságáról KOLOZSVÁR, febr. 19. „A női munka- szolgálat nálunk Magyarországon is meg­kezdődött. Minden más európai országban törvény teszi kötelezővé ezt a nők számá­ra is. Nálunk egyelőre csak az önként vállalkozóknak kisebb, de annál lelkesebb tábora sorakozik fel a munkára. Segíteni akarunk az országépitésben, szolgálni nem­zetünket Isten rendelése és női természe­tünk szerint. A mi munkánk azért nem csekélyebb a férfiak bármi hősi és dicsősé­ges hadjáratánál sem. Igazi honfoglalás ez: a régebbi és a visszatért országrészek­nek, ezeréves magyar hazánknak testben és lélekben egészséges, erős magyar élet­tel való megtöltése. Legelőször is a min­dig veszélyeztetett magyar nemzet fakadó rügyeit, zsenge hajtásait, a kisgyermeke­ket kell áldozatos magyar lélekkel, gyön­géd női kézzel, de hozzáértő tudással gon­dozásba vennünk. Felkeressük őket, csalá­dias otthont szervezünk a rászorulóknak, egészségüket ápoljuk, étkezésükről is gon­doskodunk, lelkűkbe belenf véljük a ma­gyar ősi játékokat, ősi táncos ritmusain­kat és népdalainkat, mondáinkat, keresz­tény legendáinkat, múltba gyökereztetö meséinket. Egészséges közösségi érzéssel áthatott uj magyar társadalommá nevel­jük őket, igy egész életükre biztonságos, ösztönző, összetartó, semmi veszélyben még nem ingó Magyarországot építünk bennük.“ így jellemzi vitéz Keresztes-Fischer Fe- rencné, a belügyminiszter hitvese a magyar nők mai feladatát és ezzel párhuzamosan a magyar gyermekek igazi nevelésének nagy­jelentőségű feladatát. Természetesen, első­sorban Itt Is a falu gyermekeinek nevelését kell számbavenni, mert a magyar nemzeti felfogás elválaszthatatlan a népi gondolattól, amely szerint az újjáépülő ország funda­mentumát az életerős, friss népi elemmel vetik meg. Ezért kell tehát gondos nevelés­sel felemelni a falu népét arra s színvonalra, ami azután mindenképpen méltóvá avatja a hozzáfűzött reménységek beváltására. Ezt a nagy nemzetnevelő feladatot Erdélyben az Egyesült Női Tábor és az Erdélyi Gyermek- otthonok Munkabizottsága látja él. Az Erdélyi Gyermekotthonok Munkabi­zottságának hivatásköre látszólag azonos a napközi otthonok munkájával, de mig az előbbi igen nagy súlyt helyez a nevelésre, addig a napközi otthonok inkább csak a gyermekek felügyeletét szolgálják. Erről tanúskodik az EGYOM gyermekotthon sze­mináriuma, amelyen legutóbb 170 leányt, gimnazistát, tanítóképzőst és kereskedclmls- tát képeztek ki a gyermekotthonok tervsze­rű és szakszerű vezetésére. A kolozsvári Erdélyi Gyermekotthonok Munkabizottságának hatásköre hét várme­gyére terjed ki: Kolozs- Szilágy-, Szolnok- j Doboka-, Szatmár-, Beszterce-N aszód-, Ma- ros-Torda- és Blharmegyékre. Ezen a terü­leten az elmúlt évben 5000 gyermeket gyűj­töttek össze a gyermekotthonokban. A gyer­mekek nevelését kétszáznál több önkéntes gondozónő látta el. Hogy képet alkothas­sunk a gyermekotthonok munkájáról, idé­zünk néhány sort egy önkéntes gondozónő jelentéséből: — A Mezőség szélén, román falvak közt van egy kis magyar sziget: Visa. Vasútja, postája nincs, országutja is zsákutca, nem vezet tovább. Nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy Isten háta mögött van, de a fel- szabadulás óta annyi gondviselő intézkedés mellett az Erdélyi Gyermekotthonok Mun­kabizottságának keze ide is elért. A visai gyermekeket, meg a környező falvak kis magyarjait gyűjtöttük itt össze az isko­lába, felügyeltünk rájuk, gondoztuk, taní­tottuk őket. Szüleik nyugodtan mehettek dolgozni a mezőre, nem kellett félniök, hogy gyermekük beleesik a kútba, meg­vágja a kazét, vagy kárt tesz valamiben A cél ugyanakkor nem csak a szellemi és erkölcsi gyarapítás volt, az otthonban kö­zös élelmezésben is részesültek. A főzés le­bonyolítása J10—130 gyermek részére, meg­felelő edények, tűzhely nélkül, bizony külön művészet. De az étkezés óriási segítséget jelentett a falunak. Itt megvan a bő gyer­mekáldás, de a táplálkozás hiányossága miatt a fejlődésben sajnos elmaradnak a kicsi magyarok. Ezalatt a három hőnap alatt meglátszott a rendszeres, tápláló ét­kezés erősítő, hatása: a gyermekek kigöm- bölyödtek, arcuk piros-pozsgás szint kapott. — Hát még azt az örömet, — folytatódik a jelentés — amikor ruhát is kapott min­den gyerek: kis kék fehérpettyes karton nadrág és zefir ing a fiuknak, a lányoknak ugyanilyen kartonszoknya és még külön kis flanelkabátka. Az első napokban bizony ide­genkedtek a csöppségek, de azután bottal sem lehetett elkergetni az otthonból őket. Jöttek is a szülök a három hónap után, hogy még legalább november végéig társuk fenn az otthont, mert egészen megváltoztak a gyerekek, ők meg ezután is vállalhatnak munkát és nyugodtan végezhetik dolgukat. Elmondja ezután a gondozónő, hogy egész életében felejthetetlen emlékek marad­nak a vasárnapi fal »isi délutánok, amikor összegyűltek a falubeliek, a gyermekek pe­dig énekeltek, játszottak, szavaltak. Kedves nagy család volt igy együtt az egész falu, nagyon nehezére esett megválni tőlük. Az Idén nyáron már négyszáznál több fiatal leány indul cl a magyar falvakba, hogy 162 otthonban 468 községből 11.400 magyar I gyermek nevelését és gondozását vállalja. I Munkájukat minden magyar bizalma kíséri. I B. F. STREICHER ANDOR DR.-T, Szatmár-vármegye közmegbecsülésben álló alispánját az Országos Nép- és Család- védelmi Alap vezetőjévé nevezték ki, Streicher Andor dr. ezzel a kinevezéssel természetszerűleg megszűnik a vármegye alispánja lenni és a fővárosba megy hiva­talát átvenni. A vármegye, a vármegyei közigazgatási bizottsági ülésén búcsúz­tatta el Streicher Andort, amikor is Köl­csey Ferenc dr. főispán mondott nagy be­szédet, amelyben kiemelte az alispán ér­demeit és azt a veszteséget, amely a vár- megyét érte távozásával. * VAJDA FERENC személyével még egy magas hivatalnok hagyja el a vármegyét. Vajda Ferencet, Szatmár vármegye irodafötisztjét március elsejei hatállyal Máramaros-vármegye iroda­igazgatójává nevezték ki. A távozó főtiszt- viselő nem Idegenbe megy, mert Máramaros- ból a román uralom alatt távozott Máté­I szálkára, ahonnan később Szatmárnémetibe jött, most pedig visszatér szükebb hazájába, Máram arosba. * A FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM nagybányai szabadegyetemi előadássoro­zatának keretében február 26-án szatmári előadó lép a közönség elé. Földes Ferenc vármegyei népművelési főtitkárt érte az a kitüntető megtiszteltetés, hogy a ko­lozsvári tudományegyetem tudós profesz- szorai előadásának keretében Szatmár- vármegyét képviselje. Földes Ferenc ,A szórványmagyarság helyzete vármegyénk­ben“ cimmel tart előadást. * BEIKTATTAK hivatalába a nyugalomba vonuló Dosvay La­jos apátkanonok helyére Czumbel Lajos kanonokot. Az ünnepélyes beiktatást szent­mise keretében Scheffler János dr. megyés- püspök végezte. Az ünnepi szentmisén részt- vett Kölcsey Ferenc dr. és Csóka László dr, vezetésével a vármegyei és városi testület, egyházközségek és testületek. Scheffler Já­nos megyéspüspök meleghangú beszédben emlékezett meg a nyugalomba vonult Dosvay Lajos apátkanonokról és megköszönte évti­zedes munkásságát, amelyet kifejtett. Be­széde további során az uj plébánost köszön­tötte. A püspöki beszéd után Czumbel Lajos- dr. kanonok-plébános mondott meghatott hangon beszédet. Az ünnepélyes szentmise után tisztelgések voltak a plébánia uj ve­zetője előtt. ♦ EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL kielégítő a vármegye helyzete az év elsé hónapjaiban. Kiütéses tífusz egyetlen eset­ben sem fordult elő. Ez részben a hideg időjárásnak tudható be, részben pedig an­nak, hogy a vármegye egészségügyi szer­vei alaposan szemmeltartják és fertőt­lenítik adott esetekben a kóbor cigányo­kat. * A VAROSRENDEZÉSI TERVEKKEL kapcsolatban iparnegyedekre vonatkozó ter­vek már tökéletesen befejeződtek. A tervek kivételes fontosságúak, mert a fejlődő vá­ros ipartelepei, amelyek egykor a város szé­lén feküdtek, az építkezések révén a város belsejébe kerültek. Több ipartelep közegész­ségügyi szempontból alaposan kifogásolható. Ezeken kívül kijelölték azokat a területeket is, amelyekre a jövőben épülő ipartelepek kerülnek. Ezek a helyek a város határán kívül esnek, túl a vasúti töltésen. * A TÜDŐBETEGGONDOZÓ KÉRDÉSE végre megoldódott. Régóta szükség volt egy korszerű ttidőbeteggondozóra. A hi­vatalos kimutatás elárulja, hogy a me­gyében a halálozások tiz százalékát a gümökór okozta. Hosszas tervezgetés után erre a célra az Irgalmasok kórházát ala­kították át s már át is adták a betegek­nek. A minden szempontból korszerű iu- tézménynek hetven ágya van egyelőre a tüdőosztályon, azonkívül egész sora a kü­lönböző termeknek, ahol különleges tudő- mütéteket végeznek. Az uj kórházban as eddigi forgalmat alapul véve, havonta kö­rülbelül ezerötszáz beteg kap orvosi se- f gitséget. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents