Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-19 / 40. szám

tCmvntlwsA5a 1943, f EB UV MU 19 Az eisrőpaí hatalmak életük dc'n.ő kérdése előtt állanak «= mondolla Göbbels vnlniszler hafalsnas beszédében Berlin, február 18. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Göbbeis dr. birodalmi miniszter csütör­tökön délután egy népgyülésen bestédet mondott a keleti válságról és a totális há­borúról A hatalmas csarnokot, amelyben a miniszter beszélt, zsúfolásig megtöltötte a nép minden rétegéből való közönség. A miniszter hangsúlyozta, hogy három héttel ezelőtt, amikor utoljára, szólt a né­met néphez, az a válság, amelyöen a keleti harctér jelenleg van, tetőpontján volt. — Idézte a miniszter Sztálingrád védőinek rá- diójelentését, majd igy folytatta: Egy nép, amelynek meg va.n az ereje ilyen szeren­csétlenség elviselésére, sőt arra. hogy althói még több erőt merítsen, az ilyen néj> le­győzhetetlen. Azt hiszem, az egész német nép forró szenvedéllyel fogadja azt az ügyet, amelyet ma este előadok. Ezért kije­lentésemet fel akarom ruházni azzal a szent komolysággal és aszal a nyílt őszin­teséggel, amelyet ez az óra megkövetel tőlünk. Ml németek vértezve vagyunk a gyenge­ség és esendöség ellen és a háború csapá­sai és szerencsétlenségei csak még több erőt kölcsönöznek nekünk, szilárd eltökélt­séget és olyan lelki és harci tevékenységet, amely készen áli minden nehézség és aka­dály forradalmi tervvel való leküzdésére. Nincs itt az ideje azt kérdezni, hogy történt mindez. Ez majd későbbi beszámoló dolga lesz, amely teljes nyíltsággal fog megtörtén­ni és megmutatja maid a német népnek és a világ közvéleményének, hogy annak a szerencsétlenségnek, amely minket a leg­utóbbi hetekben ért, meg van a maga mély. sorsszerű jelentősége. Az a nagy hősi áldo­zat, amelyet, katonáink Sztálingrádban hoz­tak, döntő történelmi jelentőségű volt az egész keleti harctér számára Ez az áldozat, nem. volt hiábavaló. Hogy miért, azt majd a jövő fogja megmutatni. Keleten jelenleg súlyos katonai megterhelést élünk át. A Steppe támadása tiszteletreméltó földrészünk ellen ezen a téren olyan lendülettel indult meg, amely elhómályosit minden émberi és történelmi elképzelést. Ezzel a támadással szemben a német véderő szövetségeseivel együtt az egyetlen egyáltalán szóba jöhető védőbástya.. A bolsevizmus egy csaknem kétszázmilliónyi népet a zsidó terror szolgá­latába. állitott és az Európa elleni támadó háborúra készített elő. Amikor a Führer 1941. junius 22-én a német véderőt keletén támadásra indította, valamennyien tisztában voltunk azzal, hogy ezzel megkezdődött a gigászi világküzdelem legdöntőbb harca. Ez a. támadás két perccel 12 előtt történt. Érthető, hogy a bolsevista utalom nagysza­bású leplező és blöffölő mesterkedését követ­keztében a Szovjet-Unió háborús potenciál­ját nem becsültük fel helyesen. Ez csak most válik előttünk nyilvánvalóvá egész vad nagyságában. Olyan veszélyeztetését jelenti ez a Birodalomnak és az európai földrész­nek, amely élhomály ősit ja. a, nyugat mindén eddigi veszélyét. Mindaz, anút eddig építet­tünk és teljesítettünk, elhomályosul ama roppant feladat mellett, amely itt a német véderőre közvetlenül és közvetve a német népre vár. Először a világ közvéleményéhez fordulok, és bejelentem neki a keleti bolse­vista veszély elleni harcunk három tételét. Az első igy hangzik: „Gyorsan és alaposan kelt cselekednünk, különben késő lesz“ Ha a német véderő nem lenne abban a helyzetben, hogy megtörje a keleti veszélyt, akkor a Birodalom és rövidesen utána egész Európa a bolsevizmus martalékává vál­nék. A második tétel igy szól: Csak a né­met véderő és a német nép rendelkezik szövetségeseivel együtt elegendő erö'vel, hogy teljesen kimentse Európát éntől a veszélyből. A harmadik tétel így hangzik: A késedelem veszély. Gyorsan és alaposan kell cselekednünk, különben késő lesz. Az első tételről a miniszter a többi között ezeket mondta : A bolsevizmus kezdettől fogva nyíltan hirdette azt a célt, hogy nemcsak Európát, hanem az egész világot forradalmurttani akarja és a bolsevista zür-zavarba akarja dönteni. A bolsevizmus célja a zsidók vi­lágforradalma. Rá akarják bocsátani a káoszt a Birodalomra és Európára, hogy a népek ebből támadó reménytelenségében és kétségbeesésében kiépítsék nemzetköz* bol- sevjzmusnak álcázott kapitalista zsarnok­ságukat, Ne higgyük, hogy a bolsevizmus, ha, alkalma lenne győzelmesen átvon ríni a Birodalmon, val a hol hat árainkon megái- lana. A bolsevizmus olyan támadó poétikát és olyan támadó hadvezetést folytat, amely­nek célja kimondottan valamennyi ország és nép bolsevizálása. Veszélyben a nyugat! Az európái hatalmak itt életük döntő kér­dése előtt állnak. Veszélyben a nyugat. Tel­jesen mellékes, vájjon kormányai és intel­ligens rétegei ezt be akarják-e látni, vagy sem. A német, nép azonban nem hajlandó akár kísérletileg is áldozatul dobni magét ennek a veszélynek. A rohamozó szovjet hadosztályok mögött niár látjuk a zsidó lik­vidáló parancsnokságot, ezek mögött pedig feltűnik a terror, milliók éhezésének és a tökéletes anarchiának a kísér te te. Tudjuk tehát, milyen történelmi feladat előtt állunk. A nyugati emberiség kétezeréves épitö mun­kája van veszendőben. Jellemző azonban az is, hogyha névén nevezzük ezt a veszélyt, a nemzetközi zsidóság minden országban lármás nyilatkozatokkal tiltakozik ez ellen. Odáig jutottunk tehát már Európában, hogy valamely veszélyt nem nevezhetünk többé veszélynek, ha az a zsidóságtól indul ki. A második tételről Göbbeis dr. a követ­kezőket mondotta: Az európai államok — Angliát is beleért­ve — azt állítják, bogy elegendő erősek arra. hogy idejében és hatékonyan szem be­száll jónak az európai földrész bolsevizálásá- val. Ez a kijelentés gyerekes. Ha. a, világ legerősebb katonai háta írna nem képes meg­törni a, bolsevizmus veszélyéi, hát kinek lenne még ereje ehhez ? A semleges európai államok nem rendelkeznek sem olyan poten­ciállal, sem katonai hatalmi eszközökkel, sem pedig népeik olyan ielkületével. hogy a bolsevtzmussal szemben akárcsak a leg­csekélyebb ellenállást is tanúsíthatnák. Eze­ken adott esetben a bolsevizmus gépesített robot-hadosztályai néhány nap alatt átgá­zolnának. Mit akar tenni Anglia 6, Ameri­ka, ha az európai földrészt az a rettenetes szerencsétlenség érné, hogj a bolsevizmus karmaiba zuhanna?, Németországban egyetlen ember sem gondol megalkuvásra! Londonból talán azt akarják elhitetni Eu­rópával, hogy az ilyen fejlődés megállna majd a Csatorna partján? A bolsevizmus már valamennyi demokrata állam területén felállította idegenlégióit, az ottani kommu­nista pártokat., A világnak nincs választása régi széttagoltságába visszaeső és a tengely vezetése alatt újból rendeződő Európa kö­zött, hanem csak a. tengely katonai oltalma alatt áió, vagy egy bolsevizáJt Európa kö­zött, Ezen tuimenöleg szilárd meggyőződé­sem, hogy a Londonban panaszkodó lordok­nak és érsekeknek egyáltalán nincs is szán­dékukban gyakorlatiig szembe szállni azzal a bolsevista veszéllyel, amely a Szovjet se­regek további előrenyomulása esetén az eu­rópai államokat fenyegetné. Országunk fe­lett már kezet nyújt egymásnak a. nyugat- európai lásztó'ag Civilizált zsidóság és a keleti gettó zsidósága. Ezzel Európa haJA'os Veszedelembe került. Nem hízelgők magam­nak azzal, hogy e fejegetéscmmel felriaszt­hatom a semleges, vagy éppen az ellenséges államok közvéleményét. Nem is ez a célja és szándéka fejtegetéseinek. Tudom, az an­gol sajtó holnap majd azt. átüt ja. hogy a keleti harctéren ránk súlyosodé megterhe­lés miatt első béketapogatózó kísérletét, tet­tem, Erről egyáltalán nem le-het szó. Né­metországban ma egyetlen ember sem gon­dol rothadt megalkuvásra, Az egész nép csak a kemény háborúra gondol. De mint e földrész vezető országának felelős szószó­lója élni kívánok azzal a szuverén joggal, hogy a veszélyt veszélynek nevezzem, ha az nemcsak saját országunkat, hanem egész dl ászunkét fenyegeti. „Á gépesített robotember hoböruja Európa ellen tetőpontjót érte ef" Göbbeis dr. ezután részletesen megvilágí­totta harmadik tételét, hogy közvetlen ve­szély van, a késedelemben. A nyugateuró­pai demokráciák bénulás! tünetei Ipgn-ilá- Iosnbb veszélyeztetésükkel szemben — mondotta a miniszter — szivszorongatöak A zsidóság itt ismét a. romlás démonának és a nemzetközi kultúra romboló kaosz- hordozójána.k bizonyult. Ezzel Kapcsolatban érthető, a mi következetes zsidópolitikánk. Mi a zsidóságban minden ország számára közvetlen veszélyt látunk. Közömbös szá­munkra’. hogy más népek hogyan védekez­nek e veszély ellen. Hogy mi hogyan »-é:le- keziink ellene, az a mi dolgunk, amelybe nem tűrünk semmiféle beleszólást. Német­ország senuniesetre sem szándékszik meg­hajolni e veszély előtt, hanem idejében és ha -szükséges, a legradikálisabb rendszabá­lyokkal szembeszáll vele. — Mindezeknek a megfontolásoknak a jegyében áll — mon­dotta Göbbeis dr. — a Birodalom katonai terhelése keleten. A gépesített rottotember háborúja Német­ország és Európa ellen tetőpontját érte el. — Ennek a harcnak csak győzelemmel le­het és szabad végződnie. Pártunk és álla­munk történetében ugyanis még mindig be­bizonyult, hogy a felismert veszély rövide­sen már leküzdött veszélyt jelent. Minthogy láttuk ugyan a veszélyt, de nein ismertük fel teljes nagyságában, ezért a háborút. Is, majdnem azt mondhatnék, fél kézzel próbáltuk folytatni. Az eredmény nem kielégítő. E! kell szánnunk tehát ma­gunkat. arra. hogy most egész munkát vé­gezzünk, vagyis a. népünk életéért folyó har­cot egész népünk életével feoezzük. A mos», tan! óra parancsa tehát: totális háború. Európa jövője a ml keleti harcitoktól függ. A német nép e harc szániára legértékesebb I nemzeti javát, vérét bocsátja rendelkezésre Európa többi részének legalább munkáját j! kellehe rendelkezésre bocsátania. Aki Euró­pa, többi részében ma még nem érti meg azt a küzdelmet, holnap térdem, álha fogja ne­künk megköszönni, hogy hál -an és rendít­hetetlenül magunkra vállaltuk azt.. Amtat a dolgok fejlődése mutatja, sókkal többet, kell megtennünk, mint amennyit megtet­tünk. hogy a keleti háborúnak döntő' fordu­latot adjunk javunkra. Egyénként mindenki tudja, hogy ez a háboiu, ha elveszitenők. mindnyájunkat megsemmisítene, s ezért a nép vezetőivel együtt el van határozva arra, hogy most már a legméiyrehatóbb önse­gélyhez nyúl. „Keleten ismét támadóknak kell lennünk!“ A nyilvánosság előtt már kijelentettem — folytatta Göbbeis —hogy a mostani időnek a háború szempontjából döntő feladata ab­ban áll, hogy a legméiyrehatóbb rendszabá­lyokkal Idehaza a Führernek olyan hadmű­veleti tartalékot, készítsünk, amely '.ehetővé teszi számára, hogy tavasszal és nyáron újra megkezdhesse az ofíenzivát és megkí­sérelhesse. hogy döntő csapást mérjen a szovjet-bolsevizmusra. Keleten ismét támadóknak kell lennünk. Ehhez mozgósítanunk kell t. szükséges erő­ket, amelyek az országban még bőséges ■mértékben megvonnak. Az óra sürget és sietést parancsol. „A külföldnek csak a német győzelem imponál“ A háborúnak megfelelő képet seraminek sem szabad megzavarnia. A háború után szívesén fogunk ismét a régi. alapelv szerint eljárni: élni és élni engedni. A háború alatt azonban érvényes ez az elv; harcolni és harcba, állítani. Ne mondják azt, hogy a nyájas béke látszatának fenntartása impo­nál a külföldnek. A külföldnek csak, a né­A Blinerva Irodalmi és Nyomdai Mülntóícf Et. ayeaáesb F, Major 3éuuL met 'győzelem, imponál. Ha 'győztünk, min­denki barátunk akar majd lenni, ha azon­ban álul maradnánk, a. fél közünk ujjak* megszámolhatnák barátainkat. A miniszter ezzel kapcsolatban szólott a totális háború egyes gyakorlati rendszabá­lyairól, amelyeket már meghoztak. A pro- léma, amiről szó van, — mondotta, — hogy’ szabaddá tegyünk katonákat az arcvonal' számára, munkásokat és munkásnőket. » fegyverkezés számára. Minden más szükség­letet ennek a két célnak kell alárendelni. Tudom —- mondotta, Göbbeis, — hogy né­pünk nagy részének súlyos áldozatokat kell hozniok, Van bennem megértés az áldozatok iránt, s a nép vezetői azon fáradoznak, hogy az áldozatokat a legkisebb mértékre korlá­tozzák. Valami azonban meg fog máradni, amit teljesíteni kell, amit ma megbontunk, azt. a háború után még nagyobbra és még szebbé, újjáépítjük és ehhez az állam segítő kezet fog nyújtani. A háború után a közép­osztályt nyomban ismét a legnagyobb mér­tékben halyreállitjnk gazdasági és szociális téren. A pillanatnyi rendszabályok kizáró­lag sziikségrendszabályok a háború céljai­nak és szükségleteinek megfele óén. Londonban és Washingtonban tie kétel­kedjenek benne, hogy milyen fogadásban részesítené a német véderő invázióé, kísérle­tüket Európa bármely helyén is próbálkoz­nánk vele. Nem vonom kétségbe, hogy az előbb váizólt rendszabályok végrehajtása mellett is még gondokkal teljes, hetek álla­nak előttünk. Ezzel azonban végképpen le­vegőhöz jutunk. Ezeket a rendszabályokat, a nyár akcióira állítjuk be és ma munkához állunk nem törődve az ellenség fenyegeté­seivel és nagyzoló kijelentéseivel. ,,iMost kelj fel nép, mert zug a vihar!“ Boldog vagyok, hogy a győzelemnek ezt a programját előadhattam annak a német népnek, amely ezeket a rendszabályokat nemcsak készségesen vállalja, hanem köve­teli őket, mégpedig nyomatékosabban, mint e háború folyamán bármikor. Oldalunkon hűséges és megbízható szövetséges társak állanak. Az olasz nép nagy Ducéja vezetésé­vel rendíthetetlenül tovább halad velünk a győzelem felé vezető utón. A fascista tám­lás éretté tette a sors minden nagy próba­tételére- Ke!et-Ázsiában a vitéz japán nép egyik csapást a másik után méri az angol­szász háborús hatalomra. Három világ és nagyhatalom szövetsége­seivel együtt folytatja, a harcot a plutokrata zsarnokság és a bolsevista fenyegetés el­len. Az ellenség a nyáron ismét, a, régi tá­madó erőben fog bennünket, megismerni. A német nép elhatározta, hogy minden ereje latbavetésével megteremt- a Führernck az ehhez szükséges tehetőséget, A miniszter ezután tíz kérdést intézett a német néphez, amire viharze igennel vála­szoltak. A tömeg viharosan éltetve a Führert fe­jezte ki hozzájárulását és szavaló kórusok kiáltják: Führer parancsolj, mi engedelmes­kedünk. Ha yalaha. is híven és rendíthetetlenül hit­tünk a győzelemben, hát hiszünk most a nemzeti eszmélés é® a belső felemelkedés ez órájában. Megfogható közelségben latjuk a győzelmet magunk előtt, csak kezünket kell kinyújtanunk utána. Csák legyen bennünk elegendő erő annak eltökélésére, hogy min­den mást. alárendelünk a győzelem szolgá­latának- Ez a mostani óra parancsa és ezért a jelszó: „Most kelj fel nép cs zúgj vihar:’' istei»«slcâl»«>ÎK *•* **srn>«»r*S***3 rvapa’olt Berlin, február 18. (MTI) A nemzetközi tájékoztató iroda jelenti a tuniszi harcokról: A német-olasz kötelékektől néhány nappal ezelőtt megkezdett támadóvállalkozás sike­reit. a hátráló ellenséggel szemben szerdán is jelentősen sikerült, kifejleszteni Míg at> amerikaiak az egész .arcvonalon fejvesztett meneküléssel jelentős mennyiségű hadianyag és élelmiszer hátrahagyásával visszar>ov.nl- tak, a. német-olasz' támadó csoport északi szárnya ellen gépesített sngo- támadó cso­portokat vonultattak fel. Szerdán még nem kerültünk harci érintkezésbe ezekkel az an­golokkal. Gyors német harci repülőgépek áu- lyos veszteségeket okoztak a hátráló ellen­ségnek. Sok gépjármű kigyulladt és hátra kellett, hagyni. Nyolc kisérő páncélos moz­dulatlanná vált. A szerkesztésért és kiadásért felelt JEN EV LÁSZLÓ. Szerkeszt őség, kiadóhivatal és nyomda: Brassaí-utea f- **■ Telefon? 15-08. Pos­tatakarékpénztárt csekkszámla száma: 7314S. Postafiók: TI. sz. Kéziratokat nem adunk vissza,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents