Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-17 / 38. szám

1943. F£BR V MU 17

Hogyan és milyen csomagoftat lehet ktildeni a Hémetországban dolgozó magyar munkavállalóknak?

Kolozsvár, február 16. A Német Birodalom területén dolgozó magyar honos ipari munkavállalók részére hozzátartozóik egész ott tartózkodásuk idejére egy alkalommal használt ruhaneműt, lábbelit, azonkívül minden hónapban egy küogram friss gyümölcs- félét, friss főzelékfélét, hazai eredetű nyers- halat, vagy bort tartalmazó csomagot küldhetnek. A csomagok kiszállítására szolgáló engedély a Magyar Nemzeti Bank által ki- bocsájtott nyomtatványokon a m. kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal (Budapest, VIEL, József-utca 33.) a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben foganatosíthatja. A Németországban dolgozó magyar honos 'ipari munkavállalók munkahelyén 6 birodalmi •márka befizetése ellenében minden hónapban egyszer 100 cigarettát, vagy 100 gram dohányt, 1 kilogram tarhonyát és 5 deka paprikát tartalmazó csomagot rendelhetnek. A csomag megrendeléséhez szükséges postai befizetési lapot „Zählkarte", vagy a munkaadónál, vagy a berlini m. kir. Főkonzulátusnál (Berlin W. 8. Margranfen-strasse 46.) lehet igényelni. A postai befizetési ljtpon (Zahlkarte) fel kell türtetni feladóként a munkaadó pontos cimét, a másik oldalán pedig a megrendelő munkások nevét, a bankigazolvány számát. A befizetéstől számított öt-hat hét múlva a megrendelő kézhez kapja a csomagot. Ennél rövidébe Idő letelte esettén felesleges érdeklődni a csomag sorsa iránt, mivel annak leszállításához ennyi idő szükséges. A megrendelőnek a csomag leszállítását sürgető levelezőlapokat a berlini m. kir. főkonzulátushoz (Berlin W. 8. Margraf en-Strasse 46.) kell címezni. A levelezőlapon ne legyen más, mint olvasható Írással a munkaadó neve és pontos elme, megrendelő neve és bankigazolvány száma, a befizetés napja és kelte.

Lehetnek-e zsidók. üzfetvezetők ?

Kolozsvár, február 16. Az utóbbi időben ismételten felmerült az a kérdés, hogy a zsidótörvény hatálya alá tartozó személyek folytathatnak-e üzletvezetői tevékenységet. A kérdés tisztázására most az iparügyi minisztérium a következő magyarázatot adta ki:

„Az 1922. évi XH. t. c. 10. szakasza szerint üzletvezető csak az lehet, aki személyében mindazokat a feltételeket Igazolja, amelyek az Illető Iparnak önálló gyakorlásában szükségesek. Az 1939. évi IV. te. 14.. szakasza, Illetőleg a 7720/1939. számú miniszterelnöki rendelet 38. szakasza szexint zsidó Iparigazolványt mindaddig nem kaphat, araig a községben a zsidónak kiadott iparigazolványok és Iparengedélyek együttes száma, illetőleg az iparigazolvánnyal, vagy iparengedéllyel bíró zsidók száma a községben fennálló összes iparjogosltványok és Iparengedélyek számának, Illetőleg a községben Iparengedéllyel, vagy Iparigazolvány- nyal bíró személyek számának hat százaléka alá nem csökken.

Az Ismertetett jogszabályok egybevetése után helyesnek kell mondani azt az állás- foglalást, hogy az ieS9. évi IV. t. c. hatálya alá eső személyek üzletvezetőül való bejelentését az iparhatóság jogszerűen csak abban az esetben veheti tudomásul, ha a községben a zsidónak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma, illetőleg az Ipar jogosítvánnyal, vagy iparengedéllyel bíró zsidók száma a községben fennálló ösz- szes Ipari gazolványok és Iparengedélyek , számának, Illetőleg a községben Iparengedéllyel, vagy iparigazolvánnyal bíró személyek számának hat százaléka alá nem csökken."

Rendelet a telefonközpontok ozonnali íe'entkezéséről

Budapest, február 16. A telefonigazgató- ságnak tudomására jutott, hogy egyes telefonközpontok a távolsági hivásra késedelmesen jelentkeznek. Az anomáliák megszüntetése végett az Igazgatóság rendeletet adott ki, amelyben megfelelő eljárásra utasítja a központokat. Felhívja figyelmüket, hogy a távbeszélő kapcsoló szolgálat megelőzi a posta és távirószolgálatot és ennek ellátása érdekében minden más munkát félbe kell szakítani. A központkezelő legfontosabb kötelessége az azonnali jelentkezés. Hangsúlyozza a rendest, hogy a mostani rendkívüli viszonyók között a je'enték- telennek látszó mulasztásnak Is a legsu yo- sabb következménye lehet, eaért a táv- beszélökezelők saját érdekükben is a legpontosabban tartoznak kötelességüket teljesíteni. (Magy. Tud.)

Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS AJL-AP JA A Jó ÜZLETMENETNEK.

A Mátyás Király Dlákházban

február hó 20-án, szombaton este 6 órakor a

„MAGYARSÁG"

szerkesztőségének rendezésében a kolozsvári hadbavonultak

fftlugélyexiiére irodalmi estet rendéi.

' ®

Bevezetőt mond; br. Haray Béla főorvos. Közreműködnek;

SIMOR ERZSI, UTRY ANNA,

E6ry Hob», Plvarcs le», Nj*ctv István, cfr. Tolnay A~ost pécsi öreg diák. KKhonthy József, Hu^ay Kálmán író, Rátkay R. Kálmán irő, Palló l^re rs. gy. kénviselő — Zongorán kísér; Szí'a Oszkár, a Kolozsvári Nemzeti Szinház karnagya. Közremüköd k: Halász Lajcsi és cigányzenekara. — Konferál; K&rmendy Lafos

Jegyek Vá'tha'ók a „MÉHKAS" diákszövetkezet főtéri könyvesboltiéban.

Nagy bánata van egy sebesült honvédnek

Odaveszett a Veteti arcvonalon

Kolozsvár, február 16. Vasárnap mult két hete, hogy befutott a kolozsvári pályaudvarra az első, nagyobb csoport honvéd sebesülteket hazaszállító vonatszerelvény. A sebesült honvédeket már puha fehér ágy, orvosi és szerető gondoskodás várta azokban a kórházakban és szanatóriumokban, ahova gyógyulás céljából elhelyezték őket. Kolozsvár magyar társadalma pedig minden alkalmat felhasznál arra, hogy a hiányzó otthont, családot pótolja számukra. Vasárnap például — amint már megírtuk, — többszáz szere- tetcsomagot osztott ki a Baross Szövetség füszerszakosztálya, a Székely Alkalmazottak Társaságának egyik csoportja s ezenkívül százan és százan, magánosok is. A sze- retetcsömagok szétosztásakor pedig minden egyes sebesült honvédtől megkérdezték, hogy mi a kívánsága?...

A sebesült honvédeket azonban nemcsak vasárnaponként keresik fel a kolozsváriak, hanem a szürke, dolgos hétköznapokon is. A különböző egyesületek felosztották maguk között a kórházakat, klinikákat és szanatóriumokat s az illetékes katonai parancsnokság engedélyé alapján bármikor belépést nyertek a sebesült' honvédekhez. A Parkszanatórium ápoltjait például a Baross Női Tábor lelkes asszonyai látogatják meg naponta s teljesitik a lehetőség szerint minden óhajukat, kívánságukat. Amint ezek a lelkes asszonyok mondják, a sebesült honvédek napról-napra vidámabbak, visszatért életkedvük s különösen az hat megvigasz- talólag reájuk, hogy pillanatig sem érezhetik egyedül magukat. Velük érez Kolozsvár magyar társadalma s ez az együttérzés sok értékes látható és megfogható jelben nyilvánul meg.

A Baross Női Tábor egyik lelkes, mindennapi látogató tagja mondja el a következő esetet:

— Amikor belépünk, a kórterembe, a sebesült honvédliősök már mindig készen lévő, pontosan megfogalmazott kívánságokat terjesztenek elénk. Mindcnik kívánság olyan, hogy ha kisebb-nagyobb utánjárással, de szívesen és könnyen keresztül tudjuk vinni. Legkésőbb már másnapra, vagy harmadnapra teljesítjük. Feltűnt azonban, hogy o 10-es kórterem egyik sebesült honvédje soha semmit nem kér... Hiába Kérleljük, hogy közölje egész bizalommal kérését, ö csak hallgat, maga elé nézve, erősen szomorúan ... Ha széretetcsomagot viszünk neki, átveszi, illedelmesen megköszöni, de alig- nyúl hozzá.

— Bajtárs, mondja meg szépen, mi bántja? — kérleltük.' — Beszéljen őszintén, mintha az édesanyjának beszélne, mert azért vagyunk ml, hogy elintézzük kérését s eleget tegyünk óhajának. Látja, a többiek mennyi bizalommal beszélnek... Vegyen példát róluk...

A szomorú bajtársat azonban még eddig egyetlen alkalommal sem lehetett szóra bírni.

— Hétfőn — folytatja a Baross Női Tábor megbízottja — ugyancsak hosszabb ideig faggattuk, de eredmény nélkül. Végül az ugyanabban a kórteremben ápolt, de már lábbádózó felettese utánunk jött a folyosóra s a következőket mondotta el bizalmasan:

— Ml tudjuk, Ijogy ml a bánata, de azt is tudjuk, hogy talán alig lehet ezt egyelőre orvosolni.... A mi szomorú bajt&rsunk polgári foglalkozása zenész; Amikor megkapta a behívó parancsot, egy hegedűvel és egy tangóharmonikával vonult be ezredéhez.

hogocIQjo és fongéharmónikájo

Amikor menetszázadunk a frontra indult, ö akkor sem akart megválni a hangszereitől. Csak a jó Isten a megmondhatója, mennyi boldog, vidám, önfeledt percet s órát szerzett nekünk ott kint a fronton is hangszereivel, amikor egy-egy csöndesebb óránk vagy napunk volt... De egyszer — éppen rohamra indultunk — a nagy égzengésben, földrengésben kissé vissza kellett vonulnunk, hogy újabb csoportosulást hajtsunk végre egy másik támadáshoz. Ebben a nagy kavarodásban elveszítette bajtársunk a hegedűjét s a tangóharmonikáját.. . Azóta kedveskedhetünk neki bármivel, kereshetjük a kedvét. Elveszett az a hegedűjével s tangóharmonikájával együtt... Harcolni — nem mondom — még elszántabban harcolt. Talán a bosz- szu is füthette, de felvidítani többé már nem lehetett. Azóta egy pillanatra sem... Ha Isten megsegít, nemsokára jobban leszünk. Aztán, aki használható, újból visszamegy a frontra, aki pedig nem való már arra a nehéz munkára, hát hazamegy. Megpróbál újból elhelyezkedni polgári foglalkozásában. A mi bajtársunk zenész. Hát ő azt fogja majd tovább folytatni. Muzsikálni fog, talán éppen a régi helyén... Ezzel vigasztaljuk ml is, de még sem lehet lelket öntexii belé, mert ilyenkor majdnem ingerülten kérdezi:

— Mivel fogok én majd hegedülni, harmo- nikázni, ha elveszítettem drága hangszereimett... Mivel vásárolhatnék újat, amikor én magam is ezzel szereztem a mindennapi kenyeret?... Hát most arról volna szó, hogy kellene valahonnan szerezni a bajtársunknak egy hegedűt — mondja a szomorú bajtárs felettese. — De honnan t kérdezzük mi is véle együtt — fejezte be őszinte magyarázatát.

■*

A Baross Női Tábor megbízottja rajtunk keresztül kéri az áldozatra kész kolozsvári magyar társadalmat, találja meg módját s juttasson egy hegedűt vagy egy tangóharmonikát a Park-szanatórium 10-es számú szobájában ápolt szomorú sebesült honvéd baitdrsnak. Jts amikor e kérést továbbítjuk, pillanatra sem kételkedünk abban, hogy akad valaki, aki lemond számára talán nélkülözhető hangszeréről s eljuttatja annak a derék magyar hősnek, aki ő érette is kockára tette az életét... Ró

Hősi bmláll hall Fischarnémc' alléhornatiy I» lunHtt fronton

Berlin, február 16. (MTÍ.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Wolfgang Fischer tölgyfalombbal kitüntetett altábornagy február elsején a tuniszi harcokban, mint páncélos hadosztályparancsnok a legelső vonalban hősi halált halt. A tuniszi harcok kezdetén sikerült a te- bourbal győzelemmel biztosítania a tuniszi hídfőt. Határozott, merész vezetése megakadályozta az ellenséget abban, hogy Tunis* és Btzerta felé áttörjön. Ezzel biztosította a tengely erőinek felfejlödését ezen a területen. A döntő harcok, nehéz óráiban a mindig fölényesen nyugodt és legelső vonalban harcoló altábornagy lelkesítő mintaképe volt katonáinak.

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ

két désl előadása („Téli zsoltár", „Törtetők") mély hatást váltott ki a désl közönségben. Mindkettő szókimondó, igazságkereső magyar darab. Éppen ezért tetszett a désl közönségnek, amely minden vonalon az uj magyar életet igényli.

ZATHÜRECZKY EDE,

a világhírű magyar hegedűművész február SO-án hangversenyt ad Désen. A hangverseny iránt érthetően nagy érdeklődés mutatkozik.

AZ ELSŐ TISZTI VITÉZ

szoinokdoboka-vármegyében Osztlán Kálmán, uj nevén vitéz Bándy Kálmán, veit désl 32-ea honvéd hadnagy, a népszerű vármegyei számtanácsos.

AZ, UJ DÉSI

TEMETŐI SZABÁLYRENDELET

ellen, mint megírtuk, a désl polgárság kifogásokat emelt. A szabályrendelet, mint értesülünk, nem lép életbe, mert fellebbezést adtak be ellene.

FÉLSZAZ ÉVIG

húzta a nótákat Báni Bandi désl cigány- prímás, hiszen a népzenészek úgyszólván már a bölcsőben megkezdik mesterségüket. Amikor megkezdette pályáját, még jő Idő járt a muzsikusokra. Négylovas hinták robogták a dési vendéglők udvarára, dzsentri, huszártiszt és városi ur dalolt a tükrös kávéházakban és a cigányokat valóban százas bankókkal fizették. De jött az ‘ első világháború, apadni kezdtek a bankók. Azután jött a magszállás. A magyar népzenésznek Idegen nótákat kellett húznia, csak 15 százalékban játszhatott magyar nótát. (Kesernyés humorral, úgyis rendelték azok, akiknek mulatozni volt kedvük: „húzd el azt a 15 százalékot!") Es most jött az uj világháború. A népszerű szamosmenti prímás végig muzsikálta a történelmi időket s most is úgy fordult le a székről, szárazfáyal az álla alatt. Azt játszotta uto’jára: „Aranysárga falevél — viszi, sodorja a szél", öt Is elsodorta .. •

Ismét egész sereg árdrágítót ítélt el a kolozsvári uzsorabiróség

Kolozsvár, február 16. Pop Gergely Báré községbeli gazda az elmúlt év februárjában néhány mázsa tengerit adott el be nem jelentett készletéből. A jogosulatlanul kötött vásár miatt Popot a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorablróság vonta felelősségre. Az ügyet kedden tárgyaló Szűcs András dr. uzsora egyesbiró 800 pengő pénzbüntetésre itefite a vádlottat.

Az uzsora egyesbiró Ítélkezett Sanglor- gean Lászlóné ombusztelkei asszony felett is, aki 1942 julius végén 26 kilogram árpát csépelt ki a bejelentés megkerülésével. Háromszáz pengőre büntették érte.

Hasonlóképpen 300 pengő pénzbüntetésre Ítélték Câmpiei Simon poklostelkei lakosi, is, mert a közforgalomban korlátozott vajat adott el hatósági áron felül.

Pop János hosszumacskásl gazdálkodót viszont a 48 fillérben megállapított bivalytej literenként 80 fillérrel való árusításáért 300 pengő pénzbüntetéssel sújtották.

Marosán János magyarköblösi lakost to- Jásdrágitás miatt 300 pengő pénzbüntetésre Ítélték.

Benedek Józsefné kolozsvári tejkimérésében egy félklló tehéntúrót 46 fillér helyett 86 fillérért mért ki. Százötven pengő pénz- ■büntetéssel sújtották.

Demeter Kata kardosfalvi asszonyt hagy- madrágitásért 60 pengő, Kalló Istvánná kolozsvári lakost buzadrágitásért, Muresást Gáborné cigulai asszonyt vajdrágltásért és Szalma Ferencné barkáncsközségbeli aez- szonyt az ecetes ugorka hatósági áron felül történt eladásáért 50—50 pengő pénzbüntetésre Ítélték.

Valamennyi Ítélet jogerős.

Jogerős Ítélettel 21 napi fogházbüntetésre és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte az uzso- fabiró Meszesén György borsaujfalusl gazdálkodót, aki jogosulatlanul visszatartott kukoricát hózott hatósági áron felül forgalomba.

Fogházbüntetést szabott ki a bíróság áruelvonás miatt Izrael Abrahámné zsidó rövidárusra is. Az egy hónapban megállapított büntetés ellen a vádat képviselő Nagy Lajos ügyfez fellebbezett#