Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-13 / 9. szám
5 JKkwflTflgBn 19 4 3. J A N V AR 13 Siarrosuivóri napló • A VÁROS az 1942-ben végrehajtott útburkolás! munkálatokat az idén a tavalyinál is gyorsabb ütemben kívánja folytatni. A képviselőtestület által jóváhagyott tervezet szerint 1943-ban a Horthy Miklós-téren 100 m. hosszú, 7 ni. széles hiányzó útszakasz, az Apáca- és Simái Salamon-utcákban 240 m. hosszú, 4 m. széles, a dr. Molnár Antal- Uicában COO m. hosszú és 4 m. széles, a Bethlen Gábor-utcában 100 m. hosszú, 6 m. széles, a Dobó- utcában 260 m. hosszú, 3 m. szél«"' és r> Mártonffy-utcóban 200 m. hosszú és 4 m, széles utsw»krwsz kövezését hajtják végre. Ezekre V: eatkozólag már ki is Írták a pályázatot s igy az őszi hónapokig a munkálatok véget érnek. ■* SÓFALVY KÁROLY ny. esperes és felesége Petneházy Judit most tartották aranylakodalmukat. A családi ünnepségen Czirmay Zoltán református lelkész áldotta meg a köztiszteletben álló családot. Az aranylakodalmas párt számosán keresték fel a városból és a környékről szerencsekivánataikkal. Sófálvy Károlyt 1893-ben' iktatták be Magyar-Décsén és j0 éves érdemekben gazdag lelkészt és 28 éves esperest működés után 1932 január 1-én nyugdíjazták, öt gyermeke közül két leánya ma is él, egyikük Kabdebó Gerönek, a sza- mosujvárí járás főszolgabírójának, a másik Lénárd Bálint dr. városi orvosnak felesége. * A VÁROSHÁZA nem felel meg mai állapotában a fejlődő város kívánalmainak. Annyira kicsi — egyemeletes ellenére is — hogy egyes hivatalokat kénytelenek voltak átmenetileg más épületekben elhs'yezni. Ez természetesen sok nehézséggel járt s ezért a polgármester értekezletre hívta össze a városfejlesztő bizottságot és a szomszédos földszintes üzletek tulajdonosait. A megbeszélés eredményeképpen az érdekelt ingatlantulajdonosok teljesen magukévá tették a város érdekeit s beleegyeztek abba, hogy a város ingatlanaik fölé emeletét húzzon és ezt az emeletrészt saját nevére költségmentesen bekebeleztesse. A polgár- mester elgondolása szerint a városháza igy 8 újabb helyiséggel bővülne és ezzel a hivatalok elhelyezésének kérdését is megoldanák. Az építkezések hamarosan megkezdődnek. * HÜBNER LÁSZLÓ Kél erdélyi ntunkásfőiakolétesítéséi tervezi az \ nBfjymuTlti inlévmény célkitűzései a népi gondolái jegyében állanak Kolozsvár, január 12. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, mint ismeretes, az elmúlt év őszén újjászervezték. Uj vezetőség került az egyesülét élére, újjáalakították a szakosztályokat s hamarosan pezsdülö élet indult meg az addig tétlenségre kárhoztatott intézmény falai között. Az újjáalakítás óta eltelt egy év alatt a legnagyobb teljesítményt kétségtelenül az egyesület kulturális szakosztálya végezte, amely a közelmúltban megválasztott Ungváry Sándor dr. titkár vezetésével valóban hatalmas és értékes munkát végzett. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az erdélyi magyarság legrégibb és legerősebb kulturális intézménye és igy joggal érdekelhet mindenkit, hogy milyen irányban folyik az egyesület működése? Erről a kérdésről beszéltünk Ungváry dr. titkárral, aki az EMKE célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze: — Az egyesület programja — mondotta Ungváry dr. — a népi gondolat jegyében áll. Célkitűzésünk a nép felemelése. A célkitűzés meg valósításánál egyaránt gondolunk a falusi és városi ntyrétegekre. A városi nép szellemi színvonalának, vezető- nevelésének szolgálatában a közelebbről meg nyllő munkásfőiskolák állanak. Erdélyben két munkás főiskola felállítását tervezzük. Az egyiket Marosvásárhelyen, a másikat Kolozsváron. A falusi nép szellemi fejlesztését pedig a népfőiskolák fogják szolgálni. Külön népfőiskolája lesz a leányoknak, amelyet Bánffyhunyadon állítunk fel s külön a fiuknak. Az utóbbi székhelye Szucsdg község lesz. A népfőiskolák tanulói gazdasági, kulturális kiképzésben részesülnek és emellett természetesen nagy súlyt helyezünk az egyetemes magyar kérdésekre is. Tervbevettük ezenkívül egy zenei népfőiskola felállítását is, amelynek rendeltetése az lenne, hogy a falvakból felszínig hozza a zene iránt fogékony rétegeket és további fejlődésüket lehetővé tegye. A zeneileg, kiképzett fiatalságnak nagy hasznát látnák a rövidesen megalakításra kerülő EMKE dalárdák es zenekarok. ' t •— A kulturális képzés mellett — folytatta fejtegetéseit Ungváry dr. — nagy súlyt helyezünk a falvak népének gazdasági továbbképzésére. Célunk az, hogy rávezessük a gazdatársadalmat a minőségi termelés fontosságára és gazdasági jelentőségére. Emellett természetesen egész sereg Ismeret- terjesztő kérdést vetünk fel egészségügyi, szövetkezeti és más vonatkozásban. Fontos kérdés a népi öntudat megteremtése az elszórtan élő magyarok között. Ezt a kérdést már eddigi munkánk során is nagy lépéssel vittük előre. Munkánkat nagyon megköny- nyiti az a körülmény, hogy segítőtársak Is jelentkeztek. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület mellett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség ajánlotta fel szolgálatait. Ezenkívül 14 fiatal erdélyi-iró vállalkozott arra, hogy a vidéket járó népművelési szerelvényt elkísérik és előadásokat tartanak. Ezeket mondotta Ungváry dr. az EMKE közművelődési szakosztályának célkitűzéseiről. Hisszük, hogy rövidesen valósággá válik a dicséretes program, amely az egyete- ' mes magyarság boldogulását és jobb jövőjét fogja szolgálni... Hon vétleSnlc hozzáfar9o%óiérl Î Kolozsvár, jan. 12. A hadbavonuitak és az elesett hősök hozzátartozóinak megsegítésére 1943 január 17. és február 7. közölt az egész ország területén gyűjtés lesz. Amint azt a Föméltóságu Asszony Szilveszter-esti rádiószózatában bejelentette, ezalkalomma) pénzadományokkal ke l kimutatnia mindenkinek együttérzését, és cselekvő gondoskodását a lionvédcsaládok iránt, Kolozsvár területén a Légoltalmi Liga házparancsnoki szervezete gyűjti össze a város közönségének adományait és pedig a munkás negyedekben január 30-án és 31-én, másutt február 1-én és 2-án. Mutassuk meg, hogy megértettük a Fő- méltóságu Asszony kérő szavát és enyhíteni akarjuk azoknak a bánatát és gondját, akik hozzátartozójukat, atyjukat, fiaikat, testvéreiket, családjuk támaszát és reménységét vagy .pedig egyetlen kenyérkeresőjüket veszítették el á becsület meze jég és le akarjuk venni a gondot azok vá'Iáról, akiknek családfői most is odakünn harcolnak biztonságunkért és életünkért. Literes és fél-literes üvegeket a 1 gmaqasobb napi áron veszek. Sziv.skedjâ b. címét leadí, ho;^ készpénz tize é> e le ében üres üvegeit elhozathossam. Pz Ón há/ állásában c ak felesleges, helvet elícgla 6 lom, — fontos nemzetgazdasági éidek, frg; azok újból forgulcmba kei üljenek. FŰI ÖP GÉZ A. negvkeresVeüü Kolozsvár, Szá<henyi*tér Sí. Tát beszéli? s 76-34. Eszterhás Is'ván: Szegények szerelme — A Sir d um kiadása — adóhivatali főnököt hosszú és fáradtságos szervezési munkáinak elismeréséül az állampénztári tanácsosi címmel tüntették ki. Ez- alkalomból sokan keresték fel szerencsekivánataikkal. A közmegbecsülésnek x egyik megnyilvánulása volt az is, hogy nemrég a Széchenyi Kaszinó igazgatójává választották. * A „MAGYAR MŰKEDVELŐK EGYESÜLETE“ újra megkezdi működését és január folyamán egy-két uj szereplő kivételével a régi szereposztásban: Begidsán Ferenc, Buress Magda, Du du ez Ilonka, Ényedi Bálint, Gábor József, E. Károly Juci, Lu- lay József, dr. Mihály Manó, Nádor Béla, Rácz József és Voith Ernő közremükö lésével a „Harangvirág“ c. Vígjátékét adják elő. A nagymultu egyesületet 1019-ben Gábor József szervezte meg és 1022-ben Novak Ferenc igazgató tanító elnöksége alatt nyerte el a törvényszéki bejegyzéssel a hivatalos jóváhagyást, mint a trianoni sorsra jutott magyarság egyetlen Hynevü egyesülete. 1038-ig, — amig az államhatalom meg nem akadályozta működését — folytatta áldásos nemzetnevelő tevékenységét és ezalatt több, mint száz darabot adott elő/ — köztük a „János vi- téz“-t — 120 szereplővel. Többször vendégszerepeit Désen, Széken és Bethlenben. A város közönsége osztatlan lelkesedéssel fogadta az egyesület újraéledésének hírét. Szamosujvár. f. t. Tojást szaldósainak ki Kolozsváron a 26—31. számú sie1 vényein© Kolozsvár, január 12. Kolozsvár város közellátási hivatala közli, hogy január 14- től a 26—31 számú szelvényekre tojást szolgáltatnak ki. A közellátási hivatal felhívja a közönség figyelmét, hogy a jelzett szelvényekre a tojáskereskedök és kijelölt fűszer- kereskedők, akik tojáseladással is foglalkoznak, a megállapított mennyiséget kötelesek kiszolgáltatni, Különös, .. mélyhatásu Írás Eszterhás István uj regénye! Ha műfaját tekintjük, a „Szegények szerelme“ nem is egészen regény, Inkább hosszabblélekzetü elbeszélés. Műfaj szempontjából nincs meg benne a regény széles epikai hömpölygése, az események felépítésének statikus nyugalma. A történet szövedékének szálai megszakadnak * és a fő cselekmény kibontakozásában elkal- lódnak. Csakhogy Eszterhás István Írását I nem is tudjuk olvasás közben a kritikai | collstokkal méricskélni. Szuggesztiv ereje van minden sorának s mondanivalójának mind tartalma, mind mikéntje lenyűgöző erővel kerit hatalmába. Forróság árad, süt és sugárzik a „Szegények szerelme“ minden lapjáról: a megértés, a jóság, a szeretet és a legtisztább emberi részvét melege dédelget és mert ezek az értékes emberi tulajdonságok ritkán jutnak teljes értékű művészi kifejezéshez, elemi erővel állítanak a történet szenvedő hősei mellé! Ez a könyv ama ritka Írásművek sorába tartozik, amelyekben az iró nemcsak elbeszél, nemcsak idegen életek uţjât mutatja meg, hanem velük együtt járja meg a szenvedés és megtisztulás ösvényét s minden lépésüknél meztelen mellel áll ki mellettük és értük. Ez a nagy, őszinte szolidaritás legnagyobb értéke Eszterhás Tstván uj könyvének. Szegény, nehézsorsu külvárosi népek élete tárulkozik ki a „Szegények szerelme“ lapjain. Lényege kevés szóval elmondható. Fekete Zsuzsa, a külváros igézetes szépségű virága egy rossz pillanatban otthagyja urát s összeáll egy pénzes kupeccel. A pénz nem boldogit — s nemsokára kiderül, hogy szegénységben, lemondásban is az ura mellett van a helye. Az pedig súlyos beteg s mégis kitart mellette, harcol, küzd és kínlódik érette, mert hozzáköti eltéphetetlen szálakkal a szerelemnél is erősebb szeretet. Az ut azonban nem ilyen kurta, amig a szépséges Fekete Zsuzsa a szeretet ellen elkövetett bűntől eljut a lélek megtisztulásáig, körülötte felfakad és sajátos színeiben mutatkozik meg a külváros népének gyötrel- mes élete. Eszterhás palettája nem tobzódik színekben, de színeiben mindig ott érezzük a valóság olaját, amely az élet nyers színfoltjait művészivé nemesit!. Felejthetetlen alakok felejthetetlen rajza nyűgözi le az olvasót. Az öreg Csordásné valósággal kilép a könyv lapjai közül és testi valóságában jelenik meg, mint a fiát a maga módján féltő anya döbbenetes inkarnációja. Csili, a „vörös néger“, a púpos Császár fiú, Mihálykáné, a szerelmes kofaasszony s a regény utolsó lapjain az ördögűzők püspöke — olyan jól meglátott és remekbe ábrázolt figurák, aminöket csak olyan alkotó művész ment át müvébe, aki figuráinak élményét sokáig őrizte ■ formálta lelkében Nemes realizmus és a költő muzsikáló lírája olvad egybe Eszterhás István Írásában. Irásmüvészetének és művészi célkitűzéseinek sodró erejű megnyilatkozása a könyv utolsó ■ fejezete. Két koldus drámai szóváltásából alakul ki a mü célja és a történet értelme: a valóságokat sárból égbe emelő művészi erkölcs kinyilatkoztatása. A mélyhatásu könyv a Stádium kiadásában jelent meg SzUrszabó festőművész nagyszerű rajzaival. — fz \ " HUNYADY SÁNDOR: MAGYARORSZÁGI KALAND — Az Athenaeum kiadása — A nemrég elhunyt, kitűnő Írónak, Hu- nyady Sándornak egy sor regényét olvasta és szerette a magyar közönség, egy sor színdarabját tapsoltuk végig, de mind az irodalmi kritika, mind a közönség mégis a novellista Hunyady Sándort tartotta mindig legtöbbre: ez a kitűnő iró itt jutott a legmagasabbra, itt alkotta müvének legmegra- gadóbb darabjait. Amit szerettünk benne, az a mindig érdekes történet, a furcsa helyzetek, a könnyű párbeszéd, a meglepő szaka- dékai ellenére is derűs, fölényes életfelfogás, szelid kajánkodás, ami nagyszerűen párosul stílusának könnyedségével, felejthetetlen jelzőivel. Ez a kötete, melynek novelláit az utolsó három-négy évben irta, legjobb Írói tulajdonságait hozza vissza szélesebb témakörrel — erre az időre esett amerikai utazása — s a magyar tájnak, a magyar világnak egyre élesebb, bölcsebb ismeretével meggazdagitva. MEDVECZKY BELLA: ÚTKÖZBEN — Az Athenaeum kiadása. —A háború testi és lelki sebesültjei menekültükben egy világtól elvonult orvostanár házába kerülnek. Erdők százados fái közt mult és jövö közé ékelve áll a kastély, melyben feloldhatatlannak látszó szenvedélyek és gyűlöletek hálójában vergődik az orvos, beteg fia és az orvos feleségének húga. A menekülők felkavarják a kastély légkörét, szerelmek lobbannak fel, hogy a semmibe hamvadjanak, a szenvedések, vágyak és küzdelmek mögött pedig ott ég a háború apokalyptlkus háttere. Mire eljön a béke. a szenvedélyek Is megcsendesülnek, a vihar elpusztított egyeseket, de megváltotta, azokat, akik érdemesek erre. A kastély átmeneti lakói ismét elindulnak az országúton, ismeretlen célok, vágyak és remények felé. Az ízig-vérig modern téma mélta a kitűnő írónő képességeihez. A feszültséget, mely a könyvnek már első lapjaiból árad, az utolsó sorig tudja fokozni. Lenyűgözően érdeke* történetet alkot s bravúros íráskészséggel mozgatja hőseit. lopni akart a vistai suszter, hogi/ a felvett előlegeket visszafizesse... A törvényszék néeyhónapi fogház* büntetésre ítélte Kolozsvár, január 12. Kovács Gyula vlstat cipészmester igyekezett kihasználni a cipő- jegyek bevezetésével mesterségében támadt „konjunktúrát“. A falujabeli igénylőktől egyre-másra vállalta fel a rendeléseket. Már vagy féltucat készcipő előállítására kötelezte magát, természetesen busás előlegek ellenében. ' Jóidéig ügyesen ámitgatta a léprecsalt rendelő feleket, a bőrkiutalás azonban csak nem akart megérkezni. A szorult helyzetbe jutott suszter, hogy a bűnvádi következményektől megmenekedjék, a még annakidején elköltött előlegeket szerette volna visszafizetni. Terve kivitelénél azonban megfeledkezett a becsületről. A hiányzó pénzt ugyanis lopás utján szándékozott előteremteni. Szándékát tehetős házigazdájánál akarta megvalósítani, de tettenérték. Hamarosan faluszerte hire ment a dolognak. A megkárosított emberek erre valamennyien feljelentést tettek Kovács Gyula ellen. Egyrendbeli lopás és ötrendbeli csalás vétségéért indult eljárás a bünbeesett susztermester ellen. Az ügyet tárgyaló Dehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyesbiró — Szacsvay László dr. ügyész vádbeszéde után — négy hónapi fogházbüntetéssel sújtotta a megtévedt cipészt. A büntetés jogerős. Ugyancsak lopás vétsége juttatta a büntető egyesbiró elé Kovács János kolozsvári alkalmi munkást is. Kovács még 1941-ben belopakodott az akkori Royal-mozgő alatti pmcelakásban egy Szilágyi nevű székely házmester szobájába s annak fogáson függő ruháját elemelte. Dehner Rlchárd törvény- széki tanácselnök, mint büntető egyesbiró két hónapi fogházra ítélte Kovács Jánost. Az -ítélet jogerő»
