Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-10 / 7. szám

/ 19 4 3» J MM V AU ia KIS LEXIKON A VÖRÖSKERESZTUÜKOLOZSVÁRI HADIKÓRHÁZÁRŐL A közelmúltban beszámoltunk arról as 'ünnepélyes eseményről, hogy <t Vörös Ke­reszt uj kolozsvári hadikórházát átadták rendeltetésének. Most kis lexikont állítottunk • össze az intézményről, hogy olvasóink alaposabban bcpiUmthassanak, az aj hadikör- ház életébe, ÁPOLÓNŐK- Pincétől-padláaig minde­nütt. ők szorgoskodnak. Még kevés a beteg, ide máris sok a teendő, A méltóságos és nagyságos asszonyok nem restellik a mun­kát. Az egyik írnokoskodik, a másik tollat .foszt, a harmadik takarít, főz, mos, vagy a Raktárban rendezget. .Munkájuk áldás, mo­solygós arcuk, szívélyes szavuk, lelkes szol­gálatkészségük pedig a legnagyobb ajándék a sebesülteknek* mert a legdrágábbat pó­tolja nekik: az oltónt. BETEGEK. Tizenkilenc sebesült és hat beteg. Még csak „kölcsönkapta“ őket a kór­ház. Valamennyien boldogok nj helyükön. Mindenütt igaz szeretettel gondozták őket, de itt különösen Iparkodnak "kedvükben járni. A kényeztetésig ellátják őket mindennel. A kórház egyébként a jövő hétre nagyobb cszámu sebesültet vár. s CIGARETTA, A hónapok óta gyűjtöge­tett szeret etadományok szekrényeket tölte­nek meg. így nem szenvednek hiányt az ápoltak a honvédek egyik legfontosabb szükségletében: a cigarettában sem. ÍRDEKKÉrVISELET. Az „első a hon­véd“ elv érdekes gyakorlati alkalmazását látjuk itt a sebesültek érdekében. Ha az uj kórház valamilyen fórumtól kérni akar vala­mit ápoltjai részére, megindítja a „társadal­mi“ hadjáratot, A beszervezett ápolótest- Vérek, egyike, aki „rangrejtve“ minden bi­zonnyal méltóságos asszony és jelentős sze- ' mélyiség, előterjeszti a kérést. Jaj annak az Intézménynek, amelyik vonakodik teljesí­teni. Pillanatig sem hagyják nyugodni. Jön a másik, a harmadik közbenjáró... Az egyik­nek csak sikerül... FOGLALKOZTATÓ. Országosan megva­lósított, kitűnő gondolat. A sebesülteket hasznosan foglalkoztatják s egyben megél­hetésükről is gondoskodnak. A sebesülés ter­mészete szerint különböző mesterségekre ta­nítják ki őket, amivel aztán felépülésük után megkereshetik kenyerüket. Egyikük fest majd, a másik farag, a harmadik agya­got formál,, vagy gyékényt köt, stb. GAZDASÁGI HIVATAL. Az épület leg­forgalmasabb része. Itt gondoskodnak min­denféle szükségletről. Errefelé is jólismert fogalom a beszerzési nehézség, de a katona mindennel megbirkózik. Mindennek kell — e* itt a vezényszó. És a raktárak bizonyít­ják, hogy a parancs az parancs. HÁBORÚ. Ez a baljós, szó és az egész Világ szorongó révülete megszelídül és él­esztik ebben az épületben. A sebesültek már csak emlékeikben élik át s azokból is inkább a bajtársiasság, a közös küzdelem kemény erőpróbáinak hősi példája marad meg bennük. IGÉNYEK. Nem a sebesültek igényeiről szólunk, hanem a jólelkü adakozókéról. Az áldozatkészség magyar emberhez illő, meg­becsülhetetlen erény. Ne éljünk azonban vissza a „jótett helyébe jót várj“ jelmon­dattal. A kórháznak 300 párnára és 12 ta­karítónőre van szüksége. Adsz egy párnát és ugyanakkor kötelezöleg ajáusz egy ta­karítónőt. .. Vagy pénzt ajándékozol és ál­lást kérsz egy Ismerősödnek... Hol van akkor az önzetlenség ? •ÍÓ KEDV — JÓKEDÉLY. Vándor, ez itt nem siralomház! A sérült test sajog, de megtisztítja a leiket s szelíd örömmel itatja át. A sebesültek dalolgatnak, évödnek s az ápolónők vidám mosollyal járnak közöttük, KÖNYVTÁR. Ez is szeretetadományok- ból létesült. Tartalma vegyes. Ki mit kiván, kit mi érdekel. A könyvtár leglényegesebb részét azonban a Nemzeti Könyvtár füzetei és más szórakoztató, ugyanakkor tiszta, ériékes és nevelő hatású könyvek alkotják. MENÜ. Ez aztán igen! Jó étvágyat! A niai étrend: zöldségleves, tökfőzelék vag­dalt hússal és lekváros bukta. Vagy a teg­napiból mutatóba: borjusült rizzsel és Lin­zer-tészta. Vacsorára: turóscsusza, reggeli­re, uzsonnára: tejes kávé, tizórára: alma, vagy vajas-zsemlye. Itt nem várják vissza a „régi, jó világ“-ot. NÉPNEVELÉS. Nem tévedtünk el, hadi­kórházban vagyunk. Csak éppen a sokat emlegetett nemzeti és népi szempontok igaz érvényesülésével találkoztunk. • Nem­csak testi épségre, hanem lelki egészségre is szükség van. Itt az orvos nemcsak gyó­gyít, hanem nevel is. Hadd felejtsék el a se­besültek. hogy valaha osztálykülönbségröl is hallottak. A haza számára minden ma­gyar egyenlő érték. Ezt is megtanulják itt a betegek. - ' ­ORVOSOK. Kettős feladatukat említet­tük fentebb. Az ö munkájuk a legnehezebb. A katona is állja a helyét, ők is betöltik hivatásukat igaz magyai becsülettel. PARANCSNOK, ö adja a belépési, enge­délyt, — így gondolná a kívülálló. A pa­rancsnok. orvos, háborús sebesült. Nemcsak parancsnoka* vezetője, de lelke is a kór­háznak. Sérült kezével gyógyít, megpró­bált leikével az erő és egészség tántorítha­tatlan apostola. RAKTÁR. Egy hónapra előre minden szükségletet biztosítottak. Zsákszámra áll a liszt, mázsaszámra a burgonya, zöldség, szárított főzelék. Naponta friss tej, hús, minden földi jó. Másfelé megint kórházi ruhák: Ing, nadrág, minden régi, jó anyag­ból. Amott 1800 darab mosdókesztyii. És két vagon szén. Újabb két vagon pedig út­ban van. SZÓRAKOZÁS. Az olvasóteremben hasz­nos időtöltés a sokféle könyv, folyóirat, ké­peslap.' De van biiliárclasztal is! No és rá­dió. Nyárra szép kert várja majd a lába­dozókat a kórház előtti téren. TISZTASÁG. A fürdöteremben négy kád és húsz zuhanyozó, itt ' aztán kedvükre fü­rödhetnek a betegek. Mindenfelé üdítő tisz­taság. Fehérre meszelt falak, frissen vetett ágyak, fényes parkett, a betegek uj, jó, me­leg ruhái, a fáradhatatlan munka ragyogó eredményei. UTRAVALó. Nem hamubasült pogácsa a vándortarisznyába, hanem a legnagyobb ajándék, amit sebesülteknek adhatnak. Mindegyikük úgy megy el innen, hogy egész embernek, érzi magát. Tudja, hogy beheggedt sebével legalább annyi joga van az élethez, mint bárki másnak. Nem a ruha és nem a külső teszi az embert, hanem a lélek. VÖRÖS KERESZT. A legjótékonyabb intézmény, amely — sok hasonló Intézmény mellett — ezt a kórházat is létesítette Zászlója ott. leng a kap« felett. Fehér mező­ben vörös kereszt: a vér és a szeretet, a harc és a bajtársiasság jelképe. ZÁRÓSZÓ. Hóban, fagyban, tűében, harc­ban helyettünk álltak őrt a Don partján ezek a hős fiuk, akik most sebesülten ke­rültek vissza hozzánk. Az egész ország a nekik járó szeretettel és gondoskodással fo­gadja őkét. Most Kolozsvár városa Is kive­heti részét ebből a testvéri kötelességből. A . város lelkes magyarsága minden tőle telhe­tőt megtett: a kórház áll- De ez a tény to­vábbi kötelességet ró ránk. Iparkodjunk en­nek is igazán megfelelni, kárpótoljuk sebe- sültjeinket minden sebért és minden fájda­BUDINSZKY FERENC Asszonyom! Használja On is a OARNEOt hajfes­téket,, mert már egy próba, meg fogja Ont győzni arról, hogy a CARNEOL mennyire biztosítja a kívánt eredményt: a bajnak természetes színt ad és egész­ségesen lággyá teszi. Érről úgy győződik meg a legkönnyeb­ben. hogyha a festés előtt egy kis tin­cset kivág a hajából és elteszi össze- hasonlításra a festések irtásra. 18 Sitiibe» kapható. SZENTEGYHAZU. 1. SZ. ALATTI Sebők cukrászda továbbra is szeretettel várja kedves vendégeit, CÉGT.: IFJ. SEBOC ISTVÁN. Magyarország és Bulgária barátságáról irt ünnepi cikket Szinyei-Merse kultusz- miniszter a szófiai ujságirék (apjában Szőfm, január 9'. (MTI) A szófiai újság­írók „VeStnik Na, Vestnitssite“ cimü lapjá­nak az ortodox karácsonykor megjelent ün­nepi száma közli Szinyei-Merse Jenő ma­gyar vallás- és közoktatásügyi _ miniszter cikkét Magyarország és Bulgária kapcsola­tairól. Kiemeli e kapcsolatok fontosságát a mostani háborúban és hangoztatja kimélyí­tésük szükségességét. —''Mind a két nép — Írja miniszter — anemzeti újjászületés utján halad és tudja, hogy nélkülük nem születhetik meg az Uj Európa sem politikai, sem kulturális téren. Ezt a meggyőződést mindkét nép saját szel­lemi erejéből, történelmi múltjából meríti. Emlékeztet ezután a két nép eredetének kö­zösségére és történelmi fejlődésének hason­lóságára. Rámutat azokra a kölcsönös befo­lyásokra, amelyek a két nép között már ak­kor megvoltak, amikor még nem telepedtek le mai hazájukban. Megállapítja, hogy bár későbben a két nép műveltsége más ténye­zők következtében egymástól elágazó utakra tért, kultúrájuk alapjainak közössége to­vábbra Is megmaradt elsősorban a mező­gazdaságban. Kifejezésre juttatja ezután, hogy Magyarországon megelégedést keltett az a körülmény, hogy bolgár ifjak látogat­ják a magyar egyetemeket, mert ezzel hoz­zájárulnak a két nemzet kapcsolatainak > 1- mélyitéséhez. A bolgár-magyar barátság nem politikai érdeken alapul. Ezt a két nemzetet a múltban gyökerező baráti ér­zelmek szerettették meg' egymással. Éz az őszinte igaz barátság már hagyományossá vált a magyarok és a bolgárok között egy­aránt. Mindkét nemzet ösztönösen érzi, tud­ja és kijelenti az egész világnak, hogy sor­suk, feladatuk és történelmi küldetésük örökre összekapcsolódott. A két nemzet egy­más iránti barátságának és szeretetének eredménye a gyakran szenvedések és meg­próbáltatásokkal teli, de mindig dicsőséges történelem. Ez a barátság egyaránt biztosí­téka a jobb és boldogabb jövőnek mind a két nemzet számára. Cikke befejezéséül azt Írja a miniszter, hogy a magyarok igaz szeretettel, bizalom­mal és a jobb jövőbe vetett hittel nyújtanak kezet minden bolgárnak. Január 18-*n lesa: az újságírók „Bihart Esiíe*1 Kolozsvár, január 9. Január 18-án tartja I negyedik előadóestjét a Magyar Újságírók * Egyesülete Erdélyrészi Tagozata. A várme­gyeház dísztermében este fél hét órai kez­dettel tartandó előadás keretében a bihari Írók és újságírók mutatkoznak be a kolozs­vári közönségnek. Az előadás megnyitóját dr. Hlatky Endre, Nagyvárad város főis­pánja mondja. -Hlatky Endre dr. kolozsvári előadását városszerte óriási érdeklődés előzi meg. Nagyvárad város főispánja ugyanis hosszú időn keresztül mint a miniszterelnök­ségi sajtóosztály főnöke irányitó szerepet játszott a magyar sajtóéletben. Később mint a rádió müsorigazgatója tette nevét is­mertté és népszerűvé. Erdély felszabadulása után mint kormánybiztos hetekén keresztül Kolozsvárott tartózkodott és munkásságával számos tisztelőt és barátot szerzett magá­nak. A nagyváradi Írók és újságírók közül Árvay Árpád, Bélteky László, Daróczi Kiss Lajos és Tabéry Géza szerepelnek a mű­soron. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy erre a napra Kolozsvárra érkeznek Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajtó­kamara igazgató-főtitkára és Dániel Áron dr. sajtókamarai főügyész. A magyar sajtó­élet kiváló szereplői szintén szerepelnek az előadáson, amelynek részletes műsorát leg­közelebbi számunkban közöljük, Az újságírók egyesületének vezetősége ez­úton is felhívja a közönség figyelmét, hogy a jegyekről jóelőre gondoskodjék. Előjegy­zések a Magyar Távirati Iroda Kossuth La­jos-utca 30. szám alatti irodájában eszkö- zölhetők. A pártoló tagok helyeit f. hó 15-ig fenntartja a rendezőség, eddig az időpontig jelenthetik be kedvezményes jegyek iránti igényüket a rendes tagok is. Tanácsos, ha mindönki jóelőre gondoskodik a jegyekről, mert az ünnepi eseményszámba menő elő­adás iránt máris hatalmas érdeklődés nyil­vánul meg. „Főkefe" szenet bányásztak egy franca község lakosai Paris, jan. 9. (Búd. Tud.) A belgiumi Charleroi szénbányavidéken lévő Gilly község egyik utcájában a csendőrség titkos szénaknát fedezett fel. Kiderült, hogy az ottani lakosok csekély mélység­be leásva szenet találtak és azt rend­szeresen kibányásztak magáncélokra. Ez a bányászás már két hónap óta folyik és eddig mintegy 50.000 kg. szenet használ­tak el részben saját céljaikra, részben pedig feketekereskedelem utján továb­bítva. a modern nö hajfestéké észki: KAN1TZ IVAN és TA#S udopest VII.. Nagyolod:Sitibe - u. 43 Magyar hfi sok Kimagaslóan bátor és vitéz magatartásról tett tanúságot Szántó Tibor őrmester, egyik gyalogezredünk szakaszparanesnuka. 1942. október t5-én egy rohamesopOrt élén átkelt Kudkino helység mellett a Don folyón s csoportjával hátulról megrohant egy drót. akadállyal és aknazárral körülvett ellenséges géppuskafészket A fészek őrségéből 5 főt megsemmisített, három bolsevista katonát pe- dig foglyulejtett s egy géppuskát,. egy gép- pisztolyt, továbbá kézifegyvereket zsákmá- nyoHak. Vállalkozása során rohamcsoportja^ sót maga .Szántó őrmester is megsebesült, mégis befejezte a feladatával kapcsolatos fel­derítést Is; majd foglyaival és zsákmányával együtt hiánytalanul visszavezette csoportját, Hősleíí magatartásával a nehéz vállalkozás alatt példát matatott bajtársainak. Á Szovjetunió man gánérctermelése A háború kitörése előtt kétségtelenül a Szovjetunió volt a világ legnagyobb érctermelő állama. A földkerekség évi, 375.000 tonnás össztermeléséből egyma­ga 162.000 tonnát szállított. Ezt a hatal­mas mennyiséget majdnem teljes egészé­ben a georgiai Csiaturi bányái szolgál­tatták, évente körülbelül 140.000 tonnát. A mangánércvidék a tengely csapatok kaukázusi előnyomulása során igen ve­szélyeztetett helyzetbe került. Az ukraj­nai Nikopolje bányáiban 1890 táján mindössze évi 9000 tonnát termeltek; a cári birodalom ekkor erősen hozzálátott a mangánérckitermelés fokozásához. 1900-ban Oroszország már 755.000 ton­nát tudott felmutatni, amelyből 651.000 tonna esett. Csiaturira. A világtermelés ekkor lépte át először az egymillió ton­nás határt: Oroszország után India és Brazilia szolgáltatta ehhez a hatalmas mennyiséghez a legtöbb mangánt. A századforduló kiemelkedő eredmé­nyei után Oroszországban, visszaesés kö­vetkezett be; 1906-ban ismét felszökött a kitermelt mennyiség 994.000 tonnára és nagyjából tartotta is ezt a szintet a világháború kitöréséig, amikor 907.0ÖÜ tonnát ért el az orosz termelés. A bolsevista forradalom kitörése után 66.000 tonnára csökkent a mangánkiter­melés s ezzel egyidőben az indiai man­gánbányászat is visszaesett, bár koránt­sem olyan mértékben, mint a szovjet ki­termelése. Az első forradalmi esztendők után azonban annál erőteljesebb iram­ban folyt a csiaturi és nikopoljei bányák kiaknázása és 1937-ben már közel há­rommillió tonnára emelkedett az évi eredmény. Ezidőtájt India 327.000 ton­nát, Brazilia 156.000 tonnát, az Arany­part pedig 417.000 tonnát szállított. A nikopoljei mangánterület kiterjedé­se mintegy 600 négyzetkilométer; az it­teni érc nagyrészben pyrolusitből áll, mangántartalma cca 35 százalék. A csia­turi készletek sokkalta nagyobb ércér- téküek, a területek is nagyobbak és rá­adásul a kitermelés feltételei is kedve­zőbbek. A Szovjetunió ézenkivül ázsiai területein is rendelkezik mangánbányák­kal, amelyeknek évi termelése mintegy 180.000 tonnát tesz ki. Ami az oroszországi magánbányák nö­vekvő hozadékát illeti, az arányban ál­lott a hadfelszerelési ipar rohamosan szaporodó acélszükségletével; ennek meg felelően a kivitel egyre csökkent és mig a világháború előtt még 1.2 millió ton­nára rúgott, 1936-ban már alig érte el a 600.000 tonnát, annak ellenére, hogy a kitermelés jóval erősebb ütemben folyt. (TEK,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents