Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-09 / 6. szám

1 sa îs ■ Z ci Sxo mb a t i04S i a n ttár 9. TFI !K HFTI R^imÓ-MlISOR /Ira fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖR A 8.20. NR- GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 TENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM fl. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TT. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A HONVED ROHAMCSAPATOK VORONYEZSTŐL DÉLRE MÉLYEN BETÖRTEK. A SZOVJET ÁLLÁSOK MÖGÉ A Don*kanyarban megáilott a szovjet támadás — Északafrikában helyi jellegű csatározások folynak Roosevelt a kongresszushoz intézel! öienetéhen nagy támadásokat jósolt Európa és Japán ellen Washingtonban értekezletre ülnek össze az „egyesült nemzetek" megbízottai Hitler i;e«ér a fö&aétisszálláson fogadta Micfiav bolgár QadUgyminissztert ROOSEVELT &z Egyesült-Államok kon- gressxu sáriak összeillése alkalmából szemé­lyesen olvasta fel a hagyományos megnyitó elnöki üzenetet és .ezt az alkalmat isme" fölhasználta arra, hogy a jövő alakulásának lehetőségeit i minél rózsásabb színekben va­rázsolja hallgatói elé. Ismét amerikai stí­lusban dobálózott a fegyverkezési adatok­kal és bár elismerte, hogy az eddigi gyár­tás eredménye nem érte el az előirányzott terveket, kijelentette,’ hogy a jövőben felül fogják múlni azokat. Szemmel látható volt, hogy kormányzatának munkáját minél ked­vezőbb színben igyekszik feltüntetni — a jóelőre kiadott. Fehér Könyvnek is ez volt s célja — és már jóelőro szeretné kifogni a szele* az ellenzék vitorlái elöl, mert, amint ismeretes, a mostani kongresszusban jóval több köztársasági képviselő foglal helyet, mint megelőzőleg, amikor az elnök párt­hívei voltak jelentősebb többségben. A mult eredményeivel Roosevelt nem di- eaekedhetett s ezért prófétai szerepben tet- szelgett és nem szűkölködött fenyegetések­ben sem. Különösen Japán felé rázta az öklét. Többek között, hangoztatta, hogy a ja,pan szigetországot, „állandóan homház- tatní fogja" és mindenáron „harcra kény­szeríti a .lapátlókat". Végül megkockáz­tatta azt az állítást, is. hogy a japán hata- lom napről-napra, csökken, viszont az Egyesült-Államok hatalma állandóan emel- ' kedik. Ezután Európa felé fordította figyelmét. Nem áll ugyan módjában nyilatkozni, — mondottá, — hogy mikor és ivói éri Euró­pát. a. legközelebbi csapás, de szerinte a Szovjet és angolszász haderők további had­műveletei „szörnyű hatásnak" lesznek. Nem tudja azt sem, hogy a háborúnak mikor lesz vége, de azt hiszi, hogy az 1943-as esztendő a szövetségeseknek „jelentékeny előnyöket fog biztosítani a Berlinbe, Ro­mába és Tokióba vezető utón". Ennyi szép ígéret után előkészítette az Egyesült-Államok népét arra, hogy még igen költséges és hosszadalmas feladat előtt all, mert az Egyesült-Államokból „nem lehet szigetet csinálni som katonai, sem gazdasági szempontból“. Végül a há­ború utáni tervekről is nyilatkozott s kö­zölte, hogy . Németországot, Olaszországot és Japánt le kell majd fegyverezni és le- íegyverzett. állapotban kell tartani. A Német Távirati Iroda diplomáciai munkatársa az elnök üzenetével kapcsolat­ban megállapítja, hogy az Egyesült-Álla­moknak Japán elleni készülődéséről mon­dott kijelentések azoknak az elbizakodott amerikanizmusoknak a körébe tartoznak, amelyekből már régóta él az Egyesült- Államok vezetősége. Egyenesen nevetséges az az állítás, hogy Japánt harcra akarják ftkéBjrszeriteni“. Mintha bizony az Egyesült­Államok haderejének nem lett v^jlna már ré.gen alkalma árrá hogy ezt a fenyegetést valóra váltsa... Az eddigi összecsapások­ból azon Iran mindig csúfos kudarccal ke­rült ki! Roosevelt nyilatkozatának is csak annyi az értéke, mint egy másik amerikai államférfi kijelentésének, amely szerint a japánokat kilencven nap alatt elseprik a Csendes-óceánról. Azóta négyszer kilencven nap Is eltelt s a japánok egyre erősebben urai a Csendes-óceánnák. A hármas szer­ződés hatalmai — mondják Berlinben — egyenesen várják az alkalmat, hogy az ilyen amerikai kísérletekre a nekik alkal­masnak látszó eszközökkel válaszoljanak. Ugylátszik, hogy az angolok megismétlődő kudarcai az európai szárazföldön való partraszállással még nem vette el az Egye­sült-Államok kedvét attól, hogy saját bő­rükön is megérezzék Európa védelmi fegy­vereinek jóságát. AZ ANGOLSZÁSZOK kétségtelenül égnek attól a vágytól — Írja. a .JPnpolo dr Roma“ —, hogy valahol megtámadják Európát, a vágy és a teljesülés között azonban ott. van a tenger. A támadás partraszállást jelente­ne, a csapatok és a fegyverek part rászáll i- tásához pedig a műszaki nehézségek, a partvédelém és főként a tengeralattjárók miatt rendkívül sok hajóra lenne, szükség. Elsősorban el kellene puszi;lantok a tengely tengeralattjáróit, ez azonban a lehetetlen­séggel határos. A londoni rádió pénteken reggel nyiaíkv- zott a tengeralattjáró háború- ól és ismétel ten hangsúlyozta, hogy az égisz vitát küzde­lem végeredménye nagyreszt az At’anti- ocerini csatától függ s bátran állítani lehet, hogy ha az angolszászok az Atlanti-orrá ni csatát elvesztik, elveszítik az egész hábo­rúi is. Ebben a tekintetben a helyzetet a „Sun-' day Times“ cimü angol lapban lord Tínukey világit ott a, meg. Kénytelen elismerni, l>ogy a tengely és Japán i engera’ott jár c-épi* kéré­si továbbra is meghaladja az elpusztított tengeralattjárók számát, >c angolszász ál­lamok viszont rendkívül meggyorsított hajó- építkezésük ellenére is legfeljebb csak fel­annyi uj hajót tudnak szolgálatba állitani, mint amennyi a tengeralattjáróknak áldoza­tul esik A tengelyhatalmak és Juoan tengeralatt­járó gyárai nem pihennek A Német Táv­irati Iroda jelenti, hogy & Speer légió 12 épitó csoportja Brest melleti gránit palákból álló meredek part alatt rendezte be a leg­újabb, óriási tengeralattjáró gyárat. A bom­bázás ellen teljesen biztos, husz-harminc méter magas földalatti kőbarlangokban már hetek óta folyik a munka és azt a legerő­sebb légitámadás alatt sem. kell félbeszakí­tani, A földalatti hajógyár kijárata nyolc­van 'méternyi távolságban iau a víztől s a kész tengeralattjárókat csusztótókon iuttat- iók ki a tengerbe. I94S-RA az angolszászoknak, ás a bolse­vistáknak kétségtelenül nagy tervei van­nak, az elképzelések keresztülvitelét azon­ban legnagyobb mértékben akadályozzák és nehezítik a közöttük fennálló mélységes ellentétek. Ezek elsimítására, vagy legalább is letompitására. és elhallgattatására köze­lebbről Washingtonban tanácskozásra ülnek össze. A megbeszéléseken főleg a hadveze- töségek képviseltetik magukat, de ott lesz­nek a diplomaták is. A brit politikát Eden külügyminiszter fogja képviselni. Egy jól tájékozott londoni svéd levelező szerint a megtárgyalásra kerülő kérdések közül első helyen áll a francia ésrnkafrikat politikai zűrzavar, az Angliában és Amerikában mind I nagyobb nyugtalanságot keltő tuniszi katonai helyzet, de szobákéról a kölcsönös bé.rlcttörvény is. amelynek Angliával kap­csolatos kihatásaival az amerikai köztársa- ságpártiak nem értenek egyet s azután Amerika habom utáni tervei, különöskép­pen a légi közlekedés kérdései. Anglia ugyanis a legnagyobb féltékenységgel vette tudomásul, hogy Washington az általa, várt győzelem után el'enőizése alá akarja venni a világ összes légi közlekedési vonalait, be­leértve a biit terül«* telelt huzódókat. is. A KELETI ARCVONALON az idfráiás * nagymértékben befolyásolja, a hadművelete- j két. A mult télihez viszonyítva átlaeban * harminc fokkal jár magasabban a hőmérő, a középső és déli arcvonaloi napközben sok­szor a zéró fok félé emelkedik s n felláayult talajon a hadműveletek nem bontakozhat­nak ki az eredeti elgondolások szerint. Ber­linben megállapítják, hogy „ jelenleg nagy általánosságban védekező német harcokat kevésbé befolyásolja az időjárás, mint a szovjet támadók próbálkozásait. Ennek elle­nére továbbra is kemény küzdelmek folynak. A német fővárosban hangsúlyozzák az el­hárító harcok súlyosságát s noha egyálta­lában nem becsülik le a különféle hadiesz-^ közökkel még mindig nagyon jól felszerelt ellenfelet, de azt is megállapítják, hogy ezen í? télen a német katona egészen másképpen száll szembe a támadásokkal, jobb fegyve­rekkel, jobb felszereléssel, mint ahogyan azt a múlt télen tehette. Ilyen módon a mostani harcok nem étik el az 1942-ös téli küzdel­mek drámai fokát. Újból hangsúlyozzák, hogy a Szovjetnek semmiféle hadászati ter­vét sem sikerült megvalósítania. Bár itt-ott. helyi betöréseket elért, a szénijeitől elfoglalI fontos területek előtt. létesített védelmi rendszert áttörnie azonban sehol sem sike­rült. A pénteki német hivatalos jelentés sze­rint az újabb szovjet támadásokat a leg­utóbbi harcokban is az ellenség nagy vesz­teségével verték visam a a légi fölényt újból bizonyítja, hogy a német vadászgépek saját, veszteség nélkül pusztítottál el $2 szovjet repülőgépet. Északafrikából mérsékelt katonai tevé­kenységet jelentenek. A légi haderő itt is eredményesen tevékenykedik, tr szárazföldi és a tengeri célpontok ellen egyaránt.. ■* A CSENDES ÓCEÁN VIZEIN - ameri­kai jelentések szerint --- újból nagy esemé­nyek készülnek. Az „Exchange Telegraph" Washingtonból közli, hogy a japánok nagy Hajóhadai és erős csapiatokat vonnak össze a Bismarck szigetek kikötőiben, főleg Ra- baulban. London és Washington most nagy­ban találgatja, bogy í Ilyen irányú lesz a .japán támadás? Lehetségesnek tartj4k, hogy Ujguineanak azon a partvidékén akar­nak a japánok partra szállani, ahol a Mac- Arthur tábornok parancsnoksága alatt álló ausztráliai hadsereg előnyomulása az eddigi japán állások közelébe került, más sejtések szerint viszont a japán hajók ismét Gua­dalcanal szigetén okainak csapatokat part­ra tenni. Az amerikai és angol sajtó „min­den eddiginél nagyobb" összecsapást jósol az. amerikai és japán haditengerészei egy­ségei között. Összeomlik « bolsevistáit míndun VámoJíásS kísérlete SaWt v*sT*eséci nélkül 32 s*ev el gépet lőttek le a németek Berlin, jan. 8. (MTI) A Führer főhadi­szállásáról jelentik a Német Távirati Ii q- dának: A véderő főparancsnoksága közli: A Középső-Kaukázus és a Don vidékén, valamint Sztálingrádtól északnyugatra u német csapatok csütörtökön is súlyos, de sikeres elhárító harcokat vívtak a Szovjet nagy gyalogos és páncélos erőivel. Az ellen­séget ellentámadással több helyütt vissza­vertük. A bolsevisták súlyos veszteséget szenvedtek. Megsemmisítettünk 32 páncé­lost. Az Ilmcn-tótól délkeletre az ellenség «ok páncélos támogatásával megint hiábavaló támadásokat intézett és 15 páncélos harc­kocsit hagyott a csatatéren. Vadászrepülőgépek a középső és az északi arcvonalon heves légilia rcokha n saját vesz­teség nélkül lelőttek 32 szovjet repülőgépet, A Ladoga-táv on folytattuk az ellenség

Next

/
Thumbnails
Contents