Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-08 / 5. szám

Ára 12 fmér P é n * e 11 £943 január 8. f:*Pv ÍSELÖn\z ^V^SOTE^V °!'-í 2íjhájá'?ÍST ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NE- I GYED ÍVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 5. SZÁM. ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNY TARSAS A G PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. 1 SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Velikije Lukinál a német tüzérségi fűz szétverte a támadó bolsevistákat Német rohamcsapatok sok ellenséges állást romboltak szét a középső arcvonalon Tuniszban visszaverték a támadó angolszászokat A németek úszó támaszpontokat létesítettek a tartály tengeralattjárókkal Szovjet-Oroszorszáq kis államokra való feldarabolásának szükségességéi hangoztatja egy angol lap A „NINETEENTH CENTURY“ cimü an­gol folyóirat legutóbbi számában olyan clk- koket közölt, amelyek élesen reávilágitanak a* „egyesült nemzetek“ körében uralkodó ,,egyetértésire. Az angol sajtóban előkelő bolyét betöltő folyóirat nyíltan megállapítja, hogy Angliának olyan politikát kell folytat­nia, hogy az végeredményéln-n Szovjetorooz- oTRzág kisállamokra való fölbontására ve­vőmén % ezenkívül szembe kell szil innia a washingtoni politikával Ls. A „Nineteenth Century“ azt fejtegeti, hogy Anglia semmit sem érne azzal, ha az általa veméit győzelem után csak Németor­szágot bontaná fel apró államok mozaikjára, mert Európában ott maradna még túlnyomó hatalmával Saovjetoroszország, amelynek erejét és befolyását csak növelné a német ellensúly eltűnése. — Az ideális állapot — írja a londoni lap — Anglia szempontjából a XIX. század kö­zepe volt, amikor Európa, a kisállamok káo­szából állott. Ez tette lehetővé, hogy Anglia diktálja a törvényt az égé»* szárazföldim. A végső következtetés tehát az, hogy a Szovjetuniót éppúgy lel kell osztani kisálla­mokra, mint Németországot, Elképzelhetjük, hogy az előkelő angol saj­tóorgánum fejtegetéseit milyen „kellemes" meglepődéssel olvasták szovjet vezetökörök- ben. Nem kisebb érdeklődést kelthetett azon­ban. Washingtonban sem a ,.Nineteenth Cen­tury“ cikkének az a része, amely az egye­sült nemzetek szempontjából a háború utáni politika kijelölése körüli nehézségeit tár­gyalja. Az angol lap szerint nagy a valószí­nűsége annak, hogy ez a törekvés végzetes hajótörést szenved. Az amerikai és angol külpolitika között organikus különbség van. Angliában nem hajlandók a washingtoni Fo- Héz Ház politikájának áldozataivá válni s különösen nem hajlandók engedményeket tenni a kizárólag európai ügyekben. Sajnos, viszont, hogy a brit kormány háborús kény­szerhelyzetében mindjobban veszti el a ve­zetést a szövetségesek között. Egyébként magát az amerikai helyzetet is nagyon za­varosnak látja az angol cikkíró. Teljesen va­lószínűtlennek tartja, hogy Roosevelt a kon­gresszust rá vehesse bármilyen nagyjelentő­ségű állami szerződésre s alighanem úgy jár majd, mint Wilson, a világháború után. ♦ AZ ANGOL VILÁGBIRODALOM ennek a háborúnak á végén — írja GÖbbe.s dr. német birodalmi miniszter a „Das Reich“ legutóbbi számában — mindenesetre o vesz­tesek, oldatán fog állni s számára nagyon •mindegy, hogy a tengetyhalalmak gyözik-e le, vagyp'dig az Egyesült Államok dara­bolja, fel. Angliának a Icgeslcgvégén semmije sem, lesz, amit a mérleg serpenyőjébe dob­hatna. Hajóhada már most. is csonka-, ke­reskedelmi hajóinak túlnyomó része a ten­ger fenekén van, gyarmatbirodalmának jó­formán felét elvesztette, másik fele pedig a feltartóztathatatlannak látszó belső bom­lás elé néz. Angliának a háború megnyeré­séhez harccal kellene visszafoglalnia a tőle elhódított területeket, a németeket saját or­szágukban kellene megvernie, föl kellene támasztania a tenger mélyéről kereskedelmi és hadihajói tömegét s végül vissza kellene forgatnia a történelmi fejlődés kerekét 19.Í9 szeptemberére. Ekkor is csak ott állana még, ahol a háború kezdetén: Németország megoldatlan kérdése előtt. Ahhoz azonban, hogy győzhessen, Anglut már tulnggy -vesz­teségeket szenvedett hatalomban, tekintély­ben és birtokaiban. Rendszerint csak a há­ború után tudja meg egy nemzet, hogy mennyit vesztett igazán s ez a létei külö­nösen akkor érvényes, ha valakinek sok a vesztenivalója. Végeredményben azok a kis eredmények, amelyeket legutóbb Északat'ri- kában értek el az angolszászok, csak Ame­rika javára váltak. ■— Németország azonban — állapítja meg Göbbels dr. nem a zavarosban akar ha­lászni, nem számit az angol-amerikai ellen­tétekre és győzelmi esélyei egészen más té­nyezőkön alapulnak, — Nem tudjuk — fejeződik be a cikk —, hogy a háború mennyi ideg tart, de tudjuk, hogy a kardot addig nem tesszük hüvelyébe, ómig ellenfeleink erejét meg nem törtük. Érezzük, hogy van még erőnk és képessé­günk arra, hogy ezt a harcot a győzelemig folytassuk. A háborút London akarta és az angol népnek el kell szenvednie a következ­ményeket. Ejön egyszer az az óra, amikor tápláló, területei egymásután elszakadnak. Anglia egyelőre még keresztezheti a tengely hatalmak külső vonalait, de véres fejjel kell majd visszafordulnia, ha Európa életteréhez merészel közeledem. Londonban ezt egy­előre nem hiszik, de meggyőzödnek majd róla, ha megpróbálják. * A SZOVJETNEK TETT ANGOLSZÁSZ ÍGÉRETEKRŐL az utóbbi napokban^ ismét megjelent cikkekkel foglalkozik az ..Ajar Sounta“ cimü helsinkii napilap „Rablójog“ című cikkében. Megállapítja, hogy a bolse­vistákkal szövetséges államokban nyíltan elismerő s helyeslő módon kezelik az orosz rabló követeléseit. Hivatkozik a „Pester Lloyd“ egyik utóbbi cikkére s hangsúlyozza, hogy az orosz rablás! szándékok egyik áldo­zata lenne Magyarország is. V szovjet nem elégedne meg Magyarország trianoni meg­csonkításával sem, hanem még jobban fel­szabdalná a magyar földet. Az „Uusi Suonü" cimü finn lap igy ir: — Éppen a szovjet ádáz rabi éter vei kész­tették Európát szabadsághureára. A .bolse- vista követelések megmagyarázzák, liogy Finnország és Magyarország is miért tar­tották elengedhetetlennek a háborúban való részvételt, bár Magyarországnak a Szovjet­tel szemben semmi területi követelés»' nincs. Magyarország a bolsevik) világpest.is elpusz­tításáért és Európa megmentéséért harcol s ebben történelmi hagyományait követi. * AZ ÉSZAKAFRIKAI POLITIKAI HELY­ZETTEL KAPCSOLATBAN ismét angol államférfiak amerikai utazásáról jelennel- meg hírek. A „Stockholms Tidningon" egyik londoni tudósításában azt Írja, hogy washingtoni körökben meglehetősen ideges a hangulat — amint ott mondják — „az éazakafrikat különös politikai játék miatt". A lup szerint uz ellentétek, elsimítása érde­kében Kdén, de nem lehetetlen, hogy magé C hurchill utuzik ki az óceánon túlra, hogy lecsillapítsa, az amerikai kedélyeket. fcszakof rikábjui valóban zavaros a hely­zet. A Ólmod tábornokhoz közein lló körök­ben ii.iat>b merényletek WH tartanak és emiatt több embert tartóztattak le. íílraml Vént .Dakarba utazott s a nyugaţp.fri- kai francia közigazgatás vezetői széleskörű biztonsági rendszabályokat léptettek életbe, nehogy a tábornoknak ott-tartózkodása alatt valami baja essék. Az utazással kap­csolatban különben hírek keringtek arról, hogy Giraud Dakarban akar találkozni De Gautle-val, hogy valamilyen megegyezés jöjjön létre közöttük. Londonban ezt a hirt nem tartják valószínűnek s úgy látják, hogy sem a katonai, sem a politikai kérdé­sek nem tisztázódtak eléggé ahhoz, hogy a két francia csoport, között ilyen haladást lehptne várni. Angolszász körökben természetesen szí­vesen látnák, ha Északafrikában valami­lyen francia kormány és esetleg parlament alakulna meg, de az angolok is és az ame­rikaiak is a maguk híveit akarnák ebben érvényre juttatni. Egyelőié — meg nem erősített hírek szerint — Lebrun, volt fran­cia köztársasági elnök is Afrikába érke­zett. Változás történt a megszálló amerikai csapatok katonai vezetésében is. Hómai je­lentés szerint az ílszakafrikában tartóz­kodó amerikai csapatokai uj hadseregbe foglalták — 5-ik hadseregnek nevezték ei — s élére meglepetésként MacOlarck tábor­nokot, Kisen hoov er eddigi vezérkari l’önö­Berlin, január 7. (MTI.) A Führer főha­diszállásáról jelentik a Német Távirati Iro­dának: A véderő főparancsnoksága közli: A Don-vidékén és a Kalmük-vidéken, va­lamint Sztálingrád térségében tovább tar­tanak a harcok. Német gyalogos és páncé­los hadosztályok együttműködve a légihad- erö nagy kötelékeivel, valamint szövetsége:: hárclrepülögépekkel, visszaverték a szovjet minden támadását. Ellentámadás során egy hely ült 20 ellenséges páncélost megsem­misítettünk. Rohamesajattok a középső arcvonalsza- kaszon szétrombollak sok ellenséges harc- állást. Az ellenségnek Velikije Luki, vala mint az Hmen-tötó! délkeletre lévő állá­saink ellen intézett folytatólagos támadá­sait visszavertük. Készben már tüzérségi tűzzel szétvertük a támadásra készülődő esapatokat. Egy ott bekerített , ellenséges erőesoport megsemmisítése küszöbön áll Vadászrepülőgépeink a középső és az- északi arcvonalszakaszon heves légiharcok­ban lelőttek 44 ellenséges repülögé|iet. A légvédelmi tüzérség 12 repülőgépet lőtt le. Saját veszteségünk egyetlen repülőgép volt. két nevezték ,kt. Washingtonban ugylátszik kételkednek Elsenhoower hadvezért képes­ségeiben és emiatt ux-Uőzlék a főparancs­nokságnál. Az angolszász csapatok s az általuk föl- bátorltott zsidók egyébként valóságos rém­uralmai tereiatettefe a* északafrikai terü­leteken, ugyhogy * lakosság tömegesen menekül a tengelyhatalmak birtokában levő tuniszi vidékekre. A tengelyhatalmak repülői legutóbb löpimtokat is dobtak le és ebben fölszólították az arabokat, hogy hagyják ott az angolszászod» által birtokolt vidékeket. A felhívásnak nagy sikere voll, azóta nagyon sok arab lépte át a német-' olasz vonalakat, A szyrtei területeken megélénkült a járőr­tevékenység, Tuniszban pedig a csatározá­sok. Tuniszban az angolszász csapatok tá­madtak, a tengelyecők azonban kiindulási állásaik Imi verték vissza őket. A tengely- csapatok valamennyi arc vonalszakaszon kétségtelenül urai a helyzetnek, légihadere- Jük pedig nagyerejü támadásokkal pusz­títja az ellenség utánpótlási oszlopait.-* A SZOVJET ARCVONALON tovább tar­tanak az elhárító harcok, A bolsevista tá­madások továbbra is visszapattannak a né­met és szövetséges csapatok acélfalán és a kísérletezések csak az ellenségnek okoznak nagy ember- és anyagveszteséget. A szovjet vezetőknek egyébként egyre nagyobb goruUft okoz as élélmiszfrejlá'.ás. A JRovojc Vrem ja“ cimü szovjet napilap szerint a kenyér egyre ritkább dolog a Szovjetunió területén. Az állam kilencven százalékig igénybe vette a kollektiv gazda­ságok termelését, és azt jelenleg majdnem kizárólag a hadseregnek adják. A földmi- vesek emiatt nem törődnek a termelés foko­zásával és igyekeznek elrejteni a gabonát. Az eg£sz szovjet sajtó nagy nyugtalanság­gal foglalkozik a kérdéssel s kénytelenek megállapitani, hogy a gabonakészlet gyűj­tésére irányuló hadjárat kudarcot vallott. A szovjet rádió hivatalosan jelentette, hogy az állatállomány is csökkent és hogy az élelmi­szerhiány súlyos következményekkel járhat nemcsak a lakosság, hanem a szovjet had­erő szempontjából is. Ugyanekkor a bolsevistáktól elvett 6« a szövetségesek megszállása alatt lévő terüle­tek lakossága az uj évet arra használta fel, hogy háláját nyilvánítsa a német katona­ság iránt. A városokban megjelentek a vi­dék lakosságának küldöttségei, hogy köszö­netét mondjanak a német vé.rlerő által az elmúlt évben végzett építő munkáért, kife­jezték a lakosságnak a német fegyver ere­jébe vetett bizalmát, amelytől az orosz pa­rasztok a bolseviki erőszaktól való végleges megszabadulásukat és jobb jövőjük biztosí­tását várják. A légihaderő és a tüzérség hatásos táma­dásokat intézett éjszaka és nappal 'a La- doga-tő jegén átvezető utakon a szovjet utánpótlást lebonyolító forgalom ellen. Berlin, január 7. (MTI.) Mint a Német Távirati Iroda értesül, német gránátosok a Votchov melletti rohamesaptvt vállalkozásaik során mélyen benyonmltak a bolsevista ál­lásokba. A legerősebb tűzben dobták ma­gukat előre a rendkívül megerősített, kis- erődök felé. Megtörték a heves ellensége« ellenállást és 16 klserődöt és harcállást teljes legénységükkel együtt megsemmisí­tettek. A »xoTjet haderobeo Tissziai&BtSt ják n váilpánlofi hn^rnálatál Bern, január 7. (Búd. Tud.) Mint Mosz­kvából jelentik, a külügyi népbiztosság ja­vaslatára a legfőbb szovjet tanács elnök­sége elhatározta, hogy uj ni ngf okozat jelző­seket rendszeresít a szovjet hadseregben. Elsősorban ismét kőtelezővé teszik a bolse- v izmus uralomra jutásakor megszüntetett vállpánt-ok használatáL Volcbov mellett a német rohamcsapafok mélyen benyomtattak a szoviet állásokba

Next

/
Thumbnails
Contents