Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-06 / 4. szám
t MetKTríírsJ^G 19 4 3. JANUAR 6 Hogyan irányítják a közvéleményt Északamerikában ? Piiíantc's az USA propagandájának kulisszái mögé Az úgynevezett demokratikus államokban Igen nagy szerepet játszott és játszik ma is a „közvélemény“: ez a közvélemény úgyszólván a központi idegrendszere a demokrata állam- és kormányzási rendszernek, mert rajta keresztül érvényesül a népesség minden óhaja, követelése — vagy legalább is ezen kellene érvényesülnie. A nép kívánságainak szószólója pedig a közvélemény három legfontosabb hangadója: a sajtó, a film és a rádió. Kezdjük az elején, a sajtónál. Az amerikai sajtó hirszolgá’atának fölépítése — a rendkívüli „szenzációhajhászás“ mellett — hasonló máá sajtóéhoz, csupán abban különbözik, hogy óriási tömegeknek készül s ehhez képest híranyaga minden elképzelhető természetű hirt felölel. Másként áll azonban a dolog a hirdetésekkel; itt már sok a „politikum“. Az a helyzet ugyanis, hogy a hirdetések jelentik a fő-jövedelmet: már pedig a vállalatok, üz’etemberek legtöbbször csak akkor hajlandók busás összegek ellenében hirdetni, ha a hirdetést közlő lap többé- kevésbbé azonosítja magát politikai felfogásukkal. így azután könnyűszerrel befolyá- so’ják az általános politikát és azzal — a közvéleményt. Nemcsak a belföldi politikát lehet azonban megvásáro’ni; a külföldi jelentéseket hasonlóképpen át lehet alakítani, ha a dolog üzleti lehetőségeket rejt magában. A mult világháború után például még hosszú idő múlva is özönlöttek az Újvilágba a brit propaganda-kábelek, amelyek igen gyakran cseppet sem ragaszkodtak a valósághoz. Az angolok egyébként ezt könnyen megtehették, mert akkortájt London volt a világ kábeles hírközpontja. Amerika számára pedig valóságos tanítómester, az angolszász üzleti és kulturális élet ősforrása. Hogy ezek a kábelek és hírek mennyire tárgyilagosan irányították az USA közvéleményét, azt el lehet képzelni. Ennek és a ma is folyó, tárgyilagosság nélküli agitáeiónak lehet betudni, hogy az északamerikai nép oly köny- nyen befolyásolható és oly könnyen válik üzleti szempontból folytatott izgatások játékszerévé. t A külföldi hírek tudatos elferditésér és a hirdetési politikán kivül az amerikai sajtónak igen komoly agitációs tényezője a karrikatura is, valamint a propaganda-mese, amely különösen virágzásnak indult az Egyesült-Államokban. A hetilapok nagyrésze milliós példányszámokban ontja az olcsó kiadású politikai meséket, amelyek — a kiadó- vállalat vagy az azt pénzelő üzletember kívánságához mérten — befolyásolják a közvéleményt. A mesék Írói, vagy Írónői olyan képzelettel rendelkező urak és hö'gyek, akik képzeletük termékeit napilapokban nem tudják elhelyezni, annyira messze állanak â valóságtól: mesélnek hát és a jámbor amerikaiak meghal'gatják ezeket a meséket. Hogy az USA újság- és könyv-olvasótáborát mennyire lehet befolyásolni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezt a sokmilliós tömeget néhány esztendő alatt teljesen tengelyellenesre hangolták, bár aze'őtt a tengely államai ellen egyiknek sem volt a legkisebb kifogása sem. Az újságok, a film es a rádió mögött végső fokon természetesen maga a Fehér Ház irányítja ezt a befolyá- so’ást, helyesebben agitációt és természetesen olyképpen, ahogy azt az uralmon lévő rendszer érdekei megkivánják. Az angol Arthur Ponsonby a következőket Írja „Háborús hazugságok“ cimü könyvében: „A háborús propaganda seholsem talált még olyan termékeny talajra, mint az Egyesült Államokban és a kiilönfé'e szervek által szított németgytilolet például messze túlszárnyalta azt a mértéket, amelyet Nagy- Britannlában valaha is elért.“ A tény előidézésében — mondanunk sem kell — jelentős szerepet játszott az amerikai zsidóság. A politikai izgató-film megszületése az elmúlt világháború idejére nyúlik vissza. 1918-ban például minden frontra induló amerikai katonát elvittek egy ilyen izgató-film előadására és már ott igyekeztek vele meg- utáltatni ellenségeit. Legtöbb lehetőség azonban a rádiónál nyílik, ennél az Amerikában tisztára magánvá’lalkozás-jellegU közvélemény-gyárnál, amelyre az USA illetékes hatóságai vajmi kevés felügyeletet gyakorolnak. Az amerikai rádió valóságos reklámintézménnyé vált. Jelentőségét a mai amerikai politika e’ég korán felismerte és a rádión keresztül történő „közvéleményalaki- tást ma már utolérhetetlen művészettel végzi. (TEK) \eţpy© ifjény be kedyezményes $flzbewezetési akciónkat 12—14 havi részletre Érdeklődjön propaganda Üz5et0nkb-n: Wmcienni M-aíca 35. sí. Telefon: 3! 59, vacfQ a Gázmüvek telepeit, Pézsmá n. 34. szám. felelői: 39-72. Kölcsönkapott hegedűvel is viharos sikert aratott Kolozsváron Yándory Erik, a 15 éves csodahegedüs Kolozsvár, január 5. A játék, a hangok, I a hegedű mögött szinte eltűnik a művész I személye. Még néhány erősebb hang, a zongorán egy-két befejező akkord, a publikum feléled a muzsika igézetéből és önfeledten ünnepel. A pódiumon fiatal művész áll. Gyerek még... A közönség látja Vándory^ Erik sima, mosolygós arcát, vékony termetét és még hálásabban tapsol, még lelkesebben ünnepel. Valóban szép, értékes hangversenyt hall- jj gattunk végig. Zathureczky Ede tanítványa, a kis Vándory Erik megmutatta hallgatóságának, hogy bámulatos gyorsasággal ivei felfelp művészi pályáján... Hangverseny után felkerestük a kis művészt. Gratulációnkat szerény mosollyal fogadja. — Csak a zongorával ne lett volna annyi !j baj. Még most sem volt tiszta a hangja — M mondja. U A tlzenötéves művész ezután arról beszél, 3 hogy mennyi viszontagság után valósult jj meg ez a hangverseny. 3 Vándory Erik ugyanis III. éves akadémikus és szabály szerint a növendékeknek nem szabad hangversenyt adniok. ö azonban részben ezzel biztosítja azokat az anyagi eszközöket, amelyek tanulmányai folytatásához szükségesek s igy kivételesen megkapta az engedélyt. Aztán helyiségről és zongoráról Is gondoskodni kellett. A hegedű sem az övé, kölcsönkapta. Vándory Eriknek, az ifjú csodahegedüsnek nincs hegedűje. Pedig legkevesebb négy-öt órát kell naponta gyakorolnia. Budapesten bizony ez sem megy könnyen. Az internátusbán négyen laknak egy szobában. Ha lakótársai otthon j vannak, őt bizony hegedűjével együtt kiszo- '■ ritják a fürdőszobába. — Node azért jól megy a tanulás f — Most nagyon kell iparkodnom — hogy : behozzam azt, amit egyéves betegségem alatt mulasztottam. A gimnázium is nagyon I lefoglal. Félek, hogy az Akadémia nem adja I ki a művészi oklevelet, mert nem tudom addig letenni az érettségit. Most még csak a,! negyediket végzem ... — És mik a tervei az oklevél megszerzése után? — Terveim? — kérdezi elgondolkozva — nincsenek különösebb terveim. Művész akarok lenni. Egyszerűen művész. Nem kis dolog, de mert egyetlen vágya, biztosan eléri. — Mi az, ami különösen ösztönzi? A zenei ideál, a követendő példakép? — Ilyen nincs is — mondja megint azzal a kedves félszegséggel, ami jól leplezi a fejlődő fiú zavarát. — A zene. — Nem tudnék élni rádió nélkül. Handelt, Bachot és Brahmst hallgatom legszívesebben. * A kis művészt már sokan várják, gratu- lálók, ünneplők s igy jószerencsét kívánva, elbúcsúzunk tőle. Az utón gondolunk csak arra. hogy a kívánság majdnem felesleges, mert a szerencse megvan. A hegedű híven és sikerrel kíséri, amióta elindult... És ott van a gyámszülők lelkes társasága, amely biztos támaszként áll a tordal származású, szép reményekre jogosító fiatal hegedűs mögött... (b. f.) Élelmiszer-jegyeket igényelt a kolozsvári füvés?kert főintézője a népszerű „Rudi“ majom részére Indok: a majom éppen o’yan táplálékkal él, mint az ember Kolozsvár, jan. 5. A kolozsvári botanikus kert föintézöje azzal a kéréssel fordult az illetékes hatósághoz, hogy a füvészkert „Rudi“ nevű névre hallgató majma részére engedélyezze a kenyér-, liszt-, cukor- és zsir- jegy kiutalását. A különös kérést a föintéző azzal indokolta meg, hogy a majom éppen olyan táplálékkal él, mint az ember, vagyis ezen a téren is „csodálóit“ majmolja... Reggelre tej hiányában teát, délben és este kenyeret és főzött ételt eszik. Ha nem kapja meg szükséges, megszokott táplálékát, félő, hogy elpusztul és ezzel a botanikus kert véHUSZONÖT ESZTENDŐT töltött el mestere és Ipara szolgáltában Erdélyi György magyarlápost csizmadiasegéd. Erdélyi Györgyöt az iparügyi miniszter oklevéllel és pénzjutalommal ajándékozta meg. Huszonöt év meglehetősen nagy idő, amikor napi 8—10 órai munkáról van szó. Az Erdélyi Györgyökre nagy szüksége van az uj Magyarországnak. * INCZE JÁNOS képzőművész, a Barabás Miklós céh tagja szép sikerrel zárta be dési képkíállitását. A polgári leányiskola dísztermében kiállított 60 festmény és tollrajz arról tanúskodik, hogy a művész áldozatos szívvel kívánja szolgálni a maradandó szépet. Incze inkább a linóleummetszet és a grafika felé hajlik, ezért ezen a téren kell erejét tökéletesítenie. « ALEXA FERENC szamosujvári örménykatolikus plébános, mint már megírtuk, 28 éves papi és 22 éves plébános! tevékenységének elismeréséül szentszéki tanácsosi elmet kapott. Alexa Ferencet nemcsak Szamosujváron, de Erdélyszerte értékelik és szeretik. Sorra felkeresi azokat a helyeket, ahol az örömény katolikus magyarság szétszórtan él és rokonszenves egyéniségével mindenkinek megnyerte bizalmát. A Szentszék kitüntetése egész Északerdélyben igaz megelégedést keltett. fl ojíermekefcet is hadi munkára fogţdk Angliában Amszterdam, január 5. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint az angol híriroda jelenti, az angol hadügyminisztérium felhívja a 14—15 éves fiukat, hogy váraljának technikai szolgálatot a hadseregben mint acélmunkások, for- rasztók stb. Kolozsvár thj. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága által megbízott tisztviselő, mint elsőfokú iparhatóság. Szám: 57.521/1/942. Tárgy: Handru György kolozsvári lakot iparügye. HATÁROZAT Fenti tárgyban 1943 január 15. délelőtt 10 órára az állomásfőnöki irodába helyszíni szemlét tűzök ki, amelyre szakértőkul meghívom a mérnöki hivatalt és a tiszti főügyész urat. Kolozsvár, 1943 január 4. Grucza, sk., J. M. tanácsnok Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. ŐT.e7a>u^c dámvaabóröket, kesstvil. rv- szeli Votj házalt-, bútor- és mosá'ifr- vaddisznó- róka-, vadmacska és epyéb állati bórákét szőrmére fc|> «sziléire elvéllr I IVichlschmidt Gyula u óda : vitéz Tmér András Finombörgyára, TatatövAros. Legmagasabb napiáron vessek: őz, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nye-i, hörcsög, görény é;- KUTV»eoaÖXET. AtAPITVAs 17*0. % szit látogatottságából, mert a majom — * föintéző szerint — egyik fövonzereje az egyetemi füvészkertnek... Nem tudjuk, miként birálja el az illetéke* hatóság a jegyigénylést, megkapja-e „Rudi“ a kenyér-, liszt-, cukor- és zsirjegygt? Ha ilyen súlyos indokok támasztják alá az igénylést, „Rudi“ bizonyára meg is kapja a jegyeket... Csak az vitatható, hogy a derék állatot, amely nyáron a botanikus kert láto- \ gatottságát szolgálja, nem mlnősitik-e a nehéz testi munkások csoportjába, mert akkor még a kenyér-pótfejadagot is megérdemli...
