Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-31 / 25. szám

12 19 4 3.JJUSUAU 31 IVekunb ez a size i Erdély egy egész vlIógoS jeleni ■" mondotta Antal István nemzefvéde'ml propagandaminiszter Ko’ozsvarés Kolozs vármegye társadalmi egyesületei nemzeti együttműködésének alakuló ülésén Kolozsvár, január 30. Antal István dr. néntzctvádelmi-propagandanuniszter szom­baton délben a menetrendszerű gyorssal Ko­lozsvárra érkezett, hogy résztvegyen a ko­lozsvári és kolozs-vármegyei társadalmi egyesületek nemzeti egyesülését kimondó alakuló ülésén. — A miniszter kiset eté­ben voltak AÍföldy Lajos dr., a Nemzetpo- litfkaí Szolgálat Igazgatója, Péter Ernő dr. miniszteri titkár, Bseterhás István minisz­teri titkár, sajtóelöadó és Schitz János dr. egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. A miniszterrel érkezett vissza a fővárosból Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozs-vármegye főispánja is. Az érkező előkelőségeket a fel­díszített pályaudvaron a vármegye részéről Forgács József dr. főjegyző, Kolozsvár ré­széről Keledy Tibor dr. polgármester és Katona, Lajos dr. tanácsnok fogadták. Ótt voltak toyábbá Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató, Puskás Lajos igazgató. A mi­niszter és kísérete a pályaudvarról szálloda- beli lakására hajtatott. Antal István dr. délután 5 órakor részt- vett a vármegyeháza dísztermében azon a nagyfontosságu gyűlésen, amelyen Kolozs­vár’ és Kolozs-vármegye meghívott társa­dalmi egyesületeinek vezetői lelkes hangu­latban kimondották csatlakozásukat a közös nagy magyar célokért együttműködő társa­dalmi egyesüléshez. A zsúfolásig megtelt díszterem előkelő közönsége nagy lelkese­déssel fogadta a terembe belépő minisztert és kíséretét. Inczédy-Joksman Ödön dl. fő­ispán nyitotta meg a gyűlést, meleg szavak­kal üdvözölte a minisztert és az egybegyűl­teket s a Magyar Hiszekegy elmondása után a következő szavakkal nyitotta meg a gyű­lést: — Az ország belső nyugalmasak bizto­sítását nem várhatjuk azoktól a derék hon­védőinktől, akik ott harcolnak a Don-men­tén, mert es a mi dolgunk és a mi köte­lességünk. A belső fronton kell elkövetnünk mindent, hogy egységben és fegyelemben, a magyar honvédhez méltóan megkiizdhesSiink társadalmunk nagy kérdéseivel. Ez a szán­dék vezette ide a magyar kormányzat egyik legfontosabb őrhelyén álló tágját., akit mi szivünk legőszintébb szeretedével fogadunk és intelmeit szivünkbe zárjuk. .. A. gyűlést megnyitva, átadta a szót Péter Kinő dr. minisztert titkárnak, aki három pontban összefoglalva ismertette annak a fontosságát és szükségességét, hogy a vég­eredményben egy cél felé haladó, de rend­kívül nagyszámú magyar társadalmi egye­sületek n nagy magyar célok érdekében egységbe tömörülve fejtsenek ki tevékeny­séget. Ezután György Lajos dr. egyetemi, tanár terjesztette glo javaslatát, amelyben a tár­sadalmi egyesületek nevében őrömmel je­lentette be, hogy a kolozsvári és vármegyei egyesületek együtt akarnak működni a nemzetvédelmi propaganda ügyi miniszté­rium irányítása alatt.. A közgyűlés egyhan­gú lag kimondja a csatlakozást és azután Szathmáry Lajos dr, az ^!MKE ügyvezető alelnöke ismertette az együttműködés alap­szabályait és a vezetőség összetételét A ja­vaslat elfogadása után Jnczedy-Joksnmn Ödön dr. főispán előterjesztette a szerve­zeti szabályzatban meghatározott." tisztsé­gek betöltésére elnökül Illés Gyula dr. tan­kerületi főigazgatót, a.z intézőbizottság tag­jaiul pedig: Balázs András, gróf Belliién Györgyné, Demeter Ferenc, György bajos dr, dr. Miké Lőrincné, Lehőcz József, báró Mannsberg Margit, Vásárhelyi Jánosné, I’áll György dr. Puskás Lajos, a várme­gye részéiül, Ady Elemér, vitéz Köblös Ist­ván és Nagy Miklós dr, titkárrá pedig Ung- váry Sándort választotta egyhangúlag az alakuló közgyűlés. illés Gyula dr. elfoglalva az elnöki szé­ket Ígéretet tett, hogy a mai komoly idők parancsa szerint az egyesülés vállalja a nagy felelősséggel járó munkát és hazánk és jövőnk érdekében dolgozik lelkiismerete­sen. Ezután felkérte Schitz János dr. egye­temi tanár országgyűlési képviselőt előadá­sának megtartására. — Anglia és Oroszország kivételével minden országait bejárva — mondotta a ki­tűnő nemzetpolitikus — személyesen győ­ződtem meg Zrínyi mondásának igazáról: „Egy nemzetnél sem vagyunk aláhbvalók!“ Vázolva számtalan országnak a mai hábo­rús helyzetben való állapotát és magatartá­sát, kimutatta, hogy az ellenséges propa­ganda hozzánk intézett csábitó .zavai csak a gyenge és borúlátó leiktleket fertőzik meg, ellenben a tények azt mutatják, hogy történelmi hivatásunk és szerepünk kény­szere folytán a helyes utat választottuk és azt bármilyen ákinzaltal Is, de bersiileftel végig kell járnunk ■.. A nagy lelkesedéssel és helyesléssel foga­dott történelmi helyzetjelentés után Anta* István dr. miniszter emelkedett szólásra és a feszült figyelemmel hallgatott, időnként tapsokban és helyeslésekben kitörő közön­ség előtt a következő beszédet mondotta: Antal S <sW«»ti ni*míPlvédi«*lfni |iropaqan(fainini«zl«>r A társadalmi egyesületek ^közötti együtt­működés legutolsó alakulásán, • - mondotta bevezető szavában — a makói társadalmi egyesületek vezetőinek gyűlésén részletesen szólt már arról, hogy a túlméretezett társa- i dalini szervezetség sokszor több kért és bajt okoz, mint akár a társadalom szerve- -zetlensége- Ezért van szükség arm, hogy a dolgozó társadalmi erők, szervezetek és egyesületek között a helyes rnunkamt-gosz- t&e bekövetkezzék, fcs ez a társada'mi egye­sületek közötti együttműködés — amint Makón mái mondotta —_ mivel magyar tár­sadalmi egyesületekről van szó, az ősi ma­gyar szervezési forma, az autonomia alap­ján jöhet létre, meit hiszen az autonómia ép olyan sajátos magyar tonnája az erői» kifejlesztésének és a közösség érdekében történő felhasználásának, mint, más nemze­tek életélneii példáid a centralizáció. A nagy magyar problémákban kell megtalálni az eggyéválásl — Az autonomia társadalmi értékeket »tegörző közösségi munkájától — mondotta a miniért er — vár juk és az autonom társa­dalmi egyesületek együtt működésével mun­káljuk, hogy a magyar nemzet minden ré­tege azonos felfogással ismerje fel és tegye magáévá a nagy magyar kérdéseket. Ha ennek a célkitűzésnek gyakorlati mégha'.á- rozását akarnám adni, akkor azt mondhat­nám: olyan szintézist kell teremteni, amely- beu a felisme.rés, az akarat és az áldozat egységében olvad lel az egész nemzet a leg­utolsói napszámostól fel a legelső magyar emberig. Ennek a szintézisnek nem az úgy­nevezett időszerű kérdésekben kell létrejön­nie. Olyan illőket élünk, amikor mindaz, nini idöszeiü és múlandó, eltörpül n nemzet küzdelmének történelmi mértékéhez viszo­nyítva. A társadalmi egyesültetek közötti együttműködésnek a nagy magyar problé­mákban keli megtalálni az. együvéforráat, az eggyéválhist. A magyar lélek három dogmája — Három elvet kell ma minden magyar­nak alapvető dogmaként elfogadni. Az első: vallani kell, hogy a szentistvám birodalom ezeréves történelme arra kötelez, hogy akar­jak az ebben rejlő' európai hivatásunkat, vállaljuk ezt az, európai hivatást minden konzekvenciájával és az érte hozandó áldo­zatokkal egyetemben. Másodszor — foly­tatta. a miniszter — vallani kell azt., hogy Magyarország Igazságos és tápláló hazája minden Itt élő népnek. De hogy ez az ő> szág az igazságosság országa lehessen, ah­hoz az kell, ez az ország elsősorban a ma­gyarság hazája legyen és a magyarság po­litikai, áJIamvezetö! bölcsessége teremtse meg a benne éló"k békéjét és biztonságát biztosító ősi magyar, igazságos rendet. , — Végül — fejezte be a felsorolást Antal István miniszter — akarni kell a, nemzet boldogabb jövendődének szociális újjászer­vezését azokon az alapokon, amelyek évez­redes állami létünket és független társadal­munk életéi betöltik: a nemzeti és keresz­tény szellemiség és erkölcs alapján. Mind­azok; akiknek lekisége, felfogása ezzel a nemzeti és kéresztény felfogással szemben- áll, nem kaphatnak helyet abban a. békés és bo'doga.bb jövendőben, amelyért most háborús áldozatokat is hozunk. ■— Erre az egységes, magyar szel'emi- ségre nemcsak azért van szükség, hogy a magyar állam ideálját a társadalmi munka segítségével minél szélesebb népi rétegek bevonásával továbbépítsük a, jövő számára, hanem azért, is, hogy ezzel a* egységes, ön« tudatos nemzett szellemmel tapossuk el a bomlasztás és az elosüggesztés ellenünk Irá­nyított és alattoinbau működő törekvéseit és olyan végső eDanállásig erősítsük társadal­munkat, amely ellenállás rendületlenül helyt áll a háború utolsó pillanatáig, sőt azután is, megtartva a sorssal való szembeszálló« erényét, megőrizve nemzetünket. A miniszter ezután arra emlékeztette hall­gatóságát, hogy 1918 ban egy magyar hadosz­tály erélyes fellépése megmenthette volna a* egész országot attól a szörnyű katasztrófától, amely bekövetkezett és mindattól, amit ez a katasztrófa maga ntán vont, olyan alávaló, zilált és erőtlen volt mindaz, ami akkor elle­nünk támadt és ami ellen akkor már nem egy világháborút, hanem kizárólagosan csak ma­gyar háborút kellett volna viselnünk. __ Ezek ellen a bomlasztó és esüggesztő tö­rekvések ellen — folytatta a miniszter — te­hát ugv kell küzdeni, amint azt a társadalmi egyesületek közötti együttműködés kívánja, kein politikai, sem vallási, seni társadalmi el­lentétek nem állhatnak ebben az együttműkö­désben tovább közöttünk- Az együttműködés meg fog tanítani bennünket arra a példára, amit önfeláldozásban, egymás iránti hűségben és a nemzett megbecsülésben Sztálingrád né­met védőt napjainkban adnak. __ De __ mondotta a miniszter — ezeknek az erényeknek a példázásában nekünk magya­roknak és elsősorban nekem, azokra á hősi küzdelmekre kell hivatkoznunk, amelyeket a magyar honvéd hatszoros túlerővel szemben harcol végig méltóan a magyar katona és a magyar virtus ragyogó tőrténelméhez­Antul István nemzetvédeJImi — propaganda- miniszter beszédét itt percekig tartó taps sza­kította félbe. wm TÁVIRAT Corvin mozgó Kolozsvár Keresztutat másodikáig bezárólag játszatják ha negyedikén reggel Budapesten lehet sto. Tehát örömmel jelentjük be, hogy a Kereszti« on című egészen rendkívüli sikerű magyar filmün­ket még hétfőn és kedden is műsoron tarthatjuk s így akik már látták, mégegyszer megnézhetik ! evvet keddre 's kiszolgá tat a Corvin elővétel1 pénziára. PaHné ma és kedden d. e. 11 órakor. Nagyothallóknak d Jta’an fejha* gató I ,A jövőnk iiónti szilárd bizakodás érzései erősödnek bennünk" —; Gondoljunk mindig erre a kimagasló példára, mert ez joggal töltheti él minden mp- gvar szivét a küzdelem és a heiyállás, a büsz­keség és a nemzeti öntudat erősítő és telemelő érzéseivel, hiszen, ha számbavess/.ük nemze­tünk katonai erejét és összevetjük a szem­benálló erők nagyságával, * jövőnk Iránti szi­lárd bizakodás érzései erősödnek bennünk- A küzdelem, a hősiesség és a hősök áldozata, a veszteség akkor termi meg a maga gyümöl­csét, ha belőle erőnk tanulságát olvassuk ki és akkor jelenthetne csupán szomorú hiába­valóságot, ha azok, akik a küzdelemben még nem is veitek részt a küzdelem folytatásától visszariadnának. A ml nemzetünk a doni csa­tatéren és a belső front itlhun tanúságot fog szolgáltain! arról, hogy erőinek, politikai, ka­tonai és hitbeli erőinek ie.gjava birtokában van. hisz a győzelemben, mert ezek az erők adnak jogot minden nemzetnek arra, hogy leküzdve a megpróbáltatásokat, győzzön a megpróbáltatásokon és elérje az áldozatokkal kiérdemelt jövendőt. — Hirdetem, hogy nehéz esztendő jár fölöt­tünk. De látom azt Is. hogy mégvan bennünk a történelmi nemzetek ereje és ezzel az erő­vel az utolsó töltényig ragaszkodunk erkölcsi igazságainkhoz, mindahhoz, amit mi jónak és helvpsnek látunk Nagyon csalódnak azok. akik abban bíznak, mi magvarok clhisszük, hogy nem a magunk háborúját vívjuk- Ez a háború a ml magyar háborúnk, mert minden honvéd azért hozza meg a legnagyobb áldoza­tot, hogy a magyarság a háború utáni Euró­pában mnltjához Illő helyet, szerepel és életet nyerjen. Egv pillanatig sem kételkedem nh_ bán. ,hogv hidegvérrel, nvngalommnl. egvmás- Iránli hőséggel és a vezetés Iránti hallgatag Mzalommnl mindent el fogónk érni, amit rét­ként magunk elé törtünk és minden nemzeti kérdést és reménységet valóra fogunk váltani. Erdély példája — jő példa! — Erdély eLben a küzdelemben adja a leg­főbbet, amit adhat, adja őszintén és igzán Ön­magát, azt, amit minden magyarnak jelent Er­dély. Adjon példát a társadalmi válaszfalak eltüntetésére, adjon példát" a felekezeti együtt­működés magasztos kötelességére, adjon pél­dái arról az erdélyi egységről, amelyet az Er­dély letett járó nehéz idők alakítottak ki, mert e* jó példa és mert most nemcsak Er­dély, hanem az egész Magyarország és benne Erdély is, olyan időket él, amelyek súlyúkkal ugyanezt az egységet és együttműködést kell, hogy kialakítsák benne. Erdély —. fejezte be a miniszter szavait — alkalmas arra, hogy ilyen példakép legyen a társadalmi együttműködés meginduló munkájában, meri nekünk ez a szó, Erdély, egy egész világot jelcnt­A szűnni nem akaró taps után a mi­niszter lelépett az emelvényről és köz­vetlen szavakkal elbeszélgetett a meg­jelent előkelőségekkel, a különböző egye­sületek, különösképpen a nőszövetségek vezetőivel, majd fogadta a györgyfalvi menekültek, egyszerű földművesekből álló küldöttségéi, akiknek nevében Sza­bó Márton, Gvörgyfalva jelképes község bírája üdvözölte a minisztert. Tamás Béláné, a györgyfalvi mértékűitek lelkes gondozója tájékoztatta a minisztert a györgyfalvi menekült magyarok helyze­téről. Esté Antal István dr. miniszter és kí­sérete szükkörben, egytál ételes vacso­rán vett részt a Szilágyi-féle flckkene- zőben. Már korán szállására hajtatott, mert vasárnap délelőtt a Magyar Műve­lődés házában beszél a magyar munkás­sághoz. . \ Jó ÁRU pg Tó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK A »zerkesr,tésért én IdaMsért telni: JISBT LÁSZLÓ. •Szerkesztőség, kiadóhivatal és ajupds; Brassal-utca 1. u. Telefont lö-OR. Pes- tatakarébpénzt&rl csekkszámla stámv: 72148. Postafiók: 7L az. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mftlntécet Bt, W. T-r »

Next

/
Thumbnails
Contents