Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-05 / 3. szám
r/-.----ÖÜD.1PFST 0r3íáih!ísa Kedd S9áS Január 5. MAs.TEl HFTI RIDIÓ-MÜSOR Ara fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.30, NEGYED ÉVRE 9.30, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTABI CSEKKSZÁMLA SZAMA 13148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A honvéd messzehordó tüzérség megállított egy szovjet támadást \ Á Don-kanyarban a németek kemény harcokban szorítják vissza a bolsevistákat Tuniszban az algíri halár felé hálráEnab az angolszász csapatot Az angliai HulMdkőfőben nagy tüzeket okozott a német légibombázás Felére apadt le Kalkutta lakossága Csangkafsek Sszíaliniól személyesen akar kérni A NAGY REMÉNYSÉGEK, amelyeket az angolszász-bolsevista csoport a csaknem egy időben megindított éezakafrikai és szovjetoroszországi támadásokhoz fűzött, alaposan szertefoszlottak. A harcok még tartanak és kétségtelenül további kemény küzdelmekkel kell számolni, azt a gyors és döntő sikert azonban, amelyet az angolszász sajtó már két hónappal előbb jósolt, nemcsak nem érték el, hanem ellenkezőleg, a tengelyhatalmak hatásos ellenintézkedései következtében a hadihclyzet ma már ismét a német és olasz hadvezetőség kezébe juttatta a kezdeményezést. A keleti harctéren a legutóbb beérkezett jelentések szerint a német és szövetséges csapatok ellentámadásai mindenütt megállították a bolsevista előretörési próbálkozásokat s a legtöbb helyen újból visszafoglalták azokat a községeket, amelyekben idelg- őráig a szovjet csapatoknak az első támadó lendület hatása következtében sikerült megvetniük lábukat. Hadászati céljait a szovjet hadvezetöség sehol sem érte el. Maguk az angol hírforrások is elismerik, hogy a német védelmi vonalak nemcsak szilárdan kiállották a támadásokat, de gy ors és erélyes visz- seaütésre Is képessé tették a német csapatokat. Sztálingrádból nem sikerült a németeket kiszorítani és a város 33 kerülete továbbra is szilárdan német kézben van. A nagy Don-kanyarban a Rosztov felé irányuló bolsevista ék előretörését MiUerovo előtt fölfogták és ezen a területen szívós harcok közben, az ellenségnek óriási vérveszteségeket okozva állandóan hátrább szorítják a vörös csapatokat. A nemzetközi tájékoztató ii-oda közleménye megállapítja, hogy a német állásokat a Don és a Volga között, a Don-kanyarban és az Hmen-tótól délkeletre is sikerült lényegesen megjavítani. A Szovjet rendkívüli veszteségeket szenvedett. A Volga és a Don kör zött egy német páncélos kötelék két nap alatt hatvanhét páncélost, 33 ágyút, 5 „Szta- lin-orgonát“, 33 páncéltörőt és két légelliá- ritó üteget semmisített meg. Egy másik szakaszon az elmúlt héten a német és szövetséges csapatok 130 páncélost pusztítottak el, A magyar nehéztüzérség nagy sikeréről is beszámol a nemzetközi tájékoztató iroda. Az egyik doni hídfőből a bo'sevisták támadásra indultak, ezt'azonban a magyar messzehordó tüzérség megsemmisítő és kiválóan célzott füzével visszaverte anélkül, hogy a honvéd gyalogsági kötelékeknek a harcba be kellett .volna avatkozniok. A Kaukázusban, a Terek folyó vidékéi! enyhébb időjárás köszöntött be s az olvadás és a nyomán járó áradások nagy területeket tettek járhatatlanná. Egész nap sűrű köd ült a harci területen és ennek leple alatt a bolsevisták megkísérelték, hogy nagyobb esapateltolásokat hajtsanak végre. A német megfigyelők éberségét azonban nem kerülhették el és az ellenség felismert szándékai ellen azonnal megtették a megfelelő rend- béuüjejy‘jkat* A német és szövetséges felderítő gépek a rossz időjárás ellenére az egész keleti arcvonal fölött állandóan a levegőben voltak, mindenütt felismerték az ellenség terveit és jelentéseik nyomón azonnal megtörténtek az ellenintézkedések. Különösen eredményesen tevékenykedtek a »épülök a donmenfi harcokban. A támadó kötelékek felvonulását legnagyobb részben már a repülök bombázása és tüzelése megakadályozta s mélyrepüléssel sok páncélos és motoros üteget semmisítettek meg. Alig emelkedtek a fák magassága fölé, pusztitó fegyvereikkel ismételten átfésülték a bolsevista lövészoszlopokat. S azok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy hullámuk még a védelmi vonalak előtt megakadt. A német harci csoportok hadműveleteinek sikerült eddig elvágott támaszpontokat és messze előretolt állásrendszereket elémiök és ismét bekapcsoiniok a védelmi tömbbe. TUNISZBAN az angolszász és degaulleista csapatok hátrálnak az algíri határ felé. A tengelycsapatoknak az utóbbi napok harcaiban ismét több fontos állásból sikerült kivetniük ellenfeleiket. A szakadár francia alakulatok főképpen Tunisz déli részén kíséreltek meg támadásokat, ezeket azonban gyorsan meghiúsítottak. A franciáknak néhány amerikai páncélosuk volt és kisebb különleges angol csapatok is támogatták őket, felszerelésük azonban általában gyenge volt. A fogságba jutottak felszereléséből kitűnik, hogy az egyáltalán nem nyújt védelmet az időjárás ellen. A francia foglyok egyértelműen panaszkodtak az amerikaiak fölényeskedése miatt. Elmondották, hogy az amerikaiak rabszolgaként kezelik a bennszülött lakosságot és ezzel összetűzéseket és szándékos rongálásokat idéznek fel. Nem volt nagyobb szerencséje a harcokban a most elsőizben bevetett első amerikai páncélos hadosztálynak sem. Ez Meájed el Babnál angol páncélosok támogatásával indultak támadásra, a német tüzérség ttizé- ben azonban csakhamar hat páncélost vesztettek. Ezután lemondtak a további kísérletezésről és visszavonultak. A német légierő az afrikai harctéren is hatalmas részt vállal a hadműveletek előkészítéséből és végrehajtásából. Különösen hatásosan tevékenykedik az angolszász utánpótlás megzavarásában. A tuniszi felföld déli részén szétromboltak egy vasúit csomópontot s továbbra is éjjel-nappal támadják az algíri kikötöket. Bone kikötőjében súlyosan megrongáltak egy lt.000 tónnás szál- litó hajót. Későbbi megfigyelések bebizonyították, hogy o hajó elsüllyedt. A tengely- repülők föltétien fölényben vannak az ellenséges gépekkel szemben, Így a Bone elleni támadás során saját veszteség nélkül 15 ellenséges gépet lőttek le. Az afrikai harctér keleti szakaszán, amely most — kairói jelentés szerint — Misurata- tói keletre mintegy 160 kilométerre van Vádié el Kadir és Buerak mögött, a nyolcadik brit hadsereg olyan területre jutott, amely a további előrehaladás szempontjából meglehetősen nehéz és a tengelycsapatoknak kedvező kilátást nyújt a védelemre. Kairóban valószínűnek tartják, hogy Rom- . íjí ezayatat itt kiépített állásaikban szervezett ellenállást fejtenek ki a nyolcadik angol hadsereg további előrenyomulásával szemben. *■ AZ ÉSZAKAFRIKAI HELYZETET egyébként, különösen a francia áruló tábornokok egymáshoz való kapcsolata szempontjából az angol híradások Is „kényesnek és zavarosnak“ mondják. De Gaulle még december 25-én j'egyzéket juttatott el Gi- raudhoz s erre csak ideiglenes választ kapott. Giraud közölte, hogy nagyon örülne, ha találkoznának, hozzátette azonban, hogy. „alaposan meg kell vizsgálnia" De Gaulle néhány javaslatát. Londonban az az általános benyomás, hogy a De Gaulle és a Giraud közötti találkozás éppenngy eltolódik, mint De Gaulle amerikai útja „olyan időpontig, amelyet csak az események menete határozhat meg“. WILLKIE újból beszédet mondott és ebben több cselekedetet és kevesebb beszédet kivánt a szövetségesek vezetőitől. Úgy látszik, elfelejtette, hogy ő maga volt az, aki moszkvai és közelkeleti útja alkalmával éppen fecsegésével okozott meglehetős kellemetlenségeket az angol és amerikai politikának. A cselekedeteket egyébként most Is úgy látja megindithatóknak, ha a szövetségesek nagytanácsot alakítanak, amely — mint mondotta — nemcsak, ' papirtanács lenne, hanem valóban működnék is és határozatai nem merülnének ki abban, hogy egyesek meghozzák és a többiek csupán képletesen támogatják. Ezzel a kijelentésével egyúttal Ítéletet is mondott a szövetségesek eddigi tanácskozásai felett. Will kié a szövetségesek elé példaképül állította a kínaiakat és a bolsevistákat s végül azt ajánlotta, hogy úgy fogalmazzák meg a hadviselés alapelveit, hogy ezek a lépésröl-lépésre való azáláttlutás-'-t eredményezzék. Willkie beszédéből az tűnik ki, hogy az ellenfél legderülátóbb, legelbizakodottabb emberei is csak egy ezután létesítendő nagy haditanácstól várják azokat a terveket, amelyek nyomán sem remélnek azonban gyors és átütő sikereket, hanem csak valami lassú előrehaladást. A tengelyhatalmak és szövetségeseik hadviselése gondoskodik arról, hogy még ezek a mérsékelt reménységek se teljesedjenek. A német ellentámadások az egész arcvonáson visszaszorítják a 0; oisevSsfákai Berlin, január 4. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A donvidéki és a sztálingrádi arcvonal különböző szakaszain a, Szovjet síüyos veszteségeket szenvedett folytatólagos támadásaink közben. A kaukázusi tengerpart egy Fekete-tengeri kikötőjében közepes nagyságú bombával megrongáltunk egy kereskedelmi hajót. Az arcvonal középső szakaszán rohamcsapataink sikeres vállalkozásokat hajtottak végre. Az ellenség előretöréseit visszavertük. Egy hadseregünk mögöttes területén bekerítettünk több szovjet bandát. Több mint 1400 banditával végeztünk, 65 tábort és nagyszámú szállást szétromboltunk, sok fegyvert és lőszerkészletet és egyéb utánpótlási anyagot zsákmányoltunk. Az Umen-tótól délkeletre tovább tartanak a szívós helyi harcok. A Halász-félsziget előtt gyors néniét harcirepülők elsüllyesztettek egy 5000 tonnás kereskedelmi hajót, egyet pedig súlyosan megrongáltak. Berlin, január 4. (MTI.) A Német Táv irati Iroda jelenti: Bár a keleti . harctéren decemberben a harcok súlypontja a Kaukáznsban, a I»on- vidékén, Kalinin és Toropee-vidékén, valamint az Ilmen-tótól délre volt, a német csapatok a keleti harctér nyugodtabb szakaszain is állandóan érintkeztek az ellenséggel. A szakadatlan felderítő- és rohamcsa- patharcokról a keleti harctér különböző részein küzdő két hadseregtől érkeztek jelentések. Ezek szerint a hadseregek egyike 1681 felderítő- és rohamcsapatváHaikozást hajtott végre, s mmü során 268 basci» IMP lamint szállásul szolgáló ki »erődöt, továbbá hat mozgásra képtelenné tett páncélost robbantottak fel. E harcokban az ellenség több mint 3580 halottat, 400 foglyot, köztük 11 tisztet, 41 gránátvetőt és géppuskát, valamint több mint 300 egyéb nehéz és köny- nyü gyalogsági fegyvert vesztett. Ugyanez idő alatt 518 szovjet felderítő- és roham vállalkozást kellett visszavernünk. A másik hadsereg körzetében rohamcsapatok 940, felderítő csapatok 1818 Ízben hajtottak végre eredményes vállalkozást és szétromboltak 93 kiserödöt és állást. Az ellenség e harcokban több mint ezer foglyot, 38 géppuskát és gránátvetöt, több mint 200 puskát, géppisztolyt és más gyalogsági fegyvert vesztett. Az ellenség tevékenysége e szakaszon lényegesen kisebb vplt. A bolse- vikiek 369 alkalommal kísérelték meg, hogy felderítő- és rohamesapatta.1 előbbre törjenek a német vonalak ellen, de minden alkalommal vereséget szenvedtek, s közbeit veszteségeik voltak. Január 2-án élénk fel déri lő- és rohamosapa t tevékenység folyt a Kaukázus nyugati részében. Novorosszijszktól keletre német gránátosok ellenséges állásokat támadtak és megsemmisítették a bolsevikiek két erős ellenállási fészkét, szétromboltak öt épülőfélben lévő erődöt és felmorzsolták az építkezésnél segédkező szovjet csapatok legnagyobb részét. A Fekete-tenger partvidékén tűzharc fejlődött ki, amidőn az éjszaka leple alatt néhány kisebb tengerészeti egység lőni kezdte a parton lévő védelmi berendezéseket. A német parti ütegek azonnal válaszoltak a tüzelésre és visszavonulásra kényszeritették az ellenséges hajókat. A nyugati Kaukázus, egy másik részén német és szlovák csapatok két ellenséges előretörést vertek vissza. A két támadó szovjet zászlóalj a zárótüzben még a német föh&mállaeok etótt äeeworatott.
