Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-29 / 23. szám
io GtfíZ >tVA3 Pén í ék - 0r- - i uaza *»-13 fmnudr 29. Ara 12 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 FIARA 3.20, NEGYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 23. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ BÉSZVÉNITABSASAO SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-tl. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFI6K: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADCNK VISSZA A NÉMET CSAPATOK TELJESEN MEGTISZTÍTOTTÁK A BOLSEVISTÁKTÓL A DON-MANICS SZÖGLETET Sztálingrád védői emberfeletti hősiességgel tartják állásaikat — Voronyezsnél a csapatok berendezkednek a megrövidített arcvonalon Tozso japán miniszterelnök és Tani külügyminiszter a fergsly és Japán telfes együttműködését hangoztatták Roosevelt és OsiircViíll közös jegyzékei küldöttek Sztálinnak Mse anoolsxásszalc Tör öltor sszágot minőén eszközei semlegessége feladására altar fáit Iténysseeriíeni A CASABLANCA! ÉRTEKEZLETRŐL kiadott hivatalos közleményhez fűzött angol és amerikai megjegyzések általában véve az angolszász közvélemény csalódását tükrözik vissza, különösen afölött, hogy Sztálin és Csang-Kaj-Sek távolmaradtak a négyhatalmi értekezletnek tervezett megbeszélésről. A londoni és newyorki sajtó a csalódást azzal akarja leplezni, hogy kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a, két angolszász államférfi megegyezésre jutott az európai szárazföld elleni minél előbbi támadás tekintetében. Washingtonban úgy vélik, hogy a támadás idejére és helyére pontos tervet dolgoztak ki és ezt Churchill és Roosevelt el is fogadták. Londonban, amint a „Neue Zürcher Zeitung" jelenti —, bár kevésnek tartják a kiadott közléseket —, mégis úgy vélik, hogy az angolszász háborús tervek egyesítése cekinte- tébeu megegyezés jött létre. A hangsúly itt az .Angolszász« tervek kihangsulyozásán van, vagyis a nézeteket és a terveket nem Sikerült a Szovjet szándékaival összhangba hozni. Több angol lap nem tulajdonit ülvén eredményeket sem az értekezletnek. A „limes“ például azt írja, hogy a konferencia főcélja Glraud és De Gaulle kibékltése volt. Ez Igazán kevés ahhoz, hogy érte Churchill és Roosevelt Is olyan hosszú útra vállalkozz *anak- A vezető angol lap megjegyzi, hogy végeredményben minden terv csak akkor lehet eredményes, ha a tengeralattjárót veszélyt már leküzdötték. A „Daily Hurald" megállapítja, hogy az értekezlettel kapcsolatos jövendölések nem teljesedtek be, igy nem jött létre a négy szövetséges nagy haditanácsa s nem egyeztették össze a háború Utáni célokat, sem. Különösen a buvámaszldharc kérdése s az a tény, hogy erről a casablancai hivatalos közlésben sző sincsen, keltett nagy csalódást az amerikai és angol nép körében, mert, különösen Angliában, az élelmezés terén végrehajtott újabb megszorítások a lakosság valamennyi rétegében nagy elégedetlenséget keltettek. Mindenki tudja, hogy » helyzet a tengeralattjárók tevékenysége miatt csak rosszabbodni fog. A londoni polgár megállapítja, hogy élelmezése egyre szűkösebbé válik s az amerikai hajógyárak termelésének csillagászati számokban beígért fokozása elmarad a valóságban. Az ‘angolok szerint az élelmezési neliézségek egyik föoka abban rejlik, aogy az amerikaiak állandóan növelik a saját csapataik számára küldött szállítmányokat, holott az amerikai katonák táplálkozása amugyis nagyon bőséges. Ezenkívül gondoskodni kell a Szovjetről is, ahol az élelmezési helyzet igen komoly. A „Deutsche Diplomatisch Politische Roi- respondenz" a casablancai értekezlettel foglalkozva megállapítja, hogy ott valóban Jelentős kérdések, amelyek megoldásút az amerikai és az angol nép remélte, nem kerültek elintézésre. Az, hogy Sztálin nem jelent meg és még csak képviselőt sem küldött az értekezletre, azért van. mert a Kreml ural semmiképpen »cin akarják magukat lekötni a jövőt illetőleg és még csak arról sem hajlandók felvilágosítást adni, hogy mi a céljuk Európában és egyebütt. A lap szerint egészen természetes, hogy a francia szakadárok táborában az ellentét csak külsőleg csendesedett el, majd szó szerint a következőket Írja: Ulraudot és De Gaullet Kény szüntették, hogy a fényképészek előtt egymásnak kezet nyújtsanak. Miután ezt megtették, ismét el mehettek. Mindkettő a közös ellensegeliet akarja ugyan leküzdeni, politikailag azokban mind a kettő saját álláspontja melleit tart ki, ami egyébként mellékes is, mert Casablancaban a háziúr Roosevelt volt. A lap szerint nem meglepő, hogy a casablancai megbeszélések eredménye nem váltott ki megelégedést az angol lapokban. A tárgyalásokon a döntő szerepet a tengeralatt- járóháboru egyre fokozódó veszedelme ját-' szotta — állapítja meg a lap Roosevelt ennek ellenére már ma feltétlen megadásról mer beszélni. Közös politikai céljuk nincsen sem az angoloknak, sem az amerikaiaknak, még kevésbé ezeknek az országoknak a bolsevistákkal. Roosevelt jobban tette volna, ha ezt a kifejezést: „feltétlen megadás", kihatásaiban pontosan mérlegelte volna. Japán politikai megfigyelőknek az a véleménye a casablancai megbeszélésről, hogy „végeredményben egérből akarnak elefántot csinálni". Tokióban úgy látják, hogy a casablancai tanácskozásoknak két célja volt, a politikai véleménykülönbségek kiegyenlítése és a jövő hadászati terveinek megbeszélése. Roosevelt és Churchill meggyőződtek afelől, hogy a Japan elleni nagy támadás Burmában, a Déli Csendes-óceánon, vagy Kina felöl tulnagy áldozatokba kerülne és ezért elhatározták, aogy erőfeszítéseiket inkább az európai arcvonalra összpontosítják. Tekintetbevéve azonban Németország és Olaszország hatalmas erejét, ez a terv is rendkívül kéresértékü. Az értekezlet másik célja az volt, hogy a Szovjet különböző okok miatti elégedetlenségét valahogyan eloszlassák. Végeredményben azonban az egész találkozás ténye az angolszász-szovjet szövetségesek közötti feszültségek nyílt beismerésévé vált. * A HÁRMAS SZÖVETSÉG megingathat atlan tömbként áll az ellenséges' tervekkel szemben. Erről tettek bizonyságot a japán birodalmi gyűlésen elhangzott beszédek is. Tozso japán miniszterelnök hangoztatta, hogy Japánt szövetségeseivel való legszorosabb együttműködésben tovább folytatja és erösiti támadó hadműveleteit, mindaddig, amíg az ellenség képtelen lesz a háborút folytatni. — Kétségtelen — mondotta —, hogy az ellenség nagy csatákra készül és előre látható, hogy a történelem az J.94J. esztendőt a döntő küzdelmek évének fogja nevezni. Japán azonban biztosította állásait mind a támadó, mind a védekező hadműveletek szempontjából és ugyanez a helyzet Európában Is. Hangoztatta, hogy C&ung-Kiny-Kinára cs Ausztráliára mindaddig csapásokat fog ■ mérni a japán haderő, amig ezek az államok be nem látják, hogy szakitaniok kell az angolszász barátságokkal és fel kell ismerniük igazi helyzetüket a nagykeletázsiai élettérben. Indiának Japán mindig kész minden segítséget megadni az angol iga alól való fölszabadulásra, még ebben az évben el fogja ismerni egy barmai önálló állam megalakulását és a Fülöp-szigcteknek is hajlandó függetlenséget biztosítani. * TANI, japán. külügyminiszter hangoztatta, hogy a hármasegyezmény országai kö- zött hiába igyekeznek ellenséges részről ellentéteket szítani, mert az együttműködés mind katonai, mind politikai és kulturális 'téren megdönthetetlen. Az ellenség most uj offenziva nagyhangú bejelentésével akarja befolyásolni a közvé’eményt, de ha megkockáztatják ezt a kalandot, akkor KeletBertín, január 28. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: i A véderő főparancsnoksága közli: Keleten az elhárító csata gyújtópontjaiban seregeink a legnehezebb harrl és időjárást körülmények között rendületlenül helytálltnak az ellenség nyomásával szemben. Sztálingrádban a védők hősi ellenállása törhetetlen. A szovjet csapatok rohamai a nyugati és déli arc vonalszakasz ellen az ellenség súlyos veszteségei mellett összeomlottak. Az ellenség nagyobb csatarepülőgépektől és páncélosoktól támogatott támadásai a Kaukázus nyugati részében meghiúsultak. A Manicstól délre elterülő sztep- pevidéken a páncélt» csapatok heves eUenázs iában meg fog Ismétlődni a mongol invázió tragédiája, Európában pedig második Dünkirchen vár az angolszászokra. Kitért a japán külügyminiszter a japán- szovjet viszonyra és megállapította, hogy ez az 1941 áprilisában kötött sémié gess égi egyezményen alapul, a japán politika ázon- ban attól függ, hogy a Szovjet milyen magatartást tanúsít ezzel a megállapodással Kapcsolatban. *• A BOLSEVIZMUS ELLENI NAGV CSATA pillanatnyi állását a német hivatalos jelentés a következő mondattal jellemzi: Keleten az elhárító csaia gyújtópontjaiban seregeink a legnehezebb haici és időjárási körülmények között rendületlenül helytállanak az ellenség nyomásival szemben. Az európai arcvona! nagy és kemény csaták árán áll szemben a keleti ellenséggel. Kétségtelenül súlyos áldozatokat kell hoznia. Sztálingrád védői hősi önfeláldozással küzdenek minden talpalatnyi helyért. A bolsevista tömegeknek azonban óriási ember- és hadianyagpazarlásuk mellett sem sikerül elérniök hadicéljukat, a német es szövetséges arcvonal megbontását és fontos szakaszokon való felgöngyölítését. Több helyen már láthatóan kibontakoznak az ellenintézkedések hatásai, igy a német gépesített egységek a Mantes—Don szögletet megtisztították az ellenség utolsó maradványaitól is. * AZ ÉSZAKAFRIKAI HADSZÍNTÉREN kö'csönös élénk felderítő tevékenység folyt. Az angolszászok szándéka most az, hogy Déítuniszban Pont du Fahs és Kaironan között előretörjenek s itt szeretnének éket verni Amim és Rommel csapatai között. séges támadásokat hárítottak el. Elfogtak az egyik szovjet hadosztály vezérkarát.' Gépesített egységeink a Manics—Pon-szög- letet a* ellenség utolsó maradványaitól megtisztították. Voronyezstöl nyugatra nem csökkenő hevességgel folynak a súlyos harcok. Csapataink a bekerítő kísérletek vlsz- szaverése után a parancs szerint harcolva, húzódnak vissza az uj megrövidített vonalra. A légihaderö nagy kötelékei beavatkoztak a földi harcokba és a támadó szovjet csapatokban emberben és hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak. A középső arcvonalszakaszon csak helyi jellegű had- műveletek voltak. Az Hmen-tótól délkeletre eddig eredménytelenek maradtak a november 28-án ember* Rendületlenül helytáll a l’o’sevjzmws elleni euróoaí arcvonal
